Oktatási EU-dokumentumok magyarul

A Speciális oktatás Európában az Iroda nemzeti munkapartnerei által gyűjtött, témával kap-csolatos információk összegzése az alábbi öt szempont szerint fejezetekre bontva: • Inkluzív oktatáspolitika és gyakorlat • A speciális oktatás pénzügyi alapjai • Tanárok és a speciális oktatás • Információs és kommunikációs technológia a speciális oktatásban • Korai beavatkozás.

Ezt a 2003. júliusában megjelent kiadványt európai munkaadói szervezetek szakértői állították össze, akik megkísérelnek helyzetelemzést adni és reformokat javasolni annak érdekében, hogy a tanári szakma dinamikusabb és vonzóbb legyen. A dokumentum célja, hogy vita induljon a tanítás jövőjéről valamennyi érdekérvényesítő csoport bevonásával.

A kulcskompetenciák kifejezés alatt azon kompetenciák összességét értjük, melyek elengedhetetlenek a társadalomban való sikeres,egész életen át tartó részvétel eléréséhez. Az Eurydice hálózat felmérést indított a témában azzal a szándékkal, hogy információt szolgáltasson a kulcskompetenciákról jelenleg folyó vitához, illetve kiegészítse azt. A 2002. októberében publikált dokumentum magyar fordítását az Eurydice Magyarországi Képviselete (OM) bocsátotta rendelkezésünkre.

Az iskolaelhagyásnak ma sokkal maradandóbb következményei vannak, mint a korábbi évtizedben: az iskolában elszenvedett kudarc az egyén egész életére rányomhatja a bélyegét, és erőteljesen leszűkíti az adott személy számára a megvalósítható életutak körét. A „második esély iskolája” projekt – ebben a kiadványban összefoglalt – pozitív eredményeit, és remélem, hogy ezek között az eredmények között mindenki talál majd új ösztönző erőt arra, hogy felvegye a harcot az iskolaelhagyás és a társadalmi kirekesztődés ellen.

Az Európai Unió oktatási elképzeléseinek eddigi legfontosabb összefoglalása volt az 1995-ben kiadott Fehér Könyv (magyarul olvasható: http://www.sulinet.hu/iskola/feherkonyv.doc). Az Európai Közösség Bizottsága 2000 januárjában jelentést adott ki a tervezetben foglaltak eddigi megvalósulásáról.

Az Eurydice a nyelvek európai éve kapcsán nagyszabású tanulmányt készített a nyelvtanítás helyzetéről, múltjáról és lehetőségeiről az uniós tagállamokban és a tagjelölt országokban. A teljes szöveg lefordítására nincs lehetőségünk, de néhány általunk fontosnak tartott fejezetet közreadunk magyar nyelven.

Az Európai Bizottság memorandumot készített az egész életen át tartó tanulásról. A Bizottság döntése értelmében a memorandumot minden tagországban és társult országban meg kell vitatni a társadalmi partnerekkel, és nemzeti álláspontot kell kialakítani. Az Európai Bizottság összegzi az egyes országokból érkezett véleményeket, s ezt követően az Unió döntéshozatali gyakorlatában elfogadott módon válik az Európai Unió hivatalos dokumentumává.

Jelen dokumentum az Európai Unió 5. Környezetvédelmi Akcióprogramja környezeti nevelési javaslatainak végrehajtására 1997-ben született környezeti nevelési jelentés. A magyar szöveget a KÖNKOMP bocsátotta rendelkezésünkre.

Információs és kommunikációs technológiák az európai oktatási rendszerekben (2001)

A második esély iskolái nem elszigetelt projektek. Már a kezdetektől fogva hálózatot alkottak, így a kezdeményezések közötti szoros kapcsolatok lehetővé tették a bevált gyakorlat gyors átadását az iskolák között. A pedagógusok és a tanulók egyaránt úgy érzik, hogy egy innovatív tevékenységben vesznek részt, és közösen profitálnak abból.

Az „e-Európa – információs társadalmat mindenkinek” program kibocsátása után néhány hónappal Viviane Reding asszony, az Európai Bizottság oktatási és kulturális ügyekért felelős tagja meghirdette az eLearning (Elektronikus tanulás) kezdeményezést. A Bizottság az Európai Tanács lisszaboni közgyűlésén megfogalmazottakat figyelembe véve részletesen kidolgozta az erre a kezdeményezésre épülő programot, és azt 2000. május 24-én közzétette.

„A 2000. március 23-24-én Lisszabonban tartott Európa Tanács azt az ambíciózus célt tűzte ki Európa elé, hogy legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdasága. Felismerte, hogy Európának sürgősen ki kell aknáznia az új gazdaságban, ezen belül is elsősorban az internetben rejlő lehetőségeket.”
Az ülésre összeállított akcióterv most magyarul is olvasható.

Ezek a kezdeményezések azon keresztül kívánják megváltoztatni a jelenlegi helyzetet, hogy magas színvonalú oktatási környezetet biztosítanak az elmaradott városi térségekben élő, képzettséggel nem rendelkező fiataloknak. A második esély iskolái szemléletére jellemző, hogy az egyént állítják a középpontba, ám egyúttal a közösségi szellemet is erősítik, és ezzel új lendületet adhatnak az oktatásnak. Az ilyen irányú projektek mindig helyi kezdeményezésre épülnek.

Jelen fordítás a Learning in Europe: working together to face common challenges, európai országok oktatási minisztereinek [1999] szeptemberi találkozóján keletkezett dokumentum olasz változata alapján készült.

Az 1980-as években egyre népszerűbb lett a stratégiai tervezés. Mint a hagyományos tervezésnek és az események eseti megfigyelésének alternatívája, azt a célt szolgálta, hogy egyesítse a rugalmasságot az ingatag környezetben szükséges jó alkalmazkodóképességgel. Ettől fogva az egyszerű tervezés elsősorban rövid távra korlátozódott.

A jelen beszámolóhoz vezető tanulmány célja az volt, hogy az (oktatás)politikai döntéshozók rendelkezésére bocsássa a témáról a szakkiadványokban megjelent információ összegzését, valamint hogy leszűrje abból a leginkább ígéretesnek tűnő kutatási irányokat, kiemelve egyúttal azon területeket, melyeken még nincs bizonyosság az eredmények tekintetében, illetve azokat a zsákutcákat is, melyek esetében céltalan a további vizsgálódás.

A tagországok mindegyike egyetért abban, hogy szükséges fenntartani, és amennyiben lehetséges, javítani az oktatás színvonalát, és elősegíteni az újításokat. Minden ország tudatában van annak, hogy a továbbképzés milyen fontos szerepet játszik ebben: katalizátorként működik azoknak a folyamatos változtatásoknak az irányában, amelyek a dinamikus rendszereken belül szükségesek, és ez alól természetesen az oktatási rendszerek sem jelentenek kivételt.

Már 1976-ban felismerték, hogy az európai oktatási rendszerek szorosabb kapcsolatainak elősegítése döntő fontosságú. Az együttműködés az oktatás területén nem fejlődhet az oktatási rendszerek kölcsönös és jobb megértése nélkül és anélkül, hogy Európának nagyobb figyelmet szentelnének mind a tanulók, mind a tanárok oktatása során.