Keresés

A köznyelvben gyakran használjuk a „logikai játék” kifejezést. Nem egészen világos azonban, miben különböznek a logikai játékok más játékoktól. A szerző azokat a játékokat tekinti logikaiaknak, amelyekben már a játék kezdetén tisztázott a cél, amelyhez bizonyos gondolkodási műveletekkel kell elérkezni, továbbá amelyekben a cél elérésének jól definiálható szabályai vannak, s amelyekben a játék személyiségformáló szerepe elsősorban a logikai műveletek helyes alkalmazásának fejlesztésében rejlik. 

Tartalma egyedülálló: ismereteink szerint nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is előzmények nélküli (és ebbe beleértendő a nyomtatott megjelenés is) a játékkultúra ennyire sokrétű bemutatása. Kedvet csinál, bátorít, részletes információt ad, gyakorlatban alkalmazható ismereteket nyújt. 

A játékot és a tanulást, mint tevékenységet az óvodáskorban és az óvodában a két tevékenység kapcsolatában tudjuk leginkább bemutatni és jellemezni. A két tevékenység kapcsolatának elemzését három kérdés köré csoportosíthatjuk: (1) Hogyan érvényesülnek a két tevékenység meghatározó vonásai a másik tevékenységben, ill. melyek az azonos és melyek az eltérő vonásaik? (2) A tanulás jelenlétének konkrét formái a játékban. (3) A játék érvényesülésének konkrét formái a tanulásban... 

„Az óvodapedagógus játékbeli szerepének megítélése az egyik legtöbbet vitatott pedagógiai kérdése az óvodai játékpedagógiának. Ha csak az e tevékenységre utaló szakterminusokat idézzük fel, azonnal szembetűnik az adekvátabb, a játék jellemzőinek jobban megfelelni akaró kifejezés használatára való törekvés...” 

A Lauder iskola megalakulásának pillanatától kezdve tudatosan vállalta, hogy a tapasztalást, a tanulási képességek fejlesztését középpontba állító programot valósít meg. A logikai játékok magasabb szintű művelése a magatartás magas szintű kultúrája... 

Az informatika gyermekkorban nemcsak számítógép-használatot jelent! Számos olyan közös, érdekes játék játszható a tanteremben vagy az iskolaudvaron, amely az információs kultúra és számítógép-kezelés megalapozását segíti. A szerző a javasolt irányjátékok (robotjátékok, teknőcjátékok) variációit már több mint egy évtizede sikerrel alkalmazza a tatabányai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 8–10 éves tanulóival – az informatika órák színesítésére. 

Az óvodás gyermek napjának nagyobbik hányadát az intézményben tölti. Az óvoda és annak helyiségei alkalmasak, alkalmasnak kell lennie a játék biztosítására. Ez egy mesterséges játékkörnyezet, ám éppen ezért nem lehet csak az eddigi megszokásból és az óvodapedagógus egyéni fogékonyságából eredeztetni. Szükséges tudatosan megfogalmazni milyen legyen az a környezet, amely a játék személyiségfejlesztő hatását egyre jobban kiteljesíti, mert a személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Természetszerűleg tehát az óvodában a játékfunkciót erősítő tényezők újrafogalmazása az elsődleges szerepet kell hogy betöltsön. A játékorientált környezetben a játékhoz szükséges érzelmi tényezők felerősödnek, látványosabbak. Ebben a miliőben a gyermek belső tapasztalati-érzelmi előzményeihez a külső környezet ad inspirációt, melyben nem az óvodapedagógus közvetlen ösztönzése a meghatározó, hanem a gyermek aktuális fogékonysága, érzékenysége. A játékkörnyezet elemzésével foglalkozik a tanulmány többféle megközelítésben. A többoldalú elemző munka rávilágít a környezet szerepének fontosságára. Tanácsokat, ötleteket tartalmaz a mindennapi nevelőmunkát segítő környezet megteremtése érdekében. 

A tanulmány áttekintést ad a játék pedagógiai szerepének értelmezéséről, az egyes korok játékfelfogásáról. Érinti a játék fejlődésben betöltött szerepének pszichológiai, pedagógiai értelmezését, továbbá szól arról, hogy a játék miként válhat az iskolai nevelés egyik fontos pedagógiai eszközévé. A tanulmány egyik érdekes megállapítása, hogy a tehetségesebb, tanulásban sikeresebb gyerekek inkább a szellemi játékok iránt vonzódnak, s kevésbé szeretik a fizikai erőfeszítést igénylő játékokat. A tanulmány megismertet a bridzs és a sakk hasznosíthatóságának lehetőségeivel a tanításban, a gondolkodásfejlesztésében. 

A tanulmány az eMapps.com EU-projektet mutatja be, amelynek célja az általános iskolai tanulók ösztönzése a digitális online technológiák és a kreatív multimédiás lehetőségek használatára. Az eMapps projekt újdonsága, hogy összekapcsolja a játékokat és a mobiltechnológiát annak érdekében, hogy – a tantervhez, helyi tanmenethez kötődően, arra épülve, de mégis egészen eltérő feltételekkel – megszűnjék a képességfejlesztés és a tudásanyag közötti szakadék, amely a hagyományos tanulási folyamatot jellemzi. 

A Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni – játékokkal! című könyvnek az a célja, hogy kisebb és nagyobb diákoknak, felnőtteknek gondolkozásra alkalmat adó játékok gyűjteményét kínálja. Minden egyes játékot kérdések és kiegészítő feladatok követnek. Több mint száz olyan játékot tartalmaz, amelyek fejlesztik a gondolkodást, a tanulási képességet, a logikát és a beszédkészséget. Mindegyik játszható otthon és az iskolában is, egyénileg vagy csoportosan és többféle módon. 

Az Ismerkedés az etikával – amellett, hogy megismertet az etika alapjaival – egy csokorra való interaktív tanítási anyagot tartalmaz az etikát oktató tanár számára. Az erkölcsi kérdések megvitatása ezeken a különböző tevékenységeken, gyakorlatokon és játékokon keresztül zajlik. Mindezek célja, hogy gondolatébresztő vitákat inspiráljanak az egyes erkölcsi kérdésekről, és fejlesszék a kritikus gondolkodást. Arra ösztönzik a diákokat, hogy érveljenek álláspontjuk mellett, elemezzék az elméleteket és érveket, teszteljék és esetenként korrigálják elképzeléseiket, és olyan, az életben is hasznos képességekben jártasságot szerezzenek, mint amilyen a csapatmunka, az együttműködés és a kommunikáció. 

A környező világ megismerése, birtokbavétele a gyermekeknél igen korán jelentkező vágy. Építeni kell természetes kíváncsiságukra, érdeklődésükre. Az óvodába kerülő gyermek már rendelkezik bizonyos tapasztalatokkal, ezek olyan élmények, amelyek tényeket és viszonyokat tükröznek. A gyermek fejlettségéhez mért érdekes feladat, problémahelyzet felkelti az érdeklődést, mozgósítja találékonyságot. A mozgás, a játékokkal, eszközökkel való tevékenység kiemelkedő szerepet játszik a matematikai tapasztalatszerzésben...