Új Pedagógiai Szemle 2008 január

2007 decemberében hozták nyilvánosságra a 2006-os PIRLS-vizsgálat eredményeit. Jelen cikk szerzõi röviden felvázolják a mérés tartalmi keretét, áttekintik a 2006-os PIRLS-mérés általános eredményeit, és rámutatnak az elõzõ mérés óta végrehajtott változtatások hatásaira. Végül ismertetik az olvasási célok és a gondolkodási mûveletek szerinti eredményeket, kiemelve a vizsgálat legfontosabb tanulságait. 

[3–11. oldal]

A szerzõ középiskolába felvételizõ nyolcadik osztályosok körében vizsgálta az anyanyelvi grammatikai ismeretek és a szövegértés közötti összefüggést, azt, hogy a tanulók morfológiai, szintaktikai tudásának a szintje milyen mértékben mutatkozik meg egy szöveg megértésében, s a tanult leíró nyelvtani ismeretek aktiválása hogyan befolyásolja a megértett szöveg megformálását. A szöveg típusához igazítandó nyelvi forma grammatikai jelölõinek felismerési bizonytalanságai a tanulók gyengébb megértési eredményében tükrözõdnek. Vizsgálata szerint nemcsak a szöveg igei személy- és számviszonyainak megértése, hanem az értelmezõ szerkezet szövegbeli szerepének azonosítása is problémát okoz. Az összetartozó elemek közti távolság (összetett szavak esetében) növekedése, illetve a szórendi nehézség szintén kimutatható volt a gyenge eredményekben. Az eredmények alapján az igekötõk hibái, a névelõ számnévként való értelmezése mögött szemantikai nehézségek húzódnak. 

[12–22. oldal]

Napjainkban fokozott érdeklõdés tapasztalható a kompetenciafejlesztõ módszerek és programok alkalmazása iránt. A fogalmi meghatározások, kompetenciákat befolyásoló tényezõk megismerése fontos az eredményes fejlesztéshez. Az iskola szerepe nyilvánvaló a helyzetfelmérésben és a fejlesztõ programban egyaránt. Sokféle szempontot kell megvizsgálni, mérlegelni, hogy a programterv minél személyre szabottabb legyen. A szerzõ bemutatja a leggyakrabban használt mérési és fejlesztési technikákat, módszereket, majd hasznos technikai javaslatokat tesz. 

[23–34. oldal]

Az iskolai oktatás és nevelés eredményességének problémája a pedagógia kiemelt témaköre. A cikk az oktatás és nevelés új típusú megközelítésével mutat rá a pedagógiai munka hatékonyságának egyik fontos összetevõjére, az iskola pedagógiai céljainak elfogadottságára. Gyakorlati példák segítségével próbálja a neveléstudomány eszközévé tenni a kommunikatív életvilágok habermasi megközelítését. A hivatkozott elmélet segítségével rámutat arra, hogy ha nem sikerül a diákot és a diák családját befogadóvá és az iskolai munka céljait elfogadóvá tenni, akkor az oktatás hatékonysága csökken. A cikk a hiteles közlésekre kidolgozott elmélet segítségével támasztja alá a pedagógus hitelességének fontosságát. 

[35–41. oldal]

A 2008 augusztusában sorra kerülõ VII. Nevelésügyi Kongresszus Tudományos Bizottsága számára összeállított szakmai háttéranyag célja a kongresszus tartalmi elõkészítésének szakmai-tudományos megalapozása. A Halász Gábor által készített háttéranyag segíti a közoktatás kiemelkedõ problématerületei és az e területeken megvitatandó konkrét kérdések azonosítását, a viták eredményeivel együtt a tézisek megfogalmazását, és számításba vehetõ az ajánlásokhoz szükséges elõzetes anyagok megfogalmazása során is. A háttéranyagnak nem célja a kongresszuson folyó tartalmi viták közvetlen orientálása, ez a kongresszus munkáját irányító tézisek feladata. 

[43–68. oldal]

A tanulmány a 2006 májusában zajlott országos oktatásinformatikai felmérés eredményeit mutatja be. Az igazgatók válaszainak elemzését 2007 májusában már közölte az ÚPSZ, most a tanári kérdõívek elemzésének megállapításait adjuk közre. A felmérés azt vizsgálta, hogyan és milyen mértékben ösztönzi az iskolavezetés a tanárokat a tanórai számítógép-használatra, és hogyan viszonyulnak a tanárok a technikai eszközök alkalmazásához. Az attitûdök, valamint az önértékelés feltárása mellett sok kérdés foglalkozott a módszerekkel, hogy kiderüljön, valóban segédeszközként használják-e a tanárok a számítógépet a tanítási és a tanulási módszerek megújításához, van-e helyük az IKT-eszközöknek az információszerzésben, annak elemezésében és bemutatásában, az egyéni és a csoportmunkában. Azt is megvizsgálták, hogy a megjelenés utáni bõ egy év alatt mennyire vált ismertté az SDT. 

[69–100. oldal]

A változó társadalmi igények átalakítják az iskolával kapcsolatos elképzeléseket is. A gyerekeket állandó épületben fogadó hagyományos oktatási intézmények mellett a világ sok részén egyre fontosabb szerep jut az ún. mobil iskoláknak is. Mivel ma fõként az elmaradottabb térségekben, valamint a migráns életmódot folytató családok esetében a mozgó iskola jelenti a gyerekek oktatásának-képzésének szinte kizárólagos módját, a mobil iskolák mûködésére mindenképpen oda kell figyelni. 

[101–103. oldal]

A szerzõ a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként Szatmárnémetiben mûködõ magyar nyelvû fõiskola létrejöttét és jövõbeni perspektíváit vizsgálta, elsõsorban a magyar kisebbség szemszögébõl. A kutatás narratív interjúkra és dokumentumelemzésre épült, amelyek segítségével rekonstruálni lehetett a fõiskola megalakulásának körülményeit. Jelen tanulmányban összefoglalót olvashatunk a szerzõ kutatásának eddigi eredményeirõl. 

[106–114. oldal]

A tanulmány ismerteti a többcélú kistérségi társulások finanszírozási gyakorlatát, amely szervesen kapcsolódik a szerzõk korábbi két tanulmányához, amelyek a kistérségi társulások közoktatás-fejlesztési és intézményátszervezési szegmensét tárgyalták. A társulások szerepének változását elemezve a szerzõk a szakmai együttmûködések lehetõségének felvázolásától a többletforrások bevonásának lehetõségén át a pénzügyi-gazdasági tényezõk kényszerítõ hatását hangsúlyozzák az önkormányzatok döntési mechanizmusában. Jó példa erre a tanulmányban említett település példája, ahol a tanulmány megírása óta eltelt idõszakban az új választások kiírása után a képviselõ-testület az ÖNHIKI-forrásra tekintettel intézményi társulást hozott létre a pénzügyi ellehetetlenülés elkerülése érdekében. 

[115–120. oldal]

[121–125. oldal]

[126–127. oldal]