Partnerintézmények az OKI fejlesztési programjaiban
Vizsgálatok és az ezekre épített innovációk terepe az OKI-val együttműködő partnerintézmények köre, amelyekben szerződéses kapcsolatok keretében kerül sor a helyi pedagógiai folyamatok feltárására, rögzítésére és a helyi fejlesztések nyomon követésére. A partnerintézmények kutatási-fejlesztési tevékenysége az adott terület szakértőinek, az érintett pedagógusok, továbbá a diákok és lehetőség szerint a szülők képviselőinek részvételével zajlik. A fejlesztés során a partnerintézmények pedagógusai továbbképzéseken fejlesztik kompetenciáikat, így megfelelő feltételek esetén ezek az iskolák maguk is továbbképző műhelyekké válhatnak, és segíthetik a programok gondozását és disszeminációját a fejlesztési szakasz lezárulása után. A fejlesztés során törekszünk a nemzetközi tudás behozatalára, más országokban sikeresnek bizonyult eljárások hazai adaptálására.
A 2005-ben induló kétszintű érettségi biológia tantárgyi követelményrendszere épít a hazai biológiaoktatás hagyományaira, de több ponton is eltér attól. Az eddigi gyakorlattal szemben nagyobb hangsúlyt fektet a mindennapi életben alkalmazható tudás feltárására, és az ismeretek reproduktív jellegű visszaadása helyett dimamikus, több szempontú látásmód megszerzését várja el a tanulóktól. A biológia tantárgyi rendszerfejlesztése ennek megfelelően arra irányul, hogy a tantárgynak a megváltozott követelményekhez igazodó, friss szemléletű megközelítését nyújtsa.
Az „Ember és társadalom” műveltségi terület rendszerszerű fejlesztésének célja egy olyan komplex – moduláris elven fölépülő – társadalomismereti tananyag létrehozása, amely tartalmazza a NAT Ember és társadalom műveltségi terület valamennyi elemét (a történelmet kivéve). A tananyag fejlesztése műhelymunkában – 15-20 fős pedagóguscsoport bevonásával – történik. Biztosítani kívánjuk a tananyag gyakorlati kipróbálását (bázisiskolai hálózat), és kontrollját is; valamint a későbbiekben a nagyarányú tanári továbbképzés beindítását.
A természettudományos nevelés területén elsajátítható ismereteknek, kompetenciáknak létezik egy bizonyos köre, amely szinte teljesen azonos feladatokat jelent a különálló tantárgyak mindegyikében. Egyre fontosabb szerepet kapnak a tantervi munkálatok során olyan fogalmak, amelyek nem köthetők mereven valamely hagyományos tantárgyhoz: formálásuk a természettudományos nevelés egészének a feladata. Ugyanígy a természettudományos ismeretszerzéshez köthető készségek, képességek fejlesztése sem lehet csak egyedül valamelyik tantárgy feladata, a kísérletezés, a megfigyelés, az adatok elemzése, a természettudományos problémák megoldása és számos más teljesítmény elérése minden természettudományos tantárgynak a feladata. Ezért indokolt olyan oktatási formákat kialakítani, amelyek hatékonyabban, egységesebb módon, az ellentmondásokat elkerülve szolgálják e közös célok elérését.
A természettudományok oktatásának integrációja rendkívül változatos formákban jelentkezik. Beszélhetünk például két tantárgy „összevonásáról” vagy éppen olyan tantárgyakról, amelyek több komplex témát is feldolgoznak. E kisebb mértékű integrációt megvalósító programokon túl a magyar középiskolai gyakorlatban ma már léteznek maximális összefonódottságot megtestesítő, science-típusú programok is. Az alábbi összeállítás ezek közül mutat be néhányat.
Megelőzés – alkalmazkodás – gondoskodás MAG projekt átfogó célja, hogy az általános iskolákat minden gyermek számára eredményes tanulás helyszínévé fejlessze, különös tekintettel a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett, hátrányos helyzetű diákokra oly módon, hogy e folyamatban együttesen vesznek részt az osztálytanítók, intézményvezetők és a helyi oktatásirányítás képviselői. A projekt az Országos Közoktatási Intézet és az APS International (Hollandia) együttműködésében zajlik.
A FÁK (Foglalkoztatásba Ágyazott Képzés) program roma közhasznú munkások iskolai foglalkoztatásba ágyazott középiskolai és szakmai képzését takarja. Ez az utóbbi évek szakmai és módszertani szempontból talán egyik legizgalmasabb pedagógiai programkísérlete, mely jelenleg több mint negyven iskolában, az oktatási kormányzat támogatásával valósul meg. A programban részt vevő romák az adott intézményben rendkívül sokrétű, az iskola pedagógiai-szakmai tevékenységét segítő feladatot látnak el: jelenlétükkel és munkájukkal hozzájárulnak a roma tanulók iskolai kudarcainak csökkenéséhez, az iskola, a roma szülők, a tanárok és a roma diákok közötti konfliktusok feloldásához. A program tehát nem csak megélhetést kínál az ebben a formában foglalkoztatott roma személyek számára, de lehetőséget is nyújt ahhoz, hogy megszerezhessék a tartós munkaerő-piaci jelenléthez szükséges iskolázottságot.
A program a 2001-ben megkezdett „Hátrányos helyzetű tanulókat tanító iskolák” című kutatás folytatása, melynek célja az volt, hogy feltárja és bemutassa azokat az iskolai törekvéseket, tanulásszervezési és pedagógiai módszereket, amelyek sikerrel kezelik a hátrányos helyzetű tanulók iskolai nehézségeit. A kutatás tapasztalatai alapján kiválasztott iskolákban – melyek ma a "Második esély" program keretén belül intézményi hálózatot alkotnak – megindult a kísérleti fejlesztő munka. Ennek középpontjában a tanári munka, a pedagógiai eszköztár fejlesztése áll, valamint az iskola tevékenységi körének szélesítése, nyitottabbá tétele. Vagyis olyan iskolai és tanórai szintű fejlesztés, amelynek közvetlen eredménye a tanulók iskolában való tartása, a lemorzsolódók (re)integrációja, lemaradásuk csökkentése, piacképes szakmai képzésbe való belépésük.
A Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központ az NFT HEFOP 3.1. A 7-12. évfolyam verbális és kvalitatív értékelése és visszajelzése című program keretében fejlesztőfeladat-állományt dolgozott ki a szövegértés és szövegalkotás, a matematikai problémamegoldás, az idegen nyelvi, az informatikai, továbbá a szociális, környezeti és életviteli kompetenciák fejlesztése érdekében. A partneriskolák a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, az angol, a német és a francia nyelv, a fizika, biológia, földrajz, kémia, informatika és a rajz vizuális kultúra tárgyakban vállalták a feladatállomány osztálytermi szintű kipróbálását általában az általános iskola 7-8. és a középiskolázás egyik évfolyamán. Az iskoláknak átadott, a feladatállomány tanári és tanulói változatát tartalmazó mappák a gazdag forrásanyagú feladatok mellett a fejlesztő értékelést támogató értékelési kritériumokat is tartalmaznak. A kipróbálás folyamatának eredményeképpen mind a tanároktól, mind a diákoktól visszajelzéseket várunk a feladatok és értékelési kritériumok tartalmi és didaktikai jellemzőiről, valamint a fejlesztő hatásukról. A visszajelzést támogatják az egyes feladategységeket kísérő kérdőívek, valamint az összegző jelentéshez adott szempontok.
A lap tetejére