SAVAS ESŐ EURÓPÁBAN
 
A tananyag célja, hogy lehetőséget biztosítson az európai iskolák tanulói számára, hogy megosszák a savas ülepedéssel - általános nevén a savas esővel - kapcsolatos információikat és véleményüket. A munka során a tanulók közelebb kerülnek magához a problémához, és jobban megérthetik a különbözően érintett országok eltérő nézőpontjait.

Célok
  • Bemutatni és feltárni a savas eső jelenség tudományos hátterét
  • Segítséget nyújtani a diákoknak abban, hogy meg tudják különböztetni a véleményeket a tényektől
  • Tudatosítani a gyerekekben, hogy a különböző országok lakóinak látásmódja eltérő
  • Lehetőséget biztosítani idegen nyelvek gyakorlására


Szükséges elméleti és gyakorlati felkészültség

Ezt a tananyagot 14 és 18 év közötti fiatalok számára terveztük. Az elsajátításhoz, a feladatok megoldásához az alábbi háttértudásra van szükség:
  • Fogalmak - ismeretek:
    kémiai képletek
    a savak hatása a karbonátos kőzetekre, a fémekre és élőlényekre
    oxidáció
    kémhatás (pH)

  • Képességek:
    táblázatok és térképek értelmezése és készítése


Előkészítés

A tanulóknak szükségük lesz a feladatlapokra a munka során.


Útmutató az egyes részekhez

1. Általános bevezető

A tanulóknak tisztában kell lenniük a savas eső tudományos hátterével. Az 1. részben ehhez kapnak segítséget. Tudásuk ellenőrzéséhez a rész végén kérdéseket találnak. Az 1. rész információinak tanulmányozása után (esetleg házi feladatként) válaszolják meg a kérdéseket!

2. Mit gondol az osztály a savas esőről?

A rész célja, hogy a tanulók összegyűjtsék véleményeiket a savas eső által okozott negatív hatásokról.
    Természetesen ezek szubjektív vélemények, ám ez azért nem okoz gondot, mert ezzel fő célunk, hogy megmutassuk a különböző országok eltérő véleményét, álláspontját ebben a kérdésben. Az érdeklődés felkeltésének érdekében érdemes előre közölni, hogy a begyűjtött információkat más országokba is elküldik.
    A gyakorlat végrehajtására több út kínálkozik. Az alábbiakban javaslunk ezek közül kettőt.

1. Minden tanulónak adjon egy információcsere űrlapot!
    A legjobb, ha házi feladatként válaszolnak a kérdésekre, így felhasználhatnak újságokat, könyveket, a válaszok megadásához, illetve más embereket is megkérdezhetnek róla.

2. Gyűjtse be a válaszokat az egész osztálytól!
    Az egész osztály véleményét tartalmazó egységes választ kell kialakítani! Ezt megteheti a tanár maga is, de az osztálynak is kiadhatja feladatul. Különböző gyerekcsoportokat jelöljön ki a különböző kérdések megválaszolására! A tárgyi tévedéseket javítsa ki, de a diákok válaszait ne változtassa meg, mivel ezek tükrözik igazán az átlagember véleményét!
A végső válasz minden kérdésre körülbelül egy bekezdésnyi legyen! Ez könnyen kezelhető a partneriskolák számára, akik ugyanezt a kérdőívet töltik ki.

3. Mit gondolnak más országokban a savas esőről?

A 3. rész célja, hogy a résztvevő különböző országok savas esőről alkotott véleményét, álláspontját hasonlítsa össze.
    A kitöltött információcsere űrlapot küldjék el Európa más országaiba. A kapott válaszokat a saját maguk által kitöltött, és sokszorosított űrlappal össze tudják hasonlítani. A kiválasztott partneriskolákon kívül önök természetesen máshonnan is kaphatnak ilyen kitöltött űrlapot, melyre választ várnak.
    A válaszokat megkapva, a munka folytatásához megint csak több út kínálkozik. Értékes eredményeket adhat, ha a válaszokat és a 4. rész adatait összehasonlítjuk.

4. A tények áttekintése

Ebben a részben a savas esőre vonatkozó tényszerű adatokat vizsgálják a tanulók. A 4. részben feladatok, illetve a válaszadást segítő adatok találhatók.
    Ezek az adatok viták és a 3. részben kapott vélemények értékelésének alapjául szolgálhatnak: a résztvevők összehasonlíthatják a kapott véleményeket a tényekkel.
    Az ebben a részben szereplő kérdések az adatok felhasználásával megválaszolhatók.

1. Lehetőséget nyújt arra, hogy pontosan elhelyezzük Európa országait a térképen. Az 2. térkép összefüggést mutat az erősen iparosodott (ennél fogva a legsűrűbben lakott) területek és a leülepedett kén mennyisége között.
    Európa legszennyezettebb területei: Németország keleti része, Lengyelország és Csehország, melynek oka a nem megfelelő és idejét múlta ipari technológiák, és a felhasznált barnaszén. Az angol szén kéntartalma szintén magas.

2. A táblázat egy svéd felmérés eredményeit tükrözi. A feladat fontos célja tudatosítani a tanulókban, hogy a szennyezések nem tisztelik az országhatárokat.

3. Ennél a kérdésnél világosan kiderül az uralkodó széljárás fontossága, mely Nyugat-Európában jórészt nyugati.

4. A gyerekek olyan kérdéseket, lehetőségeket vizsgálnak, melyek gyakran merülnek fel nyilvános vitákban. Az első feladatuk, hogy eldöntsék ezekről, mennyire hatékonyak. Mindegyik megoldás így vagy úgy lehet hatékony, kivéve a másodikat, ahol a hatékonyság természetesen attól függ, hogy milyen módon állítjuk elő az elektromos áramot. Ezek után a tanulók megvitatják, lehetőleg kis csoportokban, hogy ezek a javaslatok politikailag mennyire elfogadhatóak. Ennek során kitűnik, hogy a demokratikus társadalomban mindig a többség akarata kell, hogy mértékadó legyen.

5. Megoldása során kiderül, hogy összefüggés van a teljes energiafelhasználás és a kénfelhalmozódás között, de ez az összefüggés nem egyértelmű. A szennyezés elsősorban az elsődleges energiahordozóktól függ, pl. a szén - felhasználása során - nagyobb kénkibocsátást eredményez, mint a természetes gázok. Ezeken kívül nagyon sok múlik az emissziót (kibocsátást) korlátozó törvényeken.

6. Ennek a kérdésnek a segítségével a tanulók számára világossá válik, hogy a savas eső nem az egyetlen, és nem szükségszerűen a legsúlyosabb környezeti probléma.


A témakörhöz javasolt oldalak

Környezettudományi Központ

Az ELTE kémiaoktatási folyóirata a savas esőről

Acid Rain: A Student's First Source book

 

Vissza a Témakörökre

Vissza a lap tetejére