Kulcsszó: nemzetközi mérések

Az OECD PISA-programja (Programme for International Student Assessment) a 15 éves diákok teljesítményének három ciklusosra tervezett felmérése, amelyben a részt vevő országok kutatói azt vizsgálják, mennyire felkészültek a diákok arra, hogy a felnőtt élet kihívásainak megfeleljenek, és alkalmazkodni tudjanak a munkaerőpiac változásaihoz. 2000-ben 32 országot vontak be a felmérés első ciklusába, melynek alapelveiről és módszereiről ez a beszámoló készült. A felmérést minden országban 4500–10 000 válaszadó részvételével végezték el. 

A 2000. március 27. és április 7. között, 31 más országgal együtt a 15 esztendős tanulók reprezentatív mintáján hazánkban is elvégzett PISA-vizsgálat magyarországi eredményei egyaránt hatalmas megdöbbenést váltottak ki a szakmai és a laikus közönségből is. Ezúttal az OECD szakértői által készített hivatalos összegzés nyomán készült elemzéssel ismertetjük meg olvasóinkat 

Az OECD szakemberei által elvégzett összegzés a résztvevő országok által összeállított célja az oktatásból a munka világába vezető útszakasz egyénenkénti és országonkénti jellegzetességeinek feltárása, a tapasztalatokból leszűrhető tanulságok megfogalmazása. A tanulásból, azaz az ún. 2. szektorból a 3. szektorba, azaz a munkába való – bármely életkorban bekövetkező – átmenet kérdései azért is mondhatnak magukénak ilyen kiemelt politikai és szakmai figyelmet, mert a fiatalok életében erre az időszakra egyidejűleg több, másféle átmenet is esik vagy eshet. 

A 14-15 éves magyar tanulók természettudományos teljesítményei a 2000. évi OECD-PISA nemzetközi felmérés tanúsága szerint az átlag közelébe kerültek (a 15. rangsorhelyre), míg korábban az ehhez hasonló felmérésekben tanulóink a csúcsrégióban helyezkedtek el (1–5. rangsorhely). A szerző e jelenség lehetséges okait keresve rámutat a teszttechnika megváltozására (mely tükrözi a tanulással kapcsolatos felfogásmód változását) és az oktatásügyi központosítás – decentralizáció lehetséges hatására. A „tanulói teljesítményről” alkotott nézeteink is felülvizsgálatra szorulnak – állítja a szerző. 

Az OECD nemzetközi összehasonlító teljesítménymérésének, a PISA 2000-nek a célja a diákok olvasási-szövegértési képességeinek, matematikai és természettudományos eszköztudásának feltérképezése volt. Ha kombinált skálán ábrázoljuk a három vizsgált terület átlagteljesítményét, a magyar diákok eredményeit valamivel a nemzetközi átlag alatt találjuk. A tanulmány célja a teljesítményadatok ismertetése és a további elemzések kérdésköreinek megfogalmazása. 

A szerző áttekintést ad azokról a vitákról, dilemmákról, amelyek ma a fejlett országokban érzékelhetőek a standardizált tesztekkel történő értékeléssel kapcsolatban. Kísérletet tesz magának a fogalomnak a meghatározására, továbbá elemzi az értékelés társadalmi-politikai környezetét. Feltárja, hogyan hat vissza az értékelés a tanulásra és a tanulási környezet alakítására. 

A tanulmány a tudáskoncepció változásából kiindulva elemzi, hogy miként alakul át az iskola, a tanítási-tanulási folyamat egésze. Az átalakulás egyik legszembetűnőbb eredménye az, hogy az ismeretekkel szemben felértékelődik a kompetencia, az a fajta tudás, amelynek elsajátítása természetes környezetben, életszerű tapasztalatok szerzésével történik. A tanulmány elemzi azt is, hogy mindez milyen módon jelenik meg a tartalomban, a tanításban és a tanulók fejlesztésében. 

A Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Értékelési Központja 2000 tavaszán bonyolította le a PISA 2000 vizsgálatot, amely az OECD kezdeményezésére a világ különböző helyein élő tizenöt éves diákok olvasási-szövegértési képességét, matematikai és természettudományos műveltségét mérte fel. A korábbi nemzetközi felmérésekkel ellentétben, amelyek az iskolai tudás megismerésére irányultak, a PISA 2000 azt kívánja feltérképezni, hogy a diákok mennyire felkészültek arra, hogy majd megállják a helyüket a mindennapokban, és alkalmazkodni tudjanak a munkaerőpiac változó körülményeihez. A tanulmány a magyarországi felmérés előkészítését, lebonyolítását ismerteti, és részletesen bemutatja azokat a tudásterületeket, illetve részterületeket, amelyek a feladatok összeállításában hangsúlyt kaptak. 

Az OECD INES (Indicators of the Education Systems) projektje az oktatási rendszer egésze számára alakít ki indikátorokat az OECD-országok közreműködésével. Az indikátorok az Education at a Glance (továbbiakban EAG) című évente megjelenő kötetben kerülnek nyilvánosságra. A tevékenység alapvető célja olyan indikátorrendszer létrehozása, amelynek révén az egyes országok oktatásügyi adatai, változásai nemzetközi kontextusban értelmezhetővé válnak, és amelynek révén országos szintű oktatáspolitikai döntéshozók pontosabb képet kaphatnak az egyes folyamatokról nemzetközi összehasonlításban is. Az írás bemutatja az egyik INES network működését is. 

Az OKI-ban az idei évben először készül az egész intézetet érintő nemzetközi stratégia. Célja, hogy képet nyújtson az intézet külföldi szakmai kapcsolatairól, helyéről a nemzetközi térben, kiemelten és elsősorban Európán belül, továbbá értékelje e területen az OKI erőforrásait, gyengeségeit és erősségeit. A stratégia célja, hogy tájékoztasson s elősegítse az intézet erőforrásainak hatékony felhasználását... 

Júniusi számunkban közöltük az 1999-es Monitor-vizsgálat eredményeit ismertető tanulmány I. részét. A tanulmány II. részében azokat az eredményeket mutatják be a kutatók, amelyeket a tudásszintre hatást gyakorló háttérváltozók elemzéséből nyertek. 

A nemzeti oktatási rendszerek teljesítményeinek, hatékonyságának megítélésében fontos szempont a nemzetközi összehasonlítás. A tanulmány áttekinti a pedagógiai összehasonlító mérés és értékelés történetét, bemutatja, hogy milyen konkrét témákban végeztek vizsgálatokat az erre a feladatra szakosodott nemzetközi szervezetek. A szerző érinti a komparatív nemzetközi értékelési tevékenység néhány fontos kutatás-módszertani problémáját, elsősorban azokat, amelyek az eltérő sajátosságokat mutató közoktatási rendszerek tanulói teljesítményeinek eltéréseiből adódnak. 

E tanulmány az Országos Közoktatási Intézet honlapján újonnan kialakított rovat bevezetője, amely a Nemzetközi kutatások, fejlesztések és együttműködések címet viseli. A szerző végigvezeti az olvasót azokon a honlapokon, amelyek az Európai Unió oktatási stratégiáit elemzik. Hangsúlyos szerephez jut a tanulmányban az információs és kommunikációs technikák (IKT) terjedése, amely szemléleti változást hozott a képzések fejlesztésében és az országok közötti oktatási együttműködések vonatkozásában. 

Európa demokratikus politikai berendezkedésű országai nemcsak a társadalmi részvétel elvét hangsúlyozzák, hanem azt is, hogy e részvételnek fontos szerepet kell játszania az oktatás minőségének fejlesztésében. Az EURYDICE Európai Irodája összefoglalást készített az egyes tagországok helyzetéről a társadalmi részvétel területén, hogy elősegítse az országok közti különbségek jobb megértését, valamint, hogy bemutassa azokat a találkozási pontokat, amelyek az Európai Unió országainak oktatásügyében jelen vannak. Az alábbi összefoglaló az EU-országok és az EFTA/EEA-országokban működő, az oktatásban érdekelt különböző csoportok részvételét biztosító főbb testületek (konzultációs és döntéshozó) feladatairól és tagságáról ad leírást.