Kulcsszó: informatika gyermekkorban

A szerző az információs és kommunikációs technológiák oktatási alkalmazásának nemzetközileg elismert szakértője. Tanulmányában átfogó képet ad az oktatás válságának jelenségeiről, amelyben szerepet játszik a rendkívüli mértékben megnőtt információmennyiség és az ismeretátadatás régi paradigmája közötti ellentmondás. Cohen szerint a probléma megoldásának egyik módja lehet a világhálónak, az információrobbanás kezelésének megfelelő kompetenciák fejlesztése. 

A tanulmány az IKT alkalmazásáról és a jó gyakorlatokról készült kutatás tapasztalatait mutatja be az iskolai kezdő szakaszban. Az eredmények szerint az általános iskolák alsó tagozatán kezd prioritássá válni az IKT alkalmazása, az információs társadalom világára történő felkészítés, a számítógépes környezethez szoktatás, és megjelenik az alkalmazott informatika is, amely az alsó tagozatos tanulók alapkészségeit az IKT lehetőségeinek a felhasználásával kívánja fejleszteni. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az IKT-eszközök alkalmazása az egész iskola gyakorlatában szorosan összefügg a pedagógusok ez irányú érdeklődésével és ismereteivel. 

A szerző közel két évtizede alkalmazza a számítógépet az alsótagozatos oktatásban-nevelésben. Célja a kisiskolások alapkészségeinek, logikus, algoritmikus gondolkodásának fejlesztése játékos informatikai eszközökkel, módszerekkel. A gyermekek e tevékenységek közben közvetetten, indirekt módon elsajátítják az informatikai eszközök használatát is. Megtanulják, hogyan lehet az informatika eszközeit – okosan alkalmazva – a kreatív önkifejezés-alkotás és az információszerzés, -átadás, -tárolás céljaira felhasználni. Mindezt élvezetes, játékos, az életkori sajátosságaiknak megfelelő formában. 

Hogyan mutatkozik meg egy kisgyermek informatikai tehetsége? Vajon miféle tehetségről beszélhetünk ebben az életkorban? Mikor is mondhatjuk, hogy egy gyermeknek különös tehetsége van az informatikához? A számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállalhat az alkotó munkára nevelésben. A szerző az alsós informatika kerettantervre építve konkrét javaslatokat ad a tehetséggondozáshoz. 

Alkotó-rajzoló program. Alkalmazható kisgyermekkortól a kisiskolás korig, bármely korosztály számára, függetlenül a felhasználó számítógéphez fűződő tapasztalataitól. A szoftver elsősorban rajzoló program, és ezáltal a rajz-felületen történő tájékozódást, az egér használatát, a színek megkülönböztetését, arányok, formák megismerését, valamint a számítógép segítségével történő szabad vizuális kifejezést támogatja. 

Egy erdei óvoda-nap esetleírása alapján az erdei környezet megismerése és az informatikai nevelésre mutat a szerző példát. A sétáló óvodásoknak lehetősége nyílik az erdei környezet megfigyelésére, az erdő szabályainak megismerésére. Emellett megjelenik a programban az informatikai nevelés jegyében a térkép-készítés, az erdőben látható természetes és emberi jelek megfigyelése, a piktogramok értelmezése, az iránykövetés, az információ-gyűjtés és a tájékozódás segítése. 

A szoftver a Logo programnyelven túl változatos lehetőségeket, alkalmazói környezetet kínál a gyermekek számára. A „Gyerekjátékok” részében Szókirakó, Pontsorokat összekötő, Kockakirakó, Kifestő, Gyümölcsöskert, Vasútépítő játékokat találhatóak. Ezek az Internetről letöltött játékokkal bővíthetők, illetve a ismeretek bővülése során saját játékkal is kiegészíthetők. A program másik része Commenius Logo program, a képernyőteknőc vezérlésére, ezáltal egyéni alkotások készítésére ad lehetőséget. A beépített játékok és Demoprogramok közül a Merlin, a varázsló segítségével képeket lehet építeni, elmenteni és természetesen ezt is lehet bővíteni. 

A szoftver kicsiknek, óvodásoknak, kisiskolásoknak készült. A kiadványban fellelhető több mint száz feladat segítségével a gyerekek játékosan, könnyedén fejleszthetik alapkészségeiket, ügyességüket, memóriájukat, logikájukat. Elsősorban az óvodai korai fejlesztéshez ajánlott, de az első osztályosok (vagy a részképesség-zavarral vagy fogyatékkal küzdő nagyobbak) készségfejlesztésében is hatékony eszköz lehet. Alkalmas mind az óvodai-iskolai, mind az otthoni fejlesztéshez. Kiválóan segíti az iskola-előkészítés folyamatát, mivel az alapképességeket, jártasságokat erősíti. 

A szoftver kicsiknek készült, a betűvilág felfedezéséhez és képszerkesztéshez. A kisgyermekek a program segítségével rajzokat-meséket „varázsolhatnak” a képernyőre, a képet-szöveget kinyomtathatják. A szoftver egy egyszerű, gyermeki kiadványszerkesztőnek is tekinthető, amely nagy teret ad a fantáziának, kreativitásnak. 14 témakör 280 színes rajza jeleníthető meg, helyesírás-ellenőrzéssel, gyakorlórésszel. A legkisebbek csupán egyetlen kattintással hívhatják be a szóképhez tartozó szép rajzokat, míg a nagyobbak begépelhetik másolással vagy emlékezetből. A nagyobbak és kezdő nyelvtanulók angol, francia, spanyol és német nyelveken is játszhatnak. A CD módszertani ajánlásokat és cikkeket is tartalmaz a szoftver használatának immár több, mint 15 éves tapasztalatairól. 

Az informatika interdiszciplináris alkalmazására és az infokommunikációs kultúra fejlesztésére adnak példát az alsós tananyag IKT-vel segített tanóráinak leírásai. Két tantervi témakör több tanórára elosztott feldolgozását mutatják be az óravázlatok, amelyek kiváló modellt nyújtanak az informatikai kereszttantervi megvalósítására, mégpedig projektmunkában tevékenykedő osztályközösségek számára. 

A kisgyerekek számítógéppel történő játéka, még inkább tanulása éles viták tárgya. Legalább annyian ellenzik, mint ahányan harcosan érvelnek mellette. A szerző tanulmányában az iskolai alapozó szakaszban történő informatikai nevelés tapasztalatait adja közre. Részletesen bemutatja, hogy a számítógéppel támogatott, sok játékos elemet magában foglaló írás- és olvasástanítás, -tanulás milyen előnyökkel jár és milyen konkrét képességfejlesztési lehetőségeket hordoz. 

„Nincsenek olyan tananyagok és segédanyagok, amelyek a számítógéppel segített tanulást támogatnák. Egyre több magyar nyelvű CD-ROM jelenik meg, ezek döntő többsége azonban lexikonszerű ismereteket tartalmaz, önálló tanulásra, kreatív feladatmegoldásra szinte egyik sem alkalmas. (Üdítő kivételként említem meg a bajai készítésű Manó-sorozatot, amely kisiskolások részére nyújt(ana) nagyon igényes anyagot...” Az idézet Fehér Péter „A számítógép az oktatásban a harmadik évezred küszöbén” című írásából való, amely az Új Pedagógiai Szemle 1999 július-augusztusi számában jelent meg.
Nézzük, valóban üdítő kivétel-e a Manó Ábécé, ami a Manó-sorozat szerves része. 

Az informatika óvodai említésekor, mint minden új kérdésben, megoszlanak a vélemények. Az óvodai szakemberek közül sokan hallani sem akarnak a kérdésről, mások érdeklődéssel figyelik a témát körüljáró szakirodalmat, előadásokat; és egyre többen a gyakorlatban is foglalkoznak a kérdéssel. A fejlődő tudományok - a mesevilágból ismert szójátékkal kifejezve - a „szélnél is sebesebben” változó világ, új tudástartalmakat eredményeznek. 

Nagyné Szendrői Margit újabb, számítógéppel segített alsós óravázlatait tartalmazza a gyűjtemény. A gazdagon illusztrált összeállítás a matematika, a magyar nyelv és irodalom, valamint a természetismeret tananyag témaköreiből válogat. Néhány téma ízelítőül: Könyvkiadók, könyvkiadás, Az illusztrátor; Szülőföldem szép határa; Rákóczi kora és alakja; A „természet örömkönnye”, a Balaton. 

A szerző különböző oktatószoftverek használatára épülő, részletesen kidolgozott óravázlatokat közöl 2–4. évfolyamos környezetismeret-, matematika- és énekfoglalkozásokhoz. Néhány téma ízelítőül: Testünk főbb jellemzői; Zenei olvasás, írás, improvizáció; Szorzás értelmezése a százas számkörben; Római számok leolvasása és írása; A negatív számok fogalmának előkészítése; Testek tulajdonságai. 

Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a kis hatévesek egyre nagyobb lemaradással érkeznek az iskolába, illetve a közösségbe. Alapvető szokásaik kialakulatlanok, nyelvhasználatuk, szókincsük, készségeik messze elmaradnak az életkoruk alapján elvárhatótól. Sok a fehér folt, a pótolnivaló. Ezért kollektívánk egy olyan komplex „oviprogramot” dolgozott ki, amely megkönnyíti az iskolába való átmenetet a nagycsoportosok számára. Ez természetesen feltételezi a két intézmény szoros kapcsolatát, a jó együttműködést az óvodapedagógusok és a tanítók között. A program semmiképpen sem az óvoda iskolaelőkészítő funkcióját helyettesíti, hanem arra szervesen ráépülve kiegészíti azt. 

A fogalmazástanítás a magyar nyelv és irodalom tantárgy legnehezebb, legösszetettebb és legszebb „résztudománya”. Itt összegződik és kamatozik mindaz a tudás, ismeret, amelyet a tanulók az órákon elsajátítottak. A szerző közel 15 éve számítógépes környezetben tanítja tanítványait – felhasználva az eszköz nyújtotta sokrétű lehetőséget a kisiskolások készségfejlesztésében, meggyőződése ugyanis, hogy a betűkkel, írásjelekkel ellátott billentyűzetet, a képernyő színes, játékos vizualitását éppen az anyanyelvi nevelésben tudjuk leginkább segítségül hívni. 

E módszertani útmutatóban a szerző kipróbált, részletes tematikát mutat be, melyet mint lehetőséget felhasználhatnak az alsó évfolyamokon informatikát oktató kollégáink. A feltüntetett óraszámok ajánlások, melyek a csoport összetételétől függően módosíthatók. Az egyes témákra több időt is szánhatunk, és módosíthatjuk, egyéni ötletekkel gazdagíthatjuk a programot. 

A szerző által alkotott multimédiás tananyagegység PowerPoint programban készült. A program jellemzője, hogy az ismeretanyag diakockákon van elrendezve. Az oktatóprogram kapcsolódik a második osztályos környezetismeret tantárgy „Az erdő” című témaköréhez. A program célja, hogy bemutassa az erdő különböző szintjein élő növényeket és állatokat a megjelölt tanulói korosztály életkori sajátosságainak megfelelő módon. 

A tanterv nem véletlenül kapta az „Alkalmazott informatika” elnevezést, mivel nem egyetlen, „hagyományos” tantárgyhoz kötődik. Fő feladata a kisiskolások informatikai eszközökkel történő készségfejlesztése, ezzel a tananyag elsajátításának segítése. A tanulói tevékenység elrendezésénél, kiválasztásánál maximálisan figyelembe vettük a tantárgyi koncentrációt: a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a környezetismeret, ének-zene, testnevelés és a rajz tantárgyak tananyagát. 

„Az informatika tantárgy népszerűsítését vállaltuk fel megyénkben (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 1999-ben, amikor a tanítók részére rendezett konferencia kísérőjeként játékos informatikai vetélkedőt írtunk ki kisiskolásoknak. Ez a kezdeményezésünk egyfajta tehetséggondozást is jelent az informatika műveltségterületen belül. A versenyre való felhívásban a megye ellátási körzetei is közreműködtek, így már az első évben közel 60 gyerek részvételével bonyolíthattuk le vetélkedőnket.” 

A szerző ebben a gyűjteményben kizárólag Logo-feladatokat állított össze alsó tagozatos, elsősorban 3–4. osztályos tehetséges tanulók számára. A Logo a korosztálynak legmegfelelőbb, egyszerű és igen népszerű fejlesztő rendszer, amely az algoritmizálás mellett a problémamegoldó képesség kiváló fejlesztő eszköze. A feladatok a 8–10 éves életkornak megfelelő matematikai ismeretekre épülnek. 

A budapesti XIII. kerületi Számítástechnikai Általános Iskolában az informatikai munkaközösség kezdeményezése nyomán néhány éve gyakorlat, hogy óvodáskorú gyerekek heti két alkalommal, 45 perces foglalkozások keretében az iskolában ismerkednek a számítógép rejtelmeivel. Mivel a 4–6 éves gyerekek fő tevékenysége a játék, a tanítók igyekeznek minél több játékkal, játékos programmal színesebbé tenni a foglalkozásokat, amint azt az alábbi írás is bizonyítja. 

A közelmúltban jelent meg az IEA SITES kutatás egyes eredményeit elemző tanulmánykötet, amelyben az 1998–2002 között folytatott vizsgálatok tapasztalatait összegzik a szerzők. A kutatás első szakaszában az egyes részt vevő országok IKT-politikáját, fejlesztési irányait vizsgálták, a második szakaszban pedig a konkrét iskolai gyakorlatot, a legjobb alkalmazási területeket, példákat („best practices”) próbálták feltárni. A tanulmány ennek a kötetnek a leghasznosabb, legérdekesebb megállapításait tekinti át és elemzi. A tanulmány felépítésében a szerző a könyv szerkezetéhez hasonló felosztást követett. 

Ma már elengedhetetlenül fontos az ún. informatikai írástudás, melynek elsajátítását minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni. Az óriási léptékben fejlődő technikai eszközök már rendelkezésre állnak, és „bebocsátást kérnek” az általános iskolák alsó tagozatára is. Ahhoz azonban, hogy az infokommunikációs technikák gazdag eszközrendszere valóban betöltse képességfejlesztő és tudásbővítő feladatát a 6–10 éves kisdiákok korcsoportjában, az eszközfeltételek biztosításán túl elengedhetetlenül szükséges a tanítók megismertetése az IKT kihívásaival. 

Az általános iskolák alsó tagozatán – a NAT 2003 bevezetését megelőzően – már sok helyütt megkezdték az informatika oktatását, alkalmazását. A kisdiákok a számítógéppel tevékenykedve számos fontos, a használathoz nélkülözhetetlen informatikai ismeretet sajátítanak el. Tudásuk felméréséhez, értékeléséhez olyan feladatmintákat adunk közre, amelyekből válogatva vagy más példákkal kiegészítve újabb, saját felmérő lapok készíthetők. 

2003. augusztus 27–30. között Portugália adott otthont a kétévenként megrendezésre kerülő Eurologo konferenciának. A konferencia alatt 38 előadást hallhattunk a világ különböző tájain folyó Logo-oktatásról, -fejlesztésről, -alkalmazásról. A konferencia főbb témái a tanulási környezetek és közösségek, a kreatív tanulás és technológia, eszközök témakörök köré szerveződtek. 

A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán 1995 szeptemberében kezdte meg tanulmányait az első hallgatói csoport az informatika műveltségterületen. A tanítóképző főiskolák informatika követelményrendszerét megalkotó szakbizottság véleményét figyelembe véve ezen a főiskolánkon is helyet kapott az informatika tanításának módszertana. Ez olyan ismeretek elsajátítását, amelyek birtokában a hallgató képes az általános iskola elemi szintjén az informatikai alapműveltség átadására. 

Az informatika gyermekkorban nemcsak számítógép-használatot jelent! Számos olyan közös, érdekes játék játszható a tanteremben vagy az iskolaudvaron, amely az információs kultúra és számítógép-kezelés megalapozását segíti. A szerző a javasolt irányjátékok (robotjátékok, teknőcjátékok) variációit már több mint egy évtizede sikerrel alkalmazza a tatabányai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 8–10 éves tanulóival – az informatika órák színesítésére. 

A szerző 1992-ben kezdett bele az anyanyelvi nevelés, a számítógéppel támogatott olvasás- és íráselsajátítás új módszerének adaptációs kísérletébe. A tanítási eljárás a coheni pedagógián alapszik, amelynek egyik lényeges kritériuma, hogy az informatikai eszközöket be kell vonni a fejlesztésbe, és az iskolai számítógépet az írás-olvasás elsajátításának egyik lényeges segédeszközeként kell használni. A tanulmány, melyet át- meg átsző a pedagógiai érvelés, a számítógéppel támogatott írás- és olvasástanítás gyakorlatát mutatja be – megejtő élményszerűséggel. 

A szerző különböző oktatószoftverek használatára épülő, részletesen kidolgozott óravázlatokat közöl 1. és 2. évfolyamos környezetismeret-, matematika- és énekfoglalkozásokhoz. Néhány téma ízelítőül: Érzékszervek, érzékelés; Testünk főbb jellemzői; Az egészséges életmód; Zenei olvasás, írás, improvizáció; Helyes műveleti sorrend, zárójelek használata. 

A szerző szilárd meggyőződése, hogy az immáron öt éve működő MMM-projekt az első olyan lépés, amely a kisgyermekeket eljuttatja a tudás társadalmában szükséges kompetenciák megszerzéséhez. A tanulmányban összegzi mindazokat a tapasztalatokat, melyeket 3 és 6 év közötti gyermekek tanulócsoportjaiban szerzett a projektben részt vevő országokban. 

„2003 májusában ARION-ösztöndíjjal 5 napos tanulmányúton vehettem részt Spanyolország Aragónia tartományában. Az út meghirdetett témája kimondottan a vidéki kisiskolák IKT-használata volt. (...) A spanyol szervezők (a terueli Pedagógiai Intézet munkatársai) igen változatos szakmai programot állítottak össze. Az oktatási rendszerről nyújtott általános tájékoztatón túl kimondottan a falusi, kislétszámú iskolák fejlesztésének fontosságát szem előtt tartva mutatták be a különböző szintű intézmények ezirányú tevékenységeit, informatikai alkalmazásait, produktumait.” 

„A 2000/2001 tanévben megjelent kerettanterv jelentős módosításokat hozott az informatika területén a NAT-hoz képest. A kezdő szakaszt a 6. évfolyamra teszi, ahol egy modul keretében 19 órát, a 7–8. évfolyamon 37, a 9. évfolyamon 74 órát javasol. A kerettanterv előírása szerint az 1–5. évfolyamig nem javasolt az informatika önálló tantárgyként való megjelentetése. Ez nem azt jelenti, hogy nem is lehet...” 

A kisgyermeknevelés szakértői világszerte vitatkoznak arról, hogy értelmes-e gépközelbe engedi az óvodás korú gyerekeket. A tanulmány nemzetközi kitekintést ad arról, hogy a világban milyen megoldások léteznek a számítógéppel való első ismerkedésre. Különösen érdekes azoknak a nevelési terveknek, követelményeknek a bemutatása, amelyekből világossá válik, hogy az adott életkorban milyen típusú feladatokat oldhatnak meg a gyerekek a számítógép segítségével. A tanulmány bemutat számos szoftvert és kisgyerekeknek szánt honlapot is.