English main page
 Az intézetről  Kutatás   Tudástár  Vendég 
English
Visszajelzés

VIII. Konzultáció

Az ősi ind civilizáció

Ezen a konzultáción kell megalapozni azt a szemléletet, amely a későbbiekben – az európai történelem tanításának túlsúlya mellett – mindig biztosítja a „kitekintés” igényét az Európán kívüli történésekre.

A konzultációra építve önálló otthoni feldolgozásra Kína és Japán korai történelmét adjuk fel. Újdonságot itt Japán jelenti, de ennek az országnak a későbbi periódusokban betöltött szerepe indokolja azt, hogy már itt megismerkedjenek vele a hallgatók.

India területe ősi idők óta lakott volt. A régészek szinte az egész szubkontinens területéről rendelkeznek a kőkori közösségek leletanyagaival.

Kr. e. 4000 körül városias települések kezdtek kialakulni, és a hagyományos kőeszközök mellett egyre több helyen már fém- (réz, bronz)eszközöket használnak. E korai városi civilizációt, amelyet joggal lehet párhuzamba állítani a mezopotámiai fejleményekkel, az India őslakóinak tekintett dravidákhoz kötik.

Az Indus mentén elhelyezkedő közel száz város közül Mohendzsodáró és Harappa volt a két legjelentősebb, legnagyobb területre kiterjedő település.

A városok középpontjait megerősített helyek, citadellák képezték, és ezek körül helyezkedtek el a lakónegyedek. A citadellákon belül lehettek a ceremoniális, adminisztratív és a vallási élettel összefüggésbe hozható épületek. (A közel-keleti városok jellegzetes palotaépületeit itt nem lehet megtalálni.)

A város képét szabályos, valószínűleg tervezett utcahálózat határozta meg. Az esetenként emeletes épületek, amelyekhez csatornák és vízvezeték is tartozhattak, egy-egy udvar köré, égetett téglából épültek.

A városi társadalom jellegzetes rétegét alkották a kézművesek. Termékeiket a kereskedők részben tengeren, részben pedig ökrök vontatta kocsikon, szárazföldön juttatták el sokszor távoli területekre. A társadalom élén talán egy papi réteg állt.

A városok körüli földművelésnek, amely az öntözés miatt erősen függött az Indus áradásaitól, a búza és az árpa volt a fó terménye. A falvakban háziasított állatokat – púpos szarvasmarhát, kecskét, juhot és elefántokat – tartottak.

Az Indus-völgyi írásról kevés ismerettel rendelkezünk. A rövid szövegek pecséthengereken, amuletteken találhatók.

Az Indus-völgyi civilizáció Kr. e. 2000-től hanyatlani kezdett és 1500 körül valószínűleg összeomlott. Ezt két okkal szokták magyarázni. A tudósok közül sokan arra gondolnak, hogy az Indus folyammedrének az áthelyeződése a városokat övező földek kiszáradásához vezettek, míg mások az északról egyre erőteljesebben támadó indoeurópai árja népekkel hozzák kapcsolatba a katasztrófát.

A harci kocsikkal és vasfegyverekkel rendelkező világos bőrszínű árják meghódították a sötétebb bőrű őslakosságot, ám a civilizációs vívmányok közül számosat átvettek és azokat továbbfejlesztették. Hatalmukat a kontinens belseje felé is kiterjesztették.

A hódítást követően Indiában a társadalom szerkezete sajátos módon alakult, amelyet varnarendszernek neveztek. (A köztudatban a portugálok által használt „kasztrendszer” kifejezés honosodott meg.) Az egyes társadalmi csoportok zárt rendszert képeztek, átjárás az egyik ’kasztból’ a másikba nem volt lehetséges.

Az árják három kasztba tartoztak: a társadalom elitjét a papi (brahmanák) és a katonai vezetők (ksatriák) képezték, míg az árja szabadok a vaiszák közé tartoztak.

A meghódított őslakosok és a társadalom egyéb elemei a sudráknak és dászáknak nevezett „kasztokat” alkották, míg a társadalom legalján, rabszolgasorban lévők voltak a páriák.

Az árja hódítás nyomán Indiában jó néhány, különösen az északi területeken nagy kiterjedésű, kulturálisan egységesnek tekinthető királyság jött létre, míg délen – részben a földrajzi feltételek miatt – nem alakultak ki egységes államok.

A Kr.e. 6. században India jelentős része perzsák uralma alá került, később a görög–makedón Alexandrosz vezetett hadjáratot, de szilárdan nem tudta itt hatalmát biztosítani.

Az első nagyszabású kísérlet a szubkontinens egyesítésére Csandragupta Maurija nevéhez fűződött a Kr. e. 4. században.

A) A konzultáción elvégezhető feladatok
  1. Mutassa be az ősi Indus-völgyi civilizáció jellegzetes vonásait!
Társadalom Vallás Településformák
     
  1. Hogyan változott meg az óind társadalom az árja hódítást követően?
Önálló – otthoni – feldolgozásra ajánlott tananyagrész

Kelet-Ázsia (Kína és Japán)

Az utolsó jégkorszak jelentős változásokat idézett elő Kelet-Ázsia földrajzában és élővilágában. Ennek nyomán itt is a gyűjtögető, vadászó/halászó életformát egyre több helyen felváltotta a föld-művelésre és állattenyésztésre épülő életforma. A Kr. e. IV. évezredtől számos közösség sírleletei kapcsán jól nyomon követhető a társadalmi rétegződés kialakulása. Kína keleti-délkeleti területein a legfontosabb kereskedelmi cikké a jade vált, és ennek a cikknek a forgalmazása, kereskedelme az itt élők számára jelentős gazdagodást eredményezhetett.

A legkorábbi kínai állam, amely az uralkodó Sang-dinasztiáról kapta a nevét, a korábban a térségben élő közösségek eredményeire támaszkodva a Sárga-folyó középső részén kialakuló erős állam volt. Az uralkodó és a hatalmát támogató arisztokrácia városokban élt. A társadalom többségét kitevő földművesekről kevés ismeret áll a rendelkezésünkre. A Sang-állam a Kr. e. 11. század végén összeomlott.

A hatalmat a következő 800 évben a Csou-dinasztia tartotta a kezében. Szemben a korábbi periódussal, ekkor már nem lehetett egységes központi hatalomról beszélni. Kínában számos, egymással és a betörő nomádokkal is harcban álló államok sokasága jött létre.

A városok védműveit sokszor a határokon épített falakkal igyekeztek kiegészíteni az egyes területek birtokosai. Fontos katonai újítás volt a számszeríj alkalmazása. A háborúk felértékelték a parasztok tömegeire épülő hadseregeket.

Noha meteorvasat már korábban is használtak, de a vas tömeges elterjedése és használata a Kr. e. 6. századtól vált általánossá. A vaseszközök megjelenése nemcsak a hadművészet terén, hanem a mezőgazdaságban is éreztették a hatásukat. Növekedett a terméshozam, ami nélkülözhetetlen volt a növekvő népesség eltartásához.

Kína egyesítése a Csin-dinasztia alatt következett be a Kr. e. 3. században. Ez a despotikus hatalom megerősödését jelentette, amit az uralkodók erős központi hadsereg kiépítésére, az úthálózat fejlesztésére és a közigazgatás korszerűsítésére is fel tudtak használni. A közigazgatás működtetésében kulcsszerepet kaptak a mandarinok, akik magas szintű írástudással rendelkezve a hatalomból is kivehették a részüket.

Korea területén Kínából vették át a földművelésre vonatkozó ismereteket, és valószínűleg ez a térség játszott számos tekintetben közvetítő szerepet az ismeretek továbbításában Japán felé.

Japán legkorábbi történelmének számtalan részletéről nincsenek megbízható információink. Egy legenda úgy tartotta, hogy maguk a szigetek az ősi istenek (Idzanagi és Idzanami) lándzsáiról lehullt vízcseppekből keletkeztek.

A korai Dzsómon-kultúra népe vadászó, halászó és gyűjtögető életmódot folytatott. A rizstermesztés csak a Kr. e. I. évezred második felében vált a létfenntartás legfontosabb forrásává, akkor, amikor az egyre növekvő létszámú közösségek ellátására a hagyományos megoldások elégtelennek bizonyultak.

A korai japán történelemben nem alakult ki olyan politikai képződmény, amely képes lett volna hatalmát a szigetcsoport egészére kiterjeszteni. A források „száz országról” tesznek említést, ami mögött valószínűleg nemzetségfok által uralt kisebb-nagyobb területek állhattak. Voltak olyan területek, amelyek már ekkor kínai kapcsolatokkal rendelkeztek.

  1. Mutassa be a kínai és a japán civilizáció kialakulásának folyamatát!
  2. Milyen hasonlóságokat és milyen különbségeket láthatunk az óind és a kínai civilizáció között?
Vázlatpontok az anyag feldolgozáshoz és megtanulásához:

Korai városi kultúra az Indus-völgyében

A városi társadalmak jellemzése

Az árja hódítás

A kasztrendszer kialakulása Indiában

Az ősi kínai állam az egyes dinasztiák időszakában (Sang, Csou, Csin)

Japán őstörténete (Dzsómon-kultúra)

Tudáspróba:

Egészítse ki az alábbi mondatokat!

  1. A legkorábbi kínai államot a …………………… dinasztia hozta létre.
  2. Kína újra egyesítését a ………………………… dinasztia végezte el.
  3. A kínai kultúra eredményei …………………………… keresztül jutottak el Japánba.
  4. Japánban a „száz ország” elnevezés arra utal, hogy e korai időszakban még nem alakult ki az ………………………… politikai hatalom.
 Kapcsolódások

Kapcsolódó témák

 Gyorslinkek 
 Új Pedagógiai Szemle
 Jelentés a magyar közoktatásról
 Kétszintű érettségi
 Középiskolai mutatók
Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet
1051 Budapest, Dorottya u. 8.
Tel.: (1) 235-7200


www.oki.hu 1997–2014