BEVEZETŐ

“A néphagyományok feltárása egyáltalán nem szakmai ügy. Fontos feltétele ez a nemzeti, illetve nemzetiségi önismeretnek, létezésnek, az emberiség közös kulturális kincsestárához való méltó hozzájárulásnak.”

Kós Károly

Tapasztalataimat azért írtam le, hogy ezzel segíthessek a táborozni induló tanároknak és tanulóknak. Alföldi születésű vagyok, nem véletlen, hogy erős a kötődésem a szülőföldemhez.
A múlt, az őseim élete és a környezete mindig érdekelt, s úgy érzem, kötelességem, hogy a tőlük kapott örökséget megőrizve, megbecsülve továbbadjam.
Öt éve járok tanítványaimmal Szarvasra és környékére, hogy tanítványaimmal felfedeztessem az itt élő emberekben és környezetükben rejlő kincseket.
Szálláshelyünk állandó volt, a Vajda Péter Gimnázium nyaralójában, s innen jártunk el portyázni a szélrózsa minden irányába. Szinte otthonunkká vált a hely, és szívünkhöz nőttek a segítőkész emberek, még ma is a legnagyobb szeretettel emlegetjük őket.
Étkezni (ebéd és vacsora) a Ciprus Étterembe jártunk, a vendégkönyv őrzi elismerésünket.
Kitüntetettnek érezte magát a tanuló, ha eljöhetett a kézműves táborunkba.
A programban leírtak egy lehetőséget mutatnak be, természetesen a teljesség igénye nélkül. Egy tábor hangulata a résztvevőkön múlik, mely megalapozható tartalmas, kreativitásra ösztönző tevékenységekkel.
Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy ez a programsor megvalósítható és sikeres.

Konczos Éva               

AJÁNLÁS

Az általános iskolák vizuális-esztétikai nevelési programjához kapcsolódó nyári-táborozási projekt. Olyan természeti-társadalmi környezetben, amely számtalan lehetőséget kínál a gyermek sokoldalú fejlesztéséhez.
Lenn, az Alföldön, Békés Megyében, a Holt-Körös partján festői környezetben fekvő kisváros Szarvas.
Nemcsak természeti szépségeivel, hanem történelmi múltjával is ide vonzza a felnőtteket, gyerekeket.
Az Arborétum, a vízpart, a még meglévő népi építészet szép darabjai, a múzeumok gazdag anyaga mind-mind olyan kincsek, amelyek felfedezésre, megismerésre várnak.
Az bronzkor emlékeitől kezdve az avar koron át egészen napjainkig tanulmányozhatjuk a régészeti feltárások anyagát a Tessedik Sámuel Múzeumban.
Fontos évszám a település életében az 1772. év. Ekkor kezdődött a török pusztítás után az elnéptelenedett város újratelepítése. A telepítési felhívásra Gömör, Árva, Trencsén megyékből szlovákok költöztek ide, és a korábban benépesült Békéscsabáról is áttelepült néhány család.
A különböző vidékekről származó lakosság itt vált viszonylag rövid idő alatt egységessé.
Anyanyelvüket az öregek a mai napig megőrizték, műveltségükre hatott a környező alföldi kultúra.
A program az általános iskolák bármely évfolyamán tanuló gyerekek számára ajánlott.
Legeredményesebb az alkotómunka, ha érdeklődő, de életkor és tehetség szempontjából heterogén összetételű a csoport. A legtehetségesebb tanulók alkotják a magot, akikhez kapcsolódnak a többiek. A ábrázolási, kreatív alkotó képessége sikeresen fejlődik különböző képességű gyerekeknek így együtt. Ez a differenciált csoportmunka a tehetséggondozás, a felzárkóztatás fontos eszköze.
Az idősebb tanulók segítenek a fiatalabbaknak, s a kisebbek örömmel fogadják, sőt igénylik is az irányítást, az együttműködést.
Természetes egy-egy osztálynak is megszervezhetjük az alkotótábort, mivel évenként újabbnál-újabb téma köré csoportosítva más és más helyszínen számtalan feladat várja őket.
Az idősebb tanulók segítenek a fiatalabbaknak, s a kisebbek örömmel fogadják, sőt igénylik is az irányítást, az együttműködést.
Természetes egy-egy osztálynak is megszervezhetjük az alkotótábort, mivel évenként újabbnál-újabb téma köré csoportosítva más és más helyszínen számtalan feladat várja őket.

Ajánlott a képzőművész, rajz-szakköröknek és egyéb művészeti csoportoknak.

CÉL

A XX. század végének sürgető kihívása természeti és társadalmi környezetünk megóvása. A pusztítás, pusztulás nap mint nap tapasztalható, de a katasztrófa talán még elkerülhető. Arra kell törekednünk, arra kell nevelnünk tanítványainkat, hogy szeressék, becsüljék meg az őket körülvevő környezetet és tegyenek is érte valamit. Naponta pusztulnak értéke fáink, madaraink, szennyeződnek vizeink, lerombolják a még szép és jó, de egyszerű épületeket, hogy helyükbe majd “modernet” építsenek. Értékeink lassan eltűnnek, esetleg csak fényképek őrzik emléküket.
Mindezek nemzeti örökségünk darabjai, pótolhatatlanok.
Az Alföld déli részén is sok szép falu sorakozik, sajnos ezek igazi arculata lassacskán elvész, átváltozik. A kedves, fehérre meszelt kétablakos lakóházakat hivalkodó, többszintes házak váltják fel.
Településeink hűtlenek lettek múltjukhoz.
A még meglévő épületek megörökítése (rajzzal, fényképpel), feltérképezése dokumentumfilmmel egyik kiemelt feladatunk.
Ehhez kapcsolódik a tájegység néprajzi hagyományainak megismerése, a kézművesség gyakorlása.

A régi természetközeli kultúrák jelképekkel teli üzenete csak akkor ér el hozzánk, ha tanulmányozzuk elődeink életét, a népszokásokat, a tárgyi és szellemi örökséget.

A szép természeti környezet aktivizálja a tanulókat, megmozgatja alkotó fantáziájukat és megindítja tevékenységüket.
Örömteli rácsodálkozással, mély átéléssel készített tanulmányrajzok születnek így, s mind ezek az ismeretszerzés alapkövei. A rengeteg vázlat, ábrázolás mind-mind elősegíti az emlékezetben való rögzítést, az elemzést, az összehasonlító készség fejlesztését.
A rajz és formaalkotás a tanulók kifejezésformáinak és fantáziájának gazdagítását is szolgálja.

A személyes bánásmód az egyéni érdeklődéshez és fejlettségi szinthez igazodva önálló látásmód kialakításához vezet.
A művészeti fogékonyságra nevelés egyféle közösségi, emberi-társadalmi nevelést és ismeretszerzést is jelent, amellett, hogy a művészeti individuumot is nagymértékben fejleszti.

A művészeti nevelés eszköze a múzeumi kiállítások és projektek értő megtekintése és szakmai feldolgozása is.

A képzőművészeti kiállítások mellett a múzeumok régészeti anyagát, a néprajzi - népviseleti gyűjteményeket is fontos megismerni.

Olyan tárgyakkal, használati eszközökkel találkozhatnak tanulóink, amelyek ma már alig ismertek. Így közvetlen közelről megnézve, kézbevéve, megtapogatva motorikus-taktikus úton újabb és újabb ismeretekre tesznek szert.

A tárgyak (lehetnek azok fából, textilből, üvegből) érdeklik a gyerekeket, szeretik megvizsgálni, ábrázolni, de elsősorban (szétszedni - összerakni) - elkészíteni.

Miután alaposan megszemlélték, megérezték a természeti anyagokat (fa, gyapjú, agyag, csuhé, szalma), az előállításuk, feldolgozásuk folyamatának a megértése következik.
Az anyagismeret mellett az eszközhasználat ismerete is fontos.
Sok-sok gyakorlással, fokozatosan lehet elsajátítani a bonyolultabb, veszélyesebb szerszámok (faragókés, üvegvágó stb.) balesetmentes használatát.
Ilyenkor a differenciált, kiscsoportos foglalkozás ajánlott, a mester és a tanár fokozottabb odafigyelése, segítsége, irányítása mellett. A tevékenység befejezése után nem maradhat el a rendrakás, az anyagok gondos tárolása, pazarlás nélküli használata, értékének tudatosítása.

A társas együttdolgozás, a közös élmények a társas kapcsolatokat erősítik, gazdagítják.

A közösségi életrend (az alkalmazkodás, beilleszkedés, a segítségnyújtás, a türelem, a tolerancia) a viselkedéskultúra fejlesztését is magában hordozza.

A természetes környezet, a szabad légkör, a vidék nyugalma felszabadult, örömteli, kutató tevékenységet eredményez.
Közvetlen közelről figyelhetik meg a jelenségeket, s így saját élmények alapján bővíthetik természettudományi ismereteiket.

Az alkotó táborra jellemző, hogy nincs rohanás, nincs kapkodás: a választható ajánlott tevékenységek és a játék (labdázás, lubickolás a vízben) remekül kiegészítik egymást.

(Ha a nagy melegben felfrissülni vágyik néhány tanuló, nyugodtan abbahagyhatja a munkát - s egy szuper-fejessel már a vízben is vannak)... nem úszik messzire, szem előtt bohóckodik,... majd önként visszatér az abbahagyott tevékenységéhez.

VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

A gazdag és sokirányú programkínálat lehetővé teszi, hogy különféle tevékenységet kipróbálva, az érdeklődésének megfelelőt kiválasztva minden tanuló elmélyülten foglalkozzon kedvelt témájával. Az egyéni különbségek más és más irányt jelölnek a világ megismerése folyamatában, s a személyes tulajdonságok az alkotáskor is megjelennek, a kész művek pedig magukon hordozzák a személyiségjegyeket.

Adottság, képesség és tehetség kibontakoztatására épülnek a feladatok, ugyanakkor lehetőség nyílik bizonyos területeken a lemaradás bepótlására is.

A vidéki életforma megismerése (a segítőkész emberek, a korai felkelés, a piacok vidám hangulata) motiválja a tanulókat, egyben segíti a jelenben való tájékozódásukat - hogyan élnek ma az emberek.
A nagyüzemi-, gyárlátogatások (orosházi üveggyár, békéscsabai téglagyár, tótkomlósi szövőgyár) alkalmával felismerik a fejlődést, a gépesített, automatizált technikák jelentőségét, az emberek manuális tevékenységének kiszorulását. Másrészt a hagyományos kézműves foglalkozások bensőséges emberközeliségét tapasztalva (összehasonlítva a zajos gépekkel) - értékítélő, értékválasztó következtetéseket vonnak le.

TARTALOM

Minden tevékenységet ajánlatos (előre) megtervezni. Ez különösen vonatkozik egy egyhetes nyári kézműves táborra, amely igen gazdag programokban. A tervezés, előkészítés több szakaszból áll.

1. Előkészítő szakasz (március-május hónapban)

a cél (célok) megfogalmazása, időpontok

• a hely (helyek) előzetes feltérképezése, felkeresése

a szállás, étkezés megrendelése (árak)
utazási kedvezmények, jegyek igénylése (MÁV, helyi buszok)
a csoportlétszám: tanulók: javasolt: 20 fő, kísérők: 3 fő

• a múzeumok, intézmények, üzemek (stb.) vezetőinek előzetes felkeresése a belépési engedélyek megszerzése, időpontok egyeztetése
• a meghívott kézműves mesterek, iparművészek, tudományos kutatók programjának (előadásának) megbeszélése - időpont-egyeztetéssel
• a részletes tábori program, a "forgatókönyv" összeállítása
• tanulónévsor - címjegyzék
• búvárkodás a táj, a környék szakirodalmában, napilapokban
• árkalkuláció
• értesítés a szülőknek, gyerekeknek
•  

2. Előkészítő szakasz (július)

• a pályázatok elküldése
• a táborozáshoz szükséges eszközök, anyagok összegyűjtése, vásárlása
• "üres" képeslap csináltatása nyomdában
• a reggeli étkezéshez szükséges eszközök (papírpohár, tányér, szalvéták stb.) vásárlása
• a név- és születésnapok "party-"jának megtervezése (lufi, sütemény, ajándék, díszítés) - a felelősök kiválasztása
• a fényképezőgép, videó, magnó biztosítása
• a személyre szóló kérések (teendők, kutatási feladatok) postázása
• orvosi, egészségügyi felszerelés összeállítása
• az utazás előtti nap bepakolás a csomagszállító mikrobuszba

3. Előkészítő szakasz (már a helyszínen)

• kapcsolatteremtés az üzletekkel (zöldséges, gyümölcsös, pékáru, tej stb.), a rendelés leadása
• autóbusz rendelés a kirándulásokhoz
• szobabeosztás
• a munkarend megbeszélése

A KÉZMŰVES FOGLALKOZÁSOK

IDŐRENDI TÁBLÁZATA

kézműves foglalkozás	1. ÉV	2. ÉV	3. ÉV	4. ÉV	5. ÉV
RAJZOLÁS
NEMEZELÉS
SZÖVÉS
HÍMZÉS VARRÁS FOLTMOZAIK
FAFARAGÁS
FAZEKASSÁG
KÖNYVKÖTÉS

1. TÁBORI PROGRAM - Szarvas (vázlat) 1994. augusztus 4 - 13.

MÚZEUM

Dr. Juhász Irén régész
Az avarokról
részlet

2. TÁBORI PROGRAM - Szarvas (vázlat) 1995. Július 25 - 31.

ELŐADÁSOK ANYAGAIBÓL - AZ ARBORÉTUMBAN

Ez a faj a fák királya, nemcsak méretei, hanem faanyagának kitűnő minősége miatt is.
Termetében és megjelenésében pompás, tekintélyt parancsoló, a magyarság és más népek körében is kultikus tiszteletben álló fa. Európa uralkodó tölgyfaja a leghosszabb megélő tölgyünk.
A síkság és az alacsonyabb dombvidék fája, elsősorban a nagyobb folyók lapályán él, de a hegyvidék fennsíkjain is kiterjedtebb völgyeiben is megtalálható.
Szórványosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban az egész országban előfordul, de jelentősebb ligeterdőket főleg a Duna, Dráva és a Tisza mellékfolyói mentén, valamint az Alföld üdébb talajú vidékein alkot.
A kocsányos tölgy magányosan állva hatalmas 30-40 m-es, terebélyes, feltörő ágrendszerű, megközelítőleg gömbös, csaknem törzsig visszazáródó koronájú fa. Törzse fiatalon sima, szürke, később sötétszürke, mélyen és hosszan repedezett.
Vesszei kissé viaszos fényűek, zöldesbarnák.
Levelei rövidnyelűek - csaknem ülők, - mélyen karéjosak, osztottak és jellemzően füles vállúak.
Hosszú, kocsányon álló makkja hosszúkás alakú, a kupacs egyharmadáig borítja a makkot. (A fa magyar nevét éppen a makk hosszú száráról kapta. A faj felismerése termés nélküli állapotban is könnyű, mert a makkal ellentétben a levél mindig rövid száron ül.)
A porzós barkavirágok kis csomói lombfakadáskor, áprilisban sárgászöld fátyolba burkolják a fát. Bő makktermő évek hazánkban - elég ritkán, átlagosan 6 évente vannak.
A talajtípusban nem válogat, az erősen kötött agyagtól a laza homokig mindenhol megtalálható, de a talaj tápanyagtartalmával szemben igénye.
Fiatal korban tűri a beárnyékolást, de később fényigényes. Növekedése fiatal korában lassú, 10 éves korától fokozódik, 60-70 éves kora után lelassul, de akár 120-150 éves koráig is növekszik, ekkor már inkább a törzse gyarapszik.
A kocsányos tölgy igen magas életkort érhet el. 400-500 éves egyedek még ma is előfordulnak, gyakran teljesen egészségesek, hatalmas törzsükkel, vastag ágaikkal ellenállnak az időmúlásának. Fája sötétbarna, kemény, ellenálló, szép rajzolatú, az egyik legkedveltebb bútorfa.
Sajnos a kocsányos tölgy nemcsak nálunk, de európai viszonylatban is nagyon sokat veszített jelentőségéből az utolsó évszázad alatt főként azért, mert eredeti termőhelyének nagy részét, a gazdag termőerejű talajokon, a síkságokat a mezőgazdaság elhódította.
Arborétumunkban a kocsányos tölgy több szép, idős példányával találkozhatunk. Kettő közülük a part ÉK-i részén - közel a Körös-parthoz - különösen említésre méltó. (Igen értékesek az Anna-ligetben meglévő példányok és az egykori Bolza-kastély kertjében (ma ÖKI park) állók is.)
A kocsányos és a piramis tölgy gyakoribb telepítése Szarvason és a város környékén is hozzájárulhatna ezeknek a gyönyörű és értékes fáknak az újbóli elterjesztéséhez.

Quercus alba L.

Észak-Amerikában, Floridától és Texastól északra, a Winnipeg-tóig őshonos. Ősszel ibolyáskék, vöröses színű lombjával tűnik fel. Kérge világossárga, pikkelyes; koronája széles. Tojásdad, mélyen beöblösödő levelei pergamenszerűek. A levelek fiatal korukban mindkét oldalon szőrözöttek; felül vöröses, alul világossárga színűek. Később a felső oldaluk csupasz, fényeszöld lesz, alul pedig világoskéktől világoszöldig különféle színekben játszik, s nagyon enyhén szőrözött. A levélerek mindig sárgás színűek.
A fehér tölgy elsőrendű bútorfa, amelynek szaporítása Szarvason is nagyban folyik. Legöregebb fája 1850 körül érkezett az arborétumba, ez 20 m magas, és törzse 240 cm körméretű mellmagasságban. 15 fiatalabb fa van még belőle és kb. 1500 csemete.
Érdemes lenne nálunk az erdészet terén is többet foglalkozni a fehér tölgy elszaporításával, mert ha lassabban is fejlődik, mint a rendes tölgyfa, több hasznot ad.
Megkívánja a jó vízáteresztő, nyirkos talajt, ez tápdús kötött vagy vályogos talaj is lehet.
Értékes bútorfát szolgáltat. Vasúti talpfák is nagy mennyiségben készülnek belőle. Fája tartósabb, mint a rendes tölgyfáé. Külföldön nagyon keresett nemcsak a fája, hanem a magja és csemetéi is.
Szaporítása elég nehéz, minthogy a makkja már a fán csírázik, és ha leesik, a csíra könnyen letörik. Makkját édessége miatt a madarak, állatok, sőt még az emberek is szívesen fogyasztják.
Hazánkban a szarvasi parkon kívül van még példánya az erdőtelki, tiszaigari s a vépi arborétumban is.

3. TÁBORI PROGRAM - Szarvas (vázlat) 1996. július 29 - aug. 4.

4. TÁBORI PROGRAM - Szarvas (vázlat) 1997. július 21-27.

5. TÁBORI PROGRAM - Szarvas (vázlat) 1998. augusztus 19-25.

ELLENŐRZÉS

Az ellenőrzés, értékelés alapja a célokban megfogalmazott, fejlesztési követelményekre épülő teljesítmény.
A teljesítménymérés rendszere a haladás folyamatán jön létre, több tényezőből tevődik össze:
- önálló kutató- és gyűjtőmunkából
- az alkotómunka eredményeiből, művészeti produktumokból,
- bármilyen területen folytatott pozitív tevékenységből
- a közösségért tett csoportos vagy egyéni vállalások teljesítéséből
Tapasztalatok mutatják, hogy fontos a teljesítmények mindennapos értékelése.
Az előre elkészített táblázaton nap-nap után látható, hogy tanulónként mit végeztek el, milyen eredményt értek el.
A táblázat nincs "kiszögezve" a falra, de mindenki kezébe veheti, s megnézheti miből van még lemaradása, milyen tárgyat, formát, művészeti alkotást "javasolt" elkészíteni még.

Nem egyszerre, nem egy helyen, nem egyformát, nem "kötelezően" dolgoznak a gyerekek, hanem a kedvük alapján. Így születnek az igazi, örömteli alkotások.
A "kedvcsinálás" régóta bevált módszere, hogy a mester munkához lát, néhányan figyelik, bekapcsolódnak, s rövid idő múlva a "láncreakció" már egész kis csapatot vonz oda.
Az önálló kutató- és gyűjtőmunka már a táborba indulás előtt elkezdődik.
Minden gyerekhez levél érkezik, melyben feladatot, javaslatot kap, mivel segítheti a tábori munkát.

Néhány ezek közül:

• készíts betűrejtvényt, amelyben a várossal, s a környezetével kapcsolatos szavak vannak elrejtve !

(már a vonaton (leutazáskor) elkezdődik a munka, a "megfejtés", s a 2-3 rejtvény kitöltése majdnem az utazás végéig tart).

• írj egy kis tanulmányt az Alföld fáiról ! (kirándulások alkalmával a buszon mikrofonba beszélve mindenki jól hallja, s az ablakon kinézve látja amiről szó van).
• gyűjts verseket az Alföldről ! (Pl. Petőfi Sándortól), tanuld meg - majd szavald el a buszon !
• a gabonaféléket ismertesd ! (megállva a busszal be is gyűjtjük a "szemléltető eszközt").
• a malomiparról mesélj ! (a szarvasi szárazmalomban hangzott el 3 leányunktól az előadás)
• énekeljetek néhány dalt molnárokról, gabonákról (előtte kutass ilyen népdalokat !) És így tovább... (az elhangzott gyűjtések szólalnak meg).
• a gyógynövényekről (pl. kamilla)
• az Arborétum fáiról (a helyszínen egy-egy fa előtt)
• a vízi, vízparti élővilágról

1. Szamár
2. Ételízesítő
3. Napfelkelte
4. Popey kedvenc étele
5. Az egyik kártyaszín
6. Kerület rövidítve
7. Noé járműve
8. Kovács István ökölvívó beceneve
9. Beépített szekrény
10. Angol igen
11. Télen esik

FELADATOK

• Készíts riportot a Tessedik néptáncegyüttes művészeti vezetőjével Csasztvan Andrással! (videó)
• Az ünnepi "lakoma" menüjének összeállítását tervezd meg, vásároljatok a kapott pénzből a piacon!
• Vezess naplót a tábori életről!
• Hozd el a furulyádat, esténként játssz nekünk (a vendégeknek)!
• Mesélj a Körös halállományáról!
• Írj néhány gondolatot a gyulai vár történetéről!
• Mit tudsz az Alföld építőanyagairól (tégla, fa)? Gyűjts erről!

• Ruzicskay György festőművész életéről munkásságáról mesélj! (Ott az alkotóház előtt).
• Tervezz csanak vagy bögre formát állatfigurák felhasználásával!
• Kisebbeknek: rád bízzuk az eszközök (pl. ollók) őrzését, kiosztását!

Jelöld a táblázaton, ki milyen alkotást készített már! (felelős)

RAJZOLÁS

1. CÍM: “Pont, pont, vesszőcske ...” mondóka

2. IDŐIGÉNY

A táborozás egész ideje alatt kötetlen módon, tehát bármikor, bármit megörökíthet rajzzal.

3. AJÁNLÁS

A gyermek amikor már a kezébe tudja venni a ceruzát azonnal rajzolni kezd. Lendületesen, gesztusokkal húzza, "firkálja" az egyenes vagy görbe vonalakat. Egyszer csak ráismer valamire, meg is nevezi a formát (ház, fa mama). A felnőttek számára szinte nonfiguratív jelek ezek, de a gyereknek sokat jelentenek.
Lassacskán kialakulnak azok az egyedi sémák (pl. a lányoknál a királylány, a fiúknál az autó), amelyeket előszeretettel rajzolnak.

4. CÉL

A séma könnyen megmerevedik és akkor a rajzfejlődés gátjává válik.
A 6-10 éves tanulókat rengeteg vizuális inger éri a valós világból és a médiákon keresztül (TV, könyvek). A másoltatás helyett a sémamentes rajzolás a cél.

Nem formamintát kell adnunk, hanem élményt, atmoszférát, és lehetőséget az alkotásra.
A természet megfigyelésén alapuló rajzolás fő szempontja nem a száraz valósághűség, hanem az élményt is tükröző, kifejező ábrázolás.
A gyermek olyat rajzoljon, amihez köze van, s az élményszerűség emelje meg az ábrázolás színvonalát.

A megfigyelésben nemcsak a látás játszik szerepet, egyéb érzékelési tapasztalatok is: a tapintás, mozgás, hallás.
A gyermek másképpen alkot természet után, - nem úgy mint a felnőtt - egyszer-kétszer megnézi a látványt, majd az összbenyomását rögzíti. Csak egy-két jellegzetes vonását emeli ki a tárgynak, csak annyit ami a felismeréshez szükséges, ugyanakkor jellemző rá az apró részletmegfigyelés (pl. fülbevaló, gombok a ruhán stb.).

5. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

A kevésbé kreatív tanulók is fejlődnek a sok-sok természet utáni rajzolás során. A gyűjtés után a rajzi információk épüljenek be a további alkotó tevékenységekbe.
A tervezési feladatok váljanak megszokottá, ne okozzon gondot a vizuális kommunikáció (pl. új edényformák tervezése, v. fából kialakítható új szerkezetek...), egy-egy folyamat bemutatása rajzsorozattal.

6. RAJZOLÁS

TARTALOM

A rajzok témái

• a közvetlen közelben levő vízi és - vízparti növények, állatok
• az Arborétum fái, virágai
• a réten gyűjtött gyógynövények, vadvirágok
• egy gazdasági udvarban megfigyelt állatok (lovak, tehenek, libák...)

• a paraszti kézművesség tárgyai, használati eszközök (favilla, falitéka, lámpa, cserépedények stb.)
• a régészeti emlékek (tarsolylemez, övcsat stb.)

3. Mintagyűjtés szövéshez, hímzéshez - majd a tervezés (pl. táska)

5. Mindenféle (tábori élettel kapcsolatos vicces rajzok, ötletek... stb.)

7. ESZKÖZIGÉNY

Gyakorlattá vált, hogy már a táborozás első napján kiosztjuk a rajzeszközöket (felelősök!).
Minden tanuló kap
- ceruzát
- rostirónt (fekete, barna)
- rajzlaptartót
- rajzlapot, "képeslapot"

A többi rajzlapot egy megadott helyen tároljuk, s bármikor el lehet onnan venni, nincs szükség külön engedélyre...)

GYAPJÚ * NEMEZ

1.CÍM: “Bodor bárány elvesztette a gyapját ...” népdal

2. IDŐIGÉNY: kb. 4 óra

3. AJÁNLÁS

Őseink egyszerű technikájával mi és elkészíthetjük a nemeztáskánkat, - labdánkat. Kitartásra, türelemre van szükségünk, ha jó minőségű tárgyat akarunk formálni.

4. CÉL

A természetes anyagok tulajdonságainak megismerése. Egyedi kivitelezésű játékok, tarsolyok előállítása. A népi tárgyalkotó művészet, a helyi hagyományok megismerése.

5. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

A legtöbb kisgyerek szereti fogdosni, gyűrni, gyömöszölni az anyagokat. Motiválja őket az is, hogy saját "használatra" készül a játéklabda, táska, - egyéni elgondolással, megoldással.

6. TARTALOM

FOGALMAK

A nemez iráni eredetű szó (tömörített gyapjú). Legtöbbször természetes színű (fehér, barna, szürke), de lehet festett is. Rugalmas és szépen formálható. A honfoglaló magyarság ismerhette már (takaró, jurta). Szűrposztóból többféle ruhadarab készült a XVI. századtól (szűrdolmány, szűrcsuha, szűrnadrág stb.).

GYAKORLAT

1. Széttépjük a gyapjúszálakat, majd gombócot formálunk belőle.
2. Vékony, pókhálószerű, széthúzogatott nagyobb lapba burkoljuk, csomagoljuk; Vigyázzunk, hogy egyenletes legyen a felület !
3. Szappannal (szappanos vízzel) átitatjuk a labdát, majd gömbölyítjük, gyúrjuk.
4. Időközönként forró vízbe dobjuk, majd kinyomkodva, szappanozva újra és újra tenyerünk között gömbölyítjük a formát.
5. A labda egyre kisebb és erősebb lesz.

1. Asztallapon a széthúzogatott gyapjú-hálót a tervezett méretűre formázva alakítjuk ki.
2. Vékonyabb csíkokkal befedjük, majd keresztirányban ismét beborítjuk. (A nemez vastagsága a rétegek számától függ.)
3. A tetejét befedjük a laza gyapjúlappal, majd szappanos vizes tenyerünkkel simítgatjuk. Időközönként megfordítjuk, hogy mindkét oldalt egyenletesen tömörítsük, nemezeljük.
4. A tervezett mintát (pl. szarvas) a széthúzogatott anyagra színes gyapjúból kialakítva óvatosan rárakjuk, majd - vékony "hártyával" befedjük.
5. A rétegek felrakása, s a beborítás után szappanos kézzel simogatjuk, a legvégén forró vízben kimossuk. A kész nemezlapokat megszárítás után összevarrjuk. A tarisznyához fonott vagy szőtt zsinórt is készítünk.

7. ESZKÖZÖK

5 kg gyapjúszösz, szappan, vödörben meleg víz

8. MÓDSZERTANI ELVEK, TANÁCSOK

A gyapjút a Samu Kft-től lehet beszerezni Budapest XX., ker. Grassalkovich út

IRODALOM

Baktai Patrícia: Beszélő tárgyak 1989.

SZÖVÉS

1. CÍM: “Tudok szőni, tudok fonni, tudok motollálni ...” mondóka

2. IDŐIGÉNY

Egy ciklusban (egy nyáron) kb. 16 óra.
(Naponta bármely időszakban) kb. 4 óra.

3. AJÁNLÁS

Az ősi mesterségek közül az egyik legkedveltebb tevékenység a szövés. Szívesen készít minden gyerek apró szövött tárgyakat.

4. CÉL

Évszázadok óta minden kultúrában szebbnél-szebb szövött textilek készültek, ezeket megismerve, értéküket elismerve számos ötlettel szolgálhatnak a mai ember díszítő kedvéhez.

5. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

Az iskolában már megismert egyszerű szövőtechnikák alkalmazásával különböző típusú szütyők, táskák, készítése. A gyakorlás során többféle tárgyat is (készíthetnek) szőhetnek, még a manuális készséggel kevésbé rendelkezők is.

6. TARTALOM

A kezdetleges, egyszerű technikák könnyen elsajátíthatók, a termékek egyéni alkotások őrzik az alkotó ember "kezenyomát", szellemét. Az első, legrégebbi emléke 5000 éves.

ELMÉLET

A fonal alapanyagai: gyapjú, pamut, len, selyem, kender (műszál).
A gyapjú a juh szőréből készül, nyírással, tisztítással, tépéssel, mosással, sulykolással, szárítással - majd fésüléssel és fonással.
Régen a gyapjút természetes növényi anyagokkal színezték. (diólevél, festőbuzér)

GYAKORLAT

Népi szőttesek tanulmányozása, mintagyűjtés (tájház). A különböző szövőtechnikák megismerése, gyakorlása. (gobelin, kilim, szumák).

A szövőműhelyek, szövőüzemek meglátogatása a szövés nagyüzemi módszereinek megfigyelése.
(Békésszentandrás, Tótkomlós)

EGY TECHNIKA LEÍRÁSA

Papírkartonból készült "szövőkereten" is lehet szőni, Mr. Reid, egy skót úr bemutatása, tanítása alapján.

• kivágjuk a téglalap alakú kartonlapot (ha pénztárca lesz belőle, 15 x 25 cm-es legyen)
• 1/2 cm-enként ollóval vagdossuk be (1 cm mélységben) a két rövidebb oldalát
• ezekbe a "fogakba" vetjük fel a láncfonalat. (A végénél ajánlatos duplán rátekerni, s elkötni.)
• a szövéssel elől-hátul haladunk, amíg a végére nem érünk
• ha elkészültünk, óvatosan széttépjük, kiszedjük a papírt, s kifordítjuk a szövött "táskánkat"
• kibélelhetjük vászonnal, s gombot, v. zipzárat is varrhatunk a tetejére.

• előre tervezzük meg a színkompozíciót
• ha elfogy egy-egy szín, s újabbat akarunk használni, nyugodtan kössük az előző szálhoz, mert a végén nem fog a toldás látszódni.
• ha gyorsan akarunk haladni, vastagabb gyapjúfonalat használjunk.
• időközönként ütögessük le a fonalat, hogy ne legyen "ritka" a szövésünk.

7. ESZKÖZÖK

Kartonlapok, szövőkeretek, szövőszékek, ollók, többszínű gyapjú vagy pamut fonalak, merkelőtű, cipzár, gomb

8. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

A megtervezett méretnél kisebb lesz a szövés, ha nagyon szorosan húzzuk a gyapjúfonalat, ügyelni kell arra, hogy a szélek egyenletesek legyenek (ne legyen szoknyás)

9. SZÜKSÉGLETEK

A szövéshez szükséges szövőkereteket, állványokat a Fakopáncs üzletben vásároltuk (Budapest József körút)
A fonalakat Békésszentandráson (Szent András út 2.)

IRODALOM

HÍMZÉS ÉS VARRÁS

1. CÍM: “Teríti a lány a vásznat, így, meg úgy, így, meg úgy ...” népdal

2. IDŐIGÉNY:

1995. keresztszemes - kb. 10 óra
1996. gyöngy - kb. 6 óra
1997. gobelin - kb. 12 óra
1998. patchwork - kb. 16 óra

3. AJÁNLÁS

Minden gyereknek, mivel finommozgásos koordináció és a praktikus intelligencia része.

4. CÉL

Tanítási idő alatt - még a szabadidős foglalkozások keretében sincs arra elég idő, s főként nyugalom, hogy a hímzést precízen, pontosan elkészítsék, de a tábori körülmények erre alkalmasak.
A népi varrottasok tanulmányozása, a motívumok gyűjtése, a hímzéstípusok felismerése és gyakorlása.

5. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

A hagyományőrző, kincskereső táborba a tanulók már úgy érkeznek, hogy fogékonyak minden új iránt, látni, érzékelni, tanulni akarnak.
Vizsgálják vizuális érzékenységgel a régi szőttesek, varrottasok díszítését, megfigyelve a motívumok szerkezetét, a leegyszerűsített minták jelrendszerét.
Ismerjék fel a stilizált növényformákat (szekfűs, rózsás, almás, kiscsillag) egyéni terveik egyszerűek, tiszta, átélt formakincsről tanúskodjanak.

6. TARTALOM

A hímzés a legrégebbi kézimunkamódszerek közé tartozik, Európában a középkorig nyomon követhető.
A dekoratív öltések gazdag választéka, valamint alkalmazási lehetőségük nagy játékteret biztosítanak az alkotókedvnek.

FOGALMAK

A hímzés díszítő eljárás. Igen ősi, a kezdetleges hímzőtechnikák már a neolitikumban kimutathatók.

A magyar népművészetben páratlanul gazdag és változatos emlékanyagot tanulmányozhatunk. Az alapanyag szerint megkülönböztetünk vászonhímzéseket, szűrhímzéseket.
A vászonhímzés
kerülhet ingekre, kötényekre, párnavégre, lepedőre, zsebkendőre, abroszokra, fejkendőre.
A vásznat hímző asszonyok rendesen fejből, emlékezetből varrtak. Nagy ritkán másoltak.
A keresztöltés a leggyakrabban alkalmazott díszöltés, gyorsan megtanulható.

GYAKORLAT

7. SZÜKSÉGLETEK - ANYAGOK

színes gyöngyfonalak, kongré anyag (5 m), ollók 30 db, hímzőtűk 50 db

IRODALOM:

Gink Károly - Kiss Ivor Sándor: Magyar tájak 1968
Papp Gábor: Csak tiszta forrásból 1990
Undi Mária: A magyar népi hímzés öltéselemei
Győrffy István: Magyar népi hímzések
Faragó József - Nagy Jenő: Kalotaszegi magyar népviselet 1977

FOLTMOZAIK

1. CÍM: “Folt hátán folt, egy ingem volt, az is gallérozatlan volt ...” népdal

2. IDŐIGÉNY: naponként 2-4 óra

3. AJÁNLÁS

Egyre közkedveltebbek, divatosabbak a patchwork ruhák, táskák. Ez az ősi eljárás a maradék, hulladék anyagok hasznos felhasználásának egyik módja.
Az egyszerűbb, a gyerekek számára is érthetőbb kispárna és kígyóforma elkészítése már a legkisebbeknél is eredményes lesz. A nagyobbak táskát, szemüvegtokot is készíthetnek.

4. CÉL

Megtanulni a kézi varrás mellett a géppel történő, gyorsabb technikát is.

5. VÁRHATÓ EREDMÉNY

Szerezzenek élményt, hiszen a gyerekek, sőt a felnőttek is szeretik körülvenni magukat puha, meleg, finom textíliákból készült tárgyakkal. A gyerekek sokszor körülbástyázzák a búvóhelyüket párnákkal, játékokkal. Ezek közül talán a legkedvesebbek a legegyszerűbbek. Sőt éppen az, amit saját maguk készítettek - az nő a szívükhöz leginkább.
Szükség van ezekre a kézzel fogható tárgyakra, "barátokra", hozzájuk lehet bújni, simulni, gyömöszölni lehet őket.

6. TARTALOM

A patchwork egymás mellé varrt anyagdarabokból áll össze. Régebben közös munkával takarókat készítettek így. Többféle típusa alakult ki: a seminole féle változatát egy floridai indián törzs, a seminole fejlesztette ki; a bolondos foltvarrás, foltozás, a viktoriánus korszakban a hölgyek kedvelt stílusa volt, mesterműveket alkottak ebben a műfajban...
A szarvasi ruházati üzemekben (SZIRÉN, GÁLING) igen magas színvonalú, modern technikájú ingkészítési módot ismerhettünk meg. Minden a legnagyobb precizitással, tervszerűen zajlik le, az anyag kiszabásától a kész ruhadarab vasalásáig. Nem véletlen, hogy külföldön is ismertek és keresettek a termékeik.

KÍGYÓFORMA

Már a tervezés előtt néhány hasznos tanácsot (kell ügyelnünk) kell szem előtt tartani:
- ajánlatos előre sablont (négyzetlapot) készíteni kartonlapból
- azonos minőségű, lehetőleg pamut anyagokat válasszunk ki a varráshoz
- az anyagokat mindig szálirányban szabjuk,
- az anyag visszáján jelöljük sablonnal a rajzot

TERVEZÉS

- a mintát megtervezzük előre kockás papíron
- sötét és világos anyagok váltakozására, ritmusára építhetjük a tervet

KIVITELEZÉS

- a sablont körberajzoljuk az anyagon (varrásráhagyás kb. 6 mm)
- kivágjuk a textil négyzetlapokat
- férceljük össze először keresztirányban, majd géppel varrjuk össze
- hosszirányban zsinórban is varrhatjuk
- a farok részt keskenyítsük
- varrjuk meg a száj belső részét elütő színnel
- fordítsuk ki és tömjük ki apró hulladék anyaggal

IRODALOM:

Praktika
Burda

FAFARAGÁS

1. CÍM: "Körtéfa, körtéfa, körösi kerekesi körtéfa" népdal

2. IDŐIGÉNY: 4 órás

3. AJÁNLÁS

Bátran ajánlható 7 éves kortól a faragás technikája, ha az iskolában már megismerték a fogásokat, eszközhasználatot.

4. CÉL

A néprajzi múzeumokban látott használati tárgyakhoz, eszközökhöz hasonló forma kialakítása, díszítése egyszerű motívumokkal.

5. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

A tehetségek kibontakoztatása, van akinek szinte "kezéhez nőtt" a faragókés olyan ügyesen bánik vele. A többieket gyakrabban kell segíteni, buzdítani, s az egyszerűbb motívum felé irányítani már a tervezésnél.

6. TARTALOM

ELMÉLET

A hagyományos paraszti kultúra tárgyai, így az evőeszközök is mesélnek a múltról.
A legutóbbi időkig a paraszti étkezésben a kanálnak és késnek volt fontos szerepe. Fából készült, s a nyelét díszítették faragással. Rendszerint puhafából (fenyő, nyár), de keményfából is faraghatták (dió, cseresznye, tölgy).
A kanál általában személyi tulajdon volt, melyre tulajdonjegyet is véstek.

GYAKORLAT

1. Az előre elkészített fakanalak díszítő motívumának tervezése.

1. Az iskolában megtanult faragási eljárással a kanál (kanalak) díszítése.

7. ELŐZMÉNY

A szarvasi ARBOCOOP faipari üzemben a különböző faanyagok, a bútorgyártás eszközeinek tanulmányozása. Az anyag - funkció kapcsolatáról beszélgetünk.
Kovács András
Fafaragó népművész alkotásainak megtekintése, s a bemutató foglalkozás után a táborhelyen egyéni faragás Kovács András irányítása mellett.

Megjegyzés:
Mivel éles szerszámokkal dolgozunk, fokozott elővigyázatosságra van szükség.

8. ÉRTÉKELÉS

Egymás munkáját megnézzük, "megbíráljuk", s a végén ki is próbáljuk. (A feldarabolt görögdinnyét ezzel fogyasztjuk).

9. SZÜKSÉGLETEK

Erdélyi árusoktól vásárolt fakanalak (40 db), faragókések, vésők, dörzspapír, mintagyűjtemény, papírlapok, ceruza (a tervezéshez)

IRODALOM:

Alföldi pásztorfaragások, Dunántúli pásztorművészet
Domonovszky György: Népi bútorok
K. Csillésy Klára: A magyar nép bútorai
Lükő Gábor: A hortobágyi pásztorművészet
Manga János: Magyar pásztorfaragások
Malonyay D.: A magyar nép művészete 1911
Magyar Adorján: A csodaszarvas 1991

FAZEKASSÁG

1. CÍM: "Sárga bögre, görbe bögre..." gyermek mondóka

2. IDŐIGÉNY: évenként más és más tevékenység

(egy hét alatt 8-10 óra)
1994. A bronz és avarkori edények másolatai a helyszínen Tessedik Múzeumban Szarvason
1995. Ivóbögrék, csanakok
1996. Honfoglalás kori edények Tessedik Sámuel Múzeumban
1997. Korongozás: tálak, csuprok
1998. Váralakú építmények: virágtartók, edények

3. AJÁNLÁS

A gyerek saját tapasztalata alapján ismeri meg a sár, az agyag tulajdonságait, formálhatóságát. Szerencsére az óvodákban is egyre inkább (a tésztaedények helyett) igazi agyag tárgyakat készítenek. A változatos formatanulmány (kézbe véve, megtapogatva, rajzolva) sokat segít a mintázás megkezdése előtt, s motiválja is a tanulókat. Egy kis segítséggel a legkisebb gyerek is el tudja készíteni a saját edénykéjét, (az ügyesebbek több darabot is kialakítanak).

4. CÉL

Fontos szerepe van a megjelenítő képesség fejlesztésében a plasztikai érzékenység kialakításának. "Érezni kell a formatömeget, formaarányokat, mivel mindez a térérzékelés, tájékozódás alapja is. A mintázás, formázás technikájának megismerése, kipróbálása és elsajátítása.
A különböző korok tárgyainak, edényeinek tanulmányozásával, őseink egyszerű (letisztult) formavilágával megismerkedve, érthetőbbé válik számunkra az állandó változás, átalakulás, "fejlődés."

5. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

Élvezettel, lelkesen mintáznak a gyerekek, "a vízparti műhely", a terasz megteszi a hatását, a maszatos (agyagos) kezet, lábat egy szép csukafejessel már el is lehet tüntetni. A tudatos motívumgyűjtés (a múzeumban) a gyakorlatban is hasznossá válik. A későbbiekben is alkalmazza a tervezés, alkotás folyamatát.

6. TARTALOM

Az emberiség -története folyamán- idejének nagy részét a táplálék megszerzésére tárolására, feldolgozására fordította. Már az új kőkorszakban (i.e. 10000-3000-ig) megjelentek az agyag (cserép) edények, fazekak, melyeket még kezdetleges eljárással az ún. agyaghurkás technikával készítettek. A Körös-kultúra tárgyainak jellegzetes darabjait láthatjuk a Tessedik múzeumban.
Az agyag tulajdonságai: vizesen képlékeny, formálható, szárítás után megtartja formáját, majd égetéssel kemény lesz.
Az Alföld gazdag agyagos talajban, ehhez kapcsolódóan létre is jöttek a fazekas központok: Szentesen Hódmezővásárhelyen, Mezőtúron, Karcagon.
A mezőtúri Badár-család több generáción át készítette jellegzetes díszes edényeit.
Badár Balázs (1855-1938.)
Egyik leghíresebb fazekasmester. Mezőtúron született és élt. 1878-tól lett önálló mester. Különleges vázáival, díszedényeivel a századvégi kiállításokon tűnt fel. Edényeit pecséttel látta el.

Szarvason is öt Domonyi nemzetség ült a korong mellé. A régi háztartásoknak mindig sok edényre volt szükségük. A fazekasok piacokra, vásárokra is kivitték a cserepeiket, s legtöbbször sikeres volt a vásár, a legtöbb darab gazdát talált. A századfordulón több mint tíz mester dolgozott Szarvason a Domonyiakon kívül. Mellettük a segédek, tanulók lesték el a mesterség fogásait.

"Ezrével kell készíteni munkát, hogy a tapintás kifejlődjék. A munka folyamán legjobban szenved a hátgerinc s a két láb. Idegmunka, míg rá nem jön a tanuló a fogások titkára. Addig vergődik, kínlódik, tépelődik." - mesélték a mesterek.

Sótartók, köcsögfedők voltak az inasmunkák, a segédeké a tányérok.

A fazekas segédek vándoroltak - valaha ez kötelező volt - egyik műhelyből a másikba. A szarvasiak főleg Mezőtúron, Szentesen, Karcagon, Hódmezővásárhelyen dolgoztak, tanultak.
Fazekak, szilkék, bögrék, kancsók, butellák, bokályok, köcsögök, csuprok, kulacsok születtek az ügyes kezek között. Ha nem volt idő pingálni, csíkozni, fröcskölték a festékkel.
Nagy mennyiségben készítették a butykos korsókat, melyet az aratók vittek magukkal, mert ezekben nem melegedett fel a víz. A mázatlan csörgősek voltak a tót korsók.
A tányérok is többféle méretűek, színűek, sokszor megrendelésre felirattal látták el. A gyerekek büszkék voltak a saját, névvel jelzett edényeikre, másikból nem is ettek.

Ivócsanak (bögre) készítése
Még otthoni feladat: tervezz ivócsanakot, bögrét, melyen valamilyen állatfigura is megjelenik ! (Pl. kutya, kos, ló stb.)

• A vázlatok, tervek alapján megbeszéljük, hogy hogyan valósítható meg, milyen technológiával, hogy alakítható ki a forma.
• Ha nem elég egyszerű (túldíszített), akkor a helyes megoldás felé irányítjuk a munkálatot. (A funkció is szempont !)
• Ügyeljünk arra, hogy jól össze legyen dolgozva a díszesebb (fogó)- "fül" rész a bögre (tartó) edényrészével.
• Díszíthetjük még karcolással, pöttyökkel, írással (monogrammal).
• A kész tárgyat csak lassan, árnyékos helyen szárítsuk, nehogy megrepedjen.

IRODALOM

Kádasi Éva - Kardos Mária: Kerámia 1983
Kardos Mária: Agyagművesség 1988
Kresz Mária: Illusztrációk az erdélyi fazekasság történetéhez
Domonovszki György: Magyar népi kerámia
Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas 1960

KÖNYVKÖTÉS

1. CÍM: “Eddig Itália földjén termettek csak könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat....” Janus Pannonius

2. IDŐIGÉNY: 2 nap (4-4 óra)

3. AJÁNLÁS

Minden gyereknek, mivel fejleszti a kéz, az ujjak finom motorikus mozgását.

4. CÉL

A könyvek iránti tiszteletre nevelés. Esztétikus, pontos munka igényének kialakítása. Ugyanis a gyerekek kis méretű könyvet készítenek, ahol milliméteres hibák, eltérések is komoly hibának számítanak.

5. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

Minden, a kézből kiadott produkció jellemzi a készítőjét is. Ezért olyan egyszerű, de igényes “csomagolási” technikát sajátítanak el a gyerekek, amely mindenki számára viszonylag könnyen elkészíthető.

6. TARTALOM

A meglévő anyagok felhasználásával tervezzen és készítsen kisméretű könyvet, füzetet, melybe a gyerek a későbbiekben rajzolhat, jegyzetelhet, a tábori naplóját írhatja.
Előzetesen tanulmányozható a hagyományos könyvnyomtatás, a múzeum és a bemutató a gyomai Kner Nyomda RT-ben (alapítva: 1882).

ELMÉLET

Már az ókorban -az írás megjelenésével- igény volt arra, hogy a papirusz- és pergamentekercseket védjék, valamiféle csomagolást, borítást készítsenek az írott anyagok tárolására. Ez a fatáblás és egyéb díszes kötésformákon keresztül fejlődött a napjainkban használatos sokféle könyvkötési módig (táblázott kötés, fél- és egészbőrkötés, vászonkötés, papírkötés, stb.).A könyvtest íveinek rögzítésére is számtalan módszer ismeretes (fűzés, ragasztás, tűzés, stb.).

GYAKORLAT

Egyszerű -irkatűzéses- technikával 20 lapos (10 db A/5-ös méretű géppapír) belív készítése. A belív első lapja a könyvecske előzéke. A borító félkemény, díszes csomagoló papírral vagy könyvkötő papírral, esetleg vászonnal borított dekorációs karton vagy szürkelemez. A borító készítése, a belív beragasztása könyvkötő ragasztóval történik.

ESZKÖZÖK

Kartonlap: dekorációs karton vagy szürkelemez (könyvenként 2-2 db B/6-os méretű). Belív: géppapír (könyvenként 10 db A/5-ös méret). Borító: díszcsomagoló vagy könyvkötő anyag (könyvenként kb. 20 x 25 cm). Könyvkötő ragasztó (1kg). Tűzőgép és tűzőkapocs, olló, törhető pengéjű kés.

7. ELLENŐRZÉS

Fokozott figyelemre van szükség az éles eszközök használatakor. Ügyelni kell a munka “tisztaságára” (ragasztóhasználat, stb.).
Az elkészült könyvecskék minősíthetők a méretek pontossága, használhatóság (nyitás-zárás), a ragasztások, tűzés pontossága alapján. Összehasonlításképpen érdemes a munka befejezésekor kiállítani az elkészült alkotásokat.

8. SZÜKSÉGLETEK

Ha hagyományos könyvkötészeti anyagokkal dolgozunk, az beszerezhető az EXTRA BT. (Budapest, Berda J. út 52. Tel.: 379-5946) szakboltjában.

IRODALOM

1. Fa, amelynek virágporából mézet készítenek a méhek. (Alföld fásításakor használták !)
2. Bokor, a bogyós terméséből lekvárt is készítenek
3. Takarmánynövény, a lovak eledele.
4. Tájegység, szarvas is itt van
5. Répa, retek, mogyoró korán reggel rikkant a.....
6. Nagyon okos, a hollók és szarkák családjába tartozik.
7. Vízimadár, a Balatonban is él.
8. Folyó. (hármas -..., holt-...)
9. Fa amelynek bogyós termése mérgező

(első öt betűje egy folyó neve)

10. Egyik legismertebb vízimadarunk.
11. Meleg évszak (v. fa neve is lehet).
12. Alföldi síkságon élő bokor, pálinkát is készítenek belőle.
13. Hely, ahol fákat szaporítanak.
14. Vízimadár.
15. Ami az ereinkben van + fafajta.
16. Fa = nép + csonthéjas termés.
17. Fa = A levele a kanadai zászlón szerepel.
18. Fa = A jégkorszakban élt állat + karácsonyi jelkép.