Csernyus László

A család

(fogalma, funkciói, konfliktuskezelés a családban)

Cél: Ebben a tanítási egységben a társadalom alapegységének is nevezett formációt járjuk körül, mozgósítva és fogalmi struktúrába rendezve a tanulók ismereteit. Tehát nem elsősorban ismeret átadás a célunk, hanem inkább a család körüli problémák iránti érzékenység kialakítása, illetve a megoldási módok ajánlása esetleg gyakoroltatása.

Korosztály: 9-12. osztály

Kapcsolatok:

Időkeret: 2-szer 45 perc (+ a feldolgozásra ajánlott film, vagy részleteinek a megtekintése kb. 100 perc teljes film estén)

Fejlesztendő képességek

Tartalom:

  1. A család fogalma
  2. Család a történelemben, családtípusok
  3. A család funkciói
  4. Konfliktusok a családban

Szükséges eszközök:

Értékelés: A célokban megfogalmazottakkal összhangban ebben a tanegységben nem ismeretátadáson van a hangsúly, ezért elsősorban a tanórai aktivitás illetve az önállóan készített tanulói produktumok (lásd egyéb feldolgozási módok) értékelését javasoljuk.

A foglalkozás menete

I. A család fogalma

Módszer: fogalomalkotás, szótári definíciók összevetése

  1. Előzetes házi feladatnak adjuk a tanulóknak, hogy vagy maguk határozzák meg a család fogalmát, vagy lexikonokból keressenek a családra vonatkozó definíciókat. (Megoldható a feladat úgy is, hogy az óra első 5 percében kérjük a tanulókat a fogalom meghatározására)
  2. A tanítási órán néhányat (maximum 10-et) olvastassunk fel (legyen benne saját és lexikális is) beszéljük meg ezeket:
    1. Milyen jó és esetleg hibás megközelítéseket találnak a saját meghatározásokban?
    2. Melyek a közös jegyek a meghatározásokban?
    3. Miből adódhatnak az eltérések?
    4. Melyik meghatározás, milyen szempontot tükröz?
    5. A közös családfogalom megalkotása

Lásd: Tanármelléklet 1. – Fogalmak a család témakörében

II. A család a történelemben, családtípusok

Módszer: tanulói kiselőadások, referátumok a különböző korok családjairól, illetve a családnak a korban betöltött szerepéről.

A jól kiválasztott korok alapján elvonhatók a családtípusok

Lásd: Diákmelléklet: 1. sz., Tanármelléklet. 1., 2. sz.

III. A család funkciói

1. Módszer: a. ötletroham és b. közös megbeszélés

  1. a. Kérjük meg tanulókat arra, hogy mindenki legalább egyet említsen azok közül a feladatok közül, amelyeket a család ellát, vagy el kellene látnia. A beérkező válaszokból alakítsuk ki azt a legfontosabb kört, amit a család funkcióinak nevezünk
  2. b. Kötetlen beszélgetés során tisztázzuk az egyes funkciókat megjelenítő fogalmak jelentését, illetve, hogy ezek hogyan és mennyire működnek a mai magyar családoknál

2. Módszer: a. tanári előadás b. filmelemzés

  1. Rövid tanári előadásban foglaljuk össze a család legfontosabb funkcióit, szükség esetén definiálva az egyes funkciókat jelölő fogalmakat.

    családi funkciók: hagyományosan 5 funkciót tulajdonítanak a családnak: 1. termelési, 2. fogyasztási, 3. reprodukciós, 4. gondoskodási (pszichés és materiális értelemben egyaránt,) 5. szocializációs. A termelési funkció jelentősége családi keretek között csökkenőben van, míg a felsorolt többi funkció iránti igény egyre határozottabb, noha komoly működési zavarai vannak.

  2. Bacsó Péter Csók, Anyu című filmjének megbeszélése az alábbi szempontok alapján:

Lásd: Tanármelléklet 3.

IV. Konfliktusok a családban

1. Módszer: filmelemzés, vita

Közhelyszerű megállapítás, hogy az utóbbi évtizedek a hagyományos család felbomlását és válságát hozták magukkal, úgy hogy egyelőre nem jött létre más intézmény – talán soha nem is fog – ami a család szocializációs, érzelmi, nevelési, gondozási feladatait kielégítő mértékben el tudná látni. Nyilvánvaló, hogy a család problémái nem oldhatóak meg az iskolában, különösen nem egyetlen tárgy egy-két óráján. Mégis érdemes erről lehetőleg minden tárgy lehetőségeit kiaknázva, minél többet beszélni, ezáltal is lehetőséget adva a tanulóknak a saját családjukban lezajló konfliktusok jobb megértésére és feldolgozására, illetve a saját jövendő családi életükre való mind tudatosabb felkészülésre. Mivel nagyon intim kérdéseket kell érintenünk, ezért vigyázzunk arra, hogy milyen mélységig hatolhatunk be a tanulók magánéletébe, ez osztályonként, tanulónként és családi hátterenként nagyon változó. A feldolgozásra ajánlott módszer alkalmas rá, hogy bizonyos távolságból szemlélhessük a problémát.

A filmet előzetesen nézzük meg tanítványainkkal (akár osztályfőnöki óra keretében, vagy egy kötetlenebb délutáni filmklub alkalmával).

A vita, megbeszélés szempontjai:
2. módszer: Szituációs játékok a megnézett film alapján
1. szituációs játék

Képzeletbeli bíróság vonja felelősségre a szülőket a nagylány öngyilkossági kísérlete miatt. Viszonylag sok tanulót megmozgathatunk a kiosztható szerepek nagy száma okán. Ezek: apa, anya, testvérek, vádló (ügyész), védők (ügyvédek), a család barátai, kollégák mint tanúk, kirendelt szakértők, a tárgyalóterem közönsége. (Ezzel a szituációs játékkal mellesleg átismételhetőek a 9. évfolyamban a bűntető eljárásról tanultak, lásd 9 évf. állampolgári ismeretek 3.3)

Bár a magyar joggyakorlatban az esküdtszék intézménye nem használatos, mégis tanúságos lehet, ha a szülők felelősége kérdésében szavazattal kérünk állásfoglalást a tanulóinktól.

2. szituációs játék

Játsszák újra a tanulók – persze szabadon – a film néhány kiválasztott konfliktusos jelenetét, egyszer, ahogy a filmben is történt (ehhez a kiválasztott részek újra megtekinthetőek a tanórán), másodszor pedig úgy hogy a jelenet vége a konfliktus elhárításának irányába hasson. A tanárnak érdemes előre kiválasztani az újrajátszásra kínálkozó jeleneteket, előre megkeresve azokat a pontokat, ahol fordítani lehet az események menetén. Több „szereposztásban” többféle megoldás is megjeleníthető. Ezzel játékos formában gyakoroltathatók különféle konfliktus-elhárítási technikák., anélkül, hogy nagyon a személyes életükre kellene vonatkoztatni a történteket a tanulóknak.

Összefoglalásként érdemes leltárba venni a beszélgetésből illetve szituációs játékokból is kiderülő leggyakoribb konfliktusforrásokat illetve azok lehetséges kezelési módjait.

Egyéb feldolgozási javaslatok:

Órai és tanórán kívüli munkára alkalmas feladatokat fogalmaz meg Kéri Katalin – Ambrus Attila József az alábbi összeállításban.1

  1. Szerintetek milyen az ideális család? Írjatok fogalmazást ezzel a címmel, és hasonlítsátok össze gondolataitokat!
  2. Milyen problémák merülhetnek fel egy család életében? Gyűjtsetek példát konfliktusokra, és néhánynak a megoldását játsszátok el!
  3. Milyen szóösszetételekben fordul elő a „család” szó? Versenyezzetek, ki tud többet összegyűjteni!
  4. Találkozunk-e az állat- és növényvilág esetében is a „család” fogalommal? Keressetek példákat! Miben hasonlítanak ezek a „családok” az emberi családokra, és milyen lényeges különbségeket fedezhetünk fel?
  5. Szerintetek mit jelent az a szó, hogy „családtervezés”?
  6. Írd le a szülők „tízparancsolatát” a gyerekneveléssel kapcsolatosan!
  7. Fogalmazzátok meg, szerintetek milyen jogai és milyen kötelességei vannak egy gyereknek a családban!
  8. Gyűjts képeket az anyaságról! (Fénykép, festmény, grafika)
  9. Szeretnéd-e, ha lehetne apák napja? Szerinted melyik napon kellene ünnepelni? Hogyan köszöntenéd édesapádat?
  10. Gyűjtsétek össze, milyen családi ünnepek vannak egy évben! Hogyan szoktátok megünnepelni?
  11. Gyűjtsetek példákat arra vonatkozóan, hogy
    1. mit tanulhat egy kisgyerek az idősebb testvérétől
    2. mit tanulhat a nagyobb testvér a kisebbtől?
  12. Rajzold le a családodat!
  13. Rajzold le a családod tagjait úgy, hogy egy-egy virágnak ábrázolod őket!
  14. Tervezz családtagjaidnak ruhákat, amilyenekben szeretnéd látni őket!
  15. Tudjátok-e, melyik apukátok, anyukátok, testvéretek kedvenc verse, filmje, könyve, énekese stb.?
  16. Meséljetek egymásnak arról, hogy milyen volt anyukátok/apukátok kisgyerekkorában!
  17. Írd össze, szerinted milyen külső és belső tulajdonságokat örököltél az anyukádtól, apukádtól, nagyszüleidtől!
  18. Készítsetek riportot családtagjaitokkal arról, hogy milyennek látnak benneteket! Volt-e olyan válasz, amelyen meglepődtetek? Miért?
  19. Írj fogalmazást az alábbi címmel: „A testvéremben azt szeretem, hogy...”
  20. Írd le, szerinted hogyan alakul családod élete 30 év múlva!
  21. Hogyan képzelitek el jövőbeni családotokat? Beszéljétek meg, milyen közös és milyen eltérő gondolataitok vannak ezzel kapcsolatosan!
  22. Tervezd meg álmaid házát! Rajzolj bútorokat is! Hol állítanád fel ezt a házat?
  23. Írjatok fogalmazást az alábbi témáról: „Én ilyen szülő leszek”.
  24. Szerintetek mi alapján választanak nevet a szülők gyermekeiknek? Elégedettek vagytok saját keresztnevetekkel? Ti milyen neveket választanátok? Miért? A Ladó János-féle Utónévkönyvben nézzetek utána, mi az eredeti jelentése a nektek tetsző neveknek. Így is tetszenek?
  25. Írjatok levelet egy mai apa nevében gyermekének, hogy mire vigyázzon és mire figyeljen a világban. Hogyan írnátok meg ezt a levelet, ha apa és fia a középkorban élne?
  26. Keressetek példákat a történelemben arra vonatkozóan, hogy különböző korszakokban, földrajzi helyszíneken milyen volt az átlagos család (családszerkezet), melyek voltak a családon belüli főbb viselkedési szabályok? (Útleírások, életmóddal kapcsolatos könyvek segítenek.)
  27. Keressetek példákat a magyar néprajzból arra vonatkozóan, hogy milyen babonák, hagyományok fűződnek a gyermekneveléshez, a családi élethez.

Mellékletek

Diákmelléklet

Ismeretek a családról

A család az emberi élet legfontosabb közössége: az ember itt tanulja meg először, hogyan viszonyuljon többi emberhez, itt tapasztalja meg először, mit jelent szeretni, és szeretve lenni, és itt találkozik először azokkal a korlátokkal, amelyek majd felnőttként is megszabják élete kereteit.

A családok egy része szerencsésebb, más részük viszont kedvezőtlen adottságok között, olykor hátrányos helyzetben kénytelen feladatait ellátni. A Családjogi Törvény nem képes a különbségek megszüntetésére, ám képes arra, hogy deklarálja a családok jogi egyenlőségét, és jogi eszközöket adjon a családokat, illetve az egyes családtagokat veszélyeztető körülmények javítására.

Az itt következő fejezetben arra kaphat választ, milyen elidegeníthetetlen jogai vannak ma Magyarországon egy családnak, valamint veszélyeztető körülmények esetén milyen fórumokhoz lehet, illetve tanácsos fordulni támogatásért, jogorvoslatért. A házasságtól a gyermekszülésen és az iskolán át az öregkorig találhatók itt útmutatók.

További ismeretek: http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/csalad/csalad.html" class='kulso' target='_blank'>http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/csalad/csalad.html

Tanármelléklet

1. tanármelléklet: Fogalomgyűjtemény a családról
család:
a házastársi vagy élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb köre.
nagycsalád:
több generáció (szülők, nagyszülők, gyerekek) együttélése. Szokás manapság kiterjesztett családról is beszélni, ebbe az oldalági együttlakó rokonok is beletartoznak
családi funkciók:
hagyományosan 5 funkciót tulajdonítanak a családnak: 1. termelési 2. fogyasztási 3. reprodukciós 4. gondoskodási (pszichés és materiális értelemben egyaránt) 5. szocializációs. Az 1. jelentősége családi keretek között csökkenőben van, míg az utóbbiakra való igény egyre határozottabb, noha komoly működési zavarai vannak.
Családmag
(nukleáris család): a házaspár, a házaspár gyerek(ek)kel, egy szülő gyermek(ek)kel. A több generációt tömörítő együtt élő nagycsaládokat a modernitás korától fogva egyre inkább a családmagok váltják fel.
gyermek
: a családban élő saját (házasságban vagy házasságon kívül született), örökbe fogadott vagy nevelt nőtlen/hajadon gyermek, tekintet nélkül a korára.
háztartás:
azoknak az együtt lakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban vagy annak egy részében laknak, a létfenntartási költségeket részben vagy egészben közösen viselik, és a hét egy vagy több napján rendszerint közösen étkeznek. Családháztartások azok a háztartások, amelyekben legalább egy család él; egyszemélyes háztartások az egyedülállók háztartásai;egyéb összetételű háztartások azok, amelyekben családot nem képező rokon és/vagy nem rokon személyek élnek.
házasságkötés:
a hivatalosan eljáró anyakönyvvezető előtt – két tanú jelenlétében – kötött házasság.
házasság:
a házassági kapcsolat létesítésétől, annak megszűnéséig tartó folyamat. Szociológiai értelemben ide számít a házasságkötés nélküli tartós családi együttélés is, amit élettársi kapcsolatnak is szokás nevezni.
monogám házasság:
egy férfi és egy nő házas együttélése.
poligám házasság:
egy férfinak több felesége (poligínia) vagy egy nőnek több férje (poliandria) van.
endogámia:
csoporton (törzsön, klánon, falun)belül kötött házasság.
exogámia:
csoporton kívülivel kötött házasság.
homogámia:
egy adott társadalmi osztályon, rétegen, felekezeten, etnikumon belüli házasságkötés, ennek ellenkezője a heterogámia.
válás:
a jogerőre emelkedett bírói ítélettel felbontott és érvénytelenített házasság.
demográfia:
a népességszámmal és a változási mögött meghúzódó okok kutatásával foglalkozó önálló tudomány.
2. tanármelléklet

Anthony Giddens: Szociológia (Osiris, 1997) 382–385. p.

3. tanármelléklet

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris, 2000) 358–359. p.