Kulcsszó: tantárgyi fejlesztés

A 2004. évi lillafüredi konferencián elhangzott előadás kísérletet tesz a hagyományos értelemben vett tantervfejlesztés és a programfejlesztés közötti különbségek megvilágítására. Utal arra, hogy a tudáskoncepcióktól az agykutatási eredményeken át az oktatáspolitikáig milyen széles a tanítási programok fejlesztésére ható tényezők sora. Nemzetközi – angol, ausztrál, amerikai, holland – példákon mutatja be, hogy a tanterv-, illetve programfejlesztésnek milyen lehetséges modelljei, konkrét irányai léteznek ma a világban. 

A lillafüredi konferencián tartott előadás alapját képező tanulmány egy közel két évtizeddel ezelőtt megvalósult tantervfejlesztési modell, a Tiszakécskén kipróbált Fifti-Fifti Programban érvényesülő fejlesztési logikát mutatja be. A modell lényege, hogy a tananyag ötven százalékát központi fejlesztéssel határozták meg, másik felét pedig az iskola pedagógusainak bevonásával fejlesztették. A tanulmány érdekes adalékkal szolgál ahhoz, hogy a társadalomtudományi tananyagokban miként kapcsolható össze a „múlt” és a „jelen” annak érdekében, hogy a tanulókban kialakulhassanak az időfogalmak, és érzékelhetővé váljék számukra az időben lejátszódó változások fogalma. 

A tanulmány bemutatja az akciókutatás (action research) legelterjedtebb fogalmi értelmezését és szerepét a tanulás fejlesztésében. Elemzi, hogy a gyakorló pedagógus önreflexiói hogyan juttatják el őt magát (és a kutatókat) a valós pedagógiai folyamat mélyebb megismeréséhez, ami a folyamat szereplői közötti intenzívebb kommunikációt és diskurzust teszi lehetővé. Mindezek alapján az akciókutatás hatékony eszköz lehet a fejlesztők és az eredményesebb tanulási-tanítási folyamat résztvevői számára egyaránt. 

A tanulmány megvilágítja az algoritmikus gondolkodás fogalmát, elemzi azokat a gondolkodási helyzeteket, feladatokat, amikor algoritmikus gondolkodásra van szükség. Bemutatja, milyen módszerekkel fejleszthető az algoritmikus gondolkodás. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a tanításban törekedni kell arra, hogy a különböző tárgyak keretében elsajátított gondolkodási sémák algoritmus-rendszerré szerveződjenek. 

Az alábbi interjúban, amely Fazekas Mártával, az OM Idegen Nyelvi Főosztályának koordinátorával készült, az iskolai nyelvtanítás fejlesztése szempontjából meghatározó kérdésekre kaphatunk választ. Az interjúban a szakértő elsősorban azt körvonalazza, hogy milyen konkrét fejlesztési program szükséges ahhoz, hogy eleget tegyünk azoknak az igényeknek, amelyek az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében a nyelvoktatással szemben megfogalmazódnak, és minél hamarabb felszámolhassuk az idegennyelvtudás terén jelentkező jelentős hazai hiányosságokat. 

2000 áprilisára elkészült a kerettanterv munkaanyagként kiadott változata. A kerettantervi tantárgyi bizottságok néhány vezetőjével az elmúlt nyolc hónap munkájának tapasztalatairól beszélgettünk. Az általános oktatáspolitikai kérdésektől eltávolodva elsősorban a mindennapok pedagógiai kérdéseit érintettük. 

1999 novemberében Mire képes az iskolai nyelvoktatás? címmel  kerekasztal-beszélgetést közöltünk az iskolai idegennyelv-tanítás problémáiról. A beszélgetésben többször is szóba került az alsó tagozatos nyelvoktatás kérdése, illetve az, hogy milyen feladatokat ró ez a a tanítóképzésre. Az alábbiakban Kovács Juditnak – aki hosszabb ideje foglalkozik a tanítójelöltek idegen nyelvi képzésével – témával kapcsolatos hozzászólását adjuk közre.