Informatikaoktatás nem informatika szakosoknak a felsőoktatásban

Dr. Füvesi István
fuvesi@sol.cc.u-szeged.hu

SZTE Számítástudományi Tanszék

1. Bevezetés

A nem informatika szakos hallgatóink képzési tervében mintegy 10 éve jelent meg az informatika, egyes Karok esetében kötelező, míg más Karok esetében szabadon választható jelleggel. Utóbbiak hallgatósága körében az érdeklődés a tárgy iránt fokozatosan alakult ki, a motiváció időközben változott.

A TTK és a BTK tanár szakos hallgatóinak érdeklődési területe jelentősen eltér, így a számítástechnikai fogalmak megértetése, az eszközök rutinos kezelésének megtanítása eltérő módszertani eszközök használatát is igényli.

Ha a hallgató tapasztalja, hogy

• beszámolóit, diákköri dolgozatát, s diplomadolgozatát saját maga gépelheti és szerkesztheti meg egyéni elképzeléseinek megfelelő formában,
• könyveket, folyóiratokat könnyedén felkutathat , s kölcsönözhet, cikkeket másolhat az Internet segítségével,
• kapcsolatot tarthat fenn másokkal elektronikus levelezés útján;

akkor tanárként :

• óravázlatait, levelezését, dolgozat példáit, a jegyek nyilvántartását /általában szakmai és magán adminisztrációját / számítógéppel készíti,
• a SULINET keretében az iskolának juttatott CD-k közül a tantárgyához illeszkedőt beépíti óráiba,
• szorgalmazza további médiák beszerzését,
• saját maga is készít egyszerű prezentációkat szaktárgyához.

 Ehhez a szövegszerkesztők és kisebb mértékben a táblázatkezelők használatán túl támaszkodhatnak a prezentációs programok nyújtotta támogatásra is. Ezek megismertetéséhez a száraz ismeret átadást alkalmas, majdan munkájuk során is hasznosítható alkalmazások bemutatásával lehet színesebbé tenni.

A közgazdász (GTK) hallgatók hálótervükben rögzített időben hallgatják a "Bevezetés az informatikába I. ill. II." elnevezésű 2 féléves kurzust. A TTK nem informatikai szakképzésben résztvevő hallgatói, valamint az ÁJTK hallgatói a "Bevezetés az informatikába" címet viselő 1 féléves kurzus keretében szerzik meg az alapozó ismereteket, melyet szakjuktól függően képzésük különböző oktatási féléveiben is felvehetnek.

A bölcsész hallgatók korábban meglévő Oktatástechnika tárgyából nőtte ki magát informatika oktatásuk. A Kar bármely hallgatója bármikor felveheti tanulmányai során "Az informatika alapjai" című kurzust; s néhány szak kivételével - ahol speciális szakmai jellegű számítástechnikai ismeret birtokába jutnak - ennek keretében kerülhetnek, s ha akarnak akkor kerülnek számítógép közelébe.

Öt éve indult egy mélyebb informatikai ismereteket nyújtó speciálkollégium, jelenleg ennek folytatásaként "A Windows98 és az Office97", illetve "A Windows2000 és az Office2000" című kurzusok látogathatók. Ezeket elsősorban a TTK nem informatikai szakképzésben résztvevő hallgatói (tanár szakosok, biológusok, fizikusok, geológusok, vegyészek), valamint a bölcsészek hallgathatják, de egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik irántuk az egyetem többi karainak hallgatói köréből is. A továbbiakban először ezen hallgatói kör informatikai ismeretszerzési lehetőségeit tekintjük át.

2. A kurzusok indítása és a tematikák változása

(1. ábra)

A kurzusok

Az 1. ábrán a nyíl mentén haladva időrendben követhetjük az egyes témakörök meglétét a képzésben, a táblázatban a használt szoftverek verziószáma illetve a kurzusok iránti igényt is tükröző létszámadatok olvashatók; a( )-ben szerepeltetett verziószám ill. témakör kijelölés azt jelzi, hogy az csak bemutatásra került. A korábbi félévekben meghirdetett speciálkollégiumok névrövidítéseinek jelentése Sp1.: Szövegszerkesztők; Sp2.: Szövegszerkesztés és táblázatkezelés; Sp3.: Microsoft Office for Windows programcsomag.

A 2000 szeptemberében induló új speciálkollégium szükségességét a 7. fejezettől leírtak hivatottak indokolni.

3. Oktatási eszközök és a hallgatói munka feltételei

A (volt!) JATE honlapja a [ 13] címen található. A hallgatókat számítógépes munkájukban legjobban érintő leírások a [ 14] címen érhetőek el, itt olvasható " A hallgatók számítógép használati munkarendje" is, mely részletezi az oktatási kabinetekben található hardver eszközöket és a használható szoftvert. Egyes tanszékeken, kollégiumokban további számítógépek állnak a hallgatók rendelkezésére. A JATE a 4 Karán képzett közel 10000 nappali tagozatos hallgatója számára csupán mintegy 250 PC-t és 32 X-terminált tud biztosítani, ezeken túl a hallgatók a kollégiumokból 100 körüli számú saját PC-vel csatlakoznak a JATE hálózatán keresztül az Internetre. Szorgalmi időszakban a Számítóközpont által üzemeltetett kabinetekben a hallgatóknak a tanrendi órák által korlátozott mértékben van módjuk szabad géphasználatra, főleg a régebbi technológiával kiépített gépeken. Az előadásban szereplő kurzusok tanrendi órái az Irinyi Kabinet 224-es teremhez (2. ábra) kötődnek, az alábbi ismertetés erre korlátozódik.

3.1. Hardver

A Telmat TR 5000, Sun Ultra Enterprise 2 és a VAX 6410 file szerverekhez Ethernet alapú hálózaton csatolt 16 db PC/AT 586 személyi számítógép (cooprocessor; 1.2 Gbyte-os merevlemez; 1.44 Mbyte-os floppy meghajtó; egér és színes 17" VGA monitor).

(2. ábra) Kabinet

3.2. Szoftver

MS-DOS 5.0, Norton Commander 4.0, Windows 3.1, PC/TCP, Telnet, illetve
Windows 98 környezetben: Windows 98, MS Office 97, Internet Explorer, Netscape 4.06.

4. Az alapkurzus és jelenlegi tematikája

A BTK hallgatói számára meghirdetett kurzus neve: AZ INFORMATIKA ALAPJAI, előfeltétel: nincs, a heti óraszám: 2 óra előadás + 1 óra gyakorlat, az értékelés módja: kollokvium és gyakorlati jegy.

Tematika: Alapfogalmak. A számítógép felépítése és működési elve. Hardver alapismeretek: processzor, memória, billentyűzet, monitor, mágneslemez. Szoftver alapismeretek: file, könyvtárstruktúra, operációs rendszerek, felhasználói programok, parancsvezérlés, menüvezérlés.

Adatok gépi tárolása és kezelése. A DOS operációs rendszer jellemzői és alapvető parancsai. A Norton Commander funkciói, kezelése. Tömörített adattárolás, a fontosabb tömörítő programok kezelése. Víruskeresés és irtás.

WINDOWS alapismeretek - az interaktív felhasználói felület kezelése (Windows 98).

A WINWORD szövegszerkesztők kezelése. Fileműveletek, szövegműveletek, blokkműveletek. Formázás (karakterformázás, bekezdésformázás, szekcióformázás, dokumentumformázás). Keretezés, felsorolások és számozások. Fejléc, lábléc, oldalszámozás; lábjegyzet készítés. Szövegrészek keresése, cseréje; ablakok kezelése; rövidítésszótár. Szövegellenőrzés (automatikus javítás, nyelvi segédprogramok ). A WORD 97 (8.0) eltérései a Word 6.0-tól. Stílusok és sablonok. Objektumok beillesztése.

Táblázatkezelés számítógéppel, az EXCEL táblázatkezelő rendszer. Multimédia nyújtotta lehetőségek az oktatásban. Az Internet főbb szolgáltatásai. Elektronikus levelezés.

Ajánlott irodalom: [ 1] , [ 2] , [ 3] , [ 4] , [ 5] , [ 6]

A "Bevezetés az informatikába" kurzus tematikája az előzőektől kicsit eltér. Kurzusaink aktuális tematikája a [ 15] címen érhető el.

5. A speciálkollégium és jelenlegi tematikája

A TTK és a BTK hallgatói számára meghirdetett kurzus neve: A WINDOWS 98 ÉS AZ OFFICE 97, illetve A WINDOWS 2000 ÉS AZ OFFICE 2000, előfeltétel: a Bevezetés az informatikába vagy Az informatika alapjai kurzus, a heti óraszám: 2 óra előadás az oktatási kabinetben, az értékelés módja: kollokvium.

Tematika: Windows alapismeretek(Windows 95, Windows 98, Windows 2000); a Windows 98 munkaasztala, egy tipikus ablak, Intéző, Vezérlőpult, parancsikon készítés.

Az Office programok (Office 97 / Office 2000) egységes kezelése (Irányítópult); az azonos feladathoz tartozó dokumentumok egységes kezelése (Iratgyűjtő); segítség munka közben (Office Segéd).

A WORD 2000 eltérései a Word 6.0-tól, illetve a Word 97-től. Stílusok és sablonok létrehozása, módosítása, használata; körlevél készítése. Objektumok beillesztése( rajzolás, WordArt, … ). Táblázat kezelés Word-ben. Nyomtatási lehetőségek.

Az Excel 97 táblázatkezelő. A PowerPoint 97 prezentációs program. Az Outlook 97: levelezés, naptár használata, névjegyalbum használata. A 2000-es verzió eltérései a korábbiaktól.

Ajánlott irodalom: [ 4] , [ 5] , [ 7] , [ 8]

6. Helyzetünk a hazai és a külföldi felsőoktatási intézményekben folyó hasonló jellegű oktatás rendszerében

Az 1. fejezet végén behatárolt hallgatói kör és informatikai igénye a hasonló jellegű képzést folytató felsőoktatási intézményekben tipikusnak mondható. Magyarországon

• állami egyetemek és főiskolák,
• egyházi egyetemek és főiskolák,
• magán, illetve alapítványi főiskolák

szolgálják a felsőfokú képzést.

(3. ábra)

Állami egyetemek és főiskolák

A Szegedi Tudományegyetem karai:

Állam- és Jogtudományi Kar /**/

• Általános Orvostudományi Kar
• Bölcsészettudományi Kar /**/
• Egészségügyi Főiskolai Kar
• Gazdaságtudományi Kar /**/
• Gyógyszerésztudományi Kar
• Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar
• Mezőgazdasági Főiskolai Kar
• Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar
• Természettudományi Kar /**/

 A volt JATE karait /**/ jelöli.

"Az informatika alapjai" és a "Bevezetés az informatikába" című tárgyak a különböző középiskolákból érkezett és különböző felkészültségű hallgatók egy szintre hozását is célozzák. Az előképzettségüket és a velük szemben támasztható elvárásokat figyelembe véve egy alapozó, elsődlegesen gyakorlati ismereteket nyújtó kurzus keretében ismerik meg a ma hozzáférhető legújabb eszközöket, melyek munkájukat rövid és hosszú távon is segítik. A bölcsész hallgatókon kívül hasonló tematikájú oktatásban részesül az összes nem informatika tanár és az egyéb területeken nem informatikai szakképzésben részesülő hallgató is.

Az alap kurzust végzettek mélyebb ismereteket nyújtó, a szoftverek verzió váltását tartalmában és címében is követő - jelenleg "A Windows 98 és az Office 97", illetve "A Windows 2000 és az Office 2000" címen meghirdetett - speciálkollégiumok keretében válhatnak a szakmai munkájukat segítő informatikai eszközök rutinos használóivá.

(4. ábra) Összehasonlítás

A speciálkollégium keretében a hallgatók évek óta megismerik az ECDL követelményrendszerét, s [ 9] alapján önállóan is hozzáfoghatnak a vizsgákra való felkészüléshez. Hogy ezt bölcsen teszik, az kitűnik az alábbiakból is.

7. Az információs társadalom stratégiai alapja

A "Tézisek az információs társadalomról" című, a Miniszterelnöki Hivatal által kiadott anyag (Bp., 2000 február) az új módon ellátandó funkciókat, feladatokat határozza meg. Ezek közül a felsőoktatást is érintő főbb gondolatok:

7.1 A tudásátadás reformja

Az információs társadalom tudásalapú társadalom, ezért a tudásszervezés és –átadás kiemelkedő jelentőséget kap. A kormányok az elmúlt időszakokban jelentős erőket fordítottak a közoktatás területén a számítástechnikai kultúra elterjesztésére. A befektetett anyagi tőke tudás formájában történő hasznosulását nehezíti, hogy az érdemi közreműködők, a pedagógusok felkészítése elmaradt. A számítástechnikai berendezéseket mint oktatási eszközöket – a különböző, nem számítástechnikai tantárgyak oktatása keretében – jellemzően eddig nem kellő mértékben alkalmazzák.

Ezért:

• lehetőséget kell biztosítani a pedagógusok széles körének, hogy saját szakterületükhöz kapcsolódva megismerjék az infokommunikációs eszközök használatát és hasznosíthatóságát,
• kutatásokat kell kezdeményezni annak érdekében, hogy ezen eszközök és módszerek milyen korosztály számára, milyen tartalmú és szintű tudás átadására alkalmasak, használatuk hogyan építhető be szervesen az oktatási folyamatba,
• ki kell dolgozni a pedagógusok érdekeltségi rendszerét, hogy bekapcsolódjanak ebbe.

7.2 A társadalom egészére kiterjedő oktatás

Az oktatás egyik kiemelten fontos feladata a felkészítés az információk özönének fogadására, kezelésére. Ezért az informatikai készség, a valós és a virtuális világ szétválasztásának, valamint az adott szakterületen a releváns és irreleváns információk kiválasztásának képessége kiemelten fontos. Az oktatásban meg kell jelenniük az erre vonatkozó ismereteknek.

7.3 Az életen át tartó tanulás

Az információ mennyisége és változásának sebessége a megszerzett ismeretek gyorsuló elévülését idézik elő, ezért általánossá válik az életen át tartó tanulás, mely a maitól alapvetően eltérő módszerek alkalmazását követeli meg az iskolai és az önképzéstől egyaránt.

7.4 Az informatika oktatása

Az informatika oktatásának az egész oktatási rendszert át kell hatnia. A közoktatás részét kell képeznie az informatikai eszközök és módszerek megismerésének, megismertetésének, s ezzel összhangban át kell alakítani a számítástechnikai oktatás rendszerét is. A felsőoktatásban a különböző szakmáknak megfelelően a legkorszerűbb ismereteket kell elsajátítaniuk a diákoknak.

Bármely diploma megszerzésének feltétele legyen a korszerű informatikai eszközök használatának képessége az adott szakterület igényeivel összhangban.

Az informatikai ismeretek és az új kommunikációs kultúra elsajátítását, mint az írástudás új formáját, minden magyar állampolgár számára ingyenesen, a közoktatás keretén belül kell biztosítani.

7.5 Pedagógusok át- és továbbképzése

A fiatalok számára egyre több új ismeret, eszközlehetőség áll rendelkezésre, amelyek ismeretbővítő, készségalapozó hatásukat csak érdemben felkészült tanár segítségével érhetik el. A közoktatási törvény alapján az általános és középiskolai tanárok hétévenként kötelezően vesznek részt továbbképzésen. A továbbképzési ciklus ideje ma jóval hosszabb, mint a technika és technológia megújulása. E továbbképzések lehetőséget teremthetnének arra, hogy a tanárok az alapvető informatikai ismeretek mellett a szaktárgyuknak megfelelő speciális ismeretekkel is rendelkezzenek.

A pedagógusok jelenleg nem érdekeltek a további terhek vállalásában. Ezért e képzést kívánatossá kell tenni szakmailag, érzékeltetve, hogy saját szaktárgyuk oktatását segíti, és a diákok számára vonzóbbá teszi a tantárgyat az új ismeretek elsajátítása és alkalmazása, és ha mód van rá, anyagi elismerés járjon az új ismeretek esetleg vizsgával is igazolt megszerzéséért.

 A már megjelent kötettel párhuzamosan kidolgozásra került a „Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira” című anyag, mely hasonló kérdésekre keresi a választ, inkább technológiai megközelítést követve.

 Mindezektől függetlenül a tanárok körében is megfogalmazódtak - szerencsés módon végkimenetele szempontjából az előbbiekkel összecsengő - lépésváltást szorgalmazó vélemények, többek között Békéscsabán /[ 10] /, Pilisborosjenőn /[ 11] / illetve Gödöllőn /[ 12] /; ezek közül a Pilisborosjenőn elhangzottakat, s az azzal összefüggésben azóta történteket tekintsük át.

8. Informatikai írástudás

Főleg külföldön egyre nagyobb tömegek férnek hozzá és használják az informatikai eszközöket ( a "rászorulók" között ingyen osztanak számítógépeket, s ingyenes hálózati hozzáférést biztosítanak). Az is kell azonban, hogy informatikai írástudással rendelkező tömegek jelenjenek meg.

Az Európai Bizottság minisztereinek 2000 március 23-24-i lisszaboni ülésén megfogalmazták, hogy az informatikai írástudás terjedésének elősegítése érdekében olyan bizonyítványra van szükség, amely Európa valamennyi országában megszerezhető, és egységes elvek alapján bizonyítja tulajdonosának számítógép-használói jártasságát. Ez az ECDL. A tagországok számára kitűzött feladat:

• 2001-re minden iskolában legyen Internet hozzáférés;
• 2002-ig valamennyi pedagógus tudja használni az internetet és a multimédia-eszközöket;
• 2003-ra minden munkavállaló és iskoláit befejező, 2005-re pedig valamennyi állampolgár váljék informatikai írástudóvá.

Ma már Magyarországon a köztisztviselők és a pedagógus továbbképzések akkreditált programjai közt is szerepel az ECDL. Törekvés, hogy a diákok az érettségi mellé szerezzék meg az ECDL-nek megfelelő tudást, készséget és képességet is ( tehát nem az ECDL tényleges megszerzése a cél!), épp ezért azokat akik ebből kimaradtak- a jelenlegi egyetemi hallgatókat - fel kellene zárkóztatni, hogy ne termeljük újra azt a kört, akiket a tanár továbbképzés keretében kell ismét ebből a célból viszontlátni.

9. Hogyan tovább?

A tanárképzésben, főleg az egyetemeken még mindig zömmel "Bevezetés az informatikába" jellegű kurzust hallgatnak a hallgatók, amely tematikájában nem lép túl azon, amit egy jobb általános iskola (megfelelő gépi háttér, lelkes tanár), illetve egy átlagos középiskola (tantervileg!) már nyújtani képes diákjainak ([ 10] ,[ 11] ,[ 12] ). A tanrendekben rendelkezésre álló szűkös órakeretben már erre alapozva tovább kellene lépni, s csak a remélhetőleg egyre kisebb számú, talán önhibáján kívül informatikai alapokkal sem rendelkezőket így felzárkóztatni.

A felsőoktatás keretében nyilvánvalóan nem az ECDL tematikája szerint kell oktatni, s vizsgáztatni, de megteremthetjük annak esélyét, hogy a diplomát szerzett hallgatóink önállóan tudjanak ez irányba lépni. Az ECDL előnye: mindegy hogy ki, hol, mit tanult Informatika címszó alatt, ha leteszi a - várhatóan 2001-től megújuló tartalmú - vizsgákat, akkor belföldön is és az EU tagállamok szintjén is összemérhetővé és elfogadottá válik informatikai tudása, mivel az ECDL a hozzáértés olyan szabványosított és elismert tanúsítványa /de nem szakképesítés, s így érettségihez sem kötött!/, amellyel egyszerűen igazolni lehet, hogy valaki elsajátította az információs társadalom által megkövetelt alapvető jártasságokat.

Sajnálatos tény, hogy az iskolákban rendelkezésre álló számítástechnikai háttér segítségével a legtöbb helyen csak önmagát a számítástechnikát oktatják, s csak kevés helyen nyelvet, földrajzot, történelmet, matematikát, fizikát, biológiát vagy kémiát. A tanároknak meg kell ismerkedniük a technikai eszközök biztosította lényegesen kiterjedtebb mozgástérrel és lehetőségekkel, valamint azok ismeretátadásban való alkalmazásával is! Az is feladatuk lesz, hogy ezt az alkalmazást óráról-órára ők maguk valósítsák meg, folyamatosan alkalmassá téve a technikai hátteret saját tevékenységük támogatására, kiteljesítésére, hatékonyabbá tételére / a nagy számban hozzáférhető, oktatást segítő CD-ROM indokolt mértékű bevonásával /; tehát hogy éljenek a számítógéppel segített tanítás lehetőségeivel.

Mit tehetünk mi és most /miközben várjuk, hogy a Tézisekből konkrétum legyen/?

• hallgatóinknak, a leendő tanároknak a legújabb számítástechnikai eszközökön keresztül olyan biztos informatikai alapokat, általános ismereteket nyújtunk, melynek birtokában önállóan is képesek lesznek az állandóan megújuló követelményeknek megfelelni,
• fogékonnyá tesszük őket az új eszközök szaktárgyukon belüli alkalmazása iránt, hogy ha az irányelvek elkészülnek, be tudjanak kapcsolódni az érdemi munkába!

Az iskolának, mint az oktatás centrumának biztosítania kell, hogy az onnan kikerülő tanulók - mindenütt az országban - a kezelés szintjén, illetve a szakterületük által elvárt szinten értsenek a számítástechnikához, (ahogy beszélniük kell egy-két Európában általánosan elfogadott nyelvet is, valamint tudniuk kell úszni és személygépkocsit vezetni). Ez a XXI. század követelménye, e nélkül ugyanis a jövő európai közösségében - ahol, mint munkavállalók már több százmillió társukkal állnak majd versenyben - könnyűnek találtat(hat)nak és a hazai munkanélküliek számát növelhetik.

Hivatkozott anyagok:

Benkő L., Kovácsné Cohner J.: Mindenkinek! a PC-ről –DOS, WINDOWS, Hálózat, ComputerBooks, 1997

Nógrádi L.: PC-iskola

Gyarmati István, stb.: Windows 95 felhasználóknak + Microsoft PLUS, Magyar nyelvű változat, ComputerBooks, Budapest, 1997.

Pétery Kristóf: WORD 97 A magyar nyelvű programváltozathoz, LSI Oktatóközpont, Budapest, 1998.

Dr. Kovácsné Cohner J., Ozsváth M., G. Nagy J.: Office 97, ComputerBooks, Budapest, 1997

Simon Collin: Így működik a számítógépes Multimédia, Merlin könyvek, Park Könyvkiadó, Budapest, 1995

Pécsi Z. : Windows 98 Teljes magyar verzió, ComputerBooks, Budapest, 1998

Gerő J.: PowerPoint 97 Prezentáció és grafika, ComputerBooks, Budapest, 1998

Dr. Kovács T., Dr. Kovácsné Cohner J., Ozsváth M., G. Nagy J.: Mit kell tudni? a PC-ről az OKJ és ECDL vizsgákhoz, ComputerBooks, Budapest, 1998

Dr. Füvesi István: Milyen informatikai ismereteket vár az egyetem a középiskolából jövőktől, INFO ÉRA’99 Informatika és számítástechnika az oktatásban országos konferencia, Békéscsaba, 1999. november 18-20

ECDL Konferencia, Pilisborosjenő, 2000. február 16-17

Networkshop 2000 Konferencia, Gödöllő, 2000. április 18-20

Fontosabb Web-lap címeink

http://www.jate.u-szeged.hu

http://www.cab.u-szeged.hu/local/m/contents.html

http://www.sci.u-szeged.hu/oktatas/