I. A kutatás bemutatása

I. 1. Bevezetés

A 2003-as országos közoktatási informatikai mérés¹ és a Sulinet Programiroda tanár-továbbképzési programjához készült kvalitatív kutatás², valamint az OKI különböző kérdőíves vizsgálatai (obszervációs kutatás, informatikaérettségi-vizsgálat³) egyaránt azt mutatják, hogy az informatikai eszközök tanórai használata a magyar közoktatásban még nagyon kevéssé terjedt el. Jogosnak tűnik a kérdés, hogy a nagy fejlesztési programok hatására megnövekedett tartalomkínálat és a Sulinet Digitális Tudásbázis mint tartalomkezelő keretrendszer, valamint a tanártovábbképzések nagy száma hozzájárul-e folyamat felgyorsulásához.

A fejlesztések jelentős része a Sulinet Express Program keretében történt, de más pályázatok is gazdagították az egyre bővülő tartalmi kínálatot. Napjainkban a Nemzeti fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési operatív programjának támogatásával folytatódik a munka, nem csak a tartalom gyarapodik, hanem a tanulást segítő keretrendszerek is egyre többet tudnak. Tovább fejlesztik ugyanis magát az SDT-t, szeptembertől várhatóan nyilvános lesz a szerkesztő program, amelynek segítségével a tanárok maguk is létrehozhatnak digitális tartalmakat az SDT-ben tárolt elemekből: képekből, hangokból, szövegekből, filmekből, animációkból, szimulációkból, feladatokból stb. Ugyanakkor várhatóan birtokba vehetik az iskolák azt a keretrendszert is, amellyel már a tanulási folyamatot is hatékonyan szervezhetik, és a tanulók munkáját, valamint teljesítményét is követhetik, az Educatio LMS-nek nevezett tanulásmenedzsment keretrendszert. Elindult a tanár-továbbképzési programok egy újabb szériája, amely a tanórai alkalmazásra fókuszál. Egy ilyen moduláris képzést a Sulinet Programiroda fejlesztett ki, a tanárok a SuliNova szervezésében vehetnek részt a tanfolyamokon. A másik módszertani jellegű informatikai tanártovábbképzés a szintén akkreditált, nemzetközi összefogással készült és működtetett EPICT kurzus. Ez utóbbinak a lokalizálása, magyar viszonyokra való alkalmazása az ELTE Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központjában történt, ez az intézmény a nemzetközi EPICT konzorcium magyar tagja. Képzéseket az akkreditált képzőhelyek indíthatnak

Az informatikai fejlesztésekbe, az iskolai alkalmazás lehetővé tételébe fektetett anyagi és szellemi energia megtérülésének folyamatát, az eszközök birtokbavételét, a módszerek terjedését és az egész összetett program hatását vizsgálja az „SDT-monitor” elnevezésű hároméves – reményeink szerint ciklikusan ismétlődő – kutatás-fejlesztési projekt, amelyet 2005 decemberében kezdtünk. Munkánk épít a HEFOP 3.1. keretében zajlott kutatás eredményeire, amelynek segítségével ajánlásokat fogalmaztunk meg a tananyagfejlesztők számára, hogyan segíthetik hatékonyabban a tanárok munkáját⁴.

Mivel sem a 2004-ben nyilvánosságra hozott Oktatásinformatikai stratégiának, sem a Sulinet Expressz Programnak nincsenek még indikátorai, ahhoz is szeretnénk hozzájárulni, hogy a hároméves projekt ideje alatt aktuális újabb Informatikai stratégia kidolgozásakor már ezek a jelzőszámok is megszülessenek, így egyszerűbbé váljon az informatikai fejlesztések hatásának vizsgálata, valamint a módszertani kultúra változásának követése. A HEFOP keretében már kötelező volt az indikátorképzés, a siker kritériumainak meghatározása. Ez lehet a kiindulási pont, amikor a nemzeti Oktatásinformatikai stratégia következő változatának monitorozására, mérésére, értékelésre készülünk.

A „Self-review Framework” (2006 márciusától) lehetőséget ad az angol iskolák és felsőoktatási intézmények számára, hogy értékeljék és fejlesszék az IKT alkalmazását, főként pedig arra szolgál, hogy növekedjék a segítségével azoknak az iskoláknak a száma, ahol stratégiai tervezés és hatékony alkalmazás folyik. Ehhez a sémához kapcsolódik az „ICT mark”, vagyis egy olyan embléma, amelyet akkor kap meg az iskola (intézmény), ha jó gyakorlatot folytat és ezt elismerteti, akkreditáltatja. Ez egyfajta minőségi márkajegy, amelynek elérése olyan motiváló erő, amelynek segítségével jelentős változást várnak az egész országban. Az önértékelési séma egyúttal a tervezésben is segít, megmutatja az utat, hogyan válhat az intézmény elismert, sikeres IKT-alkalmazóvá. Mivel az indikátorok nálunk még egyáltalán nem jelentek meg, érdemes lenne a rendszert tanulmányozni.

Az SDT-monitor elnevezésű kutatás-fejlesztési projekt számára a következő kutatási és fejlesztési feladatokat fogalmaztuk meg:

I. 2. Kutatási feladatok az első évben

Az SDT-monitor első évében eredeti szándékaink szerint csak az informatikai eszközök használatában élenjárónak tekintett iskolák körét szerettük volna mérni, hogy a kipróbált, szükség szerint módosított online kérdőívekkel azután rendszeres méréseket folytassunk, a teljes projektidőszakban összesen három alkalommal. E méréssel ugyanakkor kontrollcsoportot teremtettünk a fejlesztési feladatok eredményeinek értékeléshez. Miután a fejlesztés módszertani jellegű, és a mérés fókuszában is a tanórai alkalmazás áll, a kérdőívek alkalmasak arra, hogy az informatikai eszközök tanórai alkalmazásának szintjét, a használathoz kötődő módszereket feltárják, ugyanakkor a fejlesztő munkában résztvevő iskolákban lezajlott változást is megmutassák: ugyanazt a kérdőívet használtuk tehát e két célra. Mivel azonban az online kérdőívek előállítása sokkal hosszabb időt vett igénybe a tervezettnél, ezért a kutatásba eredetileg bevonni kívánt iskolák e-mailben kapták meg a kérdőíveket, és a feldolgozás is hagyományos módszerekkel történt.

A minta adatgyűjtés alapján választódott ki. Mivel a Sulinet Programiroda az SDT gazdája, és a Sulinet koordinálja a legtöbb olyan hazai projektet is, amelyek az informatikai eszközök pedagógiai célú használatával kapcsolatosak, először tőlük kértük meg azoknak az intézményeknek a listáját, amelyek ilyen projektekben már sikeresen vettek részt, bizonyították elkötelezettségüket, alkalmasságukat. Így kerültek be a mérésbe első helyen a jól dolgozó Innovatív Iskolák⁵ (az Európai Innovatív Iskolahálózat tagjai), nekik ugyanis már pályázásuk idején informatikai tervvel kellett igazolniuk motiváltságukat, és bekerülésük óta is számos hazai és nemzetközi innovatív projektben fejleszthették módszereiket és technikai felkészültségüket is. Hasonló módon az Oktatási Minisztériumtól és az ELTE Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központjától is kértünk javaslatokat. Összegyűjtöttük azokat az iskolákat, amelyek a kutatást folytató intézmény, az Országos Közoktatási Intézet irányításával vettek részt különféle informatikai jellegű programokban.

A kérdőívet 62 iskola kapta meg, 33 iskola küldte vissza mindegyiket. Külön kérdőív készült ugyanis az igazgatók, az informatikáért (is) felelős igazgatóhelyettesek, valamint a tanárok számára. A tanárok közül egy az IKT használatában jártas humán és egy reál szakos tanárt kértünk a kitöltésre. Több válasz is érkezett volna, de a határidő lejárta után. Mivel eredetileg csak 30 iskolával akartuk elvégezni a mérést, megelégedtünk az időre beérkezett válaszokkal.

Kutatási feladataink az OM kérésére kibővültek: már az első évben is történt országos mérés. Ennek idejére, 2006. április közepére készültek el az online kérdőívek, amelyeket a jövőben is alkalmazni kívánunk. Ennek a kibővített mérésnek az eredményeit egy külön tanulmányban publikáljuk, a feldolgozás 2006 novemberében kezdődik.

A kérdőívek tehát két kérdéscsoportra adnak választ, először is megmutatják, mennyire felkészültek, milyen informatikai eszközöket használnak az innovatívnak tekintett iskolák, milyen „digitális pedagógiai” módszereket alkalmaznak, és mennyire vették birtokba a Sulinet Digitális Tudásbázis által nyújtott lehetőségeket és módszereket. Az első teljes mérést tekintjük bázisnak, és ehhez képest tudjuk majd megállapítani a fejlődés, változás irányát és mértékét. Másodsorban arra mutatnak rá a kérdőívekből származó adatok, hogy a fejlesztő munkába bevont hat iskola a mentorált innováció hatására hogyan fejlődött az informatikai eszközök tanórai használata terén. A fejlesztésből származó információk azt is megmutatják majd, milyen nehézségekkel kell megküzdenie az IKT használatában eltérő mértékben fejlett iskoláknak, és melyek azok a módszerek, eljárások, amelyek valóban növelik az oktatás, a tanulás minőségét.

A fejlesztésre vonatkozó adatfeldolgozás eredményeit az 1. sz. melléklet tartalmazza

I. 3. Fejlesztési feladatok az első évben

Az informatikai tanórai alkalmazását tekintve élenjáró iskolák kiválasztása úgy történt, hogy levélben megkerestük a kutatási ágon a felmérésbe bevonni szándékozott intézményeket, és felajánlottuk a részvételt a fejlesztésben. A jelentkezők közül a feltételek feltérképezése után választottuk ki azt a hat iskolát, ahol a fejlesztés folyt. Felsoroltunk egy eszközlistát, és ezek elemeire lehetett pontot kapni, meglétük az IKT-eszközökkel ellátottság egy-egy indikátorának számított. A jelentkezők közötti választás szempontja a technikai feltételeken túl az volt, hogy e kis minta minél többféle iskolatípust és minél több vidéket képviseljen, s legyen közöttük négy kifejezetten haladó és két olyan iskola is, akik kezdőnek számítanak ugyan, de rendelkeznek a feltételekkel, illetve szívesen fejlődnének ezen a területen.

A mentorált innováció módszerével dolgoztunk, ezt már korábbi projektünkben⁶ is sikerrel alkalmaztuk, ezzel a módszerrel dolgoztak a kutatók a Roma informatikai projektben, illetve az Információs technológiák és az oktatás minősége elnevezésű korábbi projektben is⁷. Esetünkben a mentorált innovációnak az a lényege, hogy a pedagógusok egy-egy csoportja hosszabb együttműködésre vállalkozik, munkájukat mentor segíti. Először egy központi tréningen megismerkednek a kutatás-fejlesztés céljaival, hogy el tudják kezdeni a munkát. Ezután a projekt záró találkozójáig már csak helyi, az iskolában tartott képzéseken vesznek részt. A pedagógusoknak belső műhelymunkát is kell folytatniuk, különböző módszerekkel intenzívebbé tesszük iskolán belüli szakmai együttműködésüket, igyekszünk ezt a projektben részt vevő iskolák között is megteremteni. Állandó szakmai segítséget a mentor jelent, a vele való gyakori személyes találkozás és a folyamatos e-mail kapcsolat a garancia a valódi fejlődésre. Ő segíti a belső szakmai kommunikáció megindulását és tartalmassá válását is.

I. 4. A fejlesztés résztvevői

A fejlesztőmunka hat iskolában zajlott: Almási Utcai Általános Iskola (Makó)⁸, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Eötvös József Gimnáziuma és Kollégiuma (Tata), Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola (Budapest), Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskola (Budapest)⁹, Móra Ferenc Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium (Szeged), Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium (Budapest).

Minden iskolában öt tanár vett részt a munkában, s mivel önként vállalták a projektben való részvételt, a tanított szaktárgyak alakulására nem volt befolyásunk, de elég széles a lefedett tárgyak köre: magyar, történelem, média, földrajz, biológia, kémia, fizika, közgazdaságtan, osztályfőnöki, egészségtan és informatika. Egy-egy tanár általában egy vagy két osztályban alkalmazta az SDT-t és az informatikai eszközöket (a program keretében összesen 55 tanulócsoportban, illetve osztályban), de olyanok is voltak, akik a sikeren felbuzdulva más osztályokban, a projekt keretein kívül is tartottak így órákat. Összesen 970 tanulót érintett a program, 10 évestől a fiatal felnőttekig, akik felnőttoktatás keretében készülnek az érettségire. Több olyan osztály is volt, ahol nem csak egy tárgyat tanítottak a projekt keretében számítógépes támogatással, őket egyszer vettük be a létszámba.

Minden iskolában volt egy kapcsolattartó (általában az egyik résztvevő pedagógus, egy esetben a projekt informatikai segítője). Azt vártuk, hogy a kapcsolattartók összefogják a munkát, nyilvántartják a feladatokat és a haladást, ez azonban nem mindenhol működött megfelelően, ezért a mentoroknak és a témavezetőknek a vártnál többet kellett foglalkozniuk efféle adminisztratív tevékenységekkel. A kapcsolattartók feladata volt az is, hogy a projekt dokumentumait és a legfontosabb e-maileket egy dossziéban gyűjtsék, és azt állandó referenciaként bármikor a többi kolléga rendelkezésére bocsássák.

Gondoltunk arra is, hogy az informatikai eszközök tanórai alkalmazása számos technikai problémával jár majd, ezért a rendszergazdát vagy informatikust is bevontunk a munkába minden iskolában. Az volt a feladatuk, hogy segítsék a pedagógusokat, biztosítsák a kutatás során használt keretrendszer (lásd később részletesen) működését, és naplózniuk is kellett az igényelt segítséget. Kiderült, hogy ezek a kollégák kommunikálnak a legnehezebben, s bár azt gondoltuk, hogy ők szinte egész nap a számítógép előtt ülnek, ezért gyakori visszajelzést kapunk majd arról, hogy milyen problémák adódnak, - ez nem így történt. Az egyik iskolában egyáltalán nem volt szükség segítségre, a tanárcsoport (amelynek egyébként a rendszergazda is tagja történelemtanárként) megoldotta az összes technikai problémát is. Egy rendszergazdáról semmit sem tudunk, mert a projekt során nem sikerült vele kapcsolatot teremteni (szerződését felbontottuk), a többiek beszámolója sem mutatja, hogy sok problémával küzdöttek volna a kollégák. Azok voltak talán a leginkább igénybe véve, akik a Learning Gateway keretrendszert telepítették, és működését biztosították¹⁰.

A mentorok kiválasztásában fontos szerepet játszott a módszertani felkészültség és az informatikai jártasság. Ezt fontosabbnak tartottuk, mint az SDT alapos ismeretét. Egy-egy mentor két iskola munkáját segítette. Megnézték és véleményezték az óravázlatokat, szorgalmazták a kooperatív, aktív tanulási formák alkalmazását, igyekeztek, hogy a tanárok minél több kreatív feladatot adjanak a tanulóknak a számítógépes és a számítógép nélküli munka során is. Két tréninget tartottak mindkét iskolájukban, ezeken óravázlatokat és feladatlapokat elemeztek, és a felmerülő gondokat beszélték meg. Iskolánként a tréningeken kívül három látogatást kellett tenniük, ilyenkor egy-két órát is megfigyeltek, és a tapasztalatokat megbeszélték. Szorgalmaztuk, hogy a mentorral együtt más kollégák is látogassák az órát, hogy a tapasztalatokat szélesebb körben is meg lehessen vitatni. Nagyon fontos feladat volt a virtuális mentorálás: a tanárokkal való állandó és aktív e-mail kapcsolat, ami nagyon sok esetben tartalmas szakmai párbeszédet jelentett. Mindhárom mentornak alapos tapasztalata van a digitális tananyagfejlesztés és a kooperatív pedagógia terén, ketten a sulinetes tartalomfejlesztésben is dolgoztak, dolgoznak, mindannyian gyakorlott szakértők, hosszú ideje végeznek tanácsadói munkát, és gyakorló tanárok is. (Dancsó Tünde, Csibi Erzsébet, Diószegi Endre)

Mivel a kutatás-fejlesztési projektbe bevontuk három digitális keretrendszer használatát, ennek a munkának a segítésére külön szakembereket kértünk fel. A Microsoft Class Server és Learning Gateway szoftvereit a Mórában és Az Almásiban telepítették, a szükséges támogatást a Microsoft oktatási igazgatója, Merényi Ádám biztosította, iskolánként két-két helyszíni műhelymunkán vett részt, és a Microsoft technikai szakemberrel is támogatta a projektet. A Moodle szabad forráskódú, ingyenes tanulásmenedzsment rendszer, de ennek alkalmazásához is segítőt kértünk Pethő Balázs (ELTE) személyében, aki a rendszert már régóta használja és az ELTE-n működteti is. Az iskolai helyi tréningeken túl e-mailben is segítette a tanárok munkáját a Kalmárban és a Leöveyben. A Think.com az Oracle szoftvere, ennek kezelését az Oracle oktatási igazgatója, Sulyok Myrtill segítségével szintén két-két délután sajátíthatták el a tanárok az Eötvösben és a Szabó Lőrincben. Munkánkat mindkét cég támogatta szakmailag és anyagilag is.

Mint az Országos Közoktatási Intézet minden kutatását, a mi munkánkat is egy külső és belső tagokból álló szakmai bizottság segítette, mint tanácsadó testület. Ebben az OKI-n kívül az Oktatási Minisztérium (2 fő), a Sulinet (1 fő) és az ELTE (1 fő) vett részt. A Sulinet munkatársa, Főző Attila nem csak a szakmai bizottság tagjaként, hanem a nyitó tréningen az SDT bemutatásával is hozzájárult a munkához. Tagja volt a levelezőlistának, a projekt legfontosabb kommunikációs csatornájának, és időnként segített megoldani az SDT-vel kapcsolatban felmerült problémákat. Kárpáti Andrea (ELTE) pedig a szakmai tanácsadás mellett e tanulmány szakmai lektoraként is közreműködött.

I.5. A módszerek

I.5.1. Kérdőíves vizsgálat

A kérőíves vizsgálat kettős célt szolgált, felhasználtuk a kutatásban és a fejlesztésben is. A kutatás ágán azt a szerepet töltötte be, hogy felmérjük az informatikai eszközök használatában élenjáró iskolák gyakorlatát, s az így kipróbált kérdőívet a szükséges módosítások után a tervek szerint a 2. és a 3. kutatási évben még három alkalommal használjuk, de ekkor már minden általános és középiskolában. Ez a folyamatos mérés és az eredmények összehasonlító elemzése az SDT-monitor kutatás magja, lényege.

Háromféle kérdőív készült, egy az igazgató, egy az informatikáért felelős igazgatóhelyettes, egy pedig a tanárok részére. A tanári kérdőív kitöltésére egy – az informatikai eszközök tanórai használatában jártasnak számító – humán és reál szakos tanár kiválasztását kértük az igazgatóhelyettestől. Az igazgatói kérdőív célja az intézmény filozófiájának, az informatika alkalmazásával kapcsolatos pedagógiai céljainak feltárása volt. Azt szerettük volna megtudni, hogyan illeszkedik az informatikai eszközök használata, az informatikai kultúra az intézményvezető elképzeléseibe. Az igazgatóhelyettesektől főként az iskola felszereltségére, valamint a tanárok informatikai és informatikai módszertani képzettségére, az IKT tanórai használatának lehetőségére vonatkozó információkat kértünk, tehát az intézményben megvalósuló gyakorlat vezetői képe mutatkozik meg válaszaikban. A tanárok kérdőíve a tanórai gyakorlatra és az ezt befolyásoló személyes és környezeti tényezőkre irányult. Meglehetősen sok kérdés vonatkozott az informatikai eszközök használatának céljára és módszereire.

A fejlesztés eredményeinek mérésére ugyanezeket a kérdőíveket alkalmaztuk a 6 projektiskolában, és a fejlesztés szempontjából kontrollcsoportnak tekintett 27 másik intézményben. Abban a hat iskolában, ahol a fejlesztés folyt, a munka megkezdése előtt az igazgató, az informatikáért felelős igazgatóhelyettes, valamint a projektben résztvevő minden tanár kitöltötte a kérdőíveket. Mivel az SDT-monitor keretében csak módszertani fejlesztés folyt, nem feltételezzük, hogy a projekt ideje (gyakorlatilag 4 hónap) jelentős változások történtek a felszereltségben vagy az intézmény filozófiájában, ezért a projekt végi, változásokat mérő kérdőívet már csak a tanárokkal töltettük ki. Az esetleges szemléletváltást és robbanásszerű infrastrukturális fejlődést a május elején készített interjúk amúgy is feltárták volna.

A bemeneti kérdőíveket a 27 kontroll iskolában márciusban töltötték ki, egy hónappal később, mint a projektiskolák. Ennek a késedelemnek az az oka, hogy vártunk az online változatok elkészülésére, és csak márciusban döntöttünk úgy, hogy a további várakozás már a kontrollcsoportos vizsgálat lehetőségét veszélyezteti. A kérdőíveket ezek az iskolák is e-mailben kapták meg és küldték vissza (56 megkeresett iskolából határidőre 27). A záró kérdőíveket itt is csak a tanárokkal töltettük ki, telefonos lekérdezéssel. A kérdőíves vizsgálat eredményei az 1. sz. mellékletben találhatók.

I.5.2. Interjúk

Abban a hat iskolában, ahol a fejlesztés folyt, interjút készítettünk két vezetővel (igazgató, informatikáért is felelős igazgatóhelyettes), minden tanárral egyenként, és a tanárokkal csoportosan is. Az interjúkra a projekt vége felé került sor. A vezetőkkel készült interjúkban az intézmény általános jellemzésére törekedtünk, valamint arra, hogy kirajzolódjék IKT-vel és a programmal kapcsolatos attitűdjük, kiderüljön, vannak-e a pedagógiai programnak, a helyi tantervnek IKT-vonatkozásai, tartalmaznak-e ezek a dokumentumok valamilyen elvárást az informatikai eszközök tanórai alkalmazását, a tanulók informatikai kultúrájának fejlődését illetően. A tanárokkal folytatott interjúkban a szakmai fejlődésre koncentráltunk. Azt akartuk feltárni, hogy az informatikai eszközök és az SDT-monitor projekt milyen hatással vannak a tanári munkára és a szakmai fejlődésre, illetve a tanárok közötti szakmai kapcsolatokra, sikerült-e a projekten kívüli tanárokra, az iskolai munkára valamilyen hatást gyakorolniuk. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan ítélik meg a számítógéppel segített tanulást a gyerekekre nézve. Az interjúk és a személyes iskolalátogatások szolgálnak alapul a készülő iskolaportrékhoz, amelyekből kötetet szeretnénk összeállítani a 2-3. projektév során.

I.5.3. Naplózás

A kutatás-fejlesztési projekt keretében 10-10 számítógéppel segített, naplózott tanítási órát kellett tartaniuk a tanároknak. A napló általános bevezetője tartalmazza a tanár, a diákcsoportok és a projekt során használt tantermek, számítástechnikai laboratóriumok digitális fotóit, a diákcsoportok jellemzőit. Ezután 10 sorszámozott napló következik, ezek mindegyike egy óravázlatból, a hozzá kapcsolódó feladatlap(ok)ból, az órát értékelő kérdőívből és a használt digitális források, szoftverek tartalmi és technikai értékeléséből áll. Az óravázlatokat és a feladatlapokat három nappal az óra előtt el kellett küldeni a mentornak. Ez több célt is szolgált. Tudatosabbá és alaposabbá vált az óratervezés, hogy ennyire előre kellett gondolkodni, ugyanakkor a mentorok sokszor tettek óraszervezési javaslatokat, igyekeztek támogatni, ösztönözni a kooperatív munkaformákat. Nagyon sok esetben segítették a feladatlapok tartalmi és esztétikai fejlesztését is. Az óra megtartását követően a megvalósításnak megfelelően módosítani kellett az óratervet, és ekkor kellett az órát és a használt digitális forrásokat, eszközöket is értékelni. A naplók tehát óriási forrásanyagot jelentenek a kutatás számára.

I.5.4. Óralátogatás, obszervációs lap

Minden tanárnak meg kellett látogatnia két kollégát saját iskolájában, egyet pedig egy másik iskolában. E látogatáshoz obszervációs lapokat is készítettünk, amelyeket kitöltve megkaptunk a látogatások után. A mentorok és a témavezető ugyanezzel az eszközzel értékelte a látott órákat, sőt néhány projekten kívüli látogató is kitöltötte a lapokat szívességből. Így összesen kb. 80 óralátogatási lapunk gyűlt össze.

I.5.5. Rendszergazda naplók

A rendszergazdák segítségét azért akartuk szerződéses formában is biztosítani, mert a projektben való tanári részvételnek nem volt feltétele az informatikai jártasság egy bizonyos foka, és így attól tartottunk, hogy lesznek olyan tanárok, akik megrettennek a felmerülő problémáktól. Azt tapasztaltuk azonban, hogy a tanárok átlagos informatikai felkészültsége elegendő volt, nem túl gyakran és nem túl bonyolult feladatokkal keresték a rendszergazdát. A legtöbb feladatot talán a keretrendszerek működtetése jelentette, ezek azonban nem egyforma mértékben igényelték a rendszergazdai támogatást. A rendszergazdák naplója így különösebb információkkal nem szolgált.

I.5.6. A műhelyek, tréningek naplózása

A műhelyek és tréningek naplózása kevés szakmai információt tartalmaz, inkább csak tájékoztatta a témavezetőt az ezekben a körökben folyó munkáról.

I.5.7. Projekt végi tanári beszámolók

Nagy örömünkre a projekt végi tanári beszámolók jelentik a naplók mellett a második leggazdagabb forrást. Igen hasznosnak bizonyult, hogy előre megadtuk a szempontokat, amelyek alapján a tanárok átgondolhatták, mi is történt a projektidőszakban az órákon és szakmai fejlődésük tekintetében. E szempontok a következők voltak:

• Hozzájárult-e a projekt a szakmai-módszertani fejlődésedhez? Ha igen, akkor hogyan, miben? Ha nem, akkor miért nem? Alkalmaztál-e pár-és csoportmunkát, számodra újszerű módszereket? Mik voltak azok? Mit találtál hasznosnak?
• Technikailag (számítógép-használat) mit tanultál, miben fejlődtél?
• Mi a véleményed az SDT tantárgyadhoz kapcsolódó anyagairól? Melyek voltak a legjobb anyagok, mik tetszettek kevésbé és miért? (Konkrét, pontos címek) Mennyi és milyen technikai problémával találkoztál az SDT működésében? Találkoztál-e tartalmi hibákkal?
• Hogy tetszett a keretrendszer? Konkrétan mire használtad? Tetszett-e a gyerekeknek? És neked? Fogod-e a továbbiakban is használni?
• Segíti-e a számítógép (internet, szövegszerkesztő, excel, ppt, SDT, kertrendszer) a tanulást? Mit mondanak a gyerekek?
• Hogyan alakultak a szakmai kapcsolataid? Felerősödött a szakmai együttműködés a projektben résztvevő tanárok között? Sikerült más iskolában kapcsolatot kiépítened? Hogyan alakult a szakmai együttműködés a mentorral és a témavezetővel?
• Mi a véleményed a számítógéppel segített oktatásról/tanulásról?

I.5.8. Az e-mailek tanulsága

A projektvezető kb. 1500 levelet kapott a féléves időszakban, a mentorok összesen körülbelül ugyanennyit. A témavezető kb. 1500 levelet írt, ebből több mint 700-at az iskoláknak. A mentorok átlagos kimenő levélszáma ... volt. Igyekeztünk ezt az óriási információforrást is feldolgozni, egyrészt következtetéseket vontunk le az eltérő kommunikációs szokások és a projektben való sikeres részvétel összefüggéseiről, másrészt megnéztük azt is, hogy tartalmi szempontból hogyan oszlottak meg a bejövő levelek, milyen szakmai, szervezési, illetve technikai kérdéseket tartalmaztak, illetve milyen volt ezek aránya. Érdekes vizsgálódási területnek bizonyult a projekt során használt levelezőlista forgalma. A kommunikációval részletesen a .... fejezet foglalkozik.

I.5.9. A záró konferencia

A kb. 70 fős, külső érdeklődőket is vonzó zárókonferenciát 2006. május 23-án, Budapesten tartottuk. Mivel itt az iskolák is beszámoltak az elvégzett munkáról, arra számítottunk, hogy ennek anyagát is felhasználhatjuk az elemzések során, úgy tűnik azonban, hogy a beszámolók a korábbi írásos beszámolóhoz képest nem tartalmaztak sok újdonságot. Nagyon hasznos volt azonban a tervek és a megvalósulás összevetése, különösen pedig az, hogy az iskolák számára ez a fórum biztosította a legszélesebb betekintést a többiek munkájába. A konferencián gyerekcsoportok versenyére is sor került, az érdekes kiselőadások arról tanúskodtak, hogy a projekt során nagy népszerűségnek örvendő PowerPoint programmal készült bemutatók, illetve az ezekhez felhasznált saját készítésű digitális anyagok készítésében a tanulók is alapos jártasságra tettek szert.

I. 5. 10. Az SDT-monitor eseménynaptára (2. számú melléklet tartalmazza)