Schooling for Tomorrow (SfT) projekt (NFH-támogatással)

Előzmények

A világ legfejlettebb gazdaságú államait tömörítő OECD tevékenységében az oktatásra irányuló kiemelt figyelem azzal a felismeréssel van összefüggésben, hogy a humán erőforrások fejlesztésében az oktatásnak nemcsak az elmaradott, hanem az élenjáró gazdaságok fejlődésében is kulcsszerepe van. Ez a szerep az információs, globális versenyben folyó gazdaságban egyre erőteljesebb. Az OECD úttörő szerepet játszott abban, hogy az oktatásról való tudás megújításában összekösse a tudományos megközelítést, a szakértői elemzést és a praxis tapasztalatait, s mindezt nemzetközi kontextusba helyezve segítse az oktatáspolitika-formálást.

Az OECD keretében zajló oktatásügyi aktivitás fő kezdeményezője az OECD tagállamok oktatási minisztereinek rendszeres találkozója. Az itt zajló viták, s az itt megfogalmazódó problémák iránymutatást jelentenek az oktatásról való gondolkodás egyfajta „közös nyelvének” kialakításában, a kölcsönös tanulásban, amely jelentékenyen hozzájárulhat a tagállamokban zajló folyamatok alakításához. A miniszteri találkozók jelölik ki az OECD által kezdeményezett tematikus elemzések, vizsgálatok tematikáját is, amelyek a szervezet Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézete (Centre for Educational Research and Innovation, CERI) szakmai irányításával valósulnak meg.

Az OECD-hez 1996-ban csatlakozott Magyarország számára számos új lehetőséget nyújtott a szervezet oktatásügyi tevékenységébe való bekapcsolódás. Az OECD oktatásügyi tevékenységének a magyar társadalomban talán legismertebbike a PISA vizsgálat, amely új alapokra helyezte mind az oktatásügyi szakma, mind a társadalom tudásról alkotott korábbi nézeteit, s a magyar oktatásügy helyzetét. Jelentősek azonban a már a 90-es évek második felében létrejött elemzések felhasználásának hozadékai is, mint például a kulcskompetenciák definíciójával foglalkozó DeSeCo projekt hatása a magyar közoktatásra. Számos olyan OECD programba kapcsolódtunk be – INES network indikátorfejlesztés és -szolgáltatás, ISSUS felső-középfokú adatfelvétel, környezeti nevelés, kisgyermekkori gondozás és nevelés, fogyatékosok inklúziója, „What works” – „Ami működik” program –, amelyek új lehetőségeket nyújtottak a hazai oktatáspolitikai irányultságú szakmai munka fejlesztése számára. Az OECD oktatási aktivitása elismertségét a miniszteri találkozókon való aktív részvétel mellett az is visszaigazolja, hogy a CERI Governing Board-jának elnökévé 2004-ben magyar szakembert, Halász Gábort választották meg.

A Schooling for Tomorrow program

A jelen munka tárgyát képező „Schooling for Tomorrow” (SfT) projekt előzményének az OECD tagországok oktatási miniszterei 1996-os párizsi értekezlete tekinthető. Ez a találkozó az élethosszig tartó tanulás kérdéseivel foglalkozott, s ennek nyomán fogalmazódott meg a CERI felé az az igény, hogy hitelesen és tudományos igényességgel rajzolja meg a „jövő iskolájának” képét. Ennek nyomán indult útjára 1997-ben Hirosimában „A jövő iskolája” projekt, s került megszervezésre több rendezvény: az „Iskola 2020-ban” címmel a franciaországi Poitiersben megtartott szeminárium, a 2000. évi rotterdami „Iskoláztatás a holnap számára” címmel megtartott konferencia; a témával foglalkozott további két miniszteri értekezlet is. A 2004-ben Párizsban megrendezett „Kompetenciákba való beruházás mindenkinek” című miniszteri értekezleten a tagországok szakemberei már a témával kapcsolatos félévtizedes tevékenység eredményeit is számba vehették.

A „Schooling for Tomorrow” program alapvető célja az, hogy támogassa az oktatással kapcsolatos jövőorientált, hosszú távú gondolkodást az egyre komplexebb és bizonytalanabb külső körülmények és szintén növekvő számú szereplők és érdekeltségek közepette. A problémák tág kontextusú, stratégiai gondolkodást igénylő elemzésére épített jövőképek létrehozása, a kedvezőtlen jövőbeli szcenáriók elkerülése az oktatás valamennyi szintjén döntéshozatali kompetenciával bírók – nemzetközi, országos, helyi és intézményi vezetők – számára egyaránt fontos, ezért a projekt mindezek számára használható eszközöket kíván nyújtani.

A program három, egymásra épülő fázisból áll. Az első, már lezárult szakasz – nemzetközi trendek elemzése és egy közös módszertan kidolgozása alapján – a jövő iskolájának 6 alapvető, lehetséges forgatókönyvét hozta létre¹. A második munkaszakasz kis számú önként vállalkozó ország részvételével tesztelte e forgatókönyveket, illetve próbálta földeríteni, hogyan tudja szolgálni a jövőorientált gondolkodás az oktatásügyi vezetést és oktatáspolitikai cselekvést konkrét, mindennapi kihívásokban. Emellett – tágabb ország-körben, így hazánkban is – elemzések készültek az iskoláztatási igények és a tanulás perszonalizációja témájában. A munka harmadik szakaszában a részt vevő országok elemzik és bemutatják saját, az oktatásügy hosszú távú jövőjének tervezésével, illetve a jövőbe mutató innovatív kezdeményezéseivel kapcsolatos gyakorlatukat, amelyet az OECD háttér-információkkal (pl. nemzetközi trendek elemzésével²) támogat és szintetizál.

Magyarország képviselet útján a kezdetektől jelen volt a programban, maga is részt vett a második fázis utóbb említett munkálataiban.³Understanding social demand for schooling in Hungary. OKI Kutatási Központ. – OECD CERI 2004.> (Erről lásd még a korábbi projektbeszámolókat.) Jelen feladat a most megkezdés alatt álló – valójában önállóan lehatárolt – harmadik munkaszakaszban való részvételre vonatkozik. A feladat két éves időtartamú, amelynek során a részt vevő országoknak három jelentést kell elkészíteniük.

Szakmai indoklás és tartalom

A programban való részvétel számos haszonnal jár a munkát vállaló országok számára. Mindenek előtt jelentős, gazdasági-társadalmi kontextusban releváns nemzetközi támogatást kapnak ahhoz, hogy az oktatás jövőjével kapcsolatos tevékenységük színvonala emelkedjék. Ez nyilvánvalóan visszahat a stratégiai szemlélet erősödésére, az ehhez szükséges tervezési és reflexiós kapacitás növelésére. Azzal, hogy a program nem csupán az országos szintű policy-formálás szereplői számára nyújt támogatást, hanem lényegében valamennyi szintű vezető számára, e kapacitás-fejlesztés nagyságrendje országosan jelentős lehet. A „Schooling for Tomorrow” program harmadik szakaszának munkaformái lehetőséget nyújtanak arra, hogy a jövőről való gondolkodás tág, nemzetközi kontextusban történjen, ugyanakkor közös hazai alapokon nyugodjon.

Tervezett tevékenységek a projekt keretében

Magyarországon a jövőről való közös gondolkodást egy olyan vegyes összetételű workshop sorozattal segítjük elő, ahol a különböző jövőképeket együtt vitathatja meg a szűkebb szakmai- tanácsadói- döntéshozói kör és szélesebb társadalmi kör (tanár, iskolaigazgató, önkormányzati vezető, szülő). Az első fázisban az összejövetelek levezetése, azok monitoringja, és a visszajelzések becsatolása történik. A jelenlegi időszakban különösen fontos szerepe, gyakorlati hasznát látjuk egy ilyen széleskörű szakmai kommunikációnak, hiszen az uniós források hozzáférhetőségével a korábbiaknál sokkal nagyobb arányú fejlesztésekre nyílik lehetőség. A 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó második Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítéséhez, a hosszú távú stratégia kialakításában jól hasznosíthatók azokat a máshol már jól bevált eszközöket, amelyeket a Schooling for Tomorrow programból az eddigiek során megismertünk. (Néhány évvel ezelőtt már volt az OMFB égisze alatt kísérlet arra, hogy jövőképeket generáljanak, létrejöttek ún. TEP bizottságok, folytattak Delphi módszerrel kutatást is, de sajnos az eredmények disszeminálása már nem volt hatékony.) Egy ilyen jellegű, az oktatás jövőjéről folytatott moderált vitasorozat hozunk létre az NFH-OKI együttműködésében, és ehhez kapcsolódóan a folyamat interim jelentésének elkészítése az OM-OKI projekt keretében valósul.

A két évre tervezett alaptevékenység célja egy intenzív párbeszéd kialakítása, ahol workshopok formájában az oktatási és egyéb érintett ágazatok, valamint az NFH képviselői (kutatók és szakértők bevonásával) strukturált formában aktív párbeszédet folytatnak az oktatás jövőjéről. Ehhez egy metodikát alakítunk ki (OECD és hazai szakértők bevonásával), létrehozva olyan dokumentációt és szakmai anyagokat, melyeken vitatkozni lehet (építve a már elkészült anyagokra, mint hosszú távú közoktatási stratégia, LLL stratégia, NSRK, stb.) és a társadalmi vitát az ilyen módszereket alkalmazni tudó moderátorok (NFH trénerek, Ruzsa Ágota) segítségével lebonyolítjuk. A módszertan kialakításában a prognóziskészítés, jövőkutatás módszertanára (Delphi), az Oktpol Cafék tapasztalataira, Internetes konferenciatapasztalatokra, valamint a Magyariskola Program (Apáczai Közalapítvány) és Roma projekt tapasztalataira (Örkény) támaszkodhatunk. A vitákról videófelvétel és jegyzőkönyv készül, a folyamatról pedig évközi és évvégi jelentések az OECD számára. A folyamatba hosszabb távon egyéb szereplőket is érdemes bevonni (Századvég, OPEK, Demosz), annak értékeléséről a program végén pedig egy nemzetközi disszemináció során is számot kellene adni. Ennek a folyamatnak az eredménye éppen az lenne, amit nehéz mérni (bár a résztvevők elégedettségét a végén fel lehet mérni), magának egy aktív dialógusnak a folytatása és e dialógus során keletkező javaslatok, forgatókönyvek az oktatás hosszú távú stratégiáját, prioritásait illetően. A program magyarországi disszeminációját segítheti a sajtóban, vitaműsorokban történő aktív részvétel – pl. Este (Józsa Márta), Duna TV (Kisebbségek – Cselényi László). Az elkészült módszerek, anyagok és jegyzőkönyvekből pedig esetleg valamilyen vezetőképzési anyag is készülhet a második év végére. A hosszabb távú projekt első félévének a finanszírozásáról szól ez a projektterv, ugyanakkor, ahhoz, hogy a projekt valóban eredményes legyen, további források bevonására lesz szükség.

Az első félév során az első workshopok inputját szolgáló anyagok létrehozására és négy ilyen irányú vita lefolytatására lenne mód, ahol az egyiken esetleg részt vehetne egy OECD szakértő is. A workshopok inputjának kidolgozásában felhasználhatjuk az ICT nyújtotta lehetőségeket, a vitaanyagok elektronikus levelezőlistán illetve internetes fórumokon történő véleményeztetését, honlapon történő közzétételét, a különböző álláspontoknak honlapon elhelyezett kérdőívvel történő szondázását. A viták lebonyolításában és szervezésében számítanánk az NFH aktív részvételére, ugyanis a lényeg az lenne, hogy kiemelkedve a szűkebb ágazatból, az oktatás jövőjét össztársadalmi üggyé tegyük, és kiemelkedve a napi korlátokból, 20 évre előre tudjunk gondolkozni róla. Az első féléves munkáról interim jelentés készül az OECD számára (egy másik OM projektből finanszírozódik), amely összegzi az eddigi tapasztalatokat.

A második évben az OECD szakmai segítségével sor kerülhetne az oktatási jövőtervezésben használatos módszertan létrehozására melyet oktatási forgatókönyvek kidolgozásában hasznosítani lehet.

Az utolsó félév a progam monitorzálásával foglalkozna a honlapon elhelyezett kérdőívvel kutatva a program hatásait, a disszemináció sikerességét. Amennyiben a környező országokban hasonló kezdeményezések történtek, az OECD segítségével illetve koordinálásával sor kerülhet a különböző országok tapasztalatait bemutató nemzetközi workshopon történő bemutatkozásra is.

A workshop-sorozathoz elsősorban a célcsoportokat kell azonosítani, valamint a beszélgetésekhez megfelelő inputot kell biztosítani.

Célcsoportok

• szűkebb szakmai réteg (kutatók (neveléstudomány, pedagógia, oktatáspolitika, politológia, filozófusok, közgazdászok, regionális tudomány, jövőkutatók), egyetemiek, akadémikusok, szociológusok, iskolaigazgatók, Tempus)
• stratégiai előkészítés, döntéshozás szereplői (konzultatív testületek, tanácsadók, politikusok, önkormányzati szakemberek, önkormányzati szövetségek, megyei közoktatási alapítványok, szakképzés fejlesztési bizottság, iskolaigazgatók, regionális fejlesztési tanácsok, OPEK szakértői köre, minisztériumok, OPEK Okt.-pol. Café-k célközönsége (OKNT, KT, Parlamenti Bizottság)
• szélesebb réteg – oktatásban érintettek (civil szervezetek, érdekképviseleti szervek, érintettek, szakszervezetek, szülők, pedagógusok képviselői, gazdasági szereplők, gazdasági kamarák, munkaügyi központok)

A workshopok inputja

• Az Országos Fejlesztési Koncepció alapján írt vitaanyag a közoktatásra vonatkozóan
• OECD-szcenáriók az oktatás jövőjére vonatkozóan
• Hosszú távú közoktatási stratégia
• Life Long Learning-stratégia
• A jövőtervezés módszertana
• Projekciók (TEP, demográfiai, gazdasági, munkaerő-piaci, társadalomszerkezeti előrejelzések, a közszektor működésében prognosztizálható változások)
• Az NFT2 céljai, prioritásai illetve mindezek alapján előre megfogalmazott kérdéssor

• Oktatási integráció
• A jövő társadalomban igényelt kompetenciák és a literacy kérdése
• A magyar oktatás helyzete a nemzetközi erőtérben: versenyképesség (PISA jelentések, erősségek, gyengeségek) és együttműködési készség, versenyképesség és társadalmi kohézió
• Környezet és oktatás, fenntarthatóság, innovációs funkció

A workshopok időpontjai

Helyszín: OKI Tanácsterem (1051 Budapest, Dorottya u. 8, I. emelet)

Tervezett időbeosztás, célcsoport, tematika, input

A workshopok outputja

• Az NFH számára készített zárójelentés, mely beszámoló az elvégzett munkáról és mely tartalmazza az OFK oktatási részének kibontását
• Az OECD számára készített interim report
• A fórumok rögzített anyaga (jegyzőkönyv, hang és videófelvétel)
• Az oktatás jövőjével, jövőkutatás módszertanával foglalkozó dokumentumgyűjtemény
• Internetes felület létrehozása (vitafórum, levelezőlista, kérdőív)

A projektben felhasznált anyagok

• OECD-háttéranyagok, elemzések, adatbázisok
• OECD SfT-anyagok
• Technológiai Előrejelzési Program
• Jövőorientált elemzések (demográfia, gazdaság, tudományok)
• Prognózisok, jövőkutatás
• Rövid távú oktatásfejlesztési stratégiák
• Országos Fejlesztési Terv, koncepciók, viták
• EU-s felsőoktatás-fejlesztés 2020 – Leoni
• Toronto conference anyagai.

• Mapping the global future. Report of the National Intelligence Council's 2020 Project. 2004.
• Lannert J. – Mártonfi Gy. – Vágó I.: Understanding social demand for schooling in Hungary. OKI Kutatási Központ. – OECD CERI 2004.
• OECD CERI: Networks of Innovation: towards new models for managing schools and systems. 2003.
• OECD CERI: What Schools for the Future?, 2001.
• OECD CERI: Learning to Change: ICT in Schools, 2001.
• OECD CERI: Learning to Bridge the Digital Divide, 2000.
• OECD CERI: Innovating Schools, 1999.

További tartalom

• Schooling for Tomorrow • Initial Report