Kulcsszó: monitorvizsgálatok

Az OKI KK vizsgálatsorozatának jelenleg folyó eleme az iskola eredményesség adatainak feldolgozása. 

A téma fontosságához képest viszonylag kevés tudományos igényű elemzés készült Magyarországon az oktatás hatékonyságáról. Ennek egyik nem elhanyagolható oka a megbízható adatok hiánya. Ez a kötet lehetőségeihez mérten ezt a hiányt kívánja némileg pótolni. A kötet tanulmányai olyan témákat elemeznek, mint az oktatás munkaerő-piaci megtérülése, a demográfiai változások hatása az iskolákra, a kisiskolások hatékonyságának kérdése, a pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és annak hatása a pedagógusok összetételére, vagy az önkormányzatok közötti kiadási egyenlőtlenségek. 

2001 novemberében az iskolák ötödik és kilencedik évfolyamában teljes körű mérésre került sor. A tanulók egy adott napon – november 9-én – két tárgyból, matematikából és olvasás-szövegértésből írtak tesztet. Ilyen jellegű, egy-egy tanulói korcsoport egészére kiterjedő országos mérést még nem végeztek Magyarországon. Az Oktatási Minisztérium elképzelései szerint a jövőben rendszeressé válnak az ilyen és ehhez hasonló mérések, valamint olyan – akár teljes populációk tudását és képességeit feltérképező – mérési rendszer épül ki, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók képességeinek fejlődése folyamatosan követhető legyen. Egyben sokoldalúan segítheti az intézmények belső mérési és értékelési rendszerének fejlődését, szakszerűbbé válását is. 

Az OECD nemzetközi összehasonlító teljesítménymérésének, a PISA 2000-nek a célja a diákok olvasási-szövegértési képességeinek, matematikai és természettudományos eszköztudásának feltérképezése volt. Ha kombinált skálán ábrázoljuk a három vizsgált terület átlagteljesítményét, a magyar diákok eredményeit valamivel a nemzetközi átlag alatt találjuk. A tanulmány célja a teljesítményadatok ismertetése és a további elemzések kérdésköreinek megfogalmazása. 

Júniusi számunkban közöltük az 1999-es Monitor-vizsgálat eredményeit ismertető tanulmány I. részét. A tanulmány II. részében azokat az eredményeket mutatják be a kutatók, amelyeket a tudásszintre hatást gyakorló háttérváltozók elemzéséből nyertek. 

A korábbi évekhez (1986, 1991, 1993, 1995, 1997) hasonlóan 1999 tavaszán is sor került a tanulók tudásszintjének felmérése, amelyet az Országos Közoktatási Intézet Értékelési és Érettségi Vizsgaközpontja végzett. Az országos felmérés célja, hogy az oktatáspolitika és a szakma számára empirikus adatokon alapuló információ álljon rendelkezésre. 

A korábbi évekhez (1986, 1991, 1993, 1995) hasonlóan 1997 tavaszán is sor került arra az országos tudásszintfelmérésre, amelyet hagyományosan monitorvizsgálatnak nevezünk. A vizsgálatot az Országos Közoktatási Intézet Értékelési és Érettségi Vizsgaközpontjának Monitor Csoportja végezte el. A vizsgálat célja az, hogy az oktatáspolitikai és szakmai döntésekhez olyan információk álljanak rendelkezésre, amelyek empirikus adatokon alapulnak. 

Az alábbi tanulmánysorozat a megyei pedagógiai intézeteknek a pedagógiai értékelésben betöltött szerepéről tájékoztat. Egyfelől bemutatja a funkciójukból eredő feladatok rendszerét, másfelől közreadja a már eddig kialakult értékelési gyakorlatuk néhány jellemző, máshol is alkalmazható modelljét. 

Az Országos Közoktatási Intézet Értékelési és Érettségi Vizsgaközpontja több mint húsz éve végez országos, reprezentatív tudásszintmérő vizsgálatokat elsősorban az olvasás, a matematika, a természettudomány és a számítástechnika területén. A Monitor `97 vizsgálatban – a tesztek mellett – úgynevezett háttérkérdőíveket is kitöltöttek a tanulók. Jelen tanulmány a háttértényezők és a tanulók teljesítményének összefüggéseit mutatja be a felmérés adatainak részletes elemzése alapján.