English main page
 Az intézetről  Kutatás   Tudástár  Vendég 
English
Visszajelzés

Deák József

Jeles napok

Iskolánkban régi hagyománya van a tanulók tanórai és nem tanórai jellegű környezet- és természetvédelmi nevelésének. Ennek főbb formái: föld-, víz-, levegőfakultáció, természetbarát szakkör, tisztasági verseny, megemlékezés a környezetvédelmi jeles napokról (vetélkedők, irodalmi és rajzpályázatok, használt elemek gyűjtése, környezet- és természetvédelmi előadássorozatok, terepi munka). Bekapcsolódtunk a Körláncba és a Környezeti Nevelési Iskolahálózatba. Részt vettünk a norvégok által szervezett európai és a japán szervezésű nemzetközi levegőszennyeződési programban (CAPS). Iskolánk – mint környezetvédelmi oktatóközpont – l994 óta tagja a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének (KOKOSZ).

Iskolánk környezeti nevelési tevékenysége – különösen népszerű jeles napi rendezvényeinken keresztül – az 1994/95-ös tanévtől kiterjed a város többi oktatási intézményére és a környező kis településekre is (Felgyő, Bokros, Gátér), így összesen közel 3000 tanulót érint.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül néhány gyakorlati példán keresztül bemutatom, hogyan emlékezünk meg iskolánk tanulóival a környezeti tudat formálását célzó környezetvédelmi jeles napokról, hogyan vonjuk be ezekbe a programjainkba a tanulóifjúságot és a felnőtt lakosságot, a helyi és a megyei sajtó, rádió, TV munkatársait.

Mi adta az ötletet a jeles napok megszervezésére?

  • Tekintettel arra, hogy iskolánk 1994-től környezet- és természetvédelmi oktatóközpont, úgy éreztük, hogy a korábbi – csak iskolánk tanulóit érintő – környezeti nevelési és tudatformálási tevékenységünket ki kellene terjesztenünk a város és vonzáskörzetének oktatási intézményeire, valamint a felnőtt lakosságra is.
  • Céljaink megvalósításához azonban a szakmai tudásunkon és ambíciónkon kívül nem rendelkeztünk a szükséges anyagi forrásokkal. Ezek megszerzésére pályázati lehetőségeket találtunk.

Céljaink

  • A környezetvédelem jeles „zöld” napjainak s így magának a környezet- és természetvédelemnek a népszerűsítése.
  • Ismeretterjesztő előadások, vetélkedők szervezése lakóhelyünk és régiónk oktatási intézményeinek pedagógusok, szülők, felnőttek bevonásával.
  • Lakóhelyünk, régiónk, hazánk természeti értékeinek bemutatása, a figyelem felkeltése ezek védelmére, károsodásuk megelőzésére.
  • Helyi és globális természeti és környezeti problémák bemutatása – a problémák hatása az élővilágra, különös tekintettel az egészségünkre.
  • Tudatformálás, aktív gyakorlati tevékenységeken alapuló környezet- és természetvédelmi szemlélet megalapozása.

A terv elkészítése

A terveket naptári évre készítjük el, igazodva az oktatóközpont programjának tervezéséhez, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által évente meghirdetett „Jeles napok” pályázathoz.

A szükséges feltételek megteremtése

Szakmai munkánkat nagyban segítette a KOKOSZ-szal, valamint más környezeti neveléssel foglalkozó megyei (CSEMETE) és országos környezetvédelmi szervezetekkel, nem utolsó sorban az 1993-ban helyi kezdeményezéssel megalakított Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesületével kialakult mindennapos jó munkakapcsolatunk. (Az említett egyesület székhelye is iskolánkban van, az oktatóközpontunk vezetője és az egyesület elnöke ugyanaz a személy).

A tárgyi feltételeket elsősorban pályázati támogatásokból (KöM, KOKOSZ, Soros Alapítvány, Csongrád Város Önkormányzata helyi Környezetvédelmi Alapja) biztosítjuk. Programjaink megvalósításáért nem kérünk és nem kapunk személyi bérezést.

Az alábbi jeles napokról szoktunk megemlékezni:

  • A Tisza élővilágának emléknapja – február 1.
  • Vizes élőhelyek világnapja – február 2.

Alkalmazott módszer

Előadás meghívott előadókkal. (Az előadásokat zömmel helyi szakemberek tartják.)

Az előadást követően a hallgatóság kérdéseket tehet fel az előadóknak, és kifejtheti véleményét az adott témával kapcsolatban. (Ezt a módszert alkalmazzuk a többi előadás során is.)

A résztvevők köre

  • Általános és középiskolás tanulók,
  • pedagógusok,
  • felnőtt lakosság,
  • helyi és megyei médiumok tudósítói,
  • önkormányzati szakemberek.

Az előadások témái

  • A Tisza szabályozása
  • A cianid-szennyezés hatása a Tisza élővilágára
  • A Tisza élővilágának – különös tekintettel a halállományra – károsodása a cianid-szennyezés miatt, az élet helyreállásának feltételei és várható időpontja
  • A vizes élőhelyek sokfélesége

A megemlékezés történhet csak tanulók (elsősorban 1–4. és 5–6. osztályosok) számára egyszerű játékos vetélkedővel is. Például: külön lapokra felírjuk több védett, illetve nem védett növény- és állatfaj nevét, amelyek különböző élőhelyeken élnek. Fénymásolatokat készítünk e fajok fotóiról, rajzairól. Ezeket a képeket és neveket csoportosíthatják a tanulók megadott szempontok szerint (vízben él, vízparton él, védett, nem védett faj).

Iskolánk a fenti két jeles nap alkalmából 2002-től városi és regionális „Tiszavirág” vetélkedőt szervez 3–4. osztályos tanulók részére.

A városi és regionális vetélkedőn 4 fős csapatokkal vesznek részt a tanulók; ezt iskolai házi vetélkedők előzik meg. Ezzel a vetélkedővel a Föld napi versenyünkhöz hasonlóan hagyományt kívánunk teremteni.

A vetélkedő témái

  • Általános iskolai környezet- és természetismeret tankönyvek vizes élőhelyekről szóló tananyaga,
  • az év madara,
  • az év fája,
  • hazánk nemzeti parkjainak nevezetességei,
  • játékos feladatok védett állatokról és növényekről („Most mutasd meg!”, „Keresd a párját!” stb.).

Előzetes feladat

A csapat készítsen 1 db rajzot (A/3 méret, szabadon választható technika) az alábbi témáról: „Ti mit tesztek környezetetek védelmében?”

A víz világnapja – március 23.

Alkalmazott módszer

  • Előadás meghívott előadókkal. (Az előadást mindig más és más oktatási intézményben tartjuk.)
  • Rajz- és irodalmi pályázat tanulóknak („A cianid és a nehéz fémek hatása az élővilágra”, „A víz és az ember kapcsolata”).
  • A felhívást minden helyi alsó fokú oktatási intézménynek megküldjük.
  • Kiállítás szervezése a tanulók rajzaiból (a kiállítást mindig más színhelyen, általános iskolák aulájában vagy zsibongójában rendezzük meg; a megnyitóra vagy a csongrádi Víz- és Kommunális Kft. igazgatóját, vagy a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesületének valamelyik elnökségi tagját szoktuk felkérni).
  • A kiállítás összeállításába pedagógusokat, tanulókat és dekorációval foglalkozó szülőket kérünk fel.
  • A legalább egy hétig megtekinthető kiállítást az iskolák tanulói környezetismeret- és rajzórákon vagy a napközi otthonban szervezett kulturális foglalkozás keretében látogatják meg.
  • Kirándulás szervezése a helyi vízmű vagy szennyvíztisztító telephelyére.
  • Végezhetünk vízszennyezettségi terepi vizsgálatokat (holtág, folyóvíz, ásott és nortonkút, artézi kutak). Rqflex műszerrel és tesztcsíkokkal meghatározzuk a víz pH-értékét, ammónium-, foszfát-, nitrát- és nitrit-értékét – szennyeződés esetén próbáljuk feltárni a kiváltó okot. Ez a téma javasolt középiskolás tanulók részére is.
  • Felolvasó-délután a tanulók vízzel kapcsolatos írásaiból (irodalmi pályázat).

Az előadások témái

  • A Tiszánkat ért szennyezés hatása az élővilágra, múlt és jelen
  • Csongrád város ivóvízellátása
  • A csongrádi Szőlőhegy ásott kútjainak vízminősége (tanulók által végzett előzetes mérési eredmények alapján)
  • Vegyszerek, műtrágyák hatása a vizek minőségére

Meteorológiai világnap – március 23.

Alkalmazott módszer

  • Előadás meghívott előadókkal. Az előadást a Városi Galéria dísztermében tartjuk. (Befogadóképessége 150 fő; általában telt házunk van. A teremhasználatot korábban az önkormányzat térítés nélkül biztosította részünkre, az utóbbi időben azonban pályázati támogatásból fedezzük a teremhasználati díjat.)
  • A Városi Galériában tartott programjainkat személyre szóló meghívók mellett a helyi és a megyei sajtóban (Délvilág), a Városi Kábel TV-ben, a városi könyvtár honlapján, valamint a Tisza-vidéki Hangadó rádióadón keresztül térítésmentesen propagálják részünkre.

Az előadások témái

  • Földünk éghajlata és hatása az élővilágra
  • Változik- e Földünk éghajlata?

A meteorológiai világnapról terepi programok szervezésével is megemlékezhetünk; ennek lehetséges tevékenységei: felhőfajták meghatározása, időjárás megfigyelése, mérések végzése meteorológiai műszerekkel (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélirány, szélerősség, csapadékmennyiség, a csapadékvíz pH-értékének meghatározása). Utalni lehet a régi népi időjárási megfigyelésekre is. A mérési adatokról táblázatokat, grafikonokat készíthetnek, az adatokat számítógépen is feldolgozhatják. A tanulók számára nagy élményt jelent e műszerek kézbevétele, gyakorlati alkalmazása.

A Föld napja – április 22.

Alkalmazott módszer

  • Környezetvédelmi vetélkedő szervezése Csongrád város és a környező kistelepülések általános iskolás tanulói részére (5–8. osztályos tanulók iskolánként 3 fős csapatokkal jelentkezhetnek).
  • A vetélkedőre írásos felhívást készítünk városunk 5, valamint a környező kistelepülések 4 általános iskolája részére.

A felhívás tartalmazza a vetélkedő témáit, előzetes feladatokat (gyűjtőmunka, rajzok, riportok, tanulmány készítése megadott témákból), a felkészüléshez javasolt irodalmat.

Előzetes feladatok

  • Készítsék el a tanulók iskolájuk és lakókörzetük öröm- és bánattérképét (az alaptérkép részleteit tartalmazó lapokat megküldjük az iskoláknak – ezeken dolgoznak a tanulók; a résztérkép lapjaiból állítjuk össze a vetélkedőn lakóhelyünk öröm- és bánattérképét).
  • Készítsenek riportot a járókelőkkel. Javasolt kérdések: „Mit ünneplünk április 22-én?”, „Mi a véleménye lakóhelyünk környezeti és természeti állapotáról?” – pozitív és negatív vélemények összegyűjtése.
  • Kutassák fel, hogy mi az év madara és fája, készítsenek ezekről rajzot és rövid bemutató leírást!
  • Tegyenek rendet iskolájuk területén és környékén (a feladat teljesítését a helyszínen ellenőrizzük)!
  • Gyűjtsenek össze 5 kg használt elemet (ez a „belépő” a vetélkedőre), s hozzák magukkal azt a csapatok a vetélkedőre!

A városi és regionális vetélkedőt iskolai házi vetélkedők előzik meg – ezzel is növelni tudjuk a tevékenységekbe bekapcsolódó tanulók számát.

A feladatok összeállításakor kétféle módszert alkalmazunk: vagy iskolánk állítja össze valamennyi feladatot, vagy minden résztvevő iskola kap egy témakört, melyhez kérdéseket, feladatokat gyűjt (a kérdést összeállító iskola csapata a saját feladatai sorra kerülésekor nem versenyez).

A versenyző csapatok munkájának értékelése előre elkészített megoldókulcs alapján a résztvevő iskolák pedagógusainak bevonásával közösen történik.

A vetélkedő témái

  • Földünk élővilága
  • Lakóhelyünk helytörténeti és természeti értékei
  • Környezeti ártalmak
  • Az év madara
  • Az év fája
  • Hazánk nemzeti parkjainak nevezetességei
  • Általános iskolai környezet- és természetismeret tankönyvek tananyaga
  • Játékos feladatok védett állatokról és növényekről („Most mutasd meg!”, „Keresd a párját” stb.)
  • Keressük a tavasz színeit és hangjait (Természetben zajló tevékenység: a versenyző csapatok az erdőben vagy parkban összegyűjtik a környezetükben látható természet színeit és a hallható madárhangokat, majd ezek alapján néhány soros verset vagy dalt írnak, melyet a versenyző csapatok előadnak egymásnak.)

Madarak és fák napja – május 10.

Alkalmazott módszer

  • Előadás meghívott előadókkal.
  • Kerékpáros kirándulás a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Területre és Bokros-pusztára (madártani megfigyelések végzése: feljegyzések, fotó, távcső, videó, rajz, térkép).

Előadások témái

  • A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó, „Cserebökényi puszták” elnevezésű tájvédelmi körzet madárvilága
  • Varázslatos természet

Környezetvédelmi világnap – június 5.

Alkalmazott módszer

  • A megemlékezés előzetesen kiadott feladatokkal, játékos vetélkedőkkel, műsorral és takarítási akciókkal (iskolaudvar, iskolánk melletti Szentháromság téri park), parlagfűirtással és használt elemek gyűjtésével, akadályverseny rendezésével, meghívott előadó közreműködésével történik.
  • Plakátok és emblémák készítése a környezetvédelmi világnapról (ebben minden osztály részt vesz; az elkészült munkákból kiállítást rendezünk iskolánk zsibongójában).
  • A városközpont öröm- és bánattérképének elkészítése.
  • Fák számlálása kijelölt utcákban és parkokban.
  • Fák magasságának és életkorának meghatározása.
  • Riport készítése a környezetvédelmi világnap jelentőségéről felnőttekkel.
  • Totó kitöltése a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület nevezetességeiről (ezt megelőzi a hasonló témájú diaképes előadás, melyet minden tanuló meghallgat).
  • 2000-ben a város központjában kerékpáros felvonulást szerveztünk, amellyel próbáltuk felhívni a közvélemény, valamint a közlekedési tárca figyelmét a városunk központját tehermentesítő, szegedi és kiskunfélegyházi utat összekötő terelőút mielőbbi megépítésére, pontonhidunk megmentésére, kerékpárutak létesítésére a Tisza-gáton az ökoturizmus fellendítése érdekében.

Előzetes feladatok

  • Gondoskodjon mindenki arról, hogy az öltözékében legyen zöld szín (pl. zöld szalag a leányok hajában; ezen a napon iskolánk valamennyi tanulója és pedagógusa tetőtől talpig zöld öltözetben jelenik meg).
  • Készítsen minden tanuló e világnappal kapcsolatos emblémát magának!
  • Mindenki hozzon magával rajz- és íróeszközt!
  • Minden osztály legalább egy cserép petúniával járuljon hozzá az iskolaudvar virágosításához!
  • Az alábbi titkosírások megfejtésével megtudjátok, mi a neve a 2000. év fájának és madarának.
    A 2000. év fája: RABÓKAC REBENYEK
    A 2000. év madara: EREKNECSMOLYÓS
    Rajzoljátok le ezt a két élőlényt, és gyűjtsetek róluk minél több adatot!

Előadások témái

  • A környezetszennyezés nem ismer határokat: nemzetközi környezetvédelmi együttműködés
  • A kémiai és biológiai légszennyezők egészségkárosító hatása
  • A Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület természeti értékei

Az ózon világnapja – szeptember 16.

Alkalmazott módszer

Videovetítéssel kísért előadás a Városi Galéria dísztermében.

Az előadás témái

  • Az ózon fogalma, a „jó és a rossz” ózon.
  • Az ózonpajzs károsodásával összefüggő élettani, egészségügyi elváltozások és betegségek.
  • Környezetvédelmi feladatok és eredmények a hűtő- és klímatechnika területén, valamint a tűzvédelemben (a freon és halongáz ózonkárosító hatásának megelőzése).
  • Az előadást egyesületünk három vezetőségi tagja tartotta, amelyet kiegészített Szántai László, a helyi FRIGOLUX Kereskedelmi Rt. munkatársa (ismertette, hogyan történik üzemükben a hűtőberendezések környezetkímélő előállítása).

Utcai programok

  • 4-4 „szendvicsember” (tanulók) sétált a város forgalmas pontjain (Fő utca, piactér, üzletek, Polgármesteri Hivatal) összesen l6 darab poszterrel, melyekkel felhívtuk a lakosság figyelmét az ózonréteg károsításával összefüggő veszélyekre, ezek megelőzésének módjaira. A transzparenseket vivő tanulóknál 3-3 léggömb is volt, amelyekkel a háromatomos oxigént (ózon) szemléltettük. A szendvicsemberek osztogatták a járókelőknek az Ökotárs és a Reflex Alapítványtól kapott kampányanyagokat, az előadásra készült meghívókat, riportokat készítettek az ózonról a járókelőkkel. A transzparenseket vivő tanulókat kísérő diák hátizsákjában mini hifitornyot helyeztünk el, mely Jean Michel Jarre Oxygene című albumát, az ózon világnap szlogenjét és az ózonnal kapcsolatos egyéb hasznos információkat sugározta.
  • A város legnagyobb áruházának kirakatában kiállított lejátszó segítségével az Ökotárs Alapítvány ózónról szóló videofilmjét nézhették az arra járók.
  • Szeptemberben valamennyi általános és középiskolába is eljutott az ózonról szóló videofilm; a vetítéseket szakmai kiselőadások kísérték.

Szereplés a médiában

  • A Rádió Szentes az előadás előtt több alkalommal tudósított kampányunkról, riportokat közölt, és reklámozta az ózon világnapjának szlogenjét: „Védd, hogy védhessen!”
  • A Délmagyarország megyei lap „Szendvicsemberek és előadások: Az ózonról Csongrádon” címmel számolt be az eseményről.
  • A Városi Kábel TV Csongrád Heti összefoglaló című műsora „Az ózon védelmének világnapja” címen közölt riportokat a jeles napi megmozdulásokról.

Javaslatok a jeles napokról történő megemlékezésekhez

  • Az általam felsorolt és bemutatott jeles napok mellett az alábbiak is lehetőséget nyújtanak „zöld” programokra, megemlékezésekre:
    Május 22.: Biológiai sokféleség nemzetközi napja
    Május 24.: Európai nemzeti parkok napja
    Szeptember 22.: Európai autómentes világnap
    Szeptember 3. szombatja: Takarítási világnap
    Október 1.: Habitát világnap
    Október 5.: Az állatok világnapja
    Október 21.: Földünkért világnap
  • A jeles napok programjait projektmódszerrel is meg lehet valósítani.
  • A tanév során folyamatosan adhatunk differenciált (alsó, felső tagozat) elméleti (rejtvény, totó) és gyakorlati (elem- és hulladékgyűjtés, fák és cserjék gondozása, tisztasági verseny, növények ápolása az osztálytermekben) feladatokat a tanulóknak, ezeket közzétehetjük az iskolai „ökofaliújságon”, teljesítésüket meghatározott számú zöld ponttal értékelhetjük. Ezzel a módszerrel az iskola teljes tanulóifjúságát meg lehet mozgatni, ezáltal minden nap jeles nap lesz iskoláinkban.
  • A jeles napok eseményeire előre fel kell készítenünk a tanulóinkat, a programok végén értékelni kell a tevékenységüket; ez lehet szóbeli elismerés, dicséret. Amennyiben anyagi lehetőségeink engedik, szerény mértékben jutalmazhatjuk is a kiemelkedő aktivitást és eredményt elért tanulóinkat oklevéllel, könyvjutalommal, védett állatokat és növényeket ábrázoló poszterrel, természetvédelemmel foglalkozó szaklapokkal (TermészetBÚVÁR, Élővilág, Süni, KukaBúvár).
  • Érdemes folyamatosan fotókat, videofelvételeket készítenünk az eseményekről; ezekből, valamint a programjainkról megjelenő újságcikkekből, a tanulók munkáiból (dolgozat, rajz) kiállítást is rendezhetünk iskolánk ökofaliújságán.
  • Ha az iskola feltételei nem teszik lehetővé, hogy minden jeles napon iskolai szintű programokat szervezzünk, szakkörön, tanítási órákon, osztályfőnöki órán hívjuk fel a tanulók figyelmét az aktuális jeles nap jelentőségére. Ha a településünkön vagy annak közelében működik környezet- és természetvédő egyesület, akkor tőlük vagy nemzeti parkok igazgatóságaitól, környezetvédelmi felügyelőségektől is kérhetünk és kaphatunk hasznos segítséget. Több olyan települési önkormányzat van már hazánkban, mely helyi rendeletével lehetővé teszi a vállalkozóknak, hogy iparűzési adójuk 10%-át egyesületek, alapítványok részére adományozzák – próbálkoznunk kell ezzel a lehetőséggel is.

A jeles napok tapasztalatainak értékelése

  • Programjaink hozzájárultak a tanulóifjúság és a felnőtt lakosság környezeti szemléletének fejlesztéséhez (van véleményük, pozitív és negatív élményük, nyitottabb szemmel figyelik környezetüket, jelzik, ha nem kívánatos eseményt láttak, de a természeti értékeket is jobban észreveszik és értékelik).
  • A résztvevők sokoldalú tájékoztatást kaptak lakóhelyünk, megyénk és hazánk természeti értékeiről, a globális környezetvédelmi gondokról.
  • A programok lehetőséget adtak az aktív, cselekvő környezetvédelemre.
  • A tanulóifjúság mellett sikerült bevonnunk a felnőtt lakosságot is a tevékenységekbe.
  • A résztvevőket a témák iránti nagy érdeklődés, lelkesedés jellemezte.

A program további folytatása

Programjainkat az elkövetkező években is szeretnénk folytatni; ennek érdekében újabb pályázatot adunk be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz, de keressük a lehetőségét más támogatási források megszerzésének is.

Ajánlás

Jeles napi programjaink gyakorlati példákkal illusztrált bemutatását kedvcsinálónak szántam mindazok számára, akik még nem próbáltak hasonló rendezvényeket szervezni. Az általános és középiskolás tanulók és a felnőtt lakosság aktivizálására, környezet- és természetvédelmi nevelésére kitűnő lehetőséget nyújtanak ezek a programok, de mindig a körülmények figyelembevételével, a helyi adottságokhoz és életkori sajátosságokhoz igazítva javaslom ezek kipróbálását.

Bízzunk abban, hogy fáradozásunk, lelkesedésünk előbb-utóbb ráébreszti tanítványainkat és a felnőtt társadalmat Ortega gondolatára:

„Én én vagyok, meg a környezetem, és ha nem őrzöm meg az utóbbit, akkor önmagamat is rombolásba döntöm.”

Esszencia

  • A jeles napok rendezvényeivel, programjaival felkelthetjük a különböző korosztályok (óvodásoktól a felnőttekig) érdeklődését a környezet- és természetvédelem iránt.
  • Hozzájárulhatunk a különböző korcsoportba tartozó fiatalok és a felnőtt lakosság környezeti tudatának (természet szeretete és védelme) alakulásához.
  • Rajzpályázat.
  • Irodalmi pályázat (környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos dolgozat, megfigyelés készítése).
  • Vetélkedő, akadályverseny, környezetvédelmi őrjárat (elméleti, gyakorlati és játékos feladatokkal), a zajszínt és a levegőszennyezettség mérési vizsgálatai, lakóhelyünk öröm- és bánattérképének elkészítése, a parlagfű előfordulásának felmérése).
  • Utcai programok („szendvicsemberek” a járókelők figyelmének felkeltésére, szóróanyagok osztogatása, közvélemény-kutatás lakóhelyünk környezeti állapotáról).
  • Előadások helyi és meghívott előadókkal – helyi, országos és globális problémákról, természeti értékekről és ezek védelméről.
  • Kiállítás a tanulók munkáiból, környezet- és természetvédelmi témájú kiadványokból, szakfolyóiratokból.
  • Hulladék (papír, fém, használt elem) gyűjtése.

Irodalomjegyzék

A fák világa. Erdei Iskola Alapítvány Tárnics Munkacsoport. Szentendre, 2001.

Agárdy Sándor: Erdei iskola Tornyospálcán – Környezetvédelmi és területfejlesztési Minisztérium. Budapest, 1993.

Agárdy Sándor: Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek – AQUA Kiadó. Budapest, 1995.

Árnyékban, fényben. Környezetvédelmi megfigyelések, kísérletek. Pont Kiadó. Budapest, 1995.

Dobóné Tarai Éva – Tarján András. Környezetvédelmi praktikum tanároknak – Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1999.

Gerald Durrell: Az amatőr természetbúvár – Útmutató az élő természet tanulmányozásához. Gondolat Kiadó. Budapest, 1987.

Havas Péter: Városi környezeti nevelési programok és feladatok. KÖRLÁNC USA-Magyar Környezeti Nevelési Projekt. Budapest, 1993.

Híres emberek mondták a természetről, az egészségről – Idézetgyűjtemény. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Nagykanizsa, 1998.

Hogyan mentsük meg a Földet? 50 jótanács gyermekeknek. Spinger Hungarica Kiadó Kft. Budapest, 1993.

Joseph Cornell: Kézenfogva gyermekekkel a természetben. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Budapest, 1998.

Kézikönyv a kisvízfolyások komplex vizsgálatához – Göncöl Alapítvány és Szövetség. Vác, 2000.

Kovács István: Minden nap jeles nap – Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. Budapest, 1993.

Kosztolányi Istvánné (szerk.): Az erdei iskola hasznos könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2002.

Könczei Réka – Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány. Budapest, 1997.

Körlánc kalauz – Gyakorlati útmutató a helyi közösségek bevonásával történő környezeti neveléshez. Körlánc Egyesület. Budapest, 1994.

Környezeti nevelés az iskolarendszer egészében és az óvodában. Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete. Budapest, 1996.

Magyarország öröm és bánat térképe. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó. Budapest, 1996.

Mester Zsolt: Környezetismereti táborok, túrák, terepmunkák – Segédlet táborvezetők számára. Natura Környezet- és Természetvédő Közösség. Hatvan, 1998.

Nádai Magda: Gyümölcs a tudás fájáról. AQUA Kiadó. Budapest, 1992.

Nádai Magda: Vigyázz rájuk a vízparton! Óvodáskorúak és kisiskolások ismerkedése az élővilággal. Codex Print kiadó. Budapest, 1997.

Papp János: Játékos természetismeret. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1990.

Szabó György: Ember és víz. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1987.

Természet és Béke tanévnaptár 2001. szeptember – 2002. augusztus. Bocs Alapítvány. Székesfehérvár, 2001.

Veszélyben a világunk. A Föld. Magvető. Budapest, 1990.

Veszélyben a világunk. A levegő. Magvető. Budapest, 1990.

Veszélyben a világunk. A víz. Magvető. Budapest, 1990.

Veszélyben a világunk. Az állatvilág. Magvető. Budapest, 1990.

Veszélyben a világunk. Az emberiség. Magvető. Budapest, 1990.

Veszélyben a világunk. Az erdők. Magvető. Budapest, 1990.

Zöldbetűs ünnepeink (Süni-füzetek). Süni Egyesület. Budapest, 1998.

Zöldszemmel – Ötlettár környezeti neveléshez. Nimfea Természetvédelmi Egyesület. Szarvas, 1998.

 

 Kapcsolódások

Kapcsolódó témák

 Gyorslinkek 
 Új Pedagógiai Szemle
 Jelentés a magyar közoktatásról
 Kétszintű érettségi
 Középiskolai mutatók
Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet
1051 Budapest, Dorottya u. 8.
Tel.: (1) 235-7200


www.oki.hu 1997–2014