Ez a tananyag kifejezetten a háztartási és az iskolai hulladékkezeléssel foglalkozik. A középpontban a szilárd hulladék áll, nevezetesen papírtermékek, műanyagok, szerves hulladékok - pl. ételmaradékok és kerti hulladékok - üveg, fémek és egyéb háztartási és iskolai hulladékok.
    A diákok feladata, hogy gyűjtsenek információt arról: hogyan zajlik a hulladék összegyűjtése otthonaikban és az iskolában, ezután mi történik a hulladékkal, és egyes emberek, az állam, és más szervezetek hogyan foglalkoznak a hulladék általa okozott környezeti problémákkal.
    Az anyag felhasználásakor szorítkozhatnak az adatgyűjtésre, a kérdőív információk értelmezésére. Kapcsolódhatnak hozzá további programok, pl. üzemlátogatások, vendég előadók meghívása és kiállítások megtekintése. Jó lehetőséget biztosít kereszttanterv kidolgozására is, kapcsolódva többek között a földrajz, idegen nyelvek és a számítástechnika tanulmányozásához.

Célok

• tudatosítani a háztartásokban és az iskolában termelt szilárd hulladék környezeti hatását
• megmutatni és megértetni azokat a módszereket, melyekkel minimalizálhatjuk a háztartási hulladék hatását a környezetre
• a hulladékkérdéssel és hulladékkezeléssel kapcsolatos egyéni és a közösség felelősséget bemutatni
• megismertetni a diákokkal az Európa különböző országaiban használt eltérő hulladékkezelési módokat

Szükséges előzetes ismeretek és készségek

Ezt az anyagot 14 és 18 év közötti tanulóknak terveztük. Az anyag elsajátításához, a feladatok megoldásához az alábbi háttértudásra van szükség:

• Fogalmak és ismeretek
  ökoszisztémák
  százalék
  anyagok különböző csoportjai
  
  
• Készségek
  tömegmérés
  hőmérőhasználat
  táblázatok és diagramok készítése
  
  
• Előzetes biztonsági ismeretek
  a hulladék mérésekor szükséges biztonsági szabályok

Előkészítés

A munka megkezdése előtt minden tanuló számára készítsen másolatot a tanulói oldalakból. Szintén készítsen néhány másolatot az információcsere űrlapból a begyűjtött adatok elküldéséhez. Miután más iskolák információcsere űrlapját megkapták, másolja le a tanulók számára a kapott információcsere űrlapot és saját űrlapjukat - így könnyebben tudják összehasonlítani és megvitatni azokat.

Útmutató az egyes részekhez

1. Bevezetés

Ebben a részben összefoglaljuk a "hulladék kérdést". A tanulók végiggondolják napi tevékenységeiket és felsorolják, milyen hulladékok keletkeznek ezek során.
    A 4R (reduce, reuse, recycle, recove - csökkentés, újrafelhasználás, újrahasznosítás, átalakítás) meghatározása nem könnyű. Az üzletemberek és politikusok között nincs összhang a hulladék kérdését illetően. Jegyezzük meg, hogy az "átalakítás" általában magába foglalja az oldószerek ártalmatlanítását, kémiai anyagok közömbösítését, csakúgy, mint a hulladékból való energiafelszabadítást. Ebben az anyagban most csak az energiafelszabadítással foglalkozunk.

2. És Te mennyi hulladékot termelsz?!

Jó lenne, ha a tanulók egy teljes hét során végeznék az adatgyűjtést, beleértve a hétvégét is. Talán a munka megtervezéséhez szükségük lesz némi segítségre. Megoldás lehet, ha különböző színű műanyagzacskókat kapnak, melyekbe otthon higiénikusan össze tudják gyűjteni és meg tudják mérni a különböző típusú hulladékokat.
    Nehézséget okozhat a különböző hulladéktípusok mennyiségének a mérése. Praktikus megoldás lehet, ha az iskolában megmérik egy-egy tipikus hulladékfajta tömegét (pl. üdítős doboz, üveg, papír, műanyagflakon stb.), és a későbbiekben ezt beszorozzák az általuk termelt ilyen jellegű hulladékok számával. A konyhai hulladék ilyen fajta mérése nehézségekbe ütközhet.
    Sokan gondolhatják, hogy a hulladék szelektív gyűjtése egy teljes hétig, megoldhatatlan. Amennyiben erről van szó, az osztály tagjai egy-egy napig, felváltva mérhetik a termelt szemetet.

3. Mi történik az összegyűjtött hulladékokkal?

Ez a rész azzal foglalkozik, hogy mi történik a hulladékkal, miután elhagyta otthonainkat. Ehhez némi helyi vizsgálódás szükséges.
    Jó kiegészítője lehet az anyagnak egy helyi szeméttelepen történő látogatás. Szintén segítséget nyújthat egy szelektív hulladékgyűjtő udvar megtekintése. Érdemes rámutatni, hogy bizonyos anyagok nem hasznosíthatók újra a végtelenségig.
    A papír, a legjobb esetben is csak négyszer használható fel anélkül, hogy a rostok teljesen tönkremennének. A silány minőségű papírhulladék felhasználható szigetelésre és macskaalomnak. A fémek többé-kevésbé korlátlan ideig újrafeldolgozhatók csakúgy, mint az üveg, de az energiamegtakarítás az üvegnél sokkal kevesebb.
    A törvények, szabályok és a helyi hulladékkezelési problémák vizsgálatához segítséget nyújthat, egy megfelelő szakember előadása. Jó ötletnek bizonyul egy környezetvédelmi szervezet képviselőjének meghívása is. A tanulók készítsenek listát kérdéseikről, melyekre választ szeretnének kapni. Érdemes két tanulót megkérni, hogy rögzítsék a megbeszéléseket.

4. Információk egyeztetése és cseréje

Az információcsere űrlap másolatát használva gyűjtsék össze az eredményeket. Az osztály közösen döntse el, mely információk kerüljenek az űrlapra. Az űrlap jó keretet biztosít a minimális információk következetes kicserélésére. Az információk gazdagabbá és színesebbé tehetők fényképek, hírlevelek és újságcikkek mellékelésével, gazdagabb és pontosabb képet adva így a helyi viszonyokról. A tanulók számára is nagyobb élményt nyújt, ha külföldi diákok munkájáról kapnak fényképeket.

5. Mi történik a hulladékkal Európa szerte?

Az osztály megvizsgálja a válaszként kapott információkat, megbeszélik a hasonlóságokat és különbségeket, és azt, hogy különböző országok hogy tanulhatnak egymás tapasztalataiból.

6. Információk

Mellékelt információk a hulladék termeléséről és kezeléséről szerte a világban.

További tevékenységek (néhány javaslat)

1. Az 1. résznél a tanulók háztartási cikkek képét tartalmazó kártyákat tegyenek borítékba. A boríték jelképezi a szemetest, a képek pedig a különböző típusú hulladékokat. Kérjék meg a tanulókat, hogy osztályozzák a különböző hulladékfajtákat anyaguk szerint. Aszerint is megtehetik ezt, hogy milyen módon szabadul meg tőlük a társadalom, pl. eltemetik, elégetik, újrafelhasználják vagy komposztálják őket.

2. A tanulók tanulmányozzák alaposabban a különböző anyagokat és a különböző folyamatokat, mint pl. az újrafelhasználást, ezzel is felkeltve érdeklődésüket az anyag iránt.

3. Készítsenek grafikonokat és posztereket, bemutatva a hulladékkezelést és elhelyezést.

4. Tervezzenek újrafelhasználási módszereket a különböző hulladékokra, pl. a papírra. Találják ki, mely kémiai folyamatok játszanak szerepet a papír újrafelhasználásánál. Ezt aztán a gyakorlatban meg is valósíthatják.

5. Tervezzenek és hajtsanak végre egy kísérletet, melyben összehasonlítják a természetes anyagok, a papír és a műanyagzacskó bomlási idejét. Milyen következtetések vonhatók le az eredményekből a hulladékkezelést tekintve, főként a komposztálás és a szeméttelepek, szemétlerakók vonatkozásában?

6. Készítsenek és próbáljanak ki egy biogáz fejlesztőt.

7. Vizsgálják meg, hogy mi történik, ha különböző típusú szilárd hulladékot elégetnek. (Rendkívül lényeges a szükséges biztonsági szabályok betartása!)

8. Készítsenek videofelvételt a környéken elhelyezett hulladékokról.

9. A közeli könyvesboltokban kérjék meg, hogy a hulladékkal, szeméttel kapcsolatos irodalmat figyelemfelkeltés céljából tegyék jól látható helyre (pl. a keresett sikerkönyvek mellé).

10. Szervezzenek a tanulók kampányt, mely a hulladékra, a helyes hulladékkezelés fontosságára hívja fel a figyelmet! Például tervezzenek pólót!

További információk

Ökoszolgálat
1054 Budapest, Vadász utca 29.

Hulladék Munkaszövetség
9024 Győr, Bartók Béla utca 7.
2600 Vác, Ilona utca 3.

Kuka Búvár - A HUlladék MUnkaSZövetség lapja
Budapest, Pf.20., 16o5.
Telefon: (36-1) 417-2628
e-mail: kukabuva@humusz.zpok.hu

Reflex Egyesület

New Scientist Magazine RECYCLING SPECIAL

Vissza a lap tetejére