Kulcsszó: tantárgyértékelés

A Fővárosi Pedagógiai Intézetben régi hagyománya van a főváros iskoláira kiterjedő külső méréseknek. Ezekkel kapcsolatban sok tapasztalat halmozódott fel az elmúlt évtizedek alatt. Az intézet méréssel foglalkozó munkatársai egyben az adott tantárgyak elismert fővárosi és országos szakemberei. A beszélgetés résztvevőivel – Pála Károllyal, Forgács Annával, Csányi Csillával, Répásy Ildikóval és Somfai Zsuzsával – képet adunk e mérések jellegéről, céljairól, iskolai fogadtatásáról. Szóba került emellett a mérés-értékelés néhány aktuális problémája is, különös tekintettel az OKÉV 2001 novemberében végzett 5. és 9. évfolyamos tantárgyi méréseire. 

Az OKI 2001-ben elindította a tantárgyak helyzetének feltárását célzó vizsgálatát. Az egyes tantárgyakról szóló elemzések közlése előtt kerekasztal-beszélgetésre hívtuk a téma szakértőit, akik a tantárgystruktúra jellemzőit elemzik, és felvázolják annak lehetséges fejlesztési útjait is. 

A szerző a VII. Nemzetközi Minőségfejlesztési Konferencián elmondott előadásának szerkesztett változatában azt mutatja be, hogyan működik a Kossuth Gimnázium minőségfejlesztési modelljében egy szakmai minőségi kör. Ismerteti, milyen módon történik a tanítási-tanulási folyamat eredményességének értékelése, milyen konkrét mérési-értékelési eszközöket alkalmaznak a magyar nyelv és irodalom tárgy tanításának minőségfejlesztése érdekében. 

Az amerikai oktatási rendszer decentralizált jellege, a szövetségi Oktatási Minisztérium korlátozott jogosítványai szinte lehetetlen vállalkozássá tették az egységes oktatási követelményrendszer kidolgozását és bevezetését. A nemzetközi kihívások azonban szükségessé tették egy ilyen standard bevezetését. A tanulmány egyrészt azt a folyamatot írja le, amely elvezetett a követelmények meghatározásához és elfogadásához, másrészt elemzi azokat a következtetéseket, amelyekre a tanulói teljesítmények és a standardok összevetése alapján jutottak Amerikában. 

A korábbi évekhez (1986, 1991, 1993, 1995, 1997) hasonlóan 1999 tavaszán is sor került a tanulók tudásszintjének felmérése, amelyet az Országos Közoktatási Intézet Értékelési és Érettségi Vizsgaközpontja végzett. Az országos felmérés célja, hogy az oktatáspolitika és a szakma számára empirikus adatokon alapuló információ álljon rendelkezésre. 

Az Oktatási Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának közreműködésével 1998-ban meghirdetett „A közoktatás aktuális problémáit elemző kutatás” keretében az ELTE Neveléstudományi Tanszéke vizsgálta a NAT bevezetésének hatását az iskolai tervező- és oktatómunkára. A kutatás tapasztalatait adja közre a szerző bízva abban, hogy a kerettantervek készítésének időszakában az iskolai gyakorlatból érkező visszajelzés hozzájárul a közoktatás reformjának kimunkálásához. 

A Fővárosi Pedagógiai Intézet Vizsgaközpontja 1998-ban harmadízben kérte a pedagógusok véleményét az alapműveltségi vizsgával kapcsolatban. Korábban a vizsgakoncepciót, később az általános, legutóbb pedig a részletes vizsgakövetelményeket juttatta el az ország összes iskolájához, pedagógiai intézetéhez.