Kulcsszó: tantervelmélet

Az oktatási szakmai gondolkodásban most kezd ismertté válni az oktatási program fogalma. A tanulmány bemutatja, hogy a tantervhez képest mennyiben más e fogalom tartalma. A szerzők szerint az oktatási program a tanítási-tanulási folyamat céljainak kijelölésén túl azt a teljes eszközrendszert meghatározza, amely a célok megvalósításához szükségesek. A tanulmány bemutatja azt a kompetenciarendszert, amely mentén lehetségessé válik a NAT-ra alapozott széles programkínálat kidolgozása. 

A kilencvenes évek Nat-vitáiban felerősödött az a nézet, hogy a rendszerváltás előtt kiadott valamennyi központi tanterv a diktatúra eszköze volt. Az utóbbi években ugyan már lehetett hallani azt is, hogy van különbség az 1945 előtti és az azt követő központi tantervek között. A különbségekről azonban csak a tantervtörténeti olvasataink alapján alakíthatunk ki véleményt, konkrét, részletekbe menő elemzést nemigen találhatunk. A szerző arra keresi a választ, hogy milyen azonosság és különbség van az Osztrák–Magyar Monarchia területére kiadott központi tanterv és az 1978-as gimnáziumi, ugyancsak központilag kiadott tanterv között. Egyidejűen azt bizonyítja, hogy az általa kidolgozott komponensrendszer alkalmas eszköz összehasonlító tantervi elemzésre is. 

A tartalmi szabályozás egyik legneuralgikusabb, legtöbb vitát kiváltó kérdése a tanítási idő felosztása az egyes műveltségterületek között. A nagy tekintélyű tantervelméleti szakember arra a felismert összefüggésre hívja fel a figyelmet, hogy az egyes tantárgyak tanítására rendelt idő mértéke nem vagy csak nagyon csekély mértékben függ össze az adott területen elért tanulói teljesítménnyel. A tantervben rendelkezésre álló idő felosztásában épp ezért jelentős szabadságot célszerű adni az egyes intézmények számára. Csupán a stratégiailag fontos műveltségterületek esetében szükséges bizonyos prioritásokat meghatározni. A szerző szerint - épp a PISA-eredményekre való tekintettel - ilyen az anyanyelvi kompetenciák fejlesztését szolgáló időkeret, továbbá az informatika és az idegen nyelv órakerete. 

Az Új Pedagógiai Szemle 2002. decemberi számának mellékleteként megjelentettük az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság által készített NAT-2002 tervezetet. Az ennek nyomán elindított „Tantervfórum” rovatunkban közreadjuk azt a szerkesztőségi beszélgetést, amelyet a tervezet készítőivel, Báthory Zoltánnal, Knausz Imrével, Perjés Istvánnal és Vass Vilmossal folytattunk. 

1996 végén megkezdte működését az OKI tantervi adatbankja azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az iskolák helyi tanterveinek készítésében. Az adatbankba bekerült több mint hatszáz tantárgyi, illetve teljes iskolai tanterv az iskolák tekintélyes hányada számára jelentett szakmai segítséget. Sokakban felmerül a kérdés: mi lesz ezeknek a tanterveknek a sorsa a kerettanterv bevezetése után. Lesz-e, lehet-e szükség a kerettantervvel történő tartalmi szabályozás feltételei között ilyen jellegű tantervgyűjteményre? Sokan gondolják úgy, hogy az adatbankra a jövőben is szüksége lehet a magyar közoktatásnak, ám az ott elhelyezett tartalmak egy része felett bizonyosan eljár az idő, ezért fontos kérdés az is, hogy milyen irányban s milyen módon kellene fejleszteni az adatbázist. 

A szerző – megpróbálja „csokorba szedni” a 2000. év küszöbén álló magyar közoktatást jellemző problémákat, s ezeknek egyik és talán legfontosabb momentumának: az iskolai képességfejlesztés nagymértékű hiányának, ezzel együtt a mai magyar iskola túlzottan ismeretközpontú voltának a jelenségkörét.  

A tantervelmélet régi dilemmája, hogy a tudományok rendszere vagy az életben való eligazodást segítő kultúra szerkezete legyen-e a tantárgyi rendszer alapja. Maróti Andor, amint azt alábbi írása is tanúsítja, az élet megértéséhez szükséges ismeretek szerveződésének logikáját tartja a kívánatos tantárgyi és tantervi rendszer kiindulópontjának. Egy ilyen alapokon működő iskola által közvetített tudás a szerző szerint közelebb állna az életből szerzett sokféle tapasztalathoz, s a mai reproduktív tanulást a személyiséget valóban fejlesztő produktív ismeretszerzéssé tehetné.