A globális felmelegedés az egész világot érintő környezetvédelmi kérdés. A tananyag segíti a diákokat abban, hogy jobban megértsék az üvegházhatást okozó gázoknak, illetve a globális felmelegedésnek a környezetre gyakorolt lehetséges hatásait.
    A diákok megvitatják, hogy mit lehetne tenni a globális felmelegedéssel kapcsolatban, és hogy kinek kellene a szükséges intézkedéseket megtennie. Végezetül a más országokkal történő információcsere révén megvitatják és összehasonlítják a globális felmelegedéssel kapcsolatos véleményeket és cselekvési terveket.
    A globális felmelegedés tanulmányozása különböző tantárgyakhoz kapcsolható, így például a biológia, fizika, földrajz, kémia, matematika, idegen nyelv és a társadalomtudományokhoz.

Célok

• Bemutatni az üvegházhatás és a globális felmelegedés tudományos alapját
• Ráébreszteni a tanulókat a globális felmelegedés lehetséges következményeire
• Arra késztetni a tanulókat, hogy mérlegeljék az üvegházhatás és a globális felmelegedés lehetséges következményeit, és elgondolkozzanak azon, hogy mit lehetne tenni azokkal kapcsolatban
• Megbeszélni, hogy országos és nemzetközi szinten milyen intézkedések születtek a globális felmelegedéssel kapcsolatban

Szükséges elméleti és gyakorlati felkészültség

• az atmoszféra összetételének ismerete
  
• az adatok és térképek értelmezésének képessége
  
• sugárzási energia természetének, valamint a sugárzási energia visszaverődésének és elnyelődésének megértése

Előkészítés

Minden tanuló számára szükség lesz másolatra a tanulói oldalakból és néhány másolatra az információcsere űrlapból, hogy a begyűjtött adatokat elküldhessék más iskolákba.
   A negyedik résznél pedig, miután megkapták más iskolák információcsere űrlapját szükség lesz másolatra a tanulók számára a kapott információcsere űrlapból és a saját űrlapjukból, hogy azokat a tanulók összehasonlíthassák és elemezhessék.

Útmutató az egyes részekhez

1. Az erősödő üvegházhatás és a globális felmelegedés

2. Mit gondolnak az osztály tanulói a globális felmelegedésről?

Az első résznek megfelelő beszélgetések után az 5. rész (Adatok) grafikonjai és térképei segítségével a tanulók kifejthetik véleményüket a globális felmelegedés lehetséges következményeivel kapcsolatban - hazájukat, illetve más országokat illetően.
    Osztálymunka keretében össze lehetne gyűjteni azokat a lehetséges tevékenységeket, amelyeket a kormányoknak, szervezeteknek és egyéneknek ki kellene fejteniük a globális felmelegedéssel kapcsolatban. Az idevonatkozó valamennyi fontos kormányzati anyagot be kellene szerezni.

3. Mit gondolnak más országokban a globális felmelegedésről?

4. A más országokból érkezett információk megtekintése

Ha a más országokból küldött információcsere űrlapok megérkeztek, készítsen másolatokat, hogy így a tanulók össze tudják hasonlítani a más országokból érkezett, a globális felmelegedésre vonatkozó véleményeket és saját gondolataikat. Néhány irányadó kérdést mellékeltünk.

5. Adatok

Ez az anyag a 2. és a 3. résszel együtt használandó.

• előrejelzések a tengerszintben bekövetkező változásokra vonatkozóan
• e lőrejelzések a hőmérsékletben bekövetkező változásokra vonatkozóan
  
• a széndioxid forrásai
  
• városok és a tengerszinthez viszonyított elhelyezkedésük
  
• a széndioxid-kibocsátás forrásai

A diákoldalak kérdéseire adható válaszok

1. A Nap, magas hőmérsékletéből következően látható és UV sugarakat, a Föld pedig nagyobb hullámhosszú infravörös hullámokat bocsát ki.

2. A vízgőz és a széndioxid megkötik az infravörös sugarakat, az oxigén és a nitrogén azonban nem.

3. A "természetes" üvegházhatás a Föld atmoszférájának egy sajátossága, és már az iparosodás megindulása előtt is létezett. A "fokozott" üvegházhatás azt a többlethatást jelenti, amit az üvegházhatást okozó "mesterséges", illetve "természetes" gázok fejtenek ki az iparosodás kezdete óta.

4. A vízgőz koncentrációját az atmoszférában olyan tényezők alakítják, mint például a földfelszín, a tenger vagy az atmoszféra hőmérséklete. Az emberi tevékenységekből adódó vízgőzkibocsátás nem járul jelentősen hozzá az atmoszféra vízgőztartalmához. Az emberi tevékenységek folyamán kibocsátott évi széndioxid-mennyiségnek azonban átlagosan a fele az atmoszférában marad.

5. A hőmérséklet-növekedésnek egyaránt lehetnek előnyös és káros következményei.

Megjegyzés az éghajlat modellezésére vonatkozóan

Az üvegházhatást okozó gázok növekvő koncentrációjával kapcsolatos aggodalmak nagyrészt a számítógépes modellek segítségével történt előrejelzéseknek köszönhetőek. Az éghajlatot alakító hatásokkal kapcsolatos előrejelzéseket befolyásolja, hogy a modell mennyire veszi számításba a tenger és az atmoszféra közötti kölcsönhatásokat, illetve a felhők jelenlétét, ami befolyásolja a Nap és a Föld sugárzását.
    Azok a modellek, amelyek kis tengermélységgel számolnak, és csak igen visszafogott mértékben veszik figyelembe a felhők jelenlétét, olyan előrejelzést szolgáltatnak, miszerint a jelenlegi széndioxid-koncentráció megduplázódása (melynek bekövetkezését a jövő évszázad közepére teszik) átlagosan 4 C-os globális felmelegedést és a csapadékmennyiségben bekövetkező 10 %-os növekedést eredményez. Az előrejelzés szerint ezekben a változásokban az egyes földrajzi területeken nagy eltérések lehetnek. Azok a modellek azonban, amelyek nagy tengermélységgel számolnak és reálisabb mértékben veszik figyelembe a felhők jelenlétét, kisebb, 1.5 C-os várható hőmérsékletemelkedést és a csapadékmennyiségben bekövetkező 3 %-os emelkedést jeleznek. Ez főként abból adódik, hogy az óceánok a víz mélyebb rétegeibe vezetik az üvegházhatást okozó gázok által okozott többlet-hő jelentős részét, és azt csak nagyon lassan bocsátják ki az atmoszférába. Ezek az előrejelzések azonban bizonytalanok, és még jópár évnyi kutatásra lesz szükség ahhoz, hogy javuljon a megbízhatóságuk.

A globális felmelegedéssel kapcsolatos, már foganatosított intézkedések

Az ENSZ "Környezet és fejlődés" címet viselő, 1992 júniusában Rio de Janeiro-ban tartott konferenciáján az Európai Közösség felelős miniszterei megállapodtak abban, hogy olyan együttes lépéseket tesznek, melyeknek célja, hogy az összes széndioxidkibocsátást 2000-ig stabilizálják az 1990-es szinten. Jelenleg is viták folynak arról, hogy mi lenne a legjobb módja e cél elérésének.
    A nemzetközi közösség felismerte a fejlődő országoknak nyújtandó speciális támogatások szükségességét, mivel ezek nélkül nem tudnak megfelelni a nemzetközi elvárásoknak. Ennek érdekében hozták létre a Multilaterális Alapot, amely technikai és pénzbeli támogatást nyújt a fejlődő országoknak.

A témakörhöz javasolt oldalak

Levegő Munkacsoport

Global Warming Home page

The science behind El Nino

Vissza a Témakörökre

Vissza a lap tetejére