|
MEGÚJULÓ
ENERGIA
|
|
Ez
a tananyag áttekintést nyújt az megújuló energia mikro-, és makroszintű
felhasználásairól. A diákok feltérképezik a megújuló energia mikroszintű
használatát a lakóhelyük környezetében és tanulmányozzák a makroszintű
felhasználás egy példáját a térségben (országukban). A szerzett információkat
azután megosztják más, ugyanezzel az anyaggal foglalkozó európai iskolák
tanulóival. Tapasztalataik összehasonlítása betekintést nyújt majd számukra
abba, hogy ezeket az energiaforrásokat hogyan használják Európa más országaiban,
illetve, hogy a jövőben hogyan lehetne azokat még hasznosítani.
Ez a tananyag 14 és 18 év közötti tanulók számára készült. A tanulóknak tudniuk kell az megújuló és meg nem újuló energiaforrásokról. Fel kell, hogy ismerjék, hogy csökkentenünk kell az ásványi tüzelőanyagoktól való függésünk mértékét, és tisztában kell lenniük a nukleáris erőművek biztonságosságával kapcsolatos aggodalmakkal. Tudniuk kell az ásványi tüzelőanyagok égetéséből adódó problémákról, különösen a savas esőről és a növekvő széndioxid-koncentrációról, valamint annak a globális felmelegedéssel kapcsolatos összefüggéseiről. A tanulóknak tisztában kell lenniük az alábbiak használatával:
1. Bevezetés A tanár bevezeti a projektet és magát a tananyagot. A tanulók áttanulmányozzák a bevezetésben található szövegeket és megtervezik a 2. résznek megfelelő felmérést.2. Felmérés A
tanulók felmérést végeznek a megújuló energia mikroszintű használatáról
lakóhelyük környékén.
Kérdések Az osztály egybeveti a felmérés során gyűjtött információkat. A kérdések megválaszolását lehet csoportmunka keretében végezni, úgy, hogy az egyes csoportok végül megosztják válaszaikat az osztállyal, de házi feladatként is fel lehet adni őket. 3. Beszámoló A
tanulók beszámolót készítenek egy, a megújuló energia valamilyen makroszintű
használatára vonatkozó tervről. A választott terv lehetőleg valamilyen
helybeli alkalmazásra vonatkozzon, és lehet egy olyan elképzelés, amit
az osztály már tanulmányozott.
Amikor megkapták az információcsere űrlapokat, a tanulók a szükséges térképek használata mellett elemzik a kapott információkat és megvitatják az 5. részben feltett kérdésekre adandó válaszokat. Az osztályt fel lehet osztani több csoportra, hogy így beszéljék meg az egyes pontokat és tegyenek javaslatokat. A csoport azután kijelöl egy valakit, aki megosztja a többiekkel csoportja véleményét. De az is lehetséges, hogy az osztály közösen, esetleg írásban vitatja meg a kérdéseket.
1. Norvégia és Izland az általuk használt elektromos energia 100 %-át megújuló energiaforrásokból nyeri. Norvégia vízenergiát használ és vizsgálatok folynak a szél-, és hullámenergia hasznosításának lehetőségéről. Izland víz-, és geotermikus energiát használ. 2. A megújuló energia legnagyobb részét vízerőművekből nyerik. 3. Érdemes
megvizsgálni a különbségeket. Azok az országok, amelyekben nincsenek hegységek
kevés megújuló energiát használnak. Ennek oka a vízenergia hiánya. Dánia
és Hollandia azt tervezi, hogy a jövő évszázad elejétől a villamos energia
10 %-át szélenergiából nyerik, és ezúton növelik az megújuló energia felhasználásának
arányát. 4. Biomasszából
nyert - megújulónak tartott - energia. 5. További, az anyagban nem szereplő megújuló energiaforrások még: a tenyészreaktorokból, a magfúzióból és a tengervíz változó sótartalmának segítségével nyert energia.
- Nagyobb országokban, így például Franciaországban, az egyes térségek között nagy különbségek vannak az elérhető megújuló energiaforrások tekintetében. - A napenergia hasznosítására nagyobb lehetőség van a dél-európai országokban. - A hegyvidékeken nagyobb lehetőség nyílik a vízenergia hasznosítására. Egyrészt több a csapadék, másrészt a nagyobb szintkülönbségek miatt a víz helyzeti és mozgási energiáját tudják felhasználni az erőművek. - Európa
alacsonyan fekvő országai igyekeznek hasznosítani a szélenergiát. - A kontinentális talapzat nagy árapály-különbségeket biztosít, amit Nagy-Britannia és Franciaország egyaránt hasznosíthatnának. - Az aktív vulkanikus területek magas hőmérsékletű geotermikus energiatárolókként működhetnek. Alacsonyabb hőmérsékletű geotermikus energiatárolókat már tártak fel. - A nukleáris és ásványi fűtőanyagok hasznosításával ellentétben a víz-, szél-, és napenergia hasznosítása nagy földterületeket igényel. Az új tervezeteket gyakran igen heves támadások érték a környezetvédők részéről és így fel kellet hagyni velük. Több terv ma már azt célozza, hogy a tengeren állítsanak fel szélerőműveket. - A napelemek használatát is érte kritika, miután előállításukhoz mérgező vegyszerekre is szükség van, és így komoly elővigyázatosságra van szükség, hogy megelőzzék az emberek egészségének veszélyeztetését.
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Renewable Energy Education Module Solstice: Renewable & Alternative Energy
|