III. 3. Földrajz

Földrajzot négy tanár tanított a program keretében, összesen 27 órában. A tanulócsoportok létszáma átlagos (25, 30, 32), az órák a 9., 10., 11. évfolyamon folytak. Általános iskolában, 5–6. osztályban két tanárnő is tartott 4-4 földrajzi témájú természetismereti órát, ezeket a tapasztalatokat a természetismeret tantárgyról szólva elemezzük. Igen változatosak azok a témák, amelyeket informatikai eszközök segítségével dolgoztak fel a programban résztvevő tanárok.

Általános vélemény az SDT-tananyagokról

A földrajztanítás nagyon fontos eszköze a szemléltetés, ahogyan azt lényegében minden a tanóráról született napló egybehangzóan állítja. Ennek megfelelően a szaktanárok az SDT-s órák alkalmával a tanítás során felhasználható SDT-elemek közül leginkább a képanyagot, animációkat, szimulációkat, interaktív feladatokat és videókat hívták segítségül. A naplók tanúsága szerint a szöveges, hagyományos értelemben vett tankönyvi alap csak kiegészítő funkciót kapott. Tartalmi hibákat nem említettek, egyetlen nyomatékosan visszatérő technikai kifogásuk azonban volt: az animációk túl gyorsak, és nem is lehet leállítani őket, így nehéz követni, megérteni a bemutatott jelenséget. A hibák jegyzékét megküldtük a Sulinetnek.

A felhasználás módja

Nemcsak a számítógép segítségével, hanem bármilyen típusú órán nehéz az eltávolodás a megszokott rutintól. Általában az ismeretközlő résszel indul az új anyag elsajátítása, ezt jó esetben követi a gyakorlás, majd az ellenőrzés. A szakirodalom azonban előnyben részesíti az aktív tanulást és a tudásépítést, vagyis azt, hogy a megismerés tevékenységek során történjen. Bár a kutatás során igyekeztünk ezt szorgalmazni, a megvalósítás nem egyszerű. Kicsiny elmozdulást jelent, de nagyon motiváló, ha az óra a témával kapcsolatos ismeretek összegyűjtésével kezdődik. Érdekes, ha ez minősítés nélküli, de rögzített felsorolás formájában történik, és ezt követi a tananyaggal ismerkedés az SDT-ben, amelynek során mód van az előzetesen felsorolt ismeretek, jellemzők, adatok, állítások ellenőrzésére, módosítására.

Szemléltetésre minden tanár használta az SDT-t és a számítógépet általában véve is. Külön említeni ezt akkor érdemes, ha a szemléltetés nem a tanári magyarázathoz, hanem a tanulók valamilyen tevékenységéhez kapcsolódik. Az egyik feladat során például feladatlappal dolgoztak a tanulók, és a kivetített képeket (azok sorszámát vagy címét) kellett a feladatlap bizonyos cellájába beírni, máskor a kivetítés a feladatlapon végzett munka ellenőrzésére szolgált.

Örültünk annak a feladatnak, amelyben „A víz körforgása” című SDT-ábrát párokban kellett értelmezni a tanár által megadott szavak használatával. Amikor ezzel elkészültek, a pár másik tagja mondta el az animációhoz kapcsolódó ismereteket, de ő már nem látta a megadott szavakat, párja azonban igen, és kipipálta azokat a szavakat, amelyeket társa is használt az ismertetés során. Ez egyrészt minden tanulónak tevékenységet és gondolkodtató kihívást jelentett, figyelni kellett az ábrára és a szakszerű fogalmazásra, együtt kellett működni, és ami nagyon fontos, beszélni kellett.

Az animációk megértésének és a képi nyelv szöveggé alakításának érdekes módja volt a következő feladat.

„Az első animációt közösen elemeztük, majd megkértem egy tanulót, hogy nagyon pontosan, lépésről lépésre foglalja össze az elhangzottakat. Ezzel gyakoroltunk a következő feladatra. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy mennyire lelkesen fogják végrehajtani ezeket a feladatokat, amikor egymásnak kellett a frissen megszerzett információt átadni. Tetszett nekik, hogy a párok egyik tagjának hátra kellett addig fordítania, amíg a párjuk megnézte és megértette az animációt. Miután visszafordultak, lelkesen és nagyon jól elmagyarázták egymásnak az anyagot. Az SDT-s anyagok nagyon egyszerű és mégis hatékony feldolgozásának bizonyult ez a munkaforma.”

Máskor egy témalistát kaptak a tanulók, amely tartalmazott olyan elemeket is, amelyek nem tartoztak az éppen tanult témához, amely a föld vízburka volt. Miután a tanulók párban folytatott megbeszéléssel kiválasztották a megfelelő elemeket, ellenőrizhették munkájuk helyességét az SDT segítségével. Itt tehát a számítógéppel végzett munka a motiválást szolgáló feladat ellenőrzésére, nem pedig induktív ismeretszerzésre szolgált. Az ehhez a témához kapcsolódó SDT-s tesztfeladatokat is párban oldhatták meg a tanulók, a gép melletti kommunikáció az együttműködési készséget is fejlesztette, ugyanakkor a megbeszélés alkalmat adott a tanultak értelmezésére, átgondolására.

A képeket is változatos módon tudták használni az órákon. Előfordult például, hogy az óra eleji ismétlés során egy tanuló a kivetítőn látható, az SDT-ből származó ábra alapján magyarázta el az előző óra anyagát, máskor – szintén a kivetítő segítségével – közösen értelmeztek ábrákat, képeket.

A földrajz tananyagban található videókat is hasznosnak találták a tanárok. Egyik alkalommal megtekintés után a hallott szövegről egyéni munkaformában emlékeztetőt kellett írniuk a tanulóknak.

„Az óra legjobban sikerült feladata a »dictocomp« volt, ...az SDT-ről letöltött videó megnézése után kellett az ott elhangzottakat leírniuk a füzetükbe. Versennyé tettem a feladatot, beszedtem a füzeteket és a legtöbbet írónak járt egy ötös. Az eredetileg tervezett párban ellenőrzést végül azért hagytam el, mert mindenképp fontosnak tartottam a motiváltság fokozását a versenyszellem beiktatására, és ennek a mérését objektívan csak a tanár tudja megtenni. Miután az úgynevezett dolgozatfüzetükbe kértem hogy írják, a következő órán (itt, a kéttannyelvű osztályban) az lesz az óra elején rendszeresen beiktatott röpdolgozat feladata, hogy a most leírtakat kell átfordítaniuk angolra. Hagyományos osztályokban egy röpdolgozat témája lehet az is, hogy ki kell egészíteniük az ott leírtakat további, addigra megszerzett ismereteikkel.”

Az interaktív tesztek alkalmazásának egyik módja lehet, hogy a tanulók – egyénileg, párban vagy kiscsoportban – a füzetbe írják a válaszokat, és ezután kerül sor az online megoldásra, akár a kivetítő segítségével, közösen ellenőrizve a feladatmegoldás helyességét.

E tantárgy keretében is sok diák és tanári PowerPoint bemutató készült. A projekt során mindhárom témafelületben (természetföldrajz, társadalom- és gazdaságföldrajz) születtek egyéni és csoportmunkában hasznosítható diabemutatók. Az Almási Utcai Általános Iskola tanulói az általuk készített anyagokat a programzáró konferencián is bemutatták, illetve ezek a munkák honlapjukon is megtekinthetők. Általánosnak mondható, hogy az elkészült diákmunkák bekerültek az iskola által használt keretrendszerbe.

Érdekes szorgalmi feladatot is kaptak a tanulók a PowerPoint használatára. Akinek kedve volt hozzá, a tanári prezentációt letölthette otthon a keretrendszerből, és továbbfejleszthette formailag és tartalmilag is. A diákok (és a tanárok) bemutatóinak színvonala igen széles skálán mozog. Örömmel tapasztaltuk, hogy egyre inkább megérti és tanítja is mindegyikük, hogy a sok, folyamatos szöveg alkalmazása nem felel meg az eszköz sajátosságainak, a vázlatszerű megfogalmazás, a tények, adatok befoglalása, valamint az illusztrációk helyes használata nagyon hatékonyan segíti az előadást, legyen az tanári magyarázat vagy tanulói kiselőadás. Több esetben szinte bravúros megoldások is születtek, a prezentáció animációkat, videókat, hanganyagot is tartalmazott.

Egy alkalommal projektmunkában, hosszabb idő (2 hét) alatt készítettek prezentációt a tanulók kooperatív csoportmunkában. A csoport tagjai előre szerepeket kaptak: volt korrektor (a csoportmunka nyelvi helyességéért, a stilisztikájáért felelt), időfigyelő (feladata a projekt a vég- és részhatáridők betartatása volt), feladatfelelős (a csoporton belüli jó feladatvégzésért, belső kommunikációért felelt), szóvivő (ő számolt be a csoport munkájáról, kapcsolatot tartott a tanárral). Az SDT-n kívüli forrásokat is használhattak, szempontokat azonban sajnos nem kaptak sem a munkához, sem az értékeléshez.

Az informatika további szerepe

Nagyon gazdag és változatos az internetes eszköztár és tartalom, amit beépítettek a tanárok az órákba. A Google Earth¹ program a térképet egészítette ki, mivel megmutatja a Föld bármely részét. Valójában olyan interaktív internetes „térkép” ez a szoftver, ami a valóságot mutatja, nem annak grafikus ábrázolását, így egy-egy folyó rajzának, egy-egy ország vagy kontinens felszíni jellegzetességeinek, egy-egy város elhelyezkedésének megismerése izgalmas felfedezéssé válik a segítségével. Madártávlatból mutatja a Földet a National Geographic folyóirat internetes honlapján az Eye in the Sky program is. A pedagógusok széles látókörére utal, hogy a globális problémákra is felhívják a tanulók figyelmét, és ezek tanulmányozásához is ajánlanak, illetve használnak internetes forrásokat.

Gyakran kerestek a tanulók képeket az interneten, például akkor, amikor prezentációt kellett készíteniük. Ehhez általában a Google keresőprogram képkeresőjét vették igénybe. Használtak például menetrendeket, útvonaltervező programot, amikor Magyarország közlekedéséről tanultak. Akadt olyan (egyébként nagyon gazdag) turisztikai honlap is, amit hazánk nemzeti parkjainak megismerésére látogattak meg, de egyébként is jellemző, hogy a nem utazási irodákhoz kötődő turisztikai honlapok² jó forrásnak bizonyultak.

Az is előfordult, hogy a Sulinet Digitális Tudásbázis anyagát egy korábban már használt CD-hez hasonlította a tanár a naplóban, és bár az SDT-animációkat hasznosnak találta, mégis megjegyezte, hogy a CD-ROM³ interaktívabb volt. Ez a kéttannyelvű gimnáziumban történt, ahol a nyelv nem akadály. Néha egy-egy SDT-anyagot más forrásokból egészítettek ki, ez történt például az Európai Unió szervezetét és szimbólumait illetően is, amikor bővebbnek és autentikusabbnak találta a tanárnő az Európai Unió hivatalos honlapjának magyar nyelvű információit. Felhasználták az Ecostat kutatási anyagait az euróról, a forintról és az euróövezet gazdasági jellemzőiről, de ehhez a témához a Pénzügyminisztérium honlapján talált tájékoztató és a HVG online verziójának megfelelő cikke is forrásként szolgált az órán.

Módszertani és nem tartalmi érdekesség az interaktív tábla mint új eszköz. Ezt csak egy tanár alkalmazta földrajztanításra a projekt keretében, de számos új elemmel egészült ki korábbi gyakorlata. A tanári magyarázat szemléltetése mellett a mentor tanácsára már a tanulókat is bevonta a tábla használatába. Berajzolhatták például a kivetített Magyarország-térképre az autópályákat és a főbb vasútvonalakat, máskor az idegenforgalmi körzeteket. A pármunkában gyűjtött és a megfelelő mappába, a szerverre elmentett képeket is az interaktív táblára vetítették ki, hogy az egész osztály megnézhesse. Felmerült az óravázlat kivetítésének ötlete a jegyzetelés megkönnyítésére. Ez is lehet hasznos segítség a tanulás fejlődésének még abban a szakaszában is, amikor az általános iskolában alkalmazott másolás és a diktálás helyét fokozatosan átveszi az önálló jegyzetelés.

Érdemes megjegyezni, hogy elég széles körben elterjedt egy bizonyos félelem az interaktív táblával kapcsolatban. Miközben mindenki elismeri, hogy remek eszköz, amely alkalmas akár a tanítás forradalmasítására is, sokan látják benne a frontális tanítás megerősítésének, további uralkodásának legalizálóját is. Gyakori ugyanis, hogy az interaktív táblával csak a tanár van kapcsolatban, a tanulók nem dolgoznak rajta, holott nagyon jól használható az aktív tanulás eszközeként is.

Tudáspróba, óra végi megerősítés és ellenőrzés céljából sokszor készítettek a tanárok feladatlapokat, természetesen számítógéppel. Tanulásirányító, az önálló vagy páros, illetve csoportmunkát segítő, munkáltató feladatlappal is találkoztunk, ezeket tartottuk igazán értékesnek. A globális környezeti problémákkal kapcsolatos feladatlapot például a keretrendszerben (Think.com) helyezte el a tanárnő, és ott biztosította az internetes munkához szükséges linkeket is. Az egész órát irányító, sőt a házi feladatra is kitérő feladatlap egészében véve is nagyon érdekes, itt azonban azt emeljük ki, hogy a páros munka eredményeként a többiek által készített prezentációkat a tanulók otthon nézték meg, és a tanár által megadott értékelő kérdésekre e-mailben kellett válaszolniuk úgy, hogy a tanár is szerepelt a címzettek között. Nagyon értékes eleme volt a tanári munkának az is, hogy előre megadott néhány könnyen értelmezhető szempontot, amelyeket a prezentáció készítésekor és értékelésekor egyaránt használtak. A napló tanúsága szerint pezsgő levelezés bontakozott ki e feladat kapcsán.

Érdekesség, hogy olyan jó munkák születtek, hogy a tanár megváltoztatta eredeti szándékát, és tanórát is biztosított arra, hogy a bemutatókat közösen megnézzék. Ez külön ösztönzést adott a tanulóknak, tovább csiszolták munkájukat, mielőtt előadták.

A feladatlapokat néha nyomtatott, máskor digitális formában vagy mindkét formátumban megkapták a tanulók, tehát a Word programot a tanárok és a diákok is aktívan használták. A feladatlap-készítés mesterségét is igyekeztünk a tanárok szakmai fejlődésének részévé tenni. Sokaknak problémát jelent az esztétikus feladatlap formátuma, nem tudnak kipontozott sorokat készíteni, nem ismerik a tabulátor használatát, illetve túl sok formázást használnak, és ettől a feladatlap zavarossá, kuszává válik (többféle betűméret, szín és stílus). Sokan nem vették figyelembe, hogy az elvárt hosszúságú szöveg beírására megfelelő helyet kell hagyni. Szintén gyakori hiba, hogy a feladatlapon nem szerepel az óra címe vagy témája, nincs hely a tanuló nevének és a dátumnak. Kevesen használtak a tananyaghoz kapcsolódó (az SDT-ből lementett) képeket a feladatlapon.

Megjelent a felhasznált programok között az Excel is, angol nyelven, részletes angol utasítások alapján, egy angol webhelyről gyűjtött adatok használatával klímadiagramot kellett készíteni a tanulóknak. Ehhez a témához angol nyelvű teszteket egy angliai, érettségire való felkészülést szolgáló webhelyen is találtak. A Excel táblázatkezelő program használatával könnyen lehet éghajlati görbéket készíteni, ezzel egyrészt megtanulható az éghajlati ábrák helyes olvasása és használata, illetve a táblázatkezelő program alkalmazása, a grafikonrajzolás gyakorlása is autentikusan történik. Kördiagram is készült Excel-használattal, egy tanuló kezelte a gépet, munkájának lépéseit a kivetítőn követte az osztály, ők a füzetbe készítették el a diagramot. A kördiagram közös elkészítése remek alkalomnak bizonyult a táblázatkezelés ismétlésére és gyakorlására.

A számítógéppel kitöltött feladatlapok beadására a keretrendszer mellett az e-mailt is használták.

A kiegészítő keretrendszer

Földrajztanítás során a Think.com keretrendszert használták a tanárok. A Learning Gateway iskolájában is folyt földrajztanítás a projekt keretében, de ezt a rendszert olyan későn sikerült az adott iskolában installálni, hogy feldolgozható mennyiségű tapasztalatot ott nem szereztek. A Think.com alkalmas volt arra, hogy tanórai vagy tanórán kívüli felületként tanítást segítő szerepet töltsön be, segítségével szervezték a tanulást a tanárok. Egyrészt az elektronikus feladatlapok tárhelyeként szolgált, másrészt az elkészült diákmunkák (például ppt) bemutató helyszíne volt, harmadrészt kommunikációs lehetőségeinek segítségével a tanórán kívüli csoport- és egyéni munkát, projektfeladatot, kooperatív munkaformákat segítette, üzenőfalként is szolgált. Leggyakrabban itt helyezték el a tanárok azokat a linkeket is, amelyeket az órai vagy az otthoni munkához forrásként megjelöltek. Az egyik tanár naplójából megtudtuk, hogy a keretrendszer használata sokkal személyesebbé tette kapcsolatát a tanulókkal.

Tanulói visszajelzések

A tanárok arról számoltak be, hogy a tanulók szívesen, sok esetben lelkesen dolgoztak, és iskolán kívül is folytatták társaikkal a kooperatív tanulást. Arról is hírt kaptunk azonban, hogy egyes tanulócsoportok esetében idő kell ahhoz, hogy a számítógéppel folytatott munkát, az ilyen órákat épp olyan komoly ismeretszerzésnek tartsák, mint a hagyományosokat, és ne úgy értelmezzék, mint valami különleges szórakozást, amelyről nem kell majd számot adniuk.

Szakmai fejlődés

Minden tanár szakmai fejlődésről számolt be, volt, akinek ez pedagógiai-módszertani téren jelentett nagyobb lépést, mert korábban nem alkalmazott kooperatív munkaformákat, míg mások technikailag, az informatikai eszközök használatában elért személyes fejlődésről számoltak be nyomatékosabban. Élményszerű elemeket sok naplóban és beszámolóban találtunk, amelyek rámutatnak, hogy sok számítógéppel segített óra (és a felkészülés ezekre, illetve az órák utóélete) a tanárok számára is kellemes felfedezés volt – még akkor is, ha mindenki kiemelte a megnövekedett munkaterheket.