Beszámoló az Eurologo2001 konferenciáról

Linz, 2001. augusztus 21-25.

A Logo-pedagógia szakértői (tudósok, szoftverfejlesztők, pedagógusok, a Logo vagy más, Logo-alapú szoftverek kutatói és alkalmazói) 1987 óta kétévente rendeznek konferenciát. A mostani a 8. ilyen rendezvény volt. Természetesen már csak nevében utal Európára, mivel évek óta látogatottsága kibővült: USA-beli, kanadai, mexikói és ausztrál résztvevőkkel is. Jómagam eddig három ilyen rendezvényen vehettem részt (Gent – 1989, Anavissos – 1993, illetve Budapest – 1997).

A konferencia szervezését ebben az évben a linzi Pedagógiai Akadémia (http://www.padl.ac.at/) vállalta magára, felhasználva az Osztrák Számítógép-tudományi Társaság (Österreichische Computer Gesellschaft, http://www.ocg.at) és egyéb szponzorok támogatását. A szervezésért és a hibátlan, gördülékeny lebonyolításért mindenképpen dicséret illeti.

A Logo a mesterséges intelligencia-kutatások eredményeként programnyelvként indult, a pedagógiában viszont napjainkban inkább egyfajta oktatási attitűdöt jelent. Nincs szigorú nyelve és szabályai, a kreativitás, a „learning by doing”, a felfedezéses tanulás jellemzi. Az óvodában éppúgy jelen lehet, mint egyetemi szinten.

A konferencia alcíme: „Turle Odyssey”, azazTeknőc Odisszeusz, új, soha nem járt utakon indítja el gondolatainkat, a felfedezéses, innovatív tanulás útján. Az új évezred változásai kétségtelenül megmutatják a kreatív, felelősségteljes oktatás jelentőségét: az előadók mindegyike e célhoz igazította mondanivalóját. A konferencia változatos típusú megismerési formákat tartalmazott: tutorial, keynote és plenáris előadások, szekciók, viták, tanulmány-bemutatók és szoftver-demonstrációk.

Az első napon ún. „tutorial”-ok megrendezésére került sor hat, igen változatos témában. Egyetemi gyakorlaton-konzultáción érezhették magukat a résztvevők: számítógép mellett, csoportokba osztva próbálhatták ki azokat az újdonságokat, érdekes feladatokat, amelyeket a téma kiváló nemzetközi egyetemi szakértői-tutorai összeállítottak számukra. A Tutorialok témái és vezetői:

• Uri Wilensky (USA): Net-Logo - modellezés párhuzamos alkalmazásokkal (http://ccl.northwestern.edu/cm/netlogo/)
• Brian Harvey (USA): Logo – haladás a teknőcön túl
• Pluhár Zsuzsa (Magyarország): Lego-Logo
• Ken Kahn: (USA): Toon-Talk gyakorlat (www.toontalk.com)
• Ivan Kalas és munkatársai (Szlovákia): Imagine - a kreatív tanulás hatékony eszköze
• Turcsányiné Szabó Márta (Magyarország): Oktatási mikrovilágok fejlesztése Comenius Logoval (http://www.elte.hu/~comlogo)

A konferencia második napján kezdődtek a szokásos plenáris előadások, majd délutánonként szekciókban folyt a munka. A szervezők a Logo „nagyjait” hívták meg keynote speaker-ként. Így meghallgathattuk Ken Kahn előadását: Toon Talk és Logo - kollega, versenyző, sikerhozó, testvér vagy gyermek címmel. Andrej Blaho és Ivan Kalas egyszerű Logo-eljárások készítéséről beszéltek. A szófiai Tudományos Akadémia Matematikai Intézetének munkatársa, E. Sendova asszony (a Logo és más ICT-konferenciák ismert, rendszeres előadója) a Logo művészeti nevelésben való alkalmazását mutatta be igen látványosan, gazdagon illusztrálva grafikákkal, dallamokkal. Paul Nicholson (Ausztrália) a gravitációt modellezte a Logo segítségével. (A konferencia teljes programja megtekinthető a konferencia honlapján: http://www.eurologo.org)

A Logo valamikori egyszerű teknős-grafikája jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben. A napról napra változó hardver megkövetelte a szoftver állandó fejlesztését is. Az 1993-as görögországi konferencia fordulópontot jelentett a Logo-t alkalmazó-oktató pedagógusok táborában. Ekkor mutatták be a pozsonyi Comenius Egyetem Informatika Tanszékének munkatársai (Tomcsányi, Kalas, Blaho) saját fejlesztésüket, a Windows környezetben futó Comenius-logot, amely nagy nemzetközi karriert futott be. Több mint 20 ország vette meg országlicenszként, köztük 1997-ben Magyarország is. Az akkori Művelődésügyi Minisztérium - figyelembe véve az OKI szakmai véleményet is - vállalta a honosítás költségeit. A program elérhető áron kapható és igen népszerü a hazai oktatási intézményekben. (Erről tanúskodnak a rendszeres szakmai konferenciák, továbbképzesek és számítástechnikai versenyek is, mint a Logo-verseny és az animációs verseny.)

E konferencia egyik nagy fejlesztői újdonsága szintén a pozsonyi Comenius Egyetem munkatársainak alkotása. Imagine elnevezéssel olyan, Logo-filozófiára épülő változatot mutattak be, amellyel kicsik és nagyok, tanulók és pedagógusok kreatív alkotások készítésére képesek, ma már az Internet és multimédia világának elemeit is felhasználva. Ezzel a szoftverrel „gyerekjáték” multimédia-oldalak készítése, animációk képernyőre varázsolása, zeneszámok írása a gép számára vagy éppen egy érdekes honlap elkészítése és a web-re helyezése. (Természetesen a szoftver a Logo teknőcgrafikájának elemeit és programparancsait is „tudja”.) Az ICT-alapú pedagógia „kézzel fogható”, egyszerűen kezelhető, a „fogd és vidd”, a „kattints és tedd” technikára épülő elemeit ötvözi. (Honlapjának címe: www.logo.com/imagine) Már kapható angol nyelvű változata, amelyet a forgalmazó angol cég a konferencia alatt a regisztrált résztvevők egyéni felhasználására 50 %-ra redukált, akciós áron árusított (36,5 Font = 14 ezer Ft-ért!). (Több résztvevő megrendelte az akciós szoftvert.) Érdeklődéssel és kissé irigykedve figyeltem az egyéb oktatószoftvereiket bemutató színes katalógusukat is, amely az angol Nemzeti Alaptanterv életkori szakaszaihoz rendeli és ajánlja a megfelelő szoftvereket, didaktikai anyagokat.

A konferencia plenáris és szekció-előadásai, valamint szoftverbemutatói ismét meggyőztek a Logo-pedagógia fejlődőképes voltáról és igen változatos felhasználásáról. Hallhattunk a Logo óvodai (Farkas Károly, Magyarország), általános iskolai (Monika Tomcsányiova, Pozsony), valamint középiskolai tantárgyi és tantárgyon kívüli alkalmazásairól (Chronis Kynigos, Görögország). Karl Fuchs (Ausztria) a Boole algebra Logo-alapú tanításáról, a szlovén Batagelj a vektor-geometria egyetemi, távoktatásos felhasználásáról számolt be.

Külön szekció foglalkozott a fogyatékos gyermekek informatikával segített nevelésével. (Children with special needs) A fiatal szófiai Ivalio Ivanov 3 éve használ Logo-programokat a problémás gyermekek fejlesztésében, erről a konferencia alatt két alkalommal is tartott bemutatót. (http://edusoft.fmi.uni-sofia.bg/primaryICT) Kapcsolatfelvételt javasoltam számára - magamra vállalva a közvetítő szerepét - a Veszprémi Egyetem informatikusaival (Síkné dr. Lányi Cecíliával és munkatársaival), akik évek óta hasonló fejlesztőszoftverek kidolgozásával és sikeres gyógypedagógiai alkalmazásával foglalkoznak, ezeket rendszeresen bemutatják a hazai INFO konferenciákon az általam szervezett szekcióban.

Amikor az ICT oktatási felhasználásáról beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk a számítógép alkalmazásának veszélyeiről, károsnak mondott hatásairól sem. A konferencia szervezői erre a témára is gondoltak. A Berkeley Egyetem (USA) egyik felkért előadója, Brian Harvey élvezetesen ecsetelte az ICT pedagógiai előnyeit és lehetséges hátrányait, ami mindig az adott alkalmazás függvénye. A téma kerekasztal-beszélgetésen is napirendre került, a hozzászólók a Logo-pedagógia Piaget-ra épülő, paperti gondolatait, filozófiáját erősítették meg.

A párhuzamosan szervezett előadások közül a számomra pedagógiai és nem programozási szempontból érdekeseket választottam ki, a többi előadás tartalmáról a színvonalasan szerkesztett, esztétikus kiadványból szerezhettem információkat. A kiadvány az összes tutorial, előadás és demonstráció anyagát tartalmazza angol nyelven. Javasoltam a szervezőknek (konkrétan Anton Knierzinger linzi professzornak), hogy - az 1997-es budapesti EUROLOGO konferenciához hasonlóan, amelynek egyik szervezője voltam - az előadások anyagát tegyék fel a világhálóra. A Budapesti Eurologo honlapjának (http://caesar.elte.hu/~eurologo/) látogatottsága a mai napig töretlen, sokan keresnek és találnak rajta információt. Sajnos az 1999-es bulgáriai konferencia nem követte a magyar példát, és félő, hogy az osztrákok sem fogják, mondván, hogy a konferencia kötete „olcsó áron”, 360 Schillingért megvásárolható, bár Erich Neuwirt (Bécsi Egyetem) ígéretet tett a világhálón való publikálás kezdeményezésére. (Tudjuk, akik nap, mint nap értékes anyagokat találunk a hálón, hogy a két dolog nem ugyanaz!) Emiatt valószínűleg javasolni fogom, hogy a nagyobb érdeklődésre számító anyagokat magyar fordításban az OKI honlapján tegyük „közkinccsé”, hogy a konferenciára ki nem jutó, angolul nem értő, de a hazai alkalmazásokban élenjáró pedagógusok is olvashassák és újabb ötleteket meríthessenek az okatás minden szintjén. Egyébként a világ Logo-honlapjainak körképe, bemutatója - Pluhár Zsuzsa munkája nyomán - már olvasható magyarul az OKI honlapján.

A saját előadásomra a „ Metodológia és tantervfejlesztés” módszertani szekcióban az utolsó napon került sor. Témája az ICT-t használó, innovatív pedagóiai gyakorlat definíciója volt, amelyet hazai, a Logo-filozófiát ismerő és alkalmazó pedagógusok véleménye alapján állítottam össze. (A témáról részletesebb tanulmányt közölt már az Új Pedagógiai Szemle 2000. novemberi száma.) Előadásomat Power Point prezentációval színesítettem. A feltett kérdések az innovativitás fogalmának további példáit tudakolták. (Mellesleg én voltam az egyetlen előadó a kb. 40 közül, aki nem saját vagy tanszéki számítógépét (laptopját) hozta a prezentációhoz. Szomorúan állapítottam meg, hogy még az ex-szocialista országok résztvevői és magyar kollegáim is rendelkeznek ilyen, ma már a korszerü demonstrációhoz nélkülözhetetlen eszeközzel, remélve, hogy két év múlva az OKI már számomra is tud ilyet biztosítani!)

Összességében megállapítható, hogy a 60-as évek elején megjelenő Logo-filozófia és Logo-alapú fejlesztő rendszerek nemhogy életképesek, hanem a gyors technikai fejlődést követve újabb és egyre gazdagabb alkalmazásokat hívnak életre, amelyek pedagógiai felhasználása is eredményes. A kétévente rendezett konferencia kiváló alkalom az újdonságok demonstrálására, kipróbálására, publikálására. Jó lenne, ha a jövőben a hazai általános és középiskolai Logo-műhelyek pedagógusai minél többen bemutatkozhatnának módszertani tapasztalataikkal a „nemzetközi porondon” is, hiszen lenne mivel „dicsekednünk”. Az ELTE TTK Informatikai Módszertani csoportja már évek óta erőfeszítéseket tesz a tanárjelöltek ilyen irányú képzésében-felkészítésében, továbbá a szoftverújdonságok (pl. Imagine) honosításának megszervezésében. Az OKI részéről e kezdeményezéseket rendszeresen figyelemmel kísérem és szakmai szempontból kimondottan támogatom.

Budapest, 2001. augusztus 26.