Kulcsszó: nemzetközi kitekintés

A szerző egy nemzetközi műhely alkalmával, Birminghamben szerzett tapasztalatait foglalja össze. Bemutatja az új angol oktatásinformatikai stratégia kialakításának folyamatát, majd az iskolai munka néhány érdekességérõl számol be. A meglátogatott iskolák nem mintaintézmények, nagyon sok hátrányos helyzetű gyereket tanítanak. A nehézségeket nem divatból nevezik „challenge”-nek, hanem valóban kihívásnak tekintik, és kiváló eredményeket érnek el. Az informatikai eszközöket a projektmunka során használják, a számítógépes ismereteket nem tantárgyként tanítják, bár valójában tantárgyak sincsenek. 

A virtuális iskola (VI), az IKT alkalmazása az oktatótól távol lévő tanulók tanításában új jelenség az iskoláztatásban, de egyre megszokottabbá válik az Amerikai Egyesült Államokban. Bár a távoktatás hagyományosan a felnőtt tanulók szükségleteinek kielégítését szolgálja, az általános és középiskolás diákok oktatásában is hosszú előzményei vannak az egész világon, különösen az olyan országokban, mint amilyen például Ausztrália, ahol a lakosság igencsak szétszórtan él. Az IKT gyors fejlődése és terjedése a távoktatás előnyeinek kihasználására sarkall az elsősorban nagy messzeségben lévő, falusias jellegű településeken is. Az előadás alapján készült tanulmány két falusi környezetben lévő iskola interaktív oktatómunkáját mutatja be. A szerzők szerint a virtuális iskola komplex szociokulturális tevékenységének elemzése azonban további kutatásokat igényel. 

A tanulmány egy Írországban készült projektet mutat be, amelynek keretében a Sligo megyei tengerparti szakasz élővilágát, történelmét, gazdaságát tanulmányozták a környék általános iskolásai. Az 5. és 6. évfolyamos diákok számos műveltségterülethez kapcsolódva gyűjtöttek adatokat lakókörnyezetükről, majd a projektmunka eredményeit kreatív módon jelenítették meg CD-n, illetve honlapon. A tanulmányban bemutatott projektből kiderül, hogy a több műveltségterületet átfogó munka sokoldalú tanulásra ad lehetőséget, amelyben komoly motiváló erőt jelenthet az IKT felhasználása, a CD- és honlapkészítés. 

Az izraeli oktatási, kulturális és sportügyekkel foglalkozó minisztérium nagyon fontosnak tartja olyan programok kidolgozását, amelyek a különböző országokból érkezett tanulók közti kooperatív tanulásra helyezik a hangsúlyt. Az okok között az egyik az, hogy ily módon is fejleszteni akarják a tanulók angol nyelvű kommunikációs képességét és a globalizáció világában a kulturális ismeretek cseréjét. Ezenkívül Izrael más országokkal együttműködve szeretne kidolgozni olyan tanulási modelleket is, amelyeket a későbbiekben a szomszédaival alkalmazhatna közös oktatási projektekben, lehetővé téve a tanulók régión belüli párbeszédét. 

A tanulmány egy olyan angol kísérletet mutat be, amelyben az informatikai eszközök kínálta lehetőségeket használják fel a gyerekek gondolkodásának fejlesztésében. A kísérletben azt vizsgálták, miként segíti egy diagramatikus szoftver a gyerekeket abban, hogy gondolkodásuk tárgyát vizuálisan is megjelenítsék. A kísérlet azt mutatta, hogy a szoftver segítségével történő vizuális megjelenítés során fejlődik a gyerekek gondolkodási és kooperációs képessége. 

A cikk egy olyan tantervi programról számol be, amelyet természettudományt és informatikát tanító pedagógusok fejlesztettek ki három nyolcadik osztály mintegy száz tanulójával Rio de Janeiróban, egy magániskolában. Az volt a szándékuk, hogy a projekt segítségével erősítsék a kapcsolatokat a 14 és 16 év közötti tanulók spontán hiedelmei és tudományos gondolkodása között olyan tevékenységekkel, amelyek a konkrét megfigyeléseket a szóbeli vitákkal kombinálva rendszerezik az elvont ismereteket. A cikk szerzője bemutatja azt a robotikai kísérletekre épülő kinematikai tananyagot is, amelyet azért dolgoztak ki a projekt résztvevői, hogy adatokat gyűjtsenek, elemezzenek, olyan eredményeket és következtetéseket fogalmazzanak meg, amelyek virtuális szimulációra épülve megjelennek a tanulók képzeletében is. 

A tanulmány egy olyan pedagógiai módszert mutat be, amely az IKT alkalmazásával úgy fejleszti a tanulók technikai készségeit, hogy a technikai részletek elsajátíttatásával együtt a kreativitás, a játékosság és a szórakozás lehetőségeit is hangsúlyozza. A projekt a digitális videó használatának oktatási lehetőségeit kutatta. 

A szerző szilárd meggyőződése, hogy az immáron öt éve működő MMM-projekt az első olyan lépés, amely a kisgyermekeket eljuttatja a tudás társadalmában szükséges kompetenciák megszerzéséhez. A tanulmányban összegzi mindazokat a tapasztalatokat, melyeket 3 és 6 év közötti gyermekek tanulócsoportjaiban szerzett a projektben részt vevő országokban. 

Az információs és tudástársadalom eljövetele alapvető hatást gyakorol a mai oktatási rendszerre, ezzel szemben tehát az iskola sem lehet közömbös. A gyermekeket új világ veszi körül, amely mindennapi életüket megváltoztatva új tanulási lehetőségeket is magában hordoz. A régi eszközök, módszerek már nem hatásosak, önmagukban nem alkalmasak az ismeretszerzésre, a tudás átadására. Hiszen nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is megsokszorozódnak az új technikai eszközöknek köszönhetően. 

A kisgyermeknevelés szakértői világszerte vitatkoznak arról, hogy értelmes-e gépközelbe engedi az óvodás korú gyerekeket. A tanulmány nemzetközi kitekintést ad arról, hogy a világban milyen megoldások léteznek a számítógéppel való első ismerkedésre. Különösen érdekes azoknak a nevelési terveknek, követelményeknek a bemutatása, amelyekből világossá válik, hogy az adott életkorban milyen típusú feladatokat oldhatnak meg a gyerekek a számítógép segítségével. A tanulmány bemutat számos szoftvert és kisgyerekeknek szánt honlapot is. 

Átléptük a harmadik évezred küszöbét. Az új évezred első évtizedének végére az Európai Unió – amelynek várhatóan rövidesen Magyarország is tagja lesz – stratégiai fejlesztési programjában azt a célt tűzte ki, hogy területén a világ legfejlettebb, legversenyképesebb dinamikus tudásalapú gazdasága és tudásközéppontú társadalma jöjjön létre. A nagyigényű programot meghirdető eEurope felhívást hamarosan követte az eLearning kezdeményezés, amelynek címe nem hagy kétséget afelől, hogy a stratégiai célkitűzés elérésében kulcsszerepet játszó oktatási rendszer fejlesztésében és megújulásában az információs- és kommunikációtechnikai eszközrendszernek (IKT) kulcsszerepet szánnak. 

A nemzetközi oktatási szakértő tanulmánya összegzi azokat a főbb projekteket és kezdeményezéseket, amelyek révén széles nemzetközi fejlesztőhálózat teremtődött az információs és kommunikációs technológiák meghonosítása, terjesztése érdekében. A cikk egyik legérdekesebb része az e-learning- (hálózati tanulás) program, amely az Európai Unió egyik legjelentősebb, az IKT terjesztését segítő tanulási programja. 

Az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központ a fenti címmel konferenciát rendez 2002. április 9-én, melynek meghívott előadója a téma nemzetközileg elismert szaktekintélye, Rachel Cohen francia professzorasszony, aki legújabb projektjének eredményeit mutatja be. 

A Logo-pedagógia szakértői (tudósok, szoftverfejlesztők, pedagógusok, a Logo vagy más, Logo-alapú szoftverek kutatói és alkalmazói) 1987 óta kétévente rendeznek konferenciát. A mostani a 8. ilyen rendezvény volt. Természetesen már csak nevében utal Európára, mivel évek óta látogatottsága kibővült: USA-beli, kanadai, mexikói és ausztrál résztvevőkkel is. Jómagam eddig három ilyen rendezvényen vehettem részt (Gent – 1989, Anavissos – 1993, illetve Budapest – 1997). 

A tanulmány azokról a kezdeményezésekről ad áttekintést, amelyek az Európai Unió egyes országaiban indultak az információs és kommunikációs technikák iskolai elterjesztésére. A szerző ismerteti azt az Eurobarométer-program keretében készült felmérést, amely képet ad az iskolák, a diákok és a tanárok IKT-alkalmazási szokásairól, továbbá az egyes országok konkrét IKT-t terjesztő programjairól. 

Ezzel a címmel második alkalommal rendeztek nemzetközi konferenciát Monte Carlóban, 1998. október 1–3. között. A telekommunikáció, az információtechnika, a társadalomtudományok és a filozófia szakértői tanácskoztak a kibertér soknyelvű, nyilvános lehetőségeiről, biztonsági és globalizációs kérdésekről. A konferencia honlapján tallózva (http://www.unesco.org/webworld/infoetics_2/) a tudományos találkozó gazdag anyagából néhány figyelemreméltó referátumot ismertetünk. 

Az Európai Bizottság memorandumot készített az egész életen át tartó tanulásról. A Bizottság döntése értelmében a memorandumot minden tagországban és társult országban meg kell vitatni a társadalmi partnerekkel, és nemzeti álláspontot kell kialakítani. Az Európai Bizottság összegzi az egyes országokból érkezett véleményeket, s ezt követően az Unió döntéshozatali gyakorlatában elfogadott módon válik az Európai Unió hivatalos dokumentumává. Az Oktatási Minisztérium szeretné megismerni a dokumentummal kapcsolatos véleményeket, álláspontokat, amelyeket a memorandum@om.hu e-mail címre lehet elküldeni. 

Milyen is az internethasználaton felnövekvő netnemzedék megítélése? Van-e okunk a veszélyek ismeretében pánikhangulat keltésére vagy az eszközhasználat korlátozására? A szerző a pedagógiai viták ismeretelméleti hibáit elemezve, empirikus vizsgálatokra hivatkozva vázolja fel a netnemzedék jellemzőinek pozitívumait. 

Az információs és kommunikációs technikák hazai oktatási alkalmazását vizsgálva felmerül a kérdés: eddigi eredményeinket hogyan értékeljük nemzetközi összehasonlítás alapján? Milyen területeken van szükség további fejlesztésekre, amelyek a napi iskolai gyakorlati munkát hatékonyan segíthetnék, az új technika és kultúra elterjedését támogatnák a tanítási-tanulási folyamat megújulása érdekében? A szerző – az OECD-kutatás hazai vezetőjeként – a kutatási célokat körvonalazva a tervezett és jelenleg folyó iskolai kísérleteket, felméréseket mutatja be. 

A PLAN International nemzetközi, humanitárius, gyerekközpontú szervezet vallási, politikai vagy kormány-kapcsolódások nélkül. A Child Sponsorship (Gyermek Segítés) a szervezet legfontosabb alapítványa. A PLAN olyan világ létrehozásán fáradozik, amelyben a gyerekek a társadalom teljes jogú résztvevői, és amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és az emberi méltóságot.  

Jelen dolgozat egy kutatási tanulmány adatainak előzetes elemzésére épül. A tanulmány arra keres választ, hogy a nigériai gyerekek által otthon megnézett video-filmek milyen hatást gyakorolnak a gyerekekre. Az otthoni videózás népszerűsége fantasztikus mértékben növekszik, szinte hetente jelennek meg újabb és újabb filmek a piacon... 

A kritikus szolidaritás koncepciójáról először egy brazíliai konferencián beszéltem 1998-ban. Ebben az összefüggésben először is utaltam az Emberi Jogokról szóló Általános Nyilatkozat 26. §-ára, amely kimondja, hogy az oktatásnak a személyiség egészének fejlesztésére, az emberi jogok és alapvető szabadság tiszteletben tartására kell irányulnia. Segíti a népek, rasszok vagy vallási csoportok közötti megértést, toleranciát és barátságot... 

Az ázsiai fiatalok furcsa helyzetben vannak manapság. A média-robbanás és a nemzetközileg elterjedt technológiák az információ és a fogalmak eddig sosem látott mennyiségét tették hozzáférhetővé a fiatal emberek számára. Az otthonuktól igen távoli világ is megragadhatónak tűnik, ha a média ezt a világot behozza a házba. De mihelyt alámerülnek a képzetek és hangok varázslatos világában, máris jön a szülők, a tanárok és a vallás tiltó szava, amely kulturális inváziónak, kereskedelmi imperializmusnak, értékromlásnak minősíti mindezt... 

A számítógép megjelenése az oktatásban nagy kérdéseket vetett fel. Ezek a kérdések még most is vitákat kavarnak, és lehetőségeink minél jobban bővülnek, annál élesebb, hevesebb viharokra számíthatunk. Mindig lesznek ellenzői és támogatói a felbukkanó irányzatoknak, lehetőségeknek, hasonlóan a televízió és a mobiltelefon használatához. Szükséges egy bizonyos számítógépes kultúra kialakítása (ami sajnos még mind a televízió, mind a mobiltelefon tekintetében hiányzik), és elsajátítása, a megjelenő új módszerekkel pozitív irányba történő terelése. 

A 2000/2001-es forduló nemcsak az évszázad/évezred küszöbének átlépését jelenti, hanem egyúttal egy új, más minőségű gazdasági – társadalmi működésmód kibontakozásának is tanúi és részesei vagyunk. Miután a 90-es években néhány ország már megfogalmazta Információs Társadalom stratégiáját, a folyamat most tetőzik. Világszerte átfogó stratégiák, jövőképek, programok fogalmazódnak meg azzal a szándékkal, hogy elősegítsék az információs és kommunikációs technikán alapuló új társadalmi-gazdasági formáció kibontakozását. 

Az „e-Európa – információs társadalmat mindenkinek” program kibocsátása után néhány hónappal Viviane Reding asszony, az Európai Bizottság oktatási és kulturális ügyekért felelős tagja meghirdette az eLearning (Elektronikus tanulás) kezdeményezést. A Bizottság az Európai Tanács lisszaboni közgyűlésén megfogalmazottakat figyelembe véve részletesen kidolgozta az erre a kezdeményezésre épülő programot, és azt 2000. május 24-én közzétette. Az alábbiakban az információtechnikán alapuló fejlesztési elképzeléseket összefoglaló programot ismertetjük, amelyekkel az Európai Unió a tudás alapú társadalom igényeinek megfelelően szeretné megújítani a tagállamok oktatási és szakképzési rendszereit. 

Andragógiai gondolkodásunkra, stratégiaalkotásunkra termékenyítőleg hathatnak a felnőttkori tanulással, a felnőttoktatással foglalkozó nemzetközi dokumentumok. A Jacques Delors-jelentésből és az Európai Bizottság Fehér könyvéből összeállított szemelvényekből kitűnik, hogy ezek olyan útmutatásokat, felismeréseket adhatnak számunkra, amelyek hazai hagyományainkkal, andragógiai kultúránkkal ötvözve más nemzetközi állásfoglalásokkal együtt hozzájárulhatnak felnőttoktatásunk és -képzésünk fejlesztéséhez. 

Az Európai bizottság 1999 decemberében közzétette az „e-Európa – információs társadalmat mindenkinek” című programtervezetet. Ezt a dokumentumot alapul véve határozták meg az Európai Tanács lisszaboni közgyűlésén az Európai Unió következő évtizedre szóló gazdasági és társadalmi céljait. A stratégiai célkitűzés szerint az előttünk álló évtizedben Európának a világ legversenyképesebb, dinamikusan fejlődő tudásalapú társadalmává kell válnia. Az elképzelések megvalósítása érdekében a Tanács júniusi ülésére átfogó akcióterv kidolgozását határozták el (eEurope Action Plan). 

"In the use of information and communication technology, Finland is a front-runner in the world. It must be recognized and makes us wonder, how this small nation of farmers struggling under the arctic climate, became one of the leading high-tech countries. This is due, to more than a small extent, to their excellent educational system..." 

1998 végén a finn Oktatási Minisztérium munkacsoportot hozott létre azzal a feladattal, hogy kidolgozza az információs társadalom országos oktatási, képzési és kutatási stratégiáját a 2000–2004-es időszakra. Az anyag az Oktatási Minisztérium által felállított szakértői bizottság tervezete alapján, 1995-ben készített Nemzeti Oktatási, Képzési és Kutatási Stratégiának a folytatása. Javaslatokat tartalmazott az oktatás és kutatás színvonalának emelésére az információs és kommunikációs technológiák (röviden IKT) alkalmazása révén, s arra, hogy miként növelhető ezáltal az ország versenyképessége és a foglalkoztatottsági arány, illetve hogyan segíthető az információk elérhetősége, felhasználása. 

Carol T. Fitz-Gibbonnak 1997-ben The Value Added National Project, Final Report címen jelent meg egy kis kötete, melyben az angliai Hozzáadott érték országos projekt kutatási zárótanulmányát adta közre. Hazai közoktatásunkban a minőségbiztosítás fogalma az utóbbi időben központi szerepet kapott, ezért tanulságos megismerkedni e kötet segítségével az angliai vizsgálatokkal és eredményekkel. 

Amerikai és nyugat-európai publikációk nyomán árnyalt képet kapunk a tanulmányból a világszerte tapasztalható esélykülönbségek szociális összetevőiről, megjelenési formáinak sokszínűségéről, az ezekből következő s az oktatás világán jócskán túlmutató problémákról. Abban természetesen minden idézett szakember egyetért, hogy ezen a helyzeten változtatni kell. A valóban eredményt hozó változásokról, az első esélyt, azaz az oktatásban való részvétel lehetőségét még tanköteles korban elveszítő vagy ahhoz hozzá sem jutó fiatalok számára biztosítandó második esélyről azonban a legjobb szándékú elemzők is csak igen kevés megvalósítható, konkrét javaslatot fogalmaznak meg. 

A szerző a francia kormány ösztöndíjasaként 1996-ban egy hónapot töltött Franciaországban, ahol elsősorban az informatikaoktatás formáit vizsgálta az óvodától az egyetemi szintig. Számos oktatási intézményt és több szakmai szervezetet meglátogatott, sok hasznos szakanyaghoz, kiadványhoz is hozzájutott. Tapasztalatait azért adjuk közre, hogy az informatika oktatása-alkalmazása iránt érdeklődő szakemberek, pedagógusok is megismerhessék egy igen fejlett ország oktatási-informatikai eredményeit.