Kulcsszó: az informatika mint tantárgy

Szeptemberi számunkban közöltük a kétszintű informatikaérettségi tapasztalatairól készített tanulmány első részét. A háttérelemzés második része elsősorban a középiskolák személyi-tárgyi feltételeivel, különösen a számítógépes gyakorlás és internet-alkalmazás lehetőségeivel foglalkozik. A szerző elemzi a vizsgára történő felkészülést segítő tankönyv-, taneszköz- és szoftverválaszték minőségét, és képet ad a középiskolai informatikaoktatás egészének tanítási, tartalmi problémáiról is. A megkérdezett tanárok szerint az alacsony óraszám, a nem kielégítő eszközellátottság, valamint az IKT-használatát megalapozó tanártovábbképzések hiánya kevés lehetőséget ad a friss IKT-alkalmazások beépítésére a többi tantárgy anyagába. 

A tanulmány annak a kutatásnak az eredményeit foglalja össze, amely az informatika tantárgy tartalmára vonatkozó tanári vélemények megismerése mellett az informatika hazai szakértőinek állásfoglalását tudakolta arról, hogy az informatikaérettség mennyire van szinkrónban a szakterület fejlődési trendjeivel. Arra is választ keresett a kutatás, hogy az informatikaoktatás során milyen konkrét fejlesztési célokat kell kitűzni annak érdekében, hogy a felnövő nemzedék digitális írástudása minél kiterjedtebbé váljék. 

A 2005. évi érettségi egyik legnagyobb változása az informatika tantárgyban letehető vizsga, amely minden eddiginél több gyakorlati elemet tartalmaz. Az Országos Közoktatási Intézet 2005 tavaszán – több ilyen jellegű vizsgálat tapasztalataira alapozva – megkérdezte a tanárok véleményét az új vizsga követelményeiről, továbbá arról, hogy a vizsgára történő eredményes felkészítés feltételei mennyire adottak a mai középiskolai informatikaoktatásban. A felmérés egyik fő tanulsága, hogy a tanárok a hagyományos informatikai témákban megfelelőnek ítélik a felkészítést szolgáló tananyag és a vizsgakövetelmények összhangját, ám az informatika különböző műveltségterületeken történő alkalmazásával kapcsolatos követelményekhez jelentős szemléleti és tartalmi változtatásra van szükség az oktatásban és a feltételrendszerben. 

A próbaérettségi eredményeit ismertető sorozatunkban a földrajz és az informatika tantárgy vizsgáinak tapasztalatait mutatják be az OKI Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központjának munkatársai: a földrajzét Ütőné Visi Judit, az informatikáét Fazekas Ildikó, Szalayné Tahy Zsuzsa és Tompa Klára. A földrajz érettségi iránt azért mutatkozott különös érdeklődés, mert elsőször vizsgázhattak a jelentkezők ebből a tárgyból. Az informatikavizsga érdekessége az iskolák jelentős részében eddig ismeretlen csoportos vizsga. A vizsga számos gyakorlati feladat megoldását igényelte, amely képet adott arról, hogy mit jelent a kompetenciákat előtérbe helyező érettségi. Mindkét tárgy esetében viszonylag gyengébbek az eredmények, ami – csakúgy, mint a többi tárgy esetében – elsősorban a vizsga tétnélküliségével magyarázható. 

E módszertani útmutatóban a szerző kipróbált, részletes tematikát mutat be, melyet mint lehetőséget felhasználhatnak az alsó évfolyamokon informatikát oktató kollégáink. A feltüntetett óraszámok ajánlások, melyek a csoport összetételétől függően módosíthatók. Az egyes témákra több időt is szánhatunk, és módosíthatjuk, egyéni ötletekkel gazdagíthatjuk a programot. 

Ma már elengedhetetlenül fontos az ún. informatikai írástudás, melynek elsajátítását minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni. Az óriási léptékben fejlődő technikai eszközök már rendelkezésre állnak, és „bebocsátást kérnek” az általános iskolák alsó tagozatára is. Ahhoz azonban, hogy az infokommunikációs technikák gazdag eszközrendszere valóban betöltse képességfejlesztő és tudásbővítő feladatát a 6–10 éves kisdiákok korcsoportjában, az eszközfeltételek biztosításán túl elengedhetetlenül szükséges a tanítók megismertetése az IKT kihívásaival. 

A szerző arra keres választ, miért nem terjed kellő gyorsasággal és hatékonysággal a multimédiás oktatás, illetve kísérletet tesz egy olyan iskola modelljének a felvázolására, amely pedagógiai munkájába beépíti az IKT-eszközöket. Az általa felvázolt jövőkép korántsem utópisztikus, hiszen a felsorolt lehetséges megoldások mindegyike részelemeiben létezik mind a nemzetközi, mind a hazai informatikaoktatás, illetve az informatika tantárgyi alkalmazásának gyakorlatában. A szerző következtetései alapján az informatika széles körű alkalmazásának fontos előfeltétele a speciális iskolai hardverek fejlesztése, a tankönyvkiadókkal együttműködve végrehajtott iskolai szoftverfejlesztés, továbbá az informatikai, multimédiás eszközök alkalmazását katalizáló tanárképzés és továbbképzés. 

A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán 1995 szeptemberében kezdte meg tanulmányait az első hallgatói csoport az informatika műveltségterületen. A tanítóképző főiskolák informatika követelményrendszerét megalkotó szakbizottság véleményét figyelembe véve ezen a főiskolánkon is helyet kapott az informatika tanításának módszertana. Ez olyan ismeretek elsajátítását, amelyek birtokában a hallgató képes az általános iskola elemi szintjén az informatikai alapműveltség átadására. 

A tanulmány célja, hogy az informatika tantárgyi versenyek folyamatának bemutatásán keresztül felhívja a figyelmet a tehetséggondozásnak a közoktatásban betöltött fontos szerepére. A tevékenység fontosságának hangsúlyozása céljából az olvasó megismerkedhet a közoktatási törvény azon bekezdéseivel, amelyek külső szabályozóként teremtik meg a tehetséggondozás tartalmi, szervezési formáit a közoktatásban. A tanulmány kitér a tantárgyi versenyek céljára, majd annak eredményeire, illetve az iskola, a tanuló illetve tanár, és közvetve a társadalom munkájára kifejtett pozitív hatásaira. Gyakorlati példaként bepillanthatunk a hazai informatika versenyek kínálatába, kiemelten kezelve a Logo nyelvvel kapcsolatos versenyeket, amelyek egy részének a tanulmány írója aktív kezdeményezője és részese. 

A tanulmánykötet válogatás az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központjában 2001-2003 között végzett kutatási-fejlesztési tevékenységek iskolai informatikával kapcsolatos tanulmányaiból. 

Mostani tanulmányomban megpróbálom a fenti követelmények alapján is megvizsgálni iskolánk honlapját, bemutatni készítésének körülményeit, tartalmát. Mindezt teszem annak érdekében, hogy tapasztalataimmal segítsem a most kezdő honlap-készítők munkáját. 

A fenti címmel az Országos Közoktatási Intézet nagysikerű konferenciát rendezett 2002. április 9-én, amelyen több mint 150 pedagógus vett részt. 

Az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központ a fenti címmel konferenciát rendez 2002. április 9-én, melynek meghívott előadója a téma nemzetközileg elismert szaktekintélye, Rachel Cohen francia professzorasszony, aki legújabb projektjének eredményeit mutatja be. 

Our main goal for teaching informatics from kindergarten to university level for children and for students is to make learning fun and motivating. Sometimes it is necessary to teach informatics without computer and sometimes with computer. One of the biggest advantages of Logo is that it can suit all ages. 

A változásnak ez a szinte követhetetlen sebessége, és a számítógép meghatározott (számítástechnika, informatika) tantárgyon kívüli (illetve gyakorlatilag minden tantárgyon belüli) megjelenése áttekinthetetlenné tette a számítógép iskolai használatát, ugyanakkor létrehozott egy nagyon sokrétű és virágzó gyakorlatot. Ahhoz tehát, hogy a számítógép felhasználására vonatkozó ajánlásokat tehessünk, érdemes ebből a spontán gyakorlatból kiindulni, és összegyűjteni az általánosítható eredményeket. 

A Logo-pedagógia szakértői (tudósok, szoftverfejlesztők, pedagógusok, a Logo vagy más, Logo-alapú szoftverek kutatói és alkalmazói) 1987 óta kétévente rendeznek konferenciát. A mostani a 8. ilyen rendezvény volt. Természetesen már csak nevében utal Európára, mivel évek óta látogatottsága kibővült: USA-beli, kanadai, mexikói és ausztrál résztvevőkkel is. Jómagam eddig három ilyen rendezvényen vehettem részt (Gent – 1989, Anavissos – 1993, illetve Budapest – 1997). 

A cikk bemutatja az „e-Learning” elnevezésű EU-s program célkitűzéseit, a szükségesnek ítélt teendőket, főbb irányelveket. Majd ismerteti a szerző által az általános és középiskolákban 2000-ben lefolytatott pedagógiai részkutatás főbb fázisait, kivitelezésének fontosabb lépéseit. Kutatása során a szerző választ keresett arra a kérdésre, hogy melyek azok a releváns, döntést befolyásoló szempontok, amelyek alapján a multimédiás oktatóprogramot fejleszteni kívánó tanár fejlesztőkörnyezetet választ munkájához, illetőleg ezen szempontok között milyen fontossági sorrend állítható föl. Arról is olvashatunk, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik az a pedagógus, aki oktatóprogramot fejlesztene vagy fejlesztett. 

Tanároknak, iskolavezetőknek, diákoknak és szülőknek írt tájékoztató anyagot „Etika a világhálón” címmel Válas Péter. A szerző közvetlenül, ugyanakkor szakmai hitelességgel szól az olvasóhoz, eloszlatja a diákok Internet-használatával kapcsolatos félelmeket, felvázolja a hálózathasználat előnyeit, szabályait. 

A TEMPUS Közalapítvány az Oktatási Minisztérium támogatásával 2001. február 16-án konferenciát rendezett „Kommunikációs és információs technikák (KIT) a közoktatásban” címmel, amelyen a résztvevők plenáris előadások és műhelymunkák keretében tájékoztatást kaphattak a technika oktatási alkalmazásának legfrissebb hazai és nemzetközi eredményeiről, fejlesztési terveiről. 

A szerző több mint két évtizede foglalkozik a médiatervezés kérdéseivel. Tanulmánya a multimédia profitorientált világában azoknak kíván ismereteket adni, akiknek nap mint nap dönteniük kell egy termék megvásárlásáról, de felhasználóként nem elégednek meg csupán az informatikai ismeretekkel, hanem azt vallják, hogy a tervezés, a kivitelezés nem lehet ösztönös: kizárólag a médiumok és egyéb határtudományok – oktatástechnológia, rendszerelmélet, szemiotika, didaktika, pszichológia, médiapedagógia – birtokában lehetséges létrehozni értékes produktumokat. 

A szerző az elmúlt évek során pedagógiai kutatóként több nemzetközi, illetve országos felmérésben vett részt, amelyek a hazai iskolai informatikai alkalmazások feltételeit, tevékenységeit, produktumait vizsgálták. Ezek közül mutatja be röviden az innovációk eddigi legfontosabb tapasztalatait, eredményeit. 

Az informatika nemcsak tantárgyként, hanem alkalmazói környezetként is helyet követel az iskolákban. Az oktatási folyamatot a napról napra változó szoftver és hardver ellentmondásosan befolyásolja. A konstruktív, felfedezéses tanulási mód erősödését, a tanulók kreatív alkotását, fejlesztői attitűdjét segítik a szerző által bemutatott környezetek, mikrovilágok, bár alkalmazásuk jelenleg dilemmák sorát veti fel. 

Az információs és kommunikációs technikák hazai oktatási alkalmazását vizsgálva felmerül a kérdés: eddigi eredményeinket hogyan értékeljük nemzetközi összehasonlítás alapján? Milyen területeken van szükség további fejlesztésekre, amelyek a napi iskolai gyakorlati munkát hatékonyan segíthetnék, az új technika és kultúra elterjedését támogatnák a tanítási-tanulási folyamat megújulása érdekében? A szerző – az OECD-kutatás hazai vezetőjeként – a kutatási célokat körvonalazva a tervezett és jelenleg folyó iskolai kísérleteket, felméréseket mutatja be. 

A számítógép megjelenése az oktatásban nagy kérdéseket vetett fel. Ezek a kérdések még most is vitákat kavarnak, és lehetőségeink minél jobban bővülnek, annál élesebb, hevesebb viharokra számíthatunk. Mindig lesznek ellenzői és támogatói a felbukkanó irányzatoknak, lehetőségeknek, hasonlóan a televízió és a mobiltelefon használatához. Szükséges egy bizonyos számítógépes kultúra kialakítása (ami sajnos még mind a televízió, mind a mobiltelefon tekintetében hiányzik), és elsajátítása, a megjelenő új módszerekkel pozitív irányba történő terelése. 

Az információs kultúra sokszínűsége, interdiszciplináris volta, változatos eszközei és módszerei adtak ötletet ahhoz, hogy a „hivatalos” iskolai tanórákon kívül az egyéni bánásmódra szoruló tanulók számára fejlesztő programot dolgozzunk ki. A foglalkozásoknak csupán egy részében jut szerep a számítógépnek, inkább érdekes, hagyományos, fejlesztő jellegű informatikai játékok, tevékenységek dominálnak. Ezért is terveztünk „kalandozásokat Információországban”, és reméljük, hogy az érdeklődő, az új iránt nyitott pedagógusok örömmel kalauzolják majd a gyermekeket ebben a játék-birodalomban. 

A tanulmány 256 iskola kérdőíves vizsgálata, illetve interjúk alapján bemutatja a tanárok számítógép-használati szokásait, főképpen az Internet és e-mail segítségével történő kommunikációt elemezve. Kitér az egyes iskolatípusok, településtípusok, tanári életkorok, nemek közti eltérésekre is. 

The appearance of technological wonders and their use in the field of education, however, can not automatically be regarded as pedagogical innovation. Is it at all possible to define the term, and if so, how? Education researchers at IEA were curious about the answer to this question when they assessed the role of Information Technology in the innovative pedagogical practice of different countries. 

A Szegedi Tudományegyetem nem informatika szakos hallgatóinak képzési tervében mintegy 10 éve jelent meg az informatika. Azóta előképzettségüket és a velük szemben támasztható elvárásokat figyelembe véve egy alapozó, elméleti és gyakorlati ismereteket is nyújtó kurzus keretében ismerik meg a ma hozzáférhető legújabb eszközöket, melyek munkájukat rövid és hosszú távon is segítik. Az alapkurzust végzettek egy mélyebb ismereteket nyújtó speciálkollégium keretében válhatnak a szakmai munkájukat segítő informatikai eszközök rutinos használóivá. A dolgozat elhelyezi képzésünket a többi hazai felsőoktatási intézményben folyó hasonló jellegű oktatás rendszerében, s beszámol külföldi tapasztalatokról is. 

Az előadásból megtudhatjuk, miért fontos a multimédia alkalmazása és oktatása, nemcsak középfokon, hanem már az általános iskola alsó tagozatán is. A multimédia a pedagógusok számára segítséget nyújt a tanórai differenciált foglakozások szervezésében, a diákok egyéni ismeretszerzését támogatja. A diákokat fel kell készíteni arra, hogy képesek legyenek használni a multimédia eszközeit, sőt értelmesen szelektálni tudjanak a gazdag választékból. A szerző évfolyamokra történő lebontásban, táblázatos formában foglalja össze azokat a tudnivalókat, tartalmakat, amelyeket célszerű lenne elsajátítania a diákoknak tanulmányaik során, az 1-12. évfolyamokon. 

Elcsépelt frázisként hat az "oktatás a legjobb befektetés" szlogenje. Az információs társadalom víziói, az informatika hullámszerű terjedése miatt érdemes azt egy-egy részterületen konkrétabban is körüljárni. Bár a magyar oktatás még a piacgazdaság követelményeihez sem alkalmazkodott igazán – hol vagyunk még attól, hogy az Internet győzzön a sör felett -, nem is kérdés: a banki és egészségügyi informatika mellett az oktatási informatika lehet(ne) a következő évezred elejének húzóágazata. Az áttekintés megpróbálja feltérképezni a magyar oktatás komplex értelemben vett informatikai képzéseit, nem elfelejtve azt, hogy némiképp méltánytalanul, ma boldog-boldogtalan informatikusnak hívja magát... 

Közel száz éve az olasz Maria Montessori számos taneszközt talált ki (pl. dörzspapírból kivágott betűket), amelyet a kisgyermekek oktatásában alkalmazott. Bár taneszközei ma is használatosak, egyre népszerűbb szerepet kap a számítógép, amely hatékonyan segítheti a gyermeki képességek fejlődését. Az előadás az információs és kommunikációs technika (IKT) kisgyermekkori alkalmazásának az elmúlt évtizedben elért jelentős hazai eredményeit mutatja be. Megismerkedhetünk a paperti Logo-mikrovilágok, az anyanyelvi kultúrát fejlesztő Cohen-pedagógia óvodai-iskolai tapasztalataival, hazai fejlesztésű és adaptált szoftverekkel, szakanyagokkal, kutatási eredményekkel. Helyzetképet kaphatunk az informatika tantervi megjelenéséről és a fejleszthető készségek-képességek gazdag választékáról is. 

Más tudományoktól eltérően az informatika a folyamatos változás vegytiszta példája. Talán ez is oka annak, hogy az informatikaoktatás célja, követelményei, rendszere, módszerei ma sincsenek nyugvóponton. A programnyelvektől a felhasználói ismereteken át a problémamegoldó képességen keresztül a „gombnyomogatásig” sokan, sokféleképpen, sokfélét tanítanak. Az informatika oktatása mindenhol gondot jelent, mindenhol probléma a beillesztése a klasszikus rendszerbe, a „mit oktassunk?” (felhasználást, algoritmuselméletet, programozást vagy valami mást) és a „hogyan oktassunk?” (elméleti vagy gyakorlati alapozással, tudás- vagy készségfejlesztési céllal). 

Öt kontinens közel 50 országának a részvételével került sor 1990 és 1996 között a harmadik nemzetközi matematikai és természettudományi vizsgálatra (angol rövidítése: TIMSS), amely a világ egyik legjelentősebb pedagógiai kutatásokat bonyolító szervezete, az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) irányítása alatt zajlott le. A TIMSS célja a részt vevő országok tanulóinak a matematika és a természettudományok terén nyújtott teljesítményének felmérése, valamint az e tantárgyak tanulására hatást gyakorló tanulói, tanári, tantervi és osztálytermi tényezők feltárása volt. A vizsgálat célja az volt, hogy nemzetközi szinten átfogó képet nyújtson a pedagógusok és a pedagógiai döntéshozók számára a matematika és a természettudományi tantárgyak tanterveiről, azok alkalmazásáról, a tanulók teljesítményéről, valamint a részt vevő országok oktatásügyi, társadalmi és gazdasági körülményeiről. 

Az Országos Közoktatási Intézet Értékelési és Érettségi Vizsgaközpontja több mint húsz éve végez országos, reprezentatív tudásszintmérő vizsgálatokat elsősorban az olvasás, a matematika, a természettudomány és a számítástechnika területén. A Monitor `97 vizsgálatban – a tesztek mellett – úgynevezett háttérkérdőíveket is kitöltöttek a tanulók. Jelen tanulmány a háttértényezők és a tanulók teljesítményének összefüggéseit mutatja be a felmérés adatainak részletes elemzése alapján.