Gyermekinformatika – nemzetközi tapasztalatok

Műhelyünk nemzetközi projekthez is csatlakozott. A MMM projekt (Mini-web, Többnyelvűség, Maxi tanulás) az információs társadalom forradalmian új tanulási stratégiáit vetíti elénk. A gyermekek és nevelőik e-mail segítségével kommunikálnak: írnak, olvasnak, leveleiket, rajzaikat, fotóikat cserélik egymással a különböző országokban, miközben új ismereteket szereznek, anyanyelvük írott változatát és idegen nyelvek alapjait sajátítják el. A 3-10 éves kicsik nemcsak informatikai tudásukat bővítik, hanem megismernek más kultúrákat, nyelveket, szokásokat. Több országban zajló, közös kollaboratív projekteket is bemutatunk. Figyelemmel kísérjük a gyermekkori informatika nemzetközi konferenciáit is (pl. IFIP), ezek egyes előadásait, a sikeres, adaptálható pedagógiai tapasztalatokat magyar fordításban jelentetjük meg.

További tartalom

• Kőrösné Mikis Márta • Bezárni vagy informatizálni?: A falusi kisiskolák helyzete a spanyolországi Aragónia tartományban
  „2003 májusában ARION-ösztöndíjjal 5 napos tanulmányúton vehettem részt Spanyolország Aragónia tartományában. Az út meghirdetett témája kimondottan a vidéki kisiskolák IKT-használata volt. (...) A spanyol szervezők (a terueli Pedagógiai Intézet munkatársai) igen változatos szakmai programot állítottak össze. Az oktatási rendszerről nyújtott általános tájékoztatón túl kimondottan a falusi, kislétszámú iskolák fejlesztésének fontosságát szem előtt tartva mutatták be a különböző szintű intézmények ezirányú tevékenységeit, informatikai alkalmazásait, produktumait.”
• MMM hálózat – a projekt hatékony működtetésének aranyszabályai • Írta: Rachel Cohen, M. C. Franck közreműködésével
  A szerző szilárd meggyőződése, hogy az immáron öt éve működő MMM-projekt az első olyan lépés, amely a kisgyermekeket eljuttatja a tudás társadalmában szükséges kompetenciák megszerzéséhez. A tanulmányban összegzi mindazokat a tapasztalatokat, melyeket 3 és 6 év közötti gyermekek tanulócsoportjaiban szerzett a projektben részt vevő országokban.
• Kőrösné Mikis Márta • MMM (Mini-web, Multilingue – Többnyelvűség, Maxi-tanulás) –Európai és nemzetközi program • A koragyermekkori oktatás jövőbeli látomása – Projekt kisgyermekek távkommunikációra épülő kapcsolattartására
  Az információs és tudástársadalom eljövetele alapvető hatást gyakorol a mai oktatási rendszerre, ezzel szemben tehát az iskola sem lehet közömbös. A gyermekeket új világ veszi körül, amely mindennapi életüket megváltoztatva új tanulási lehetőségeket is magában hordoz. A régi eszközök, módszerek már nem hatásosak, önmagukban nem alkalmasak az ismeretszerzésre, a tudás átadására. Hiszen nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is megsokszorozódnak az új technikai eszközöknek köszönhetően.
• A SLIGO-projekt
  A tanulmány egy Írországban készült projektet mutat be, amelynek keretében a Sligo megyei tengerparti szakasz élővilágát, történelmét, gazdaságát tanulmányozták a környék általános iskolásai. Az 5. és 6. évfolyamos diákok számos műveltségterülethez kapcsolódva gyűjtöttek adatokat lakókörnyezetükről, majd a projektmunka eredményeit kreatív módon jelenítették meg CD-n, illetve honlapon. A tanulmányban bemutatott projektből kiderül, hogy a több műveltségterületet átfogó munka sokoldalú tanulásra ad lehetőséget, amelyben komoly motiváló erőt jelenthet az IKT felhasználása, a CD- és honlapkészítés.
• Tehát mire használják az aranyhalat?
  Az előadás olyan projektet mutat be, amely az információs és kommunikációs technikát (IKT) arra használja fel, hogy – a 7–11 éves általános iskolás gyerekeket aktivizálva – segítse történelemtanulásukat a történelmi források megtervezésében, azok létrehozásában és felhasználásában.
• Az irodalom és kultúra tanulmányozása web-alapú környezetben
  Az izraeli oktatási, kulturális és sportügyekkel foglalkozó minisztérium nagyon fontosnak tartja olyan programok kidolgozását, amelyek a különböző országokból érkezett tanulók közti kooperatív tanulásra helyezik a hangsúlyt. Az okok között az egyik az, hogy ily módon is fejleszteni akarják a tanulók angol nyelvű kommunikációs képességét és a globalizáció világában a kulturális ismeretek cseréjét. Ezenkívül Izrael más országokkal együttműködve szeretne kidolgozni olyan tanulási modelleket is, amelyeket a későbbiekben a szomszédaival alkalmazhatna közös oktatási projektekben, lehetővé téve a tanulók régión belüli párbeszédét.
• Videoklipek, mesélő történetek – a tanulók interakciói a digitális videó használata során
  A tanulmány egy olyan pedagógiai módszert mutat be, amely az IKT alkalmazásával úgy fejleszti a tanulók technikai készségeit, hogy a technikai részletek elsajátíttatásával együtt a kreativitás, a játékosság és a szórakozás lehetőségeit is hangsúlyozza. A projekt a digitális videó használatának oktatási lehetőségeit kutatta.
• Robotika és szimuláció az elemi iskolai fizikában
  A cikk egy olyan tantervi programról számol be, amelyet természettudományt és informatikát tanító pedagógusok fejlesztettek ki három nyolcadik osztály mintegy száz tanulójával Rio de Janeiróban, egy magániskolában. Az volt a szándékuk, hogy a projekt segítségével erősítsék a kapcsolatokat a 14 és 16 év közötti tanulók spontán hiedelmei és tudományos gondolkodása között olyan tevékenységekkel, amelyek a konkrét megfigyeléseket a szóbeli vitákkal kombinálva rendszerezik az elvont ismereteket. A cikk szerzője bemutatja azt a robotikai kísérletekre épülő kinematikai tananyagot is, amelyet azért dolgoztak ki a projekt résztvevői, hogy adatokat gyűjtsenek, elemezzenek, olyan eredményeket és következtetéseket fogalmazzanak meg, amelyek virtuális szimulációra épülve megjelennek a tanulók képzeletében is.
• Három ország, harminchat tanár, egy tantárgyi téma és szerepjáték az interneten keresztül
  EuroMath: a matematika gazdagítását szolgáló online programot egy EU által támogatott, 1999 szeptemberétől 2003 januárjáig futó Socrates-projekt hozta létre dániai, angliai és magyarországi tanárok és tanulók részvételével. Az NRICH weboldal1 megszerkesztésével lehetővé vált, hogy a tanárok mindenütt ugyanazokkal a matematikai problémákkal foglalkozzanak, és az elektronikus „tábla” jóvoltából kicseréljék egymással elképzeléseiket és eredményeiket. Internet nélkül erre a projektre nem kerülhetett volna sor, bár hasonló helyzetekben, ha alapvető fontosságú pedagógiai témák kerülnek az érdeklődés fókuszába, az információs technológia csak katalizátorként szolgál, és igencsak háttérbe szorul.
• Hogyan épül a megismerés hídja?
  A tanulmány egy olyan angol kísérletet mutat be, amelyben az informatikai eszközök kínálta lehetőségeket használják fel a gyerekek gondolkodásának fejlesztésében. A kísérletben azt vizsgálták, miként segíti egy diagramatikus szoftver a gyerekeket abban, hogy gondolkodásuk tárgyát vizuálisan is megjelenítsék. A kísérlet azt mutatta, hogy a szoftver segítségével történő vizuális megjelenítés során fejlődik a gyerekek gondolkodási és kooperációs képessége.
• Az iskolával kapcsolatos új fogalmak a 21. században: a virtuális iskola, mint szociokulturális tevékenység
  A virtuális iskola (VI), az IKT alkalmazása az oktatótól távol lévő tanulók tanításában új jelenség az iskoláztatásban, de egyre megszokottabbá válik az Amerikai Egyesült Államokban. Bár a távoktatás hagyományosan a felnőtt tanulók szükségleteinek kielégítését szolgálja, az általános és középiskolás diákok oktatásában is hosszú előzményei vannak az egész világon, különösen az olyan országokban, mint amilyen például Ausztrália, ahol a lakosság igencsak szétszórtan él. Az IKT gyors fejlődése és terjedése a távoktatás előnyeinek kihasználására sarkall az elsősorban nagy messzeségben lévő, falusias jellegű településeken is. Az előadás alapján készült tanulmány két falusi környezetben lévő iskola interaktív oktatómunkáját mutatja be. A szerzők szerint a virtuális iskola komplex szociokulturális tevékenységének elemzése azonban további kutatásokat igényel.
• Esettanulmány a számítógéppel vezérelt zeneszerzésről
  Az esettanulmány olyan gyerekről készült, aki egy zeneszerző szoftverrel komponált önálló művet. Az elemzés a gyerek és a tanár viselkedését, a szoftverhasználat folyamatát és stratégiáját vizsgálja. Annak szemléltetésére törekszik, hogy a szoftver miként tette képessé a gyereket a hivatásos zeneszerzőre jellemző zenei műveletekre, továbbá bemutatja azt is, hogy ehhez milyen jellegű interfész bizonyult a leghasznosabbnak. Néhány olyan tanári stratégiát is körvonalaz, amely eredményesnek látszik a technika által közvetített, zenetanulásra ösztönző környezetben.
• Kollaboratóriumok – a Colabs projekt eredményei
  A tanulmány olyan nemzetközi projektről számol be, amelynek célja összhangban áll a legújabb oktatáspolitikai elképzelésekkel: a hagyományostól eltérő, a kooperatív munkán alapuló, a világháló lehetőségeit is felhasználó, a felfedezéses tanulást segítő tanulási környezet megvalósításával. A speciális, szerzői rendszerre épülő oktatási segédanyagok és kommunikációs eszközök segítségével a különböző országok tanulói – a nyelvi akadályokat is leküzdve, illetve idegennyelv-tudásukat bővítve – kollaboratív módon, a távtanulás módszereire építve szerezhetnek új ismereteket, fejleszthetik képességeiket. A projekt által létrehozott portál a rajta levő változatos, interaktív tananyagokkal alkalmas további felhasználásra, a gyerekek közti kollaboráció erősítésére, az új pedagógiai módszerek terjesztésére.