Martusné Nagy Anna

„ ... a földön nekem van legszeretőbb anyám!”

Tanítási program anyák napjára

Raffaello Santi: Az Esterházy Madonna

Tartalom

1. Bevezető
2. „Jól csak a szívével lát az ember ...” osztályfőnöki-óra a szeretetről, anyai szeretetről
3. Ajándékkészítés javaslat
4. Rajzórához festmények, rajzok
5. Drámajátékok
6. Népi gyermekjáték
7. Irodalomórán felhasználható regényrészletek, versrészletek édesanyákról
8. „Megköszönném, hogy velünk vagy” műsor-összeállítás anyák napjára
9. Befejezés
10. Felhasznált irodalom

Bevezető

Az ünnep eredete

Az anyák tiszteletére tartottak tavaszi ünnepségeket már az ókori Görögországban is. Akkoriban az istenek anyjának Rheának adóztak. A kereszténység elterjedésével az Anyaszentegyház tisztelete került előtérbe, mivel ez adja az életet és véd meg minden ártalomtól. Az idő folyamán az egyházi ünnep egybefonódott az anyák napja köszöntésével.

Az anya alakja világszerte elsősorban a fa, az életfa. Megünneplésének gondolatát az amerikai Ann M. Jarvis vetette fel 1907-ban, az USA-ban. 1914-ben törvényesen is bevezették az anyák napját. Európában az I. világháború után terjedt el. Magyarországon az ünnepeket a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg, összekapcsolva a májusi Máriatisztelet hagyományával. Az első köszöntést 1925-ben szervezték meg. 1928-ban egy miniszteri rendelet a hivatalos iskolai ünnepélyek közé sorolta az anyák napját.

Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat. Számukra mindig mi a gyerekek vagyunk a legfontosabbak.

Édesanyánk rengeteget dolgozik azért, hogy nekünk meglegyen mindenünk. Kimossa a ruhánkat, megfőzi a kedvenc ételünket, rendbe teszi a rendetlenül hagyott szobánkat. A bánatunkat neki mondjuk el. Az ő szemükben mindig nekünk van igazunk, ha megbántanak bennünket idegenek. Az örömünknek, sikereinknek ő örül igazán, őszintén, irigység nélkül. A fájdalmunkat velünk együtt érzi.

Egy igazi anya mindent megtesz szerettei egészségéért és jobb életéért. Ezért is foglal el minden gyermek és felnőtt szívében különleges helyet. Sokáig sorolhatnánk azokat az érveket, melyek azt igazolják, hogy tanulóinkkal az iskolában minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy észrevegyék, megértsék édesanyjuk fontosságát és viszonozni tudják a tőlük áradó szeretetet.

A következőkben különböző órákhoz kapcsolódóan találhatnak ötleteket, javaslatokat a megvalósításhoz.

Az összeállítást általános iskola alsó tagozatosainak és 5-6. osztályosoknak ajánlom.

„Jól csak a szívével lát az ember ...”

Osztályfőnöki óra a szeretetről, az anyai szeretetről

Tanár 1.

A mai órán megpróbálunk a szeretetről, a szeretet különböző formáiról, a családon belüli szeretetről beszélgetni. A szeretet jelen van életünk minden pillanatában, ezért csak egy kicsi szeletét tudjuk érinteni.

Tanár 2.

(Írásvetítőre: Szeretet)
Valaki, valami iránt ragaszkodásban, gyengédségben, önzetlen jóakaratba, megnyilvánuló érzelem.

Tanár

Az írásvetítőről olvashatjátok, hogy az M. É. Sz. mit ír a szeretetről Szeretném, ha mindenki elmondaná, mi jut eszébe ezekről a szavakról. Ki iránt, mi iránt érzel ilyet? (édesanya, kiskutya, stb.)

Tanár 3.

Mágneses táblára tegyük fel a szeretet különböző megjelenítési formájába tartozó szókártyákat.

• anyai szeretet
• szülői szeretet, nagyszülői szeretet
• apai szeretet
• testvéri szeretet
• baráti szeretet
• önmagunk szeretete
• az állataink szeretete
• a környezetünk szeretete
• hazaszeretet

A gyermekek egyesével kijönnek, választanak 1-2 kártyát, beszélünk róluk és felteszik a mágneses táblára.

Tanár 4.

Ugye, azt mondtuk, a szeretet érzelem, a szívünkhöz kapcsolódik. Szeretném, ha valaki elmondaná nekünk „A kis herceg” című csodálatos regény rókája mire tanította a herceget a rózsájával kapcsolatban.

Gyerek

Tessék itt a titkom. Nagyon egyszerű. Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

Beszélgetés

Gyerek

Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat. Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer, s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért.

Tanár 5.

A szívünkkel érezzük a szeretetét valakinek és azt is, ha mi szeretünk valakit. Törődünk vele, gondozzuk, és ehhez időre van szükség. Mi a különbség egy utcán talált rózsa vagy házi és a mi általunk gondozott rózsa között?

(Beszélgetés)

Hogyan is mondja el a róka?

Gyerek

Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is ezt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti.

Holott az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat, kivéve azt a kettőt, hármat a lepkék miatt. Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.

Tanár 6.

A te számodra kik és mik azok, amelyek csak a tieid? Te szereted-e őket? (Gyerek: növény, állat, szülő, testvér, barát)

Tanár 7.

Gondolkodtál-e már azon, mi lenne ha elveszítenéd őket? Félted-e őket?

(Beszélgetés)

Amikor ott, van, akkor megbántod, de amikor nincs veled akkor nagyon hiányzik. Gondolj Bambira és édesanyjára.

(Beszélgetés)

Tanár 8.

Mi a véleményed a következő kisgyerekről?

(2 gyereket megkérek egy szituációs játékra)

(Utasítás)

Az anya kéri a gyereket, hogy menjen el a boltba. A gyerek azt mondja, hogy nincs kedve, mert hideg van és olvasnia kell.

(Vélemények hallgatása)

Te mit tettél volna a helyében? Volt-e már ugyanígy, hogy megkértek és te nem tetted meg? Anyukádnak? Apukádnak?

(Beszélgetés)

Tanár 9.

Anyukád és apukád sokat dolgozik azért, hogy neked jobb legyen, többet tudj, több legyen belőled. Erich Kästner egyik művében a főszereplő Emil így gondolta ezeket a dolgokat.

(Egy gyerek elmondja)

„Büszke volt arra, hogy így a maga módján valamennyire vissza fizetheti a mamának amit ő egész életében, soha ki nem fáradva érte tesz.”

Te, hogy érzed? Megteszel-e mindent azért, hogy örömöt szerezzél neki? Gondoltál-e már arra, hogy ez a kötelességed, ez a dolgod?

Tanár 10.

Tudnátok-e példát mondani arra, hogy híres költőnk szívesen segítene édesanyjának, de már nem teheti? Melyik vers ez?

(József Attila: Mama c. vers elmondása)

Feladatod lesz, hogy a saját könyveidben, könyvtáradban keress még olyan verseket, irodalmi részletet, ami a családról, édesanyáról és kapcsolatukról szól. (Itt is megtehetik, a hozott művekből csoportos munkában keresnek részleteket, sorokat, ami idekapcsolódik.)

Tanár 11.

Most kipróbálhatod, hogy milyen édesanya, édesapa lennél. Mennyire lehetsz megbízható, mennyire tudja magát rád bízni valaki. A drámajáték neve:

Bizalomséta

Csukott szemmel párt választunk. A párok egymás mögé állnak. A hátul álló gyerek a szülő. Az elől, becsukott szemmel álló a gyerek. A hátul álló az elől álló vállára teszi egyik ujját, így vezeti a teremben és irányítja, segíti, hogy merre kell mennie, hogy ne legyen semmi baja, ne ütközzön. Egy idő után csere.

(Beszélgetés, értékelés)

Tanár 12.

A szeretethez kapcsolódó érzéseket szétvágtam szótagokra. Ezt találjátok meg a borítékban. Ezt kellene csoportosan összeállítani. De előtte drámajátékkal csoportot alakítunk.

Csoportalakító játék

Sétáljatok csukott szemmel! Amikor tapsolok alkossatok öten egy csoportot. Szorosan fogjátok meg egymást! Pillanatok alatt válasszatok vezetőt! A csoportvezető jöjjön ide és húzzon a borítékok közül.

Oldjátok meg, és várom a megoldásokat! Keressétek ki a szótárból a szavak jelentését is!

Szavak

1. csoport:	ragaszkodás
2. csoport:	gyengédség
3. csoport:	gondoskodás
4. csoport:	jóakarat

Mire jellemzők ezek az érzések?

Tanár 13.

Befejezésül mindenki képzelje magát a család bármelyik tagjának a csoportban. Kaptok egy-egy fonaldarabot. Ez jelképezi a Szeretet-fonalát. Az első kisgyerek mond valamit az őt követőnek, hogy mit szeret benne. Így folytatódik tovább, míg be nem zárul a kör.

(Játék)

Tanár

Kívánom mindenkinek, hogy az életben is ilyen boldog családban teljenek a napjai, ahol mindenki így szereti egymást.

Az édesanyához kapcsolódó részleteket várom. Kíváncsi vagyok, kinek melyik tetszik és miért. Legközelebb ajándékkészítéssel meg is mutatjuk, hogy mennyire vagyunk figyelmesek anyukánkhoz.

Ajándékkészítés

Díszdoboz

Papírvirág kartonból

Pillangós szív

Piperetáska

Mérete akkora legyen, hogy az anyu piperecuccai - esték, rúzs, púder stb. - elférjenek benne. Ehhez is kereshetsz szép külső anyagot, de lehet mintás is, ebbe is kell bélés, és megfelelő hosszúságú, a táska színével egyező cipzár. Ezt úgy varrd bele, mint a farmertáskánál, és az oldalait is hasonlóan. A cipzárvarrásnál ügyelj arra, hogy ne a fogakhoz közel varrj, mert akkor elakad a húzója.

Varrd össze a bélésanyagot a B oldalán, fordítsd ki, és csúsztasd a kifordított kész táskára. (A kettőnek a B oldala találkozzék!) Kézzel, apró öltésekkel varrd a bélésanyagot a cipzár két oldalához. Ha elkészült, fordítsd ki, és már pakolhatsz is bele. A szép piperetáska előoldalára ráhímezheted édesanyád monogramját, kis szívet, esetleg virágot. (Ezt még a megvarrás előtt tedd meg, mert utána már a bélésen is látszani fog.)

Rajzórán

Rajzórán is kapcsolódhatunk az anyák napjához. Csodálatos festmények születtek, amelyek a családról, az anya szerepéről, az anya és gyermeke kapcsolatáról szólnak.

Szőnyi István: Anyaság, 1928

Giovann iAnzonio Boltraffio: Mária gyermekével

Medgyessy Ferenc.Szoptatós Anya,1932

Gulyás Fanni 4, osztályos rajza

Pokornyi Balázs 4. osztályos rajza

Süli Edina 4. osztályos rajza

Drámajátékok

A következő játékok kapcsolaterősítők, melynek segítségével a felelősségérzetük fejleszthető, ami nélkülözhetetlen a felnőtt korban a szülői szerepben.

Tánc az újságon

Minden család (gyermekcsoport) kap egy-egy jó nagy újságlapot. Ezt leteszik a földre és ezen kezdődik – zenére – a tánc. Amikor a zene leáll, leugranak az újságról, kettéhajtják, s így folytatják rajta a mozgást. Aki nem fér rá a lapra, kiesik. Az a család győz, amelyik a legtovább együtt marad.

Szöveg:

Az újság egy sziget. A dagály egyre magasabbra emelkedik. Melyik családból menekülnek meg legtöbben? A gyerekeknek rá kell jönniük, hogy az összetartás, ötletes összekapaszkodás, egymás lábára állás stb. szükséges ahhoz, hogy ők nyerjenek.

Adok-kapok!

Rajzolj, amit akarsz valakinek, aki közel áll hozzád!: anyukának, apukának! Eljátssza mindenki, hogy adja át.

Mániás család

Valaki kimegy a teremből. A többiek – a „család” – megbeszélik, hogy mi legyen a „mániájuk”. Ez lehet egy mozdulat, a beszédbe szőtt szó, esetleg egyszerű zajkeltés. Bejön a kitaláló, és minden gyereknek feltesz egy kérdést. Pl. Mit csináltál tegnap? Stb. A kérdezett gyerek bármit válaszolhat – akár az igazat, akár a kérdéssel össze nem függő badarságot.

Lényeg, hogy válasza közben ott legyen a közös „mánia”, észrevétlenül megvakarja az orrát, bámulja a lábát. Következőben az a gyerek megy ki, akinél a „mániát” kitalálták.

Tévé-játék

A családban egy gyerek kapcsolgatja a televíziót. Minden gyerek a családban egy csatorna. Amikor őt kapcsolják beszélnie kell folyamatosan a családjáról, édesanyjáról, stb. hasonló témákról, míg ki nem kapcsolják.

Népi gyermekjáték

Héja és a kotlós

A „csibék” a kotlós mögé bújnak. Ki kell jelölni a házat, a csibék menedékét.

Fogó-gyarapodó játék. Lehet ügyeskedni, lehet időre játszani, vagy versenyszerűen: aki nem esett a „héja” kezébe, aki utolsónak maradt – ő a győztes.

A héja tevékenykedik (fát készít, vizet melegít). A kotlós megkérdezi:

Kotlós:	Mit csinálsz te héja?
Héja:	Vizet melegítek.
Kotlós:	Minek a víz héja?
Héja:	Csirkét kopasztani.
Kotlós:	Milyen csirkét?
Héja:	A tiédet kotlós.
Kotlós:	Anya vagyok, nem hagyom!
Héja:	Héja vagyok, elkapom.
Kotlós:	Fussatok csibéim, ha szabad az út!

A „kotlós” kiterjesztett karokkal ugrál a csibék előtt, védi őket, nehogy a „héja” egyet is elkapjon. Közben a „csibék” az alkalmasnak látszó pillanatban, egyedül mentik a bőrüket, az anyjuk és a „héja” párharca közben igyekeznek bejutni a „házba”. Addig játsszuk, míg a csapat el nem fogy.

Irodalomórán felhasználható regény-, versrészletek édesanyákról

Magyarórákon is foglalkozhatunk az anya szerepével, fontosságával. Mi is ajánlhatunk műveket, de a gyerekek is kereshetnek, hozhatnak olyan regényeket, elbeszéléseket, verseket, ahol találkozhatunk ilyen részekkel. A következőkben ilyen részleteket szeretnék megemlíteni.

Paula Fox: Majomsziget
(Andersen-díjas írók Animus Kiadó 1990./32 o. )

„ A 11 éves Clay édesapja és édesanyja is eltűnik. Hosszas nélkülözés után találkozik édesanyjával. Az anya így beszél hozzá.

– Clay, tudod, képtelen vagyok megbocsátani magamnak. Sokat szenvedtél ...

Persze, ha a sajnálkozás elég volna, nem lenne a világon neheztelés ... Törődnünk kell egymással, ennyi amit adhatunk. Nem azt várom Tőled, hogy megbocsáss, hanem azt, ami – hogy is mondjam – a megbocsátáson túl van.

Clay lesütötte a szemét. Figyelmesen hallgatta az anyját, de még nem volt képes igazán elgondolkozni azon, amit mondott. Sokáig mindennél jobban érezte a hiányát, most meg szinte túl sok volt belőle.”

Gaby Schuster: Nina & Niki
(Smaragdmedál)

Nina szülei elutaznak: Édesanyja telefonon hívja őket, amikor ezeket mondja Niki, félve a beszélgetéstől.

„Nina habozott.

– Anyukám biztosan észrevenné, hogy valami bajom van! Ilyen esetekben működésbe lép a speciális vevőkészüléke. Gyakorlatilag lehetetlen becsapni.”

Felix Salten: Bambi
(Mladéletá, Bratislava 1971.)

Az egész könyv csodálatos. Oldalról-oldalra haladva figyelhetjük meg, hogyan válik Bambiból, a kis őzből felnőtt.

„Az anya észre se vette. Folytatta az újszülött buzgó mosdatását. Nyelvével mosogatta: testápolás, masszázs és becézés volt ez egyben. A kicsi tántorgott. Meg-megroggyant anyjának gyöngéd bökdöséseitől, simogatásától és csöndesen tűrte.”

„Simulva bújt meg a kellemes párázó közelségben, éhesen keresgélt, és megtalálta az étel forrását. ”

„Azután újra megcsókolta a gyerekét megnyugodva és boldogan. ”

„Bambi kérdezett. Szerette anyját kérdezgetni. Ez volt a legszebb: folytonosan kérdezgetni és aztán hallani az anya válaszát.

„Néha érezte, hogy anyja nem adott egész feleletet, szándékosan nem mondott meg mindent amit tudott. ”

„Jó. Most tehát elsőször egyedül megyek ki. Te maradj itt és várj. És le ne vedd a szemed rólam. Ha azt látod, hogy visszafordulok, akkor hátat fordítasz, és te is futsz, ahogy a lábad bírja. ”

Felix Salten: Bambi gyermekei
(Holló és társa Könyvkiadó 1968.)

„És még valami - folytatta Bambi -, valami nagyon fontos. Más gyerekeknek, ha egyedül vannak, megvan az a rossz szokásuk, hogy hívják az anyjukat. Félelmükben, vágyakozásukban vagy csak éppen unalmukban, mert hiszen ki tudja, miért zavarják anyjukat az ilyen lusta gyerekek, miért okoznak súlyos kellemetlenséget a szüleiknek?

Ti sose hívjátok anyátokat! ... Anya visszajön. ...”

Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér
Naplójegyzetek
(Európa Könyvkiadó Budapest)

„Egy napon így szólt anyám:
– Írhatnál rólunk is valami könyvet.
– Nocsak! – néztem a szavai után, majd tréfára fogván a dolgot, azt kérdeztem boltos módra: – milyen könyv legyen az, vidám-e vagy szomorúságos?
– Igaz legyen. - mondta

...

– Hallgass arra a gondra, s az álmod könnyebb lesz!
A könnyű álmot anyám naphasadáskor az udvaron ígérte meg. ...

...

Anyám könnyű álmot ígért hozzá. Nem tudom: kinyújthatom – e kezem a felkínált pohár után. Az a különös érzés szorongat most, hogy a hullámok másfelé sodortak, mint amerre evezőimet irányítottam: ezt várják-e vajon az otthoniak? A gondjukban akartam velük osztozni, de minden jel szerint csak a magamét sikerült velük megosztanom.

Megszaporítottam a terhet a vállukon.”

Mindennapi kenyerünk

(Móra Ferenc soraiból csak úgy sugárzik a szeretet, ahogyan ír szüleiről, édesanyjáról.)

„Édesanyám azonban nem örült meg a kenyérnek. Inkább sírva fakadt, s visszakínálta az ajándékot.
– Én már megettem a másik karajt – mondtam fülig elvörösödve.
Anyám meg azon erősködött, hogy ő is vacsorázott már.”

Dióbél királyfi

„De én nem erre gondoltam, hanem arra, hogy ecetfa lett már, amelyik velem egyszerre született a házunk előtt, én meg még mindig nem értem föl a kilincset. Ha emiatt nagyon búnak eresztettem a fejemet, édesanyám mindig az ölébe vett, és megsimogatta a fejemet.
– Nem tesz az semmit, lelkem gyermekem. Látod, Nevenincs királynak is Dióból királyfi volt a legkisebb fia, mégis azé lett a királyság.

Hogyan tanultam meg olvasni?

„Ha gyorsan írok, most is megesik még velem, hogy megfordítva írom az S-et. Amikor észreveszem a hibát, mindig teleszalad a szemem könnyel, és megcsókolom a szívemmel azt a ráncos, öreg kezet, amelyik a kígyóbetűt először mutatta meg nekem.”

Weöres Sándor: Buda éneke
(részlet)

Ó, ha csillag volnék
Kerek égen,
Csorogna a földre
Sárga fényem –
Jaj, de onnan
Vissza sose járnék,
Anyám nélkül
Mindig sírdogálnék.

Petőfi Sándor: Egy estém otthon részlet

Mert mindenik tükör volt,
Ahonnan láthatám:
Hogy a földön nekem van
Legszeretőbb anyám!

Petőfi Sándor: Jövendölés
(utolsó versszak)

Anyám, az álmok nem hazudnak,
Takarjon bár a szemfödél:
Dicső neve költő fiadnak,
Anyám, soká örökkön él.

„Megköszönném, hogy velünk vagy”
(népköltés)

Műsor-összeállítás Anyák napjára

A gyerekek bevonulnak és közösen éneklik

Már megjöttünk ez helyre

1.

Már megjöttünk estére, anyánk köszöntésére. Anyánk, légy reménységbe', köszöntünk egészségbe'.

2.

Gyöngyharmatos hajnalba', Kivirult a hajnalka, Szép kivirult hajnalkák Köszöntsük a jó anyát.

Vers

Május első vasárnapja

1. gyerek

Május első vasárnapja
Édesanyák ünnepe.
Mintha most az új tavasz is
friss fényét nékik küldene.

2. gyerek

s madárifjak dalaikat
csupán értük zengenék.
Simogató fűszálakkal
Nekik tiszteleg a rét.

3. gyerek

E napra várt virágvázánk,
szemünk fénnyel van teli,
édesanya-nagyanyának
hullnak örömkönnyei.

Vers

Édesanyák, halljátok-e?

4. gyerek

Édesanyák, halljátok-e?
Kicsi szívünk hogy dobog,
Dobogó kis szívecskénket,
Hallgassátok mit suttog.

5. gyerek

Szerető kis szíveinket
Nem adhatjuk mi másnak,
Csak ki nekünk legkedvesebb
Drága édesanyánknak.

Tánc

Pruszlikomon párosával a rózsa csárdás

A köszöntő

Móricz Zsigmond meséjéből dramatizálva

Szereplők:
    Anya
    Sári, a legidősebb testvér
    Józsika
    Aranka

Helyszín:
    Otthon egy szobában

Szükséges eszközök:
    2 virágcsokor,
    cserepes virág,
    rajzoló felszerelések,
    szék,
    asztal,
    játékló,
    csákó,
    kard

A szobában a három gyerek rajzolgat, játszik, beszélget.
Sári:	Szerintetek mivel kellene felköszönteni édesanyát ma?
Józsika:	Miért? Mi van ma?
Sári:	Anyák napja van.
Aranka:	Virágot kellene hozni.
Sári:	De honnan?
Józsika:	Felülök a lovamra, elvágtatok a tündérek kertjébe, és szedek ott anyámnak szép bokrétát.
Sári:	Csakhogy a tündérek kertjébe nem juthatsz be!
Józsika:	Miért nem?
Sári:	Mert kapujában ott ül a hétfejű sárkány.
Józsika:	(Csodálkozva és kiáltva) Sebaj! Hát levágom a kardommal mind a hét fejét, s azzal megvan!
Sári:	Haj, ha te olyan nagy vitéz vagy, hát csak ülj a lovadra, s vágtass a tündérek kertjébe. Hát te, Aranka, mit művelsz?
Aranka:	A kocsiba ülök, és elhajtatok a király kertjébe.
Sára:	Minek?
Aranka:	Ott szedek bokrétát anyámnak.
Sári:	Jaj, de hegyes bajszú, haragos bácsi áll a király kertje kapujában! Aki be akkor menni, azt keresztüldöfi bajuszával.
Aranka:	Majd szépen megkérem a katona bácsit, hogy bocsásson be. De olyan szépen kérem, mint apát, amikor cukorra fáj a fogam.
Sári:	(Nevet) Ha te úgy le tudod venni a lábáról a katona bácsit is, mint apát, hát csak hajtass a király kertjébe!
Józsika, Aranka:	Hát te honnan fogsz virágot venni?
Sári:	Énnekem nincs paripám, hogy elvigyen a tündérek kertjébe, nincs kocsim, hogy elhajtassak a király kertjébe, hát csak a magam lábán elballagok a kertészhez, s onnan hozok virágot.
Józsika:	Onnan is lehet hozni, ha nem is olyan szépet, mint a tündérek kertjéből.
Aranka:	Vagy a király kertjéből. (Józsika felül a játék lóra, sarkantyúzni kezdi és kiabálva bíztatja.)
Józsika:	Nyargaljunk, lovacskám, egyenesen a tündérek kertjébe! (A ló sehova nem mozdul., Aranka leül a játékautóba.)
Aranka:	Induljunk a király kertjébe! (Nem mozdul sehova.)
Józsika:	Így sohase jutunk a tündérek kertjébe. (Sári közben elment. Egy cserepes virágot és testvéreinek egy-egy csokor virágot hoz.)
Józsika:	(Elkeseredik) Lusta a lovam, nem akar a tündérek kertjébe nyargalni.
Aranka:	Én sem jutottam a szobánál tovább.
Sári:	Na, majd mindjárt megindítom én őt. (Elkiáltja magát.) Hipp – hopp! Nyargalj, Józsika lova! Vágtass, Aranka kocsija! Hipp-hopp! Már meg is érkeztek. Itt a bokréta a tündérek kertjéből, itt a másik a király kertjéből! (Átadja a csokrot a testvéreinek.)
Aranka:	Akkor köszöntsük fel édesanyát! Anyuci! Anyuci! Légy szíves gyere be egy picit! Légy szíves gyere be egy picit!
Anya:	Mit szeretnétek? Itt is vagyok.
Sári:	Szeretnénk felköszönteni.
(Józsika odarohan és átöleli édesanyját.)
Anya:	Ez volt a legszebb köszöntés. (Mindannyian odaadják a virágot.)
A testvérek:	Fogadd tőlünk szeretettel.

Ölbey Irén: Köszöntő

Ahány felhő fenn lebeg az égen,
a ahány csillag lángol csodaszépen,
őz és nyuszi az erdőn ahány van,
és ahány harcsa úszik a Dunában,

(Összeölelkeznek és meghajolnak.)
s ahány legyet fog a füsti fecske,
s ahány kiflit megsüt a kemence,
érjen téged, anyám annyi
öröm és szerencse!

Haja, liliomszál ...
Táncos népi gyermekjáték.

Vers

Andirkó Rózsa: Az én anyám

6. gyerek

Szorgos, dolgos az én anyám;
Gondoskodó, mindig vidám.
Legjobb anya a világon,
Mellette semmi hiányom.

7. gyerek

Megérdemli tiszteletem.
És hogy neki segédkezzem.
Nagyon-nagyon szeretem és,
Mégis sokszor megsértem én.

8. gyerek

Tudom, hogy nem vagyok vétlen,
De bocsássa meg e vétkem,
Anyák napján én ezt kérem.
Nem haragszik, belül érzem.

9. gyerek

Hogy mit jelent ő énnekem?
Mindent a földkerekségen:
Jó barátom, menedékem,
Felnőtt korra példaképem.

10 gyerek

Mindig úgy ragyog ő nékem,
Mint csillag a kerek égen.
Tiszta szívből köszöntöm hát,
Szálljon rája sok-sok áldás.

Tánc

Kis kece lányom

1-2. ütem:	Jobb lábbal kezdve előre csárdást járnak, a kézfogást nem engedik el.
3-4. ütem:	Ball lábbal kezdve hátra csárdást járnak.
5-8. ütem:	Azonos az 1-4. ütemmel.
9-12. ütem:	Elengedik a kézfogást. A fiúk a bokázót tapssal táncolják, miközben a lányok sétalépéssel megkerülik a párjukat.
13-16. ütem:	Páros kézfogással, sétalépéssel egy egészet forognak jobbra: a leányok a kerülő sétából folyamatosan váltanak át a páros forgóba. Az utolsó lépés végén elengedik a kézfogást, és bal lábon egy negyedet fordulva jobbra visszaérkeznek.

Vers

Bősze Éva: Köszönöm néked, nagyanyám ...

11. gyerek

Köszönöm néked, Nagyanyám,
hogy soha nem volt fáradság,
ha óvni kellett unokád.
játszottál velünk, akár Anyánkkal,
este lefektettél imádsággal.
s hány családban él még a csoda!
hogy közöttük lehet a Dédanya!

Bősze Éva: Nagyanyák

12. gyerek

Illatuk harmatos rózsalevél,
Simogatásuk enyhe nyári szél.
Válluk gödre biztos, zárt világ,
Hová a gyermek ölelésre vágy ...

Veres Annamária: Tűzrőlpattant nagyanyó

13. gyerek

Ha azt mondják:
nagyanyó,
gondoljuk: öreg nénike,
kinek ősz a haja,
görnyedt a háta,
s reszketőn dolgozik keze.

14. gyerek

De ha én hallom ezt a szót,
nagyanyó,
nekem nem egy nénike van
az eszemben,
hanem te, aki fiatal vagy,
aki víg szellőként
suhansz életemben,
pörögsz - forogsz,
minden gyorsan megszépül
kezdeben,

15. gyerek

sima az arcod, színes a ruhád,
s ha az utcán megyünk, azt mondják:
milyen kedves az anyukád!

16. gyerek

De én nevetek rajtuk,
mert tudom:
nem az anyukám vagy,
hanem az én szép fiatal
tűzrőlpattant
nagyikám.

Ének

Orgona ága ...

Édesanyám, neked adunk...
(népköltés)

17. gyerek

Édesanyám, neked adunk
minden évben egy napot,
de te nékünk életednek
minden napját átadod.

18. gyerek

Nincs az égen annyi csillag,
se fűszál a réten,
mint ahányszor kell, hogy mondjam
ki is vagy te énnekem.

19. gyerek

Megköszönném, hogy velünk vagy,
s nem ér minket szenvedés,
arra nem csak ez az egy nap,
de egy élet is kevés.

Zene

Mama kérlek

... (A zene megszakad)

Vers

Tornai József: Esték anyámmal részlet

20. gyerek

Ültem az ölében, vagy a lábánál a kisülőkén.
Simogatta a hajam, szóval becézgetett.
A gyönge villanykörte alig világította meg az arcát.
Azt hiszem ilyenkor egészen boldog volt.

(A zene ismét folytatódik)

21. gyerek

Aztán a lefekvés.
Anyám nem szokott odajönni az ágyhoz :olyankor más dolga volt a konyhában. De a kinti együttes percek ,órák úgy megtöltöttek vele, hogy félálomban is csak rá gondoltam. Elismételtem magamban, amit mondott.

(A zene folytatódik)

22. gyerek

Még ennél is fontosabbak voltak a mozdulatai, a gesztusa, a szeme mozdulása, a szeme sarkában megcsillanó odaadás, féltés, büszkeség. A meggyőződés, hogy kettőnk szeretete valami mindenen fölül álló csoda.

(A zene folytatódik)

Vers
(Közösen mondhatják a gyerekek)

Iványi Mária: Anyák napja ünnepén

Rózsa, szegfű, tulipán,
Neked nyílt ki anyukám.
Csöndes eső nevelgette.
Arany sugár melengette.

Takargatta futó felhő,
Csókolgatta szelíd szellő,
S mind letéptem neked én,
Anyák napja ünnepén.

Zene

Úgy szeretném meghálálni ...

(Az elkészített ajándékok és virág átadása a nagymamáknak és az édesanyáknak.)

Befejezés

Kívánok minden édesanyának jó egészséget és boldogságot, szeretetet, melyekkel az itt leírt sorokban találkozhattak. A felkészítő pedagógusoknak és tanulóiknak sikeres munkát és előadást.

Felhasznált irodalom

Anyák napi köszöntő. Válogatta: Bitter Anikó; Alex -typo 1994
Ünnepeink. Szerkesztette: Varga Domokos; Hét Krajcár Kiadó
Anyák napi köszöntő. Szerkesztette: Harsányi Gabriella; Alföldi Nyomda Rt.
Forrai Katalin: Ének az óvodásban. Zeneműkiadó Budapest 1979.
Társadalmi és iskolai ünnepek. Szerkesztette: Maczák Edit; ITEM Könyvkiadó
Magyar népi gyermekjáték. Szerkesztette: Keszler Máris; Tankönyvkiadó, Budapest 1977.
Gyermektáncos. Szerkesztette: Szentpál Máris; Népművelési Propaganda Iroda Budapest
Szabó Helga: Első énekeskönyvem. Tankönyvkiadó, Budapest 1981.
Édesanyámnak szeretettel. Válogatta: Sinkó Ferenc; M-érték Kiadó Kft. Budapest, 2003.