English main page
 Az intézetről  Kutatás   Tudástár  Vendég 
English
Visszajelzés

Gondolatok a cigányság oktatási helyzetével kapcsolatban

(háttéranyag)

Hága Antónia

OKI-NEKI igazgató

2000. március

"...az oktatás ...egyike a lehetőségeknek, s talán a legfontosabb azok közül, amelyek az emberiség minél harmonikusabb, kétségbevonhatatlanabb fejlődését szolgálják a szegénység, a kirekesztő magatartása, a meg nem értés, az elnyomás és a háborúk visszaszorításában." (Jacques Delors 1996.)

 

Néhány elméleti kérdés:

A roma kisebbség oktatása és az oktatással felmerülő feladatok definiálása és racionalizálása egy alapvető kérdés vetít elénk.

Mi a lényege a roma oktatásnak? A roma kisebbség identitását erősítő és megtartó, vagy a közoktatásból tömegesen lemorzsolódó vagy leszakadó kisebbségi fiatalok speciális felzárkóztató oktatási formája? Ha arról beszélünk, hogy az oktatás a romák életét javító intézkedések első és legfontosabb lépése, akkor mit kell tennünk, mit kell fejlesztenünk, hogy az imént említett első lépést megtehessük?

A felzárkóztató, az iskolai követelményrendszer előírásainak sikeresen eleget tevő fiatalok képzési programját kell-e fejlesztenünk, vagy az identitást erősítő kultúra és hagyományápoló oktatási programokra kell fókuszálnunk csak úgy, mint más egyéb nemzeti kisebbségi oktatási formánál? Ha az előző kérdésekre választ szeretnénk adni, és miért is ne tennénk, akkor érdemes megvizsgálni a cigányság oktatásával kapcsolatos problémakört kissé részletesebben.

 

Néhány adat a romaság jelenlegi helyzetére vonatkozóan a múlt tükrében - a jövő irányában

Magyarországon a cigány lakosság létszámát félmilliósra becsülhetjük attól függően, hogy az 1990-es népszámlálás adatait, mely szerint a roma populáció nagysága pontosan 142.683, vagy a Kemény-Havas-Kertesi 1993-94-es kutatásait vesszük alapul, melynek feltételezése 550-600 ezer. Vannak cigányszervezetek, melyek feltehetően merő politikai meggondolásból 780-850-re teszik a cigány kisebbség lélekszámát.

Az említett kutatás az 1971-es reprezentatív felmérésnek volt a megismétlése valamint a modernizálása.

Az 1971-es adatok a népességről 320 000 ezresek voltak. Mindkét vizsgálat alapvető tézise az volt, hogy azokat tekintik romáknak, akiket a környezetük is annak tart. Így tehát ezek a számadatok sem tekinthetők teljesen hitelesnek.

Jól látható azonban, hogy a roma kisebbség lélekszáma az említett két kutatási intervallumban milyen jelentős mértékben növekedett, míg Magyarország lakosságának száma folyamatos csökkenő tendenciát mutat. (1992-ben 122 ezer gyerek született, 1993-ban 116 ezer.)

Ugyanebben az évben 14 400 roma gyerek született, vagyis a teljes gyerekszám 12,4 százaléka jut a romákra.

Bár a gyermekek száma sokkal nagyobb a cigány népesség esetében, de sokkal nagyobb a halálozások számaránya is, és ennek megfelelően sokkal kisebb a várható élettartam. A nagyobb gyermekszám és a nagyobb halálozási szám együttes eredményeképpen a 15 éven aluli gyerekek aránya kétszer akkora, mint a teljes népességben: a teljes népesség 19 százaléka, a cigány népesség 38%-a a 15 éven aluli. Az 59 éven felüliek aránya viszont a teljes népességben több mint négyszer akkora, mint a cigányoknál. A teljes népességben 19%, míg a cigányoknál 4,5%.1

A legtöbb cigány gyerek számára már 6 és 14 éves kora között eldől, hogy nem juthat középiskolába.

Az általános iskolát 14 évesen a roma gyerekek 31.3%-a,15 évesen a 43,6 %-a 16 évesen a 62,6%, 17 éves korban 64,4 és 18 éves korban a 77,7 %- a végzi el.

Ebből is látható, hogy a cigány kisebbség soraiból tovább tanulni szándékozó fiataloknak csak igen kis százaléka képes középfokú oktatásban részesülni, hiszen a legesélyesebbek azok a fiatalok, akik a 14-15 évükben járva próbálkoznak meg a továbbtanulással.

A lemorzsolódást illetve a sikertelen általános iskolai pályafutást több dolog is eredményezheti.

A cigány fiataloknak csak igen kis százaléka jár rendszeresen óvodába.

Talán ennek is köszönhető, hogy a gyerekek jelentős hányada szocializációját tekintve éretlenül kerül be az általános iskola első osztályába. Csökkentheti a várt siker esélyeit az is, hogy sok esetben a nem magyar anyanyelvű gyerekek csak igen kis un. konyhai magyar szókészlettel kerülnek be az oktatási rendszerbe, alapvető kommunikációs problémákkal küzdve. A sikertelen tanulóknak (akik nem képesek elvégezni az általános iskolát) 22,9%-a magyar anyanyelvű, 41,6%- román és 48,2%- a cigány anyanyelvű.2

Azok a gyerekek, akik 5 éves korukra sem kerülnek be az óvodai rendszerbe, jelentős többségében 7-8 évesen lesznek első osztályosok.

Az iskolai sikertelenség nem jelent különösebb traumát sem a szülőknél sem a gyermekeknél, hiszen ez a jelenség - sajnos - generációkra visszamenőleg általánosnak tekinthető még akkor is, ha statisztikai adatok utalnak arra, hogy 1971 és 1993 között átalakult a cigány családoknak a véleménye az iskola hasznosságáról.

Van egy speciális kiút tanulónak és pedagógusnak egyaránt. Ez pedig a gyermek áthelyezése speciális iskolákba. Nemzetközi vizsgálatok tanulsága szerint közép és kelet Európában általános jelenség az, hogy a speciális iskolák tanulóinak túlnyomó többsége cigány származású. Ennek a vizsgálatok tanulsága szerint számos oka van. Álljon itt most néhány a teljesség igénye nélkül:

  • a cigány gyermekek születési súlya az átlagos európainál lényegesen kisebb, a problémás, elsősorban alapvető ellátási gondokkal küzdő családi környezet nem képes az ezzel járó pótlólagos terápiákat biztosítani a gyermek számára;
  • az első találkozás a pedagógussal, szülőnek és gyermeknek egyaránt talán éppen a kommunikációs gondok, miatt nem nevezhető sikeresnek;
  • a sikertelenség konzerválása mindhárom oldalról sértődöttséget eredményez, mely tovább rontja a kommunikációs csatornák működését;
  • az ún. normál általános iskolák többségi tanulói stabilabb szocializációval rendelkeznek, könnyebben lesznek szerves részei egy adott osztály közösségének;
  • a cigány tanulók szülei is szívesebben veszik, ha egy olyan iskolába jár a gyerek, amelybe esetleg már ők is jártak, illetve ahova testvéreik, rokonaik is járnak;
  • olyan erős többségi nyomás nehezedik a pedagógusra, hogy az osztály esetleges tanulmányi sikerekért könnyű szerrel megválik az átlagot rontó tanulótól.

Tény az, hogy az úgynevezett elit szemléletű, de önkormányzati fenntartású iskolákban alig vagy csak igen kis számban találhatók cigány gyerekek.

Ha és amennyiben a kisegítő iskolákban eredményesen szerepelnek a cigány tanulók, akkor meg kellene vizsgálni azt, hogy mik azok a momentumok illetve oktatási formák, melyek e sikert előidézhetik.

  • A személyes kapcsolattartás a szülő és pedagógus esetében (kiscsoportos oktatásnál ez nem okozhat komoly megterhelést);
  • A csökkentett követelményrendszer, illetve a személyre szóló oktatás.

Az a statisztikai adat mely szerint a speciális iskolákban tanulók nagyobb számban végzik el az általános iskolát akár 14-15. életévben nem könyvelhető el sikernek, hiszen ezen oktatási intézmények tanulói egyre kisebb eséllyel vesznek részt a középfokú képzésben. (Az indokolatlan, nem kellően megalapozott áthelyezés a speciális iskolában súlyosan sérti az emberi és kisebbségi jogokat.)

Több tanulmány szól az ilyen esetekben jelentkező intézményi átjárhatatlanságról.

Arról azonban mindenképpen szólni kell, hogy a legutóbbi néhány évben javulás mutatkozik a továbbtanulási arányokban. A 14 éves fiatalok 14,3%-a jár szakmunkásképzőbe illetve szakiskolába, szakközépiskolába illetve gimnáziumba az 5,1% főiskolára vagy egyetemre ezek közül kb. a 0,75 % kerülhet.

Ez nem csak a demográfiai hullámvölgynek köszönhető. A rendszerváltást követően új jogszabályok illetve új törvények születtek, melyeknek egy része kedvező hatással volt az oktatásban való eredményes részvételt tekintve.3

 

Kormányzati illetve szaktárcai törekvések 1990-1999 között

A cigányság becsült száma a három északi megyében a legnagyobb.

A legnagyobb hazai kisebbségnek a helyzete sok tekintetben egészen más, mint a többi, a kisebbségi törvényben felsoroltaké.

Az esetükben felmerülő problémák nem elsősorban nyelvi, kulturális, hanem elsősorban szociális, szocializációs és integrációs jellegűek. A munkanélküliség és oktatás területén felmerülő problémákat nem lehet pusztán a kisebbségi jog keretein belül orvosolni.

Az elmúlt 10 esztendő egymást felváltó kormányai abban egyet értettek, hogy állami beavatkozás, intervenciós politika szükségeltetik és valamiféle válságkezelő kormányzati intézkedési tervet kell készíteni azokra a területekre melyek akadályozzák vagy késleltetik a cigányság társadalmi integrációját.

Ezekhez az integrációs esélyjavításokhoz pedig szaktárcai és települési önkormányzati támogatásokra van szükség.

Az 1998-as kormányprogram szerint Magyarországon olyan feltételeket kell teremteni, hogy minden állampolgár, így a kisebbségekhez tartozók is jól érezzék magukat hazájukban.

Más hátrányos helyzetű csoportokhoz hasonlóan a romák esetében is cél a megfelelő életkörülmények megteremtése.

A Kormány a programjában a peremhelyzetű, leszakadt csoportok, tartós munkanélküliek szociális és foglakoztatási rehabilitációjára kiemelt figyelmet fordít továbbá felülvizsgálja a cigányság élethelyzetének javítására vonatkozó korábbi intézkedéseket, terveket és koncepciókat.

Az 1992-ben elkészült cigány oktatási program általános szemlélete a cigányság etnikai kulturális vonásait hangsúlyozza, oktatását a nemzetiségi oktatáshoz hasonlítja kiemelt figyelmet fordít a cigány nyelv és kultúra emancipálására, a ciganológiai tanszékek alapítására valamint a cigány nyelvű tankönyvkiadásra.

Az 1995-ös roma oktatási program közel minden pontjában fenntartja, de jelentősen rendszerezi valamint az oktatási rendszer szintjére pontjára kiterjeszti az 1992-es program sajnos csak részben megvalósult elemeit, célkitűzéseit és tevékenységi területeit.

Az 1995-ös program kiemelt figyelmet fordít a cigány tanulók (tanköteles korúak és fiatalkorú unkanélküliek) felzárkóztatására, tehetséggondozására, valamint az interkulturalitásra.

Cigánysággal kapcsolatos ismereteket kíván oktatni a felsőoktatásban, főleg a pedagógusképző intézményekben.

Ebben a programban a cigányság inkább mint a szociálisan hátrányos helyzetű népcsoport jelenik meg, és intézkedéseit is e problémakör köré összpontosítja.

Az 1997-es kormányzati oktatási cselekvési program gondolkodásmódja és intézkedése, szellemében inkább az 1995-ös program folytatása, bár logikáját tekintve méltán voltak kifogásolható részek benne.

A Nemzeti Alaptanterv a "nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának sajátos elvei"-ről szól, valamint bekerült az interkulturális oktatás fogalma is. E fogalom NAT-ban való megfogalmazásának célja az, hogy a kisebbségekhez és e többséghez tartozó tanulók együtt sajátíthassák el az adott kisebbség népismereti és műveltségi anyagát, vagy akár egy kisebbségi nyelvet.

A NAT-ban van még egy újdonság, mégpedig az, hogy a cigány felzárkóztató program tartalmazhatja valamelyik cigány nyelv oktatását a nyelvoktató oktatási típus követelményeinek megfelelően.

A multikulturalitás illetve az interkulturalitás szemlélete szerint az oktatási rendszerben a különböző kisebbségeket azonos tisztelet és védelem illeti meg mind egymástól, mind a többségtől. Ha elfogadjuk azt a tényt, miszerint az egyetemes kultúra a többségi és a kisebbségi kultúra összessége, valamint azt, hogy ezen összességen belül minden kultúra egyenrangú és azonos értékű, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy a kisebbségeknek nem a többségi kultúrához való felzárkóztatása a cél, hanem az, hogy a többségi társadalom ismerje és tisztelje a kisebbségi kultúrákat csak úgy mint a kisebbségi társadalom teszi azt.4

 

Megtett lépések:

MKM - OM
A középtávú intézkedési terv keretében (1997 nyara) az MKM pályázati formában elnyerhető tandíjtámogatást biztosított cigány származású egyetemi illetve főiskolai hallgatóknak:
1997-ben 153 fiatal részesült 7.322.000, 1998-ban 108 hallgató 2.900.000 Ft. ösztöndíj-támogatásban.

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány A Kisebbségekért Közalapítvány
1997-ben 401 középiskolást és 128 felsőfokú oktatásban résztvevő fiatalt juttatott összesen 29 milliós támogatáshoz.
1998-ban 540 középiskolás és 103 felsőfokú oktatásban résztvevő jutott egy 37 millió forintot meghaladó keretösszeghez.

A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány
Az alapítvány 1997-ben 25 millió forintot fordított 272 általános iskolába és szakiskolába járó fiatal ösztöndíj támogatására, mely összeg 1998/99-es tanévben 30 millióra emelkedett. Az ösztöndíjak érintik az általános iskolában tanuló jeles eredményt elérő (Czinka Panna ösztöndíj), valamint a jó eredményt elért fiatalokat.
Ösztöndíjat kaphattak továbbá azok a fiatal felnőttek, akik félbeszakadt tanulmányaikat folytatva kívántak érettségi bizonyítványt szerezni.

Gandhi Közalapítvány
Míg a Ktv. 1997-ben 325 millió Ft-tal támogatta, addig ez az összeg folyamatosan csökken napjainkig. 1998-ban 230, 1999-ben 210, 2000-ben ez az összeg 200 millióra módosult.
A csökkenés oka többek között az is, hogy a gimnázium körüli beruházások egyre kisebb forrásigényt jelentenek.

Normatív támogatások
Az oktatási intézmények az 1996/97-es tanévben cigány oktatás céljából 68.312 tanuló után, míg az 1997/98-as tanévben 31.034 tanuló után vettek igénybe kisebbségi normatív támogatást.
A két tanév közötti látványos különbséget az okozta, hogy az 1997/98-as tanévben az iskoláknak felzárkóztató programokat kellett készíteni és azt véleményeztetni a helyi cigány kisebbségi önkormányzatokkal vagy ennek hiányában a szakminisztérium illetékes főosztályával.

 

Cigány oktatási modell-intézmények

Kalyi Yag Roma Nemzetiségi Szakiskola
A budapesten működő iskolát a Kalyi Yag Művészeti Egyesület hozta létre 1993-ban.
A szakiskolába az általános iskolai végbizonyítvánnyal rendelkező fiatalok járhatnak.
Az intézmény célja az, hogy a 14-25 éves korú szakképzetlen fiatalok juthassanak egy olyan 2 éves képzéshez, mely nyitottá teszi őket a későbbiekben egy újabb oktatási intézmény irányába.
1996-98 között 59 fő részesült a képzésben.
Az iskolába csak cigány tanulók járnak.

Józsefvárosi Tanoda
Alapítója a Józsefvárosi Tanoda Alapítvány, mely nevében is hordozza alapcélkitűzését:
Elsősorban a főváros VIII. kerületében élő cigány gyermekek iskolai sikerességének javítására és a továbbtanulásuk elősegítésére szövetkeztek.
A képzésben 48 fő vesz részt folyamatosan, melynek 98%-a roma nemzetiségi.
Mindenképpen meg kell említeni, hogy nem hagyományos oktatási forma, így a normatívák csak részben igényelhető az esetükben. Jelentős támogatást a működésükhöz a Soros Alapítvány valamint különféle holland alapítványok adnak.

Roma Esély Alternatív Alapítványi Szakiskola
A szolnoki szakiskolát a Lungo Drom Országos Cigányszövetség hozta létre 1996-ban.
Az iskola célja az, hogy a középiskolából kimaradó, jelentős szociális hátránnyal, általános és szakirányú műveltség hiányával rendelkező cigány és nem cigány fiatalok szakképzettséghez jussanak.
Az Iskolába 70 tanuló jár.

Ariadne Szakképzési és Karriertervezési Iskola
Az Ariadne kulturális Alapítvány hozta létre 1997-ban Budapesten.
Az intézmény segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik képzési hiányosságokból eredően munkanélküliek.
Az FMK-val közösen pályaorientálnak és képeznek évente 90-110 fiatalt, cigányt és nem cigányt egyaránt.

Alapítványi Munkaiskola, Edelény
Az oktatási projektet 1990-91 között egy gyógypedagógusokból álló munkacsoport dolgozta ki.
Az 1996/97-es tanévben 67 fő enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, zömmel cigány származású általános iskolás korú valamint óvodás járt.

Gandhi Gimnázium és Diákotthon, Pécs
Az intézmény fenntartója a Gandhi Közalapítvány.
A közalapítvány célja az, hogy óvodák, általános és középiskolák alapításával és fenntartásával segítse elő a nyitott szellemű, a tudományok iránt fogékony, népéhez és anyanyelvéhez kötődő fiatalok oktatását.
1997-2000 között a közalapítvány 965 millió forinttal gazdálkodott.
A gimnáziumban az 1997/98- az tanévben 180 fő, az 1998/99 es tanévben 218 fő cigány és nem cigány gyermek tanult.

Általános Iskola, Nyírtelek
Az intézmény nyolcosztályos iskola, ahol a cigány tanulók vannak túlsúlyban.
A cigányprogramot 1996-ban indították el. Céljuk minél több gyereket bejuttatni a középfokú oktatási rendszerbe.

Collegium Martineum, Mánfa
Létrehozásának ötlete 1996-ban fogalmazódott meg az Alsószentmártoni Római Katolikus Egyházközség, a St. Martin Caritas, a Pécs Egyházmegyei Caritas, valamint tehetséges cigány fiatalok gondolkodásának eredményeképpen.
A kollégium létrehozói családias, munkára és tanulásra ösztönző légkörben, vállalkozó szellemű polgárokat, a demokrácia gyakorlatában jártas tanult embereket szeretnének nevelni.
Ezt az oktatási intézményt is főleg külföldi támogatásokból tartják fenn.

 

 Kapcsolódások

Kapcsolódó témák

Kapcsolódó linkek

 Gyorslinkek 
 Új Pedagógiai Szemle
 Jelentés a magyar közoktatásról
 Kétszintű érettségi
 Középiskolai mutatók
Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet
1051 Budapest, Dorottya u. 8.
Tel.: (1) 235-7200


www.oki.hu 1997–2014