Rovatok

Ebben a rovatban elméleti jellegű tanulmányokat, elemzéseket közlünk a neveléstudomány különböző aldiszciplínáinak – neveléselmélet, nevelésfilozófia, didaktika – köréből. Itt jelentetjük meg a fontosabb oktatáspolitikai kérdésekről szóló cikkeket is. E rovatban adunk helyt a különböző empirikus felmérések, összehasonlító tudásszintvizsgálatok alapján készült zárótanulmányoknak is. Újabban itt közöljük azokat a nagyobb lélegzetű interjúkat is, amelyekben az interjúalanyok a pedagógia átfogó problémáiról fejtik ki álláspontjukat.

Ebben a rovatban pedagógiai, oktatáspolitikai vitákat, kerekasztal-beszélgetéseket, polemizáló interjúkat, megjelent cikkeinkre reagáló írásokat közlünk.

Ebben a rovatban a neveléstudomány és a pedagógiai gyakorlat legfrissebb nemzetközi eredményeiről adunk közre fordításokat. Rendszeresen közlünk egy-egy fontosabb pedagógiai műről keresztmetszetet, tartalmi áttekintést. E rovaton belül adunk hírt az UNESCO, az OECD és az Európa Unió különböző világ- és régióprogramjairól.

Ebben a rovatban adjuk közre azokat az írásokat, amelyek közvetlenül a pedagógiai gyakorlatot mutatják be, továbbá itt indítjuk szárnyukra a kezdő pedagógiai szakírókat. A rovat helyet ad olyan, még nem egészen kiérlelt írásoknak is, amelyek a napi pedagógiai munka sodrában születtek.

Ebben a rovatban a pedagógiával kapcsolatban lévő különböző tudományok képviselőinek a nevelés-oktatás problémáit elemző gondolatait adjuk közre. Itt közlünk pszichológiai, szociológiai, filozófiai, történettudományi, jogi, közgazdasági témájú tanulmányokat, de helyet adunk minden olyan "pedagógián kívüli" gondolatnak, amely valamilyen módon kapcsolódik a pedagógia jelenségeihez.

Az olvasó olyan tanulmánnyokkal találkozhat, melyeket teljes terjedelmükben is olvashatnak a honlapon.

Az alábbi tanulmányok bemutatják, hogy milyen kutatások folynak a határainkon túl a tanulók magyarsággal kapcsolatos ismereteinek feltárása érdekében. Ebben a rovatban helyet kapnak a határainkon túli magyarokkal kapcsolatos oktatási, nevelési tevékenységek, kutatások, ismeretek.

A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok gyermekei számára történő esélyteremtésről társadalmunk nem mondhat le. Kérdés, hogy az iskolarendszerünk és programjai hogyan tudnak ennek a követelménynek megfelelni, hogyan képesek a társadalmi egyenlőtlenségeket kompenzálni.

Ebben a rovatban olyan cikkeket, tanulmányokat, interjúkat közlünk, amelyekben visszatérünk a folyóiratban 5-10 évvel ezelőtt, sőt esetleg még ennél is régebben megjelent írásokra. A „visszalapozás” célja annak bemutatása, hogy milyen változások mentek végbe az első megjelenés óta az adott problémák megoldásában, hogyan változtak a diákok, tanárok, oktatáspolitikusok témában korábban regisztrált véleményei.

A magyar pedagógiai nyilvánosságban érzékelhető egy álláspont, miszerint a magyar iskola egyre inkább ismeretközpontúvá válik, miközben háttérbe szorítja a képességek sokoldalú fejlesztését. Mások mesterséges szembeállításnak tartják az ismeret-központúság és a képességfejlesztés fogalmakat. Ebben a párbeszédben jelennek meg a következő tanulmányok.

A polgári társadalmak kultúrájának meglehetősen hosszú ideje szerves része a vállalkozás, a gazdaság kultúrája.Vállalkozáscentrikus világunkban a tananyagban is megjelentek az üzleti ismeretek. A tanulmányok azzal foglalkoznak, hogy hogyan lehet a gazdasági kultúra szemléletmódját a tanulók számára hozzáférhetővé tenni.

Minden hónapban beszámolunk az OKI honlapján megjelenő új tartalmakról, cikkkeről, tanulmányokról és ajánlót adunk a legérdekesebb hazai és külföldi honlapok tartalmából.

A pedagógiai, az oktatáspolitika, a tanügyigazgatás, az oktatásfejlesztés tárgyköreiben megtartott jelentősebb konferenciák előadásainak, vitáinak írásos, szerkesztett változatát bocsátjuk közre a szélesebb nyilvánosság számára.

A pedagógiai és a pedagógiával érintkező más határtudományok körében újonnan megjelent művek ismertetése, kritikája mellett a rovatban egyre gyakrabban foglalkozunk az ifjúsági és gyermekirodalommal, a különböző tantárgyak mögötti szaktudományokban napvilágot látott művekkel és pedagógiai vonatkozású szépirodalommal is. Az írásban terjesztett művek értékelése mellett helyet kap e rovatban a video és a multimédia pedagógiai vonatkozású darabjainak recenzálása és kritikai elemzése is.

A rovatban a NAT-ra történő felkészülés folyamatában kialakuló fejlesztési eredmények – különösen a pedagógiai programok és a helyi tantervek – bemutatására vállalkozunk. Nyilvánosságot kívánunk biztosítani az oktatási intézményekben kialakuló tantervfejlesztési műhelyek számára, s nem utolsósorban körképet kívánunk adni a közoktatási reform társadalmi fogadtatásáról is.

Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság vitaanyaga.

Szerkesztették: Báthory Zoltán, Perjés István, Vass Vilmos
Lektorálta: Ballér Endre

Nagy segítséget jelentene, ha véleményét leírná kapcsolódó fórumunkon (http://www.oki.hu/forum...).

Egyre több azoknak a köz- és magánalapítványoknak, pályázatoknak a száma, amelyek a közoktatásban jelentkező sokféle fejlesztési törekvés megvalósulásához kívánnak feltételeket teremteni. Egyre elfogadottabbá válik a saját gyakorlatukat megújítani, intézményüket fejleszteni akaró pedagógusok, intézményvezetők körében, hogy a szükséges forrásokhoz pályázati úton is hozzá lehet jutni. Mellékletünk célja a KOMA már lezárult pályázati eredményeinek nyilvánosság elé tárása. A pályázatokról összefoglaló értékeléseket, elemzéseket adunk közre. Ami a legfontosabb, be szeretnénk mutatni azt, hogy a pályázatokban felszínre került innovációs értékek hogyan válhatnak közkinccsé a mindennapi pedagógiai gyakorlatban.

Rovatunkban hazai és külföldi cikkeket mutatunk be az Europai Unio kutatásaiból és vizsgálataiból. Bemutatunk az unio országaiban közösen végzett projekteket és megismerhetjük az europai dimenzió filozófiáját.

A Tempus Közalapítvány mellékletének célja egyrészt az Európai Unió különböző oktatási-képzési programjainak keretében felhalmozódott tapasztalatok, ismeretek közreadása, másrészt annak bemutatása, hogy ezek az ismeretek, tapasztalatok miként hasznosulnak, miként épülnek be a magyar közoktatás mindennapjaiba.

A Magyar Televízió 1. Tudósklub című műsor néhány beszélgetésének részleteit olvashatják ebben a rovatban.

A Nat új műveltségtartalmai között találjuk a mozgóképkultúra és médiaismeret című területet. Bevezetési tapasztalatairól, tantárgyi felhasználásáról és az integrációs lehetőségekről számolnak be a tanulmányok.

A pedagógiai mentálhigiéné – a pedagógiai eszközökkel folytatott lelki egészségvédelem – eredményeit bemutató írásokat tartalmaz ez a rovatunk. Itt mutatjuk be azokat a próbálkozásokat, kísérleteket, amelyek keretében a személyiség egyedi sajátosságaihoz próbálják hozzáigazítani az iskolai közeget, feltételrendszert.

Időről-időre megjelentetünk olyan dokumentum jellegű írásokat, amelyek eredetileg nem a nyilvános publikálás számára, hanem alapvetően döntéshozó testületek informálására, esetleg tudományos kutatási céllal készültek, de olyan érdekes és jellemző elemeit tárják fel a valóságnak, hogy ezáltal a szélesebb szakmai közvélemény érdeklődésére is számot tartanak.

A folyóirat erőteljes jelenre orientáltsága mellett is időről-időre figyelmet szentel a magyar és az egyetemes neveléstörténet különböző korszakainak, különös tekintettel az aktuális évfordulókra. Gyakorta közlünk olyan neveléstörténeti elemzéseket, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az aktuális közoktatás-politikai problémákhoz.

Folyóiratunk hosszabb ideje rendszeresen közöl elméleti tanulmányokat a környezeti nevelés problémáiról, s emellett folyamatosan mutat be követésre érdemes iskolai modelleket, amelyekben olyan módszeregyütteseket alkalmaznak, amelyek az átlagosnál hatékonyabban segítik elő a felnövő nemzedék környezettudatos állampolgári magatartásának kialakulását.

A Tempus Közalapítvány mellékletének célja egyrészt az Európai Unió különböző oktatási-képzési programjainak keretében felhalmozódott tapasztalatok, ismeretek közreadása, másrészt annak bemutatása, hogy ezek az ismeretek, tapasztalatok miként hasznosulnak, miként épülnek be a magyar közoktatás mindennapjaiba.

Ebben a rovatunkban – amelyet a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Bizottsága támogat – a budapesti oktatási intézményekben, illetve pedagógiai szakmai szolgáltató központokban született innovációs eredményekről adunk közre publiációkat, közzétesszük az önkormányzat közoktatás fejlesztésével összefüggő koncepcióit.

Az iskolai nyelvoktatás lehetőségeiről és hatékonyságáról már régóta folyik a diskurzus. Egyáltalán lehetséges-e iskolai keretek között megtanítani egy vagy két idegen nyelvet? Az iskolai nyelvoktatás dilemmáiról szólnak a következő tanulmányok.

Az erkölcsi nevelés hazai és külföldi tapasztalataival foglalkoznak a következő tanulmányok. A különböző vallások és hitrendszerek nevelési céljait és módszereit, a tanítás alapproblémáit kisérhetjük figyelemmel.

Hogyan tudnak a felszabdalt, tantárgyakra bontott természettudományos ismeretek birtokában lévő tanulók eligazodni a természet világában? A természettudományos nevelés kritikus helyzetéről és a tudományos szemlélet iskolai alkalmazásáról készültek az alábbi viták és tanulmányok.

Az informatikai robbanás világában élünk, amikor a tudás hozzáférése hihetetlen mértékben megnövekedett. A tanulók egyre nagyobb arányban férnek hozzá az internethez, azon akadálytalanul böngészhetnek. Kérdés, hogy az iskolák hogyan tudják átadni azt az informatikai szemléletet, amely a gyerekek eligazodását megkönnyíti az információk áradatában, és hogyan épül be a tananyag- és tudásrendszerükbe.

A hazánkban csak rövid múltra visszatekintő erkölcs és etikaoktatás tartalmi és módszertani kérdéseivel foglalkoznak a külföldi és hazai tanulmányok.

Az iskolák minőségbiztosításának alapvető kérdéseit boncolgatják a tanulmányok, így a minőség fogalmát és tartalmát, az értékelés folyamatát, a mérés lehetőségeit. Példákat mutatunk be az iskolai minőségbiztosításban alkalmazásra kerülő tervezetekből.

A kezdődő sorozatban néhány olyan iskolát mutatunk be, amelyik a hagyományostól eltérő módon szerveződik. Célunk, hogy pontosabb képet nyújtsunk az iskolák működéséről, megismertessük a tanárok, a diákok és a szülők véleményét az eltérő iskolatípusokról.

Az alapműveltségi vizsga olyan oktatáspolitikai és ugyanakkor pedagógiai-szakmai kérdés, amely a pedagógiai közvélemény egészét foglalkoztatja. Az alapműveltségi vizsga követelményei ugyanakkor fontos támpontot is nyújtanak az iskolák számára a helyi tanterveik elkészítéséhez.