English main page
 Az intézetről  Kutatás   Tudástár  Vendég 
English
Visszajelzés

Függelék

 

1. táblázat
A közoktatásra fontos hatást gyakorló hatályos törvények és egyéb jogszabályok válogatott listája (1989–2000. március)

Jogszabály elnevezése Száma Az utolsó
módosítás éve 
Törvények   
Az egyesülési jogról 1989. évi II. tv. 1994 
A sztrájkról 1989. évi VII. tv. 1994 
A helyi önkormányzatokról 1990. évi LXV. tv. 1997 
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról 1990. évi IV. tv. 1997 
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi XX. tv. 1995 
A fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról 1991. évi XXIV. tv. 1994 
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről 1991. évi XXVI. tv.  
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről 1991. évi XXXII. tv. 1996 
Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról 1991. évi XXXIII. tv. 1997 
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1991. évi IV. tv. 1999 
Az államháztartásról 1992. évi XXXVIII. tv. 1999 
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról 1992. évi LXXXIX. tv. 1999 
A közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. tv. 1999 
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi LXIII. tv. 1999 
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1993. évi III. tv. 1999 
A szakképzésről 1993. évi LXXVI tv. 1995 
A közoktatásról 1993. évi LXXIX. tv. 1999 
A statisztikáról 1993. évi XLVI. tv. 1997 
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról 1993. évi LIX. tv.  1997 
A nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi LXXVII. tv. 1999 
A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról 1995. évi LXIV. tv. 1998 
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról 1996. évi LXXVII. tv. 1999 
A területfejlesztésről és területrendezésről 1996. évi XXI. tv.  
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. tv. 1999 
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésükről 1997. évi CXXXV. tv.  
A közhasznú szervezetekről 1997. évi CLVI. tv. 1998 
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. tv. 1999 
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról 1998. évi XXXVI. tv.  
A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről 1999. évi CXXV. tv.  
, Z_TBL_TÖRZS = TÁBLA BALCÍM TÁBLA SZÖVLE TÁBLA SZÁM 
Kormányrendeletek és -határozatok   
Az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről 36/1990. (II. 28.) MT. r. 1994 
A neveléssel-oktatással kapcsolatos egyes feladatokról és hatáskörökről 113/1991 (IX. 4.) Korm. r.  
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 2000 
A helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről 20/1992. (I. 28.) Korm. r.  
A Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól 169/1993. (XII. 3.) Korm. r.  
Az alapítványokkal és a közalapítványokkal összefüggő egyes kérdésekről 1094/1994. (X. 26.) Korm. h.  
A tanítói, a konduktor-tanítói és az óvodapedagógus alapképzésben a képesítési követelményekről 158/1994. (XI. 17.) Korm. r.  
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról 191/1995. (XII. 17.) Korm. r. 1999 
A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről 61/1995. (V. 3.) Korm. r. 1996 
A külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról 47/1995. (IV. 27.) Korm. r.  
A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány létrehozásáról 1059/1995. (VI. 29.) Korm. h.  
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról 130/1995. (X. 26.) Korm. r.  
Az egyetemi és főiskolai hallgatók részére nyújtandó támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről 114/1996. (IX. 17.) Korm. r. 1998 
A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 219/1996. (XII. 24.) Korm. r. 1997 
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. r.  
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. r. 1999 
Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről 45/1997. (III. 12.) Korm. r.  
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. r. 2000 
A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról 164/1997. (IX. 30.) Korm. r. 1999 
Az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről 162/1998. (IX. 30.) Korm. r. 1999 
Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról 105/1999. (VII. 6.) Korm. r.   
A tanári képesítés követelményeiről 111/1997. (VI. 27.) Korm. r.  
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 277/1997. (XII. 22.) Korm. r. 1999 
Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről 45/1997. (III. 12.) Korm. r.  
A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről 19/1998. (II. 4.) Korm. r.  
Miniszteri rendeletek és utasítások   
A műszaki szakközépiskolákban folyó technikus- és szakmunkásképzésről 16/1984. (IX. 12.) MM r. 1990 
A diáksportkörökről, valamint a nevelési-oktatási intézmények és a diáksport-egyesületek kapcsolatáról 4/1986. (VI. 2.) MM r.  
A központi műhelyekről 5/1988. (II. 17.) MM r. 1994 
A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatokról és a biztonságot növelő szolgálat elrendeléséről 5/1989. (III. 17.) MM r. 1991 
Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 9/1993. (XII. 30.) MüM–
MKM r. 
 
A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről, névhasználatáról 9/1989. (IV. 30.) MM r. 1994 
Az Országos Képzési Jegyzékről 7/1993. (XII. 30.) MüM r. 2000 
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 10/1993. (XII. 30.) MüM r. 1996 
A szakmai követelmények kiadásáról 6/1994. (VIII. 31.) MüM r. 1995 
A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 10/1994. (V. 13.) MKM r. 1998 
A nevelési-oktatási intézmények működéséről 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 1998 
A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 14/1994. (VI. 24.) MKM r. 1999 
A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról 23/1997. (VI. 4.) MKM r.  
Az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 24/1997. (VI. 5.) MKM r.  
A Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 26/1997. (VII. 10.) MKM r.  
A tanító, fejlesztési (differenciáló) és az óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről 28/1997. (IX. 16.) MKM r.  
A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM r.  
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról 9/1997. (IV. 28.) MüM r. 1997 
A katonai középiskolák működésének sajátos szabályairól 19/1997. (VIII. 29.) HM–MKM r. 1998 
Az iskola-egészségügyi ellátásról 26/1997. (IX. 3.) NM r. 1999 
A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 5/1998. (II. 18.) MKM. r. 1999 
Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 27/1998. (VI. 10.) MKM. r. 1999 
A helyi önkormányzatokat 1999. évben megillető normatív állami hozzájárulásokról, egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatásáról 1/1999. (I. 29.) PM–BM e. r.  
Az 1999/2000-es tanév rendjéről 22/1999. (VI. 9.) OM r. 2000 
Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivataláról és működésének szabályairól 40/1999. (X. 8.) OM r.  
A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről 41/1999. (X. 13.) OM r.  
Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről 42/1999. (X. 13.) OM r.  
A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 45/1999. (XII. 30.) OM r.  
A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről 46/1999. (XII. 13.) OM r.  
Az óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről 4/1998. (II. 13.) MKM r.  
Az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréről, az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsga díjairól 30/1999. (VII. 21.) OM r.  
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásának szabályozásáról az oktatási miniszter által felügyelt egyes intézményekben 3/2000. (I. 31.) OM r.  
A helyi önkormányzatokat 2000. évben megillető normatív állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérséklő kiegészítésről, illetve beszámításról 3/2000. (I. 27.) PM–BM. e. r.  

Forrás: Varga M. B., 2000 (lezárva 2000. március 31.)

2. táblázat
A 1975–1999 között született korosztályok létszáma 1999. január 1-jén

Év Létszám 
1975 189 092 
1976 177 737 
1977 170 587 
1978 161 757 
1979 154 379 
1980 143 587 
1981 137 942 
1982 129 196 
1983 122 981 
1984 120 828 
1985 126 135 
1986 124 218 
1987 122 930 
1988 121 527 
1989 120 784 
1990 123 459 
1991 124 968 
1992 119 733 
1993 115 405 
1994 114 094 
1995 110 695 
1996 104 075 
1997 99 308 
1998 96 467 
1999* 94 098 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998
* Előzetes adat.

3. táblázat
Az oktatási rendszerből kilépők száma és megoszlása a legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1990–1998 (%)

Végzettség 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 
Felsőfok 10,6 10,1 9,9 9,3 11,0 13,8 15,3 16,3 17,8 
Érettségizett összesen 18,8 22,2 24,3 30,3 30,4 30,3 30,9 32,2 35,3 
Gimnázium 4,9 7,5 7,6 9,4 9,3 11,3 11,7 11,7 12,0 
Szakközépiskola 10,8 11,5 13,0 17,2 14,3 10,8 7,8 7,4 6,8 
Érettségi utáni képzés 3,1 3,2 3,7 3,7 6,8 8,2 11,4 13,1 16,5 
Szakmunkásképző 33,9 33,1 36,5 33,3 33,6 33,5 32,2 30,8 25,8 
Szakiskola 2,8 2,9 3,2 5,1 6,4 7.2 5,5 4,4 3,0 
8 osztály 27,2 24,3 20,3 18,2 15,1 12,1 12,7 13,0 14,8 
Kevesebb mint 8 osztály 6,6 7,4 5,8 3,8 3,7 3,3 3,4 3,2 3,3 
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 
Összesen (ezer fő) 152,4 167,5 172,6 180,3 174,3 151,8 153,8 155,2 155,4 
Ebből
Szakképzett 
61,2 60,8 66,3 68,4 71,9 73,3 72,2 72,0 69,9 
Szakképzetlen 38,8 39,2 33,7 31,6 28,1 26,7 27,8 28,0 30,1 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990–1998

4. táblázat
A középfokú végzettséget nem szerzők aránya korcsoportonként néhány európai országban, 1997 (%)

Ország 20–29 30–39 40–49 50–59 
Cseh Köztársaság 15 21 
Finnország 13 16 30 45 
Ausztria 18 19 28 35 
Magyarország 22 22 30 54 
Írország 27 40 56 99 
Egyesült Királyság 37 43 44 53 
Portugália 55 71 79 87 
EU-átlag 31 35 42 63 

Forrás: Key data..., 2000

5. táblázat
A magyar felnőtt lakosság szövegértési teljesítménye korcsoport és iskolai végzettség szerint, 1998

Korcsoport Legfeljebb
8 általános iskola 
Szakmunkás Érettségi Felsőfokú 
16–25 éves 98,88 (0,86) 98,48 (0,81) 106,99 (0,58) 108,82 (1,42) 
26–35 éves 94,54 (1,39) 100,06 (0,81) 104,37 (0,81) 107,61 (1,00) 
36–45 éves 94,24 (1,25) 98,40 (0,74) 101,67 (0,74) 107,62 (0,89) 
46–55 éves 93,09 (0,97) 96,69 (0,98) 99,88 (0,87) 102,86 (1,20) 
56–65 éves 92,50 (0,95) 94,50 (1,52) 99,85 (1,35) 99,41 (2,25) 
Átlag 94,85 (0,49) 98,18 (0,41) 103,51 (0,37) 105,91 (0,58) 

Forrás: Bánfi, 2000
Magyarázat: A teljesítményeket az elemzések során nem százalékokkal vagy nyers pontszámokkal (a helyesen megoldott feladatok számával) fejezték ki, hanem ún. standardizált pontszámokat alkalmaztak. Vagyis az egyes emberek teszten elért összpontszámát normálták: az átlag minden esetben 100 pont, a szórás pedig 10 pont. Ez azt jelenti, hogy ha az adott személy teljesítménye például 110 pont, akkor ez egy szórásnyi értékkel haladja meg a populációs átlagot. Emellett az érték mellett a táblázatokban feltüntették az ún. standard hibát is, amelynek segítségével megadható, hogy a kapott empirikus eredményhez mérten a valóságos tudásérték, milyen (plusz-mínusz) határok közé eshet.

6. táblázat
Az egy lakosra jutó GDP különböző bázisok százalékában, 1996

Ország OECD-
átlag = 100 
EU-átlag = 100 USA = 100 Ausztria = 100 Magyarország = 100 
Luxemburg 160 162 114 144 342 
USA 140 142 100 126 299 
Norvégia 128 130 92 115 273 
Svájc 126 127 90 113 268 
Japán 121 122 86 108 257 
Izland 118 119 84 106 252 
Dánia 117 118 83 105 248 
Kanada 114 116 82 103 244 
Belgium 112 113 80 100 238 
Ausztria 111 113 80 100 237 
Németország 107 108 77 96 229 
Ausztrália 107 108 76 96 228 
Hollandia 106 107 76 95 226 
Franciaország 103 104 73 92 219 
Olaszország 102 103 73 92 217 
Svédország 100 101 72 90 214 
Egyesült Királyság 98 99 70 88 209 
Finnország 96 97 68 86 204 
Írország 92 93 66 82 196 
Új-Zéland 88 89 63 79 188 
Izrael 87 88 62 78 186 
Spanyolország 77 78 55 69 164 
Portugália 70 70 50 62 148 
Szlovénia 67 67 48 60 143 
Görögország 67 67 48 60 142 
Cseh Köztársaság 64 65 46 57 136 
Magyarország 47 47 33 42 100 
Szlovákia 45 45 32 40 95 
Mexikó 36 37 26 32 77 
Lengyelország 35 35 25 31 74 
Oroszország 34 35 24 31 73 
Észtország 33 34 24 30 71 
Románia 33 34 24 30 71 
Horvátország 32 32 23 28 67 
Törökország 30 31 22 27 64 
Litvánia 29 29 21 26 62 
Fehéroroszország 26 26 19 23 55 
Lettország 25 26 18 23 54 
Bulgária 25 25 18 23 53 
Macedónia 21 21 15 19 45 
Ukrajna 17 17 12 15 36 
Albánia 14 15 10 13 31 
Moldova 11 11 23 

Forrás: Balogh, 1999

7. táblázat
A fogyasztói árindex alakulása Magyarországon, 1990–1999 (előző év = 100%)

Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 
Fogyasztói árindex 128,9 135 123 122,5 118,8 128,2 123,6 118,3 114,3 110 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990–1998; 1999: KSH-honlap

8. táblázat
Külföldi érdekeltségű vállalatok száma Magyarországon, 1990 és 1996–1998

Év Szervezetek
száma 
Jegyzett tőke
(milliárd Ft) 
Ebből külföldi befektetés
(milliárd Ft) 
1990 5 693 274,2 93,2 
1996 26 130 2269,4 1602,9 
1997 26 527 2808,6 2054,2 
1998 25 244 3077,9 2356,6 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998

9. táblázat
Az államháztartás (ÁHT) egyenlegének (hiányának) alakulása a GDP%-ában, 1990–1998

Egyenleg 1990 1991 1992 1993 1994 1994 1995 1996 1996 1997 1998 
   (1) (1) (1) (2) (2) (2) (3) (3) (4) 
A központi költségvetés egyenlege n. a. n. a. –6,9 –5,1 –6,3 –7,5 –6,1 –3,8 –2  –4  –3,6 
Elsődleges egyenleg (MNB nélkül) n. a. n. a. –2,3 –1,7 –1,2 –0,4 2,8 5,4 5,3 4  2,8 
Kamategyenleg n. a. n. a. –4,7 –3,7 –5,7 –7,6 –9 –8  –6,5 –7,7 –6,9 
MNB befizetések egyenlege n. a. n. a. 0,2 0,3 0,5 0,5 –0,8 –0,8 –0,3 0,4 
Elkülönített alapok egyenlege n. a. n. a. 0,1 1  0  0  –0,2 –0,1 –0,1 0,1 0,1 
Társadalombiztosítás egyenlege n. a. n. a. –0,6 –0,9 –0,8 –0,8 –0,7 –1  –1  –0,6 –0,9 
Helyi önkormányzatok egyenlege n. a. n. a. 0,4 –0,5 –1,1 –1,3 –0,3 0  0  –0,3 –0,3 
Az államháztartás SNA típusú
egyenlege 
n. a. n. a. –6,9 –5,5 –8,2 – – – – – – 
 1990 1991 1992 1993  1994 1995  1996 1997 1998* 
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben 0,3 –2 –7 –6,5 – –8,4 –6,7 – –3,1 –4,8 n. a. 
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben – – – – – – – – – – –4,7 
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben 0,3 –3 –7 –7,7 – –9,6 –7,3 – –4,6 –4,7 n. a. 
Az ÁHT egyenlege pénzforgalmi szemléletben – – – – – – – – – –5,1** –4,8** 
Elsődleges egyenleg 4,3 –2,6 –2,9 – –2,7 1,6 – 4,3 3,1 1,5 

(1): Forrás: MNB Éves jelentés, 1995. Az ÁHT alrendszereire vonatkozóan SNA típusú adatok
(2): Forrás: MNB Éves jelentés, 1997. Az ÁHT alrendszereire vonatkozóan eredmény szemléletű adatok
(3): Forrás: MNB Éves jelentés, 1998. Az ÁHT alrendszereire vonatkozóan pénzforgalmi szemléletű adatok
(4): Forrás: Economic Surveys. Hungary, 1999
* Előzetes becsült adat.
** Az eltérés oka a nyugdíjreform hatásának figyelembevétele.

10. táblázat
Az államháztartási kiadások a GDP %-ában, 1991–1998

Kiadás 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 
Általános közösségi szolgáltatások 3,0 3,9 3,8 3,3 2,5 2,5 3,3 3,6 3,3 
Védelem 1,2 1,5 2,2 1,3 0,9 0,8 1,2 1,0 1,1 
Rendvédelem és közbiztonság 1,8 1,8 1,8 1,7 1,4 1,4 1,7 1,7 1,6 
Oktatás* 5,1 5,2 5,2 5,1 4,2 4,0 4,8 4,8 4,7 
Egészségügy 4,9 5,1 5,1 5,1 4,7 4,4 4,5 4,6 4,4 
Társadalombiztosítás és jóléti
szolgáltatások 
20,4 21,3 20,6 20  17,2 17,2 14,5 15,0 14,9 
Lakásügyek, települési, közösségi
tevékenységek és szolgáltatások 
4,1 1,8 1,8 1,6 1,8 1,7 1,7 1,6 1,4 
Szabadidős, kulturális, vallási
tevékenységek és szolgáltatások 
1,7 2  2  1,9 1,6 1,4 1,1 1,2 1,2 
Gazdasági tevékenységek és
szolgáltatások 
5,2 5,5 5  6,6 4,6 4,2 5,1 6,3 6,1 
Egyéb kiadások 9,8 12,3 14,8 14,8 15,2 13,8 11,8 10,1 7,8 
Kiadások összesen,
adósságszolgálat nélkül 
55,4 58,7 57,5 58,7 50,9 45  46,1 n. a. n. a. 
Kiadások összesen 56,4 60,4 60,8 60,4 54,3 49  49,7 49,9 46,5 

Forrás: Economic Surveys. Hungary, 1999; KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998; 19997–1999: PM adatközlése
* Az itt közölt és a 45. táblázatban szereplő adatok eltérését a különböző számítási módszerek okozzák.

11. táblázat
A fogyasztás és a reáljövedelem alakulása, 1989–1998 (1989 = 100%)

Év Végső fogyasztás Háztartások fogyasztása Reáljövedelem 
1990 97,30 96,40 98,20 
1991 92,33 91,00 96,53 
1992 92,89 91,00 93,15 
1993 97,90 92,73 88,77 
1994 95,65 92,54 91,17 
1995 89,34 85,97 86,33 
1996 86,75 83,65 86,33 
1997 88,74 85,07 87,54 
1998 92,20 88,30 91,48 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1989–1998

12. táblázat
A különböző iskolai végzettségűek keresetének relatív különbségei a versenyszférában és a költségvetésben, 1998 (a nemzetgazdaság átlaga = 100%)

Iskolai végzettség Versenyszféra Költségvetés 
Legfeljebb 8 általános iskolai osztály 68,7 53,1 
Szakmunkásképző, szakiskola 80,9 63,9 
Szakközépiskola 107,6 79,8 
Gimnázium 107,6 81,2 
Technikum 134,3 102,0 
Főiskola 209,5 103,7 
Egyetem 304,9 156,5 
Összesen 104,9 90,0 

Forrás: KSH, A KSH jelenti, 1999/7.

13. táblázat
Népesség és gazdasági aktivitás az év elején, 1990–1998 (ezer fő)

Megnevezés 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 
Össznépesség 10 375 10 355 10 337 10 310 10 277 10 246 10 212 10 174 10 135 
Munkavállalási korú népesség 5 957 5 997 6 032 6 057 6 071 6 082 6 081 6 145 6 137 
Foglalkoztatott* 5 227 5 052 4 534 4 090 3 882 3 793 3 743 3 728 3 747 
Munkanélküli (regisztrált, OMK-adat)**  24  101  406  663  632  520  496  478  464 
Gazdaságilag aktív
népesség*** 
5 251 5 153 4 940 4 753 4 514 4 313 4 239 4 206 4 211 
Gazdaságilag inaktív
népesség**** 
5 124 5 202 5 397 5 557 5 763 5 933 5 973 5 968 5 924 
Eltartottak***** 5 148 5 303 5 803 6 220 6 395 6 453 6 469 6 446 6 388 
Száz foglalkoztatottra
jutó eltartott 
98 105 128 152 165 170 173 173 170 
Regisztrált munkanélküliségi ráta 0,5 2  8,2 13,9 14 12 11,7 11,4 11  
Aktivitási arány 81,5 80,1 77,6 75,3 72 69 68,2 67,3 67,5 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998
Megjegyzés: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege alapján.
* Gyesen, gyeden lévők nélkül.
** Az Országos Munkaügyi Központ által nyilvántartásba vett álláskeresők.
*** Foglalkoztatottak és munkanélküliek.
**** 6 éven aluliak, tanulók, nyugdíjasok, gyesen, gyeden lévők, háztartásbeliek, passzív munkanélküliek (akik szeretnének munkát, de kedvezőtlennek ítélve az elhelyezkedés esélyeit, nem keresnek állást).
***** Inaktívak és munkanélküliek.

14. táblázat
A 15–74 éves korú népesség gazdasági aktivitása, 1999. utolsó negyedév

Korcsoport Foglalkoztatott Munkanélküliek Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag nem aktívak Ebből passzív munkanélküli  Aktivitási arány Munkanélküliségi
ráta 
 ezer fő  
15–19 68,3 17,8 86,1 569,7 9,4  13,1 20,7 
20–24 482,3 52,7 535,0 344,4 15,9  60,8 9,9 
25–29 503,5 37,2 540,7 180,3 11,8  75,0 6,9 
30–39 942,3 67,2 1009,5 252,6 24,1  80,0 6,7 
40–54 1607,1 86,6 1693,7 516,2 38,1  76,6 5,1 
55–59 177,6 6,4 184  400,7 5,6  31,5 3,5 
60–74 62,5 1,0 63,5 1326,4 1,7  4,6 1,6 
Összesen 3843,6 268,9 4112,5 3590,3 106,6  53,4 6,5 

Forrás: KSH, Statisztikai Havi Közlemények, 2000. I. negyedév
Megjegyzés: Lakossági munkaerő-felmérés alapján.

15. táblázat
A munkanélküliek és a foglalkoztatottak megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1992. első negyedév és 1999. utolsó negyedév (%)

Iskolai végzettség 1992. első negyedév  1999. utolsó negyedév 
 Munkanélküli Foglalkoztatott  Munkanélküli Foglalkoztatott 
8 osztálynál kevesebb 6,5 3,8  3,0 0,8 
Általános iskola 8 osztálya 38,0 26,3  30,9 16,0 
Szakmunkásképző, szakiskola 31,4 26,4  37,9 33,3 
Középiskola 20,2 29,3  24,8 33,4 
Főiskola, egyetem 3,9 14,2  3,4 16,5 
Összesen 100,0 100,0  100,0 100,0 

Forrás: KSH, Statisztikai Havi Közlemények, 1992. I. és 2000. I. negyedév

16. táblázat
A különböző gazdasági aktivitású háztartástagok részaránya az összes és az alsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások csoportjában, 1995 (%)

Gazdasági aktivitás Alsó tized Összes háztartás 
Aktív keresők együtt 17,3 34,1 
Inaktív keresők együtt 27,6 37,2 
Munkanélküli 13,4 5,8 
Gyeden, gyesen, gyeten levő 7,0 3,3 
Nyugdíjas 6,4 27,9 
Egyéb inaktív 0,8 0,2 
Eltartottak együtt (26 évesnél idősebbekkel együtt) 55,1 28,7 
15 éven aluli eltartottak együtt 37,0 18,0 
Óvodás 6,8 3,7 
Tanuló 18,0 10,0 
Nem tanuló 12,2 4,4 
15–26 éves eltartottak együtt 12,3 8,1 
Általános iskolás 0,8 0,2 
Szakmunkástanuló 2,0 1,4 
Középiskolás 2,5 3,5 
Főiskolás 1,0 0,8 
Egyetemi hallgató 0,8 0,8 
Nem tanuló 5,2 1,4 
Összesen 100,0 100,0 
Személyek száma 1 011 207 10 120 927 

Forrás: KSH, A szegények jellemzői..., 1999

17. táblázat
A háztartástagok megoszlása az összes és a szegény háztartásokban a háztartásfő legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 1995 (%)

A háztartásfő legmagasabb iskolai végzettsége Alsó
huszad 
Alsó
tized 
Összes
háztartás 
8 általános vagy kevesebb 58,6 54,8 40,5 
Szakmunkásképző, szakiskola 25,2 27,4 23,7 
Középiskola 13,9 15,7 22,6 
Felsőfok 2,4 2,2 13,2 
Összesen 100,0 100,0 100,0 

Forrás: KSH, A szegények jellemzői..., 1999

18. táblázat
Szegények részaránya korcsoportonként, 1992–1997 (%)

Korcsoport Szegények részaránya
(az átlagos ekvivalens jövedelem* 50 százaléka alatt élők) 
1997
N (fő) 
 1992 1994 1996 1997 
0–2 15,1 22,8 29,7 34,7 94 
3–6 13,7 11,7 24,7 28,2 181 
7–14 12,0 16,4 21,6 24,6 406 
15–19 13,0 15,9 19,1 17,1 267 
20–29 11,3 9,5 13,2 14,7 532 
30–39 7,7 13,4 13,6 13,9 479 
40–49 7,3 9,3 15,5 13,7 507 
50–59 7,4 11,3 7,3 8,5 420 
60–69 10,5 7,4 4,3 2,6 339 
70 felett 11,1 9,1 8,9 4,6 376 
Átlagosan/összesen 10,1 11,6 14,9 14  3601 

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998
* Az ekvivalens jövedelem mérőszáma esetén a család méretének növekedésével annak tagjai csökkenő súllyal szerepelnek. Az egyik leggyakrabban használt skála esetén az első háztartástag súlya 1, a másodiké 0,7, a harmadiké 0,5. Ebben az esetben az N = Se képletben S a háztartás mérete, az e kitevő értéke 0,73.

19. táblázat
A szegénységi ráták (szegénységi küszöb a kvintilis határ) a különböző társadalmi-demográfiai csoportokban, 1997/98, 1998/99 (%)

Korcsoport 1997/98 1998/99 1998/99 N (fő) 
Életkor    
0–2 28,7 39,5 124 
3–6 29,4 31,1 235 
7–14 31,7 31,0 452 
15–19 28,1 24,7 371 
20–29 16,0 21,1 836 
30–39 24,4 21,0 634 
40–49 20,6 19,4 818 
50–59 15,0 16,8 734 
60–69 9,7 11,0 589 
70 felett 14,3 11,2 581 
Iskolai végzettség    
0–7 osztály 27,8 27,1 546 
8 osztály 25,1 25,1 1229 
Szakmunkásképző 16,1 16,6 1120 
Középiskola 9,4 11,9 1096 
Egyetem, főiskola 6,3 2,8 493 
Gazdasági aktivitás    
Alkalmazott 9,7 10,0 1587 
Vállalkozó 8,0 8,1 222 
Alkalmi munkás 39,0 36,4 33 
Nyugdíj mellett dolgozó 3,3 2,9 69 
Gyesen, gyeden lévő 35,3 40,4 161 
Munkanélküli 37,9 43,3 254 
Nyugdíjas 15,1 15,7 1569 
Eltartott 34,4 29,8 605 
Településtípus    
Község 25,7 24,8 2007 
Város 18,6 19,3 1288 
Megyeszékhely 17,7 18,0 1059 
Főváros 12,1 13,6 1021 
Együtt 20  20  5375 

Forrás: Monitor, 1999

20. táblázat
A 16 év feletti szegények aránya az eltérő etnikai csoportokban, 1997 (%)

Etnikai hovatartozás A szegények részaránya
(az átlagos ekvivalens jövedelem 50%-a alatt élők) 
1997
N (fő) 
 1992 1994 1996 1997 
Cigány 45,6 50,1 68,0 58,1 103 
Nem cigány 7,1 8,5 9,6 7,7 2523 
Összesen 8,7 10,1 11,4 9,7 2626 

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998

21. táblázat
A gyermekes háztartások havi iskolai kiadásai a háztartásfő iskolai végzettsége szerint, 1992 és 1997

A háztartásfő iskolai végzettsége 1992  1997 1997/1992 
Ft  Ft 
8 osztály 830 124  2554 59 308 
Szakmunkásképző 1004 178  2652 111 264 
Középiskola 1392 108  3613 59 260 
Felsőfok 1800 72  5331 52 296 

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998

22. táblázat
A gyermekes háztartások havi iskolai kiadásai a különórára járás szerint, 1992 és 1997

Különórára járó gyerek 1992  1997 1997/1992 
Ft  Ft 
Nincs 684 327  2448 191 358 
Van 2287 141  4739 97 207 

Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1998

23. táblázat
Betegségek előfordulása az 5–17 évesek körében Budapesten és országosan, 1996/97 és 1997/98 (ezrelék)

Év/betegség 5 éves  10 éves  17 éves  Összes 
 Országos Budapest  Országos Budapest  Országos Budapest  Országos Budapest 
1996/97            
Magas vérnyomás   18 17  
Neurózisok 23 23  22 24  11 13  19 19 
Túlsúlyosság 24 20  53 49  47 43  41 38 
Mozgásszervi betegségek 74 82  128 138  238 265  144 173 
Lúdtalp 142 128  157 148  144 147  148 142 
Asztma  10 11  15  10 12 
Szemüvegesek száma 53 56  106 105  167 180  107 121 
Halláscsökkenés   12  
Összes betegség (db) 41 979 5 567  60 166 9 014  73 235 16 788  175 382 31 369 
Megvizsgáltak száma (fő) 124 768 17 146  123 688 18 713  114 122 24 232  362 578 60 091 
Összes betegség/ megvizsgáltak száma (%) 33,65 32,47  48,64 48,17  64,17 69,28  48,37 52,20 
1997/98            
Magas vérnyomás   17 18  
Neurózisok 24 20  23 25  11 12  20 18 
Túlsúlyosság 26 21  60 53  50 49  45 42 
Mozgásszervi betegségek 77 80  129 135  255 287  149 178 
Lúdtalp 143 143  161 161  159 173  154 160 
Asztma 10  10 10  10 16  10 12 
Szemüvegesek száma 53 49  109 103  168 188  107 121 
Halláscsökkenés 10   13  
Összes betegség (db) 42 717 5 762  61 657 8 842  72 943 17 388  177 317 31 992 
Megvizsgáltak száma (fő) 123 947 17 502  122 752 17 931  107 582 23 014  354 281 58 447 
Összes betegség/megvizsgáltak száma (%) 34,46 32,92  50,23 49,31  67,80 75,55  50,05 54,74 

Forrás: ÁNTSZ iskolaorvosi vizsgálatok, 1993–1998

24. táblázat
Betegségek elfordulása az 5–17 évesek körében Budapesten, 1993/94–1997/98 (db)

Betegség 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1997/1993 (%) 
Magas vérnyomás  756  733  551  461  478 63 
Neurózisok  802  937 1 437 1 158 1 075 134 
Túlsúlyosság 2 511 2 487 2 300 2 299 2 449 98 
Mozgásszervi betegségek 8 751 9 010 10 737 10 425 10 416 119 
Lúdtalp 10 092 11 041 9 666 8 533 9 363 93 
Asztma  696  719  760  738  700 101 
Allergiás bőrbetegségek  492  466  427  509  469 95 
Gombás bőrbetegségek  285  376  398  404  314 110 
Szemüvegesek száma 7 950 8 051 7 450 7 290 7 049 89 
Halláscsökkenés  342  395  432  465  462 135 
Megvizsgáltak száma 66 323 63 998 62 091 60 091 58 447 88 

Forrás: ÁNTSZ iskolaorvosi vizsgálatok, 1993–1998

25. táblázat
Dohányzási szokások a 12–18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

 12–14 évesek 15–18 évesek 
Rendszeres dohányzó (naponta) 5
 
Gimnázium: 12
Szakmunkásképző: 35 
Első cigaretta 10 éves kor előtt 7  
Már kipróbálta 33 35 
Van dohányzó családtag 65 62 
Van dohányzó barátja 58 75 
Tanárt látnak dohányozni 86 80 
Egészségkárosító hatásáról tud 90 98 
Felvilágosító előadást nem hallott az iskolában 44 70 
Reklámot lát (utcán, újságokban) 98 95 

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

26. táblázat
Alkoholfogyasztási szokások a 12–18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

 12–14 évesek 15–18 évesek 
Rendszeres fogyasztók 2
 
Gimnázium: 6
Szakmunkásképző: 18 
Alkalmi fogyasztók 40 60 
Családban van, aki többet iszik a kelleténél 20 15 
Tudja, hogy káros a túlzott fogyasztás 63 96 
Felvilágosító előadást nem hallott az iskolában 60 70 
Reklámot lát elsősorban tévében, utcán 92 90 
Ellenző reklámot nem lát 68 70 

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

27. táblázat
Drogfogyasztási szokások a 12–18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

 12–14 évesek 15–18 évesek 
Rendszeres fogyasztók  0,4
 
Gimnázium: 0,6
Szakmunkásképző: 1,3 
Kipróbálta  1,9
 
Gimnázium: 6,6
Szakmunkásképző: 8,0 
Tudja, hogy káros 50 80 
Felvilágosító előadást nem hallott az iskolában 37 70 
Ellenző reklámot nem lát 38 40 

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

28. táblázat
Szexuális szokások a 12–18 évesek körében Budapesten, 1995 (%)

 12–14 évesek 15–18 évesek 
Volt/van szexuális kapcsolata  9,6
 
Gimnázium: 34
Szakmunkásképző: 66 
Közülük első szexuális kapcsolat 12 éves kor előtt 41 14 
Tudja, miként kell védekezni a terhesség ellen 93 n. a. 
Gyakori partnercsere n. a. 15 
Nem használ rendszeresen gumióvszert n. a. 50 
Tudja mi az AIDS 82
 
Gimnázium: 88
Szakmunkásképző: 72 
Tudja mi a hepatitis-B 40 
Hallott felvilágosító előadást az iskolában az   
AIDS-ről 72 61 
Hepatitis-B-ről 20 

Forrás: ÁNTSZ ifjúsági egészségmagatartás-vizsgálatok, 1995

29. táblázat
Rendőrségi körözés alatt álló eltűnt személyek nem és kor szerinti megoszlása, 1997/98

Nem 14 év alatt 18 év alatt Gyermek és felnőtt 
Férfi  791 2 384 5 727 
Nő  749 2 754 4 410 
Összes 1 540 5 138 10 137 

Forrás: ORFK, Adatfeldolgozó központ

30. táblázat
Veszélyeztetett és a szülők alkoholizmusa miatt veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma, 1970, 1980, 1990–1998

Év Nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek Szülők alkoholizmusa miatt nyilvántartott gyermekek Alkoholizmus miatt
véd- és óvintézkedések száma 
 fő 
1970 43 006 n. a. n. a. 1 498 
1980 56 929 16 684 29,3 3 172 
1990 174 755 31 128 17,8 1 905 
1991 242 899 26 052 10,7 1 535 
1992 305 113 26 638 8,7 1 157 
1993 303 814 25 940 8,5  636 
1994 319 259 27 536 8,6  676 
1995 313 255 28 905 9,2  327 
1996 331 923 29 365 8,8 n. a. 
1997 420 158 32 136 7,6 n. a. 
1998 380 341 n. a. n. a. n. a. 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1970; 1980; 1990–1998.

31. táblázat
Veszélyeztetett gyermekek száma, 1990, 1996–1998

A veszélyeztetettség oka 1990 1996 1997 1998 
Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 174 755 331 923 420 158 380 341 
Ebből     
Anyagi okokból 103 540 249 976 339 843 315 023 
Egészségi okokból 2 832 4 579 4 699 5 258 
Környezeti okokból 45 490 48 556 48 735 38 886 
Családok száma, amelyekben veszélyeztetett kiskorúak élnek 76 144 137 609 156 133 166 165 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998

32. táblázat
A nyilvántartott drogfogyasztók száma nemek és korcsoportok szerint, 1995–1997

Drog típusa 1995  1996  1997 
 13–19 20–34  13–19 20–34  20 év alatt 20–34 
 Férfi Nő Férfi Nő  Férfi Nő Férfi Nő  Férfi Nő Férfi Nő 
Ópiát típus 39 34 347 90  129 49 770 177  401 124 1406 343 
Kokain típus 10  20  16 72 15 
Cannabis típus 22 81  52 19 187 21  164 59 389 58 
Hallucinogének 23  13 41 15  43 16 96 28 
Amfetamin típus 39 10  48 28 150 51  225 91 460 109 
Nyugtató típus 22 12 144 165  35 16 154 191  31 22 204 211 
Politoxikománia (nem a fenti kategóriák) 10 10 195 67  59 31 359 211  40 80 520 399 
Szerves oldószerek (inhalálások) 38 10 69  68 22 114 31  81 16 107 13 
Egyéb drog 13  12  45 10 
Összesen 143 90 921 355  417 176 1807 704  1007 417 3299 1186 

Forrás: Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Informatikai Osztályának adatai alapján Pásztor Miklósné számításai

33. táblázat
Az oktatásügyi témák előfordulása a magyar sajtóban, 1998–1999

Oktatásügyi témák Előfordulás 
Felsőoktatás 722 
Határon túli magyar kisebbségi oktatás 604 
Helyi konfliktusok, botrányok 508 
Felsőoktatási integráció 331 
Szakszervezetek, pártok megnyilvánulásai 325 
Pedagógusbérek 313 
Aktualitások, megemlékezések, évnyitók, évzárók 295 
Egyházi iskolák, vallás 266 
Oktatásfinanszírozás 241 
Minisztériumi nyilatkozatok, oktatásirányítás 224 
Oktatáspolitika 213 
Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás/cigányoktatás 196 
Pedagógus-munkanélküliség, elbocsátás 193 
Tankönyv, taneszköz, tankönyvkiadók, tankönyvdrágulás 168 
Internet, informatika, számítástechnika az iskolában (Sulinet) 152 
Tandíj, tandíjmentesség, szülői terhek, költségek iskoláztatás 141 
Idegennyelv-tanulás, nyelvvizsga 136 
Felnőttoktatás 127 
Szakképzés 126 
Iskolabezárások 121 
Diákigazolvány 118 
Tantervek, iskolai programok 113 
Diákjólét – ösztöndíjak, kollégium, tandíjhitel, közalapítványok diákoknak 112 
Érettségi vizsga 109 
EU-integráció, programok 109 
Minőség az oktatásban, minőségbiztosítás 105 
Diákszervezetek/HÖOK megnyilvánulások 88 
Esélyegyenlőség, felzárkóztatás 86 
Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés 85 
Diákok 79 
Reklám az iskolában/Xénia láz 78 
NAT-tal kapcsolatos vélemények, tananyagok 74 
Magániskolák, alapítványi iskolák 71 
Külföldi kapcsolatok, iskolai együttműködés, külföldön tanulók 69 
Munkaerőpiac/iskola utáni elhelyezkedés 61 
Ösztöndíjak tanároknak, kutatóknak (Széchenyi, Bolyai) 51 
Intézményi autonómia 49 
Kutatás, fejlesztés 48 
Oktatási helyzetkép, körkép régiókban 47 
Szülői szervezetek, iskolaszékek, társadalmi szervezetek 45 
Oktatási intézmények működéses 44 
Tehetséggondozás, diákolimpikonok, zseni gyerekek, elitoktatás 38 
Hátrányos helyzetűek, testi, szellemi fogyatékosok 31 
Az iskola belső világa 

Forrás: Argejó, 2000
Megjegyzés: Az elemzett lapok: 168 óra; Beszélő; Család, Gyermek, Ifjúság; Dunántúli Napló; Esély; Európai Tükör; Evangélikus Élet; Élet és Irodalom; Figyelő; Hajdú-Bihari Napló; Havi Magyar Fórum; Heti Világgazdaság; Kis Újság; Kisalföld; Kritika; Magyar Fórum; Magyar Hírlap; Magyar Nemzet; Mai Nap; Művelődési Közlöny; Napi Magyarország; Népszabadság; Népszava; Szabad Föld; Szabadság; Reformátusok Lapja; Vasárnapi Hírek; Világgazdaság.

34. táblázat
A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal, 1990 és 1999 között (százfokú skálán)

Megnevezés 1990 1995 1997 1999 
Áruellátás 59 70 81 81 
Oktatás 57 58 57 60 
Tömegtájékoztatás 63 56 55 60 
Közlekedés 58 54 57 59 
Egészségügy 53 43 36 46 
Ügyintézés a hivatalokban 40 36 36 43 
Környezetvédelem n. a. n. a. n. a. 43 
Közbiztonság n. a. n. a. 29 36 
Munkalehetőségek 47 23 24 29 
Lakáshoz jutás 25 18 17 21 

Forrás: Marián, 1999a
A feltett kérdés: „Most felsorolok néhány dolgot. Kérem, mondja meg, hogy mennyire elégedett vagy elégedetlen Ön ezekkel ma Magyarországon.”

35. táblázat
Különböző közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények, 1997 és 1999 (az egy-egy feladatra fordítható összeg az elosztható összes forrás %-ában)

Megnevezés 1997 1999 
Egészségügy 24,7 22,1 
Oktatás 14,6 13,8 
Közbiztonság 13,3 12,6 
Lakásépítés, -felújítás, -vásárlás 8,2 12,0 
Szociális ellátás 12,9 10,6 
Közműfejlesztés, útépítés, közlekedés 8,9 10,1 
Kultúra, sport 5,9 6,6 
A település szépítése, környezetvédelem 5,7 6,3 
Helyi vállalkozások támogatása 3,9 3,7 
Helyi civil szervezetek támogatása 1,9 3,0 
Összesen 100,0 100,0 

Forrás: Marián, 1999a
A feltett kérdés: „Tegyük fel, hogy Önnek kellene döntenie arról, hogy mire költsék a település (a kerület) pénzét. Ha 1000 forintot kellene elosztania, mire mennyit fordítana?”

36. táblázat
A közoktatással kapcsolatos lakossági preferenciák változásai, 1990 és 1999 között (rangpozíció 1-től 7-ig)

Megnevezés 1990 1995 1997 1999 
Az iskolák felszerelése modern technikával 3,6 (2) 3,0 (1) 2,6 (1) 2,9 (1) 
A tehetséges tanulók képzésének támogatása 4,0 (3–5) 3,4 (2) 3,5 (2) 3,8 (2–3) 
A hátrányos helyzetű tanulók támogatása 4,6 (7) 3,6 (3) 3,6 (3) 3,8 (2–3) 
A tanulóknak adott juttatások
(ösztöndíj, étkezés, napközi) 
4,5 (6) 4,0 (4) 3,9 (4) 3,9 (4) 
A pedagógusok életkörülményeinek javítása 4,0 (3–5) 4,3 (5) 4,9 (6) 4,9 (5) 
Új tantervek, tankönyvek készítése 3,2 (1) 4,6 (6) 4,3 (5) 5,0 (6) 
Új iskolák, osztálytermek építése 4,0 (3–5) 5,0 (7) 5,1 (7) 5,7 (7) 

Forrás: Szabó I., 1999
A feltett kérdés: „Véleménye szerint az államnak mire kellene pénzt költenie az oktatáson belül? Kérem, rangsorolja ebből a szempontból a lapon szereplő dolgokat!”

37. táblázat
Az oktatással szembeni attitűdök változásai, 1990, 1995 és 1999 (az adott állítással egyetértők %-a)

Állítás 1990 1995 1999 
1. Az életben manapság csak az az ember boldogulhat igazán, aki iskolázott. 36,1 36,4 43,9 
2. A tehetséges ember ma is boldogul az életben, még akkor is, ha nem iskolázott. 62,0 61,4 53,8 
– Nem tudja 1,8 2,2 2,3 
1. A rengeteg kísérlet és reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban. 35,6 50,7 55,1 
2. Az iskolákban a jövőben nagy változásokra lesz szükség. 53,7 36,8 38,5 
– Nem tudja 10,8 12,4 6,3 
1. A gyerekeket képességeik és tudásuk alapján minél előbb a nekik legmegfelelőbb iskolába kell adni. 67,8 76,4 71,3 
2. Az a jó, ha a gyerekek képességeiktől és tudásuktól függetlenül minél hosszabb ideig egy iskolában tanulnak. 25,9 17,4 24,2 
– Nem tudja 6,3 6,2 4,5 
1. A mai iskolák túlterhelik a gyerekeket, túl nagy követelményeket állítanak eléjük. 69,3 75,8 77,9 
2. A mai iskolák nem állítanak elég komoly követelményeket a gyerekek elé. 24,2 12,3 16,0 
– Nem tudja 6,5 11,9 6,0 
1. A családtól ma már nem lehet elvárni, hogy a jó modorra és viselkedésre megtanítsa a gyerekeket, ez elsősorban az iskola feladata. 26,5 14,1 15,8 
2. A jó modor és viselkedés megtanítása a család feladata, az iskolától ezt nem lehet elvárni. 69,8 81,1 79,6 
– Nem tudja 3,7 4,7 4,6 
1. A neveléshez nem kell különösebb szakértelem, a gyerekek nevelésére minden értelmes felnőtt ember képes. 48,7 45,7 39,3 
2. A gyerekek nevelése komoly szakértelmet kíván, erre csak a jól képzett, felkészült pedagógusok képesek. 48,0 50,1 58,7 
– Nem tudja 3,2 4,2 2,0 
1. A szülőnek joga van arra, hogy a gyerekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja. 67,3 89,2 82,8 
2. Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek a jobb iskolákba. 29,1 9,1 14,8 
– Nem tudja 3,5 1,7 2,4 
1. Az a jó, ha minden iskola maga választja meg azt, hogy milyen tankönyvekből, hogyan tanít. 47,2 47,3 43,0 
2. Az a jó, ha az iskolák központilag előírt tankönyvekből egységesen ugyanazt tanítják. 44,3 42,6 49,0 
– Nem tudja 8,5 10,0 8,0 
1. A szülőknek kevés idejük, lehetőségük van a gyerekekkel foglalkozni, az iskolának többet kellene átvállalnia ebből. 35,5 30,8 23,5 
2. A családoknak sokkal többet kellene a gyerekekkel foglalkozniuk, ezt az iskola nem vállalhatja át. 59,8 64,7 74,1 
– Nem tudja 4,7 4,5 2,4 
1. Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy jó, biztos szakmát adjon a gyerek kezébe, nem elégedhet meg a műveltség gyarapításával. 47,7 49,2 54,7 
2. Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy minél nagyobb műveltséghez juttassa a gyerekeket, és nem az, hogy erre vagy arra a szakmára felkészítse őket. 46,4 41,4 39,6 
– Nem tudja 5,9 9,2 5,8 
1. A férfiaknak és a nőknek az életben eltérő feladataik vannak, ezért külön nevelésre van szükségük. 31,9 26,8 14,5 
2. Egy modern társadalomban a férfiak és a nők nevelése nem különbözhet egymástól. 62,1 67,8 82,3 
– Nem tudja 6,0 5,4 3,2 
1. A kisebbségeknek, nemzetiségeknek joguk van saját iskolához. 63,7 55,9 52,2 
2. A kisebbségek, nemzetiségek gyerekei is ugyanabba az iskolába járjanak, mint minden magyar gyerek. 33,0 37,3 43,0 
– Nem tudja 3,3 6,8 4,7 
1. A tehetségesek számára külön iskolákat kell nyitni, mert csak így bontakoztathatják ki képességeiket. 49,5 54,5 45,6 
2. A tehetségesek számára nem szabad külön iskolákat nyitni, mert ez sérti a társadalmi igazságosságot. 43,1 35,1 47,3 
– Nem tudja 7,3 10,4 7,0 
1. Az iskoláztatás legyen mindenki számára ingyenes. 63,9 73,2 78,0 
2. Amelyik család teheti, maga is járuljon hozzá az iskoláztatási költségekhez. 33,9 24,9 20,9 
– Nem tudja 2,1 1,9 1,1 
1. Az iskolák a gyerekektől már egész fiatal koruktól fogva komoly tanulást követeljenek meg. 49,6 51,8 52,3 
2. Az iskolák ne várjanak el a gyerekektől már egészen fiatal korukban komoly tanulási teljesítményt. 44,4 42,1 43,3 
– Nem tudja 6,0 6,1 4,3 
1. Az oktatás problémáinak többségét helyi szinten, az iskolákon belül is meg lehetne oldani. 49  49,5 47,9 
2. Az oktatás problémáit csak központi állami intézkedésekkel lehet megoldani. 38,7 35,4 43,4 
– Nem tudja 12,3 15,1 8,8 
1. Az iskoláknak a tanítás mellett az étkezést, a napközi ellátást is biztosítaniuk kell. 67,6 82,2 83,8 
2. Az iskoláknak a tanítással kell foglalkozniuk, az egyéb szolgáltatások biztosítása nem az iskola dolga. 29,0 14,5 13,9 
– Nem tudja 3,4 3,2 2,3 
1. Az iskolákban a mainál szigorúbb nevelést kellene adni, nagyobb fegyelmet kellene követelni. 51,0 45,0 48,4 
2. A nagyobb szigorúság és több fegyelem helyett a gyerekekre való jobb odafigyelésre és több tapintatra lenne szükség. 46,0 49,7 47,1 
– Nem tudja 3,0 5,3 4,5 
1. A pedagógusok a szakemberek, az ő dolguk eldönteni, hogy mit, hogyan tanítsanak, ebbe a szülők se szóljanak bele. 65,7 63,5 55,3 
2. A szülőknek is legyen lehetőségük beleszólni abba, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolában. 30,8 31,9 39,5 
– Nem tudja 3,5 4,6 5,2 
1. A pedagógusok anyagi megbecsülése ma kisebb annál, mint ami megilletné őket. 57,3 61,7 69,1 
2. A pedagógusok anyagi megbecsülése megfelel annak a munkának, amit végeznek. 32,6 26,1 26,4 
– Nem tudja 10,1 12,2 4,4 
1. A gyerekeknek meg kell tanulnia, hogy az életben leginkább anyagi sikerekkel lehet boldogulni. n. a. 33,7 32,6 
2. A gyerek tudja meg, hogy társadalmi megbecsülést szakmai vagy tudományos sikerekkel érhet el igazán. n. a. 56,7 61,0 
– Nem tudja n. a. 9,5 6,4 
 Közismert, hogy napjainkban országszerte folyamatosan csökken az iskolás korú gyerekek száma. Ezt az oktatás színvonalának javítására lehetne felhasználni.    
1. Egyesek szerint az iskolákban a mostaninál több, de kisebb létszámú és ezáltal hatékonyabb tanulócsoportot kellene létrehozni. n. a. 70,5 74,4 
2. Mások szerint a tanárok számának csökkentésével a megmaradó pénzeket az oktatás feltételeinek, eszközeinek fejlesztésére kellene fordítani. n. a. 16,5 17,6 
– Nem tudja n. a. 12,8 8,0 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI – Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; OKI – Marketing Centrum, 1999
A feltett kérdés: „Most egymással szembenálló véleményeket fogok felolvasni Önnek. Kérem, mondja meg, melyikkel ért inkább egyet! Lehet, hogy néha nehéz lesz választania, mégis próbálja meg eldönteni, hogy melyik vélemény áll közelebb Önhöz!”

38. táblázat
Az iskolák egyházi tulajdonba adásával kapcsolatos vélemények változása, 1997, 1999 (%)

 Év Egyetért Nem tudja Nem ért egyet 
Egy olyan településen, ahol csak egy iskola működik 1997 20 11 69 
1999 11 82 
Egy olyan településen, ahol több iskola működik 1997 77 16 
1999 71 20 
Ha az Ön gyereke is ebbe az iskolába jár 1997 41 19 40 
1999 32 13 55 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI – Marketing Centrum, 1997, 1999
A feltett kérdés: „Egyet ért Ön azzal, hogy az egyház tulajdonába kerüljön egy iskola...?”

39. táblázat
A különböző iskolafenntartók által működtetett általános és középiskolák számának változása, 1993/94 és 1999/00 között

Iskolatípus Tanév Fenntartó Összesen 
Települési önkormányzat Megyei önkormányzat Központi költségvetési
szerv 
Felekezet Alapítvány,
természetes személy és egyéb 
Általános iskolák 1993/94 3574 49 30 94 24 3771 
1996/97 3470 60 30 145 60 3765 
1998/99 3399 56 33 168 76 3732 
1999/00 3343 58 31 177 87 3696 
Középiskolák 1993/94 605 172 24 42 24 867 
1996/97 591 216 38 63 72 980 
1998/99 609 207 39 77 104 1036 
1999/00 575 233 37 87 122 1054 
Együtt 1993/94 4179 221 54 136 48 4638 
1996/97 4061 276 68 208 132 4745 
1998/99 4008 263 72 245 180 4768 
1999/00 3918 291 68 264 209 4750 

Forrás: OM oktatási statisztikái

40. táblázat
A különböző szintű közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma a települések nagysága szerint, 1999/00

Lakosság
létszáma (fő)
1998. jan. 1. 
Települési önkormányzatok
száma 
Önkormányzatok száma, amelyek nem tartanak fenn közoktatási intézményt Tagintéz-ménynek helyet adó önkor-mányzatok száma A kevesebb mint nyolc évfolyammal működő általános iskolát (is)* A legalább nyolc évfolyammal működő általános iskolát A középfokú oktatási intézményt** 
 fenntartó önkormányzatok száma 
500 alatt 985 724 40 123 32 
500–999 689 67 27 221 328 
1 000–1 999 663 27 625 
2 000–4 999 517 – – 10 513 28 
5 000–9 999 136 – – 22 136 47 
10 000–19 999 77 – – 36 78 62 
20 000–49 999 45 – – 35 45 42 
50 000–99 999 28 – – 25 28 28 
100 000–199 999 12 – – 12 12 12 
200 000 felett – – 
Összesen 3153 793 69 512 1798 233 

Forrás: BM önkormányzati adatok és OM oktatási statisztikái alapján Szalay Lászlóné számításai
 * A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok is a nyolcosztályosnál kisebb általános iskolák között szerepelnek.
** A gimnáziumot, szakközépiskolát, szakiskolát, szakmunkásképző iskolát fenntartó önkormányzatok.

41. táblázat
Közoktatási szakértők és vizsgaelnökök száma szakterületek szerint, 1997 és 1999

Szakterület 1997.
szeptember 
1999.
december 
Szakértők 
Felnőttoktatás 22 141 
Gyermek- és ifjúságvédelem 17 66 
Gyógypedagógia 282 385 
Iskolai könyvtár 39 76 
Iskolai testnevelés és sport 175 216 
Kollégiumi nevelés és foglalkozás 61 109 
Művészeti nevelés 91 150 
Napközi és tanulószobai foglalkozás 32 65 
Nemzetiségi és etnikai kisebbség szakértői 19 56 
OKJ szakmáival kapcsolatos szakértők 19 29 
Óvodával kapcsolatos szakértők 211 559 
Pedagógiával kapcsolatos szakértők 139 657 
Szaktárgyi oktatás 1273 1993 
Tanító 164 347 
Tanügyigazgatás 443 1175 
Egyéb szakértők 20 199 
Szakértők száma összesen* 2829 4878 
Vizsgaelnökök 
Érettségivizsga-elnök 3259 3891 
Alapvizsgaelnök 156 539 
Érettségi- és alapvizsgaelnök 47 311 
Vizsgaelnökök száma összesen 3462 4741 

Forrás: OKI Pedagógus-továbbképzési Iroda „Országos szakértői és vizsgáztatói névjegyzék” adatbázisa
* Mivel egy szakértő több szakterületen is megjelenhet, a valóságos személyek száma alacsonyabb, mint az oszlopban szereplő számok összege.

42. táblázat
A megyei pedagógiai intézetek által működtetett szaktanácsadás jellemző adatai, 1996 és 1999

Pedagógiai
intézetek 
Állandó
megbízás 
Ebből órakedvezményes Listás szak-tanácsadó 
1996 1999 1996 1999 1996 1999 
Baranya Megyei Pedagógiai Intézet 23 16 13 40 22 
Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet 12 17 89 
Békés Megyei Pedagógiai Intézet 25 25 
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet 36 27 75 
Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest 121 112 108 53 
Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet 55 
Fejér Megyei Pedagógiai Intézet 25 42 28 50 
Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 28 29 21 324 
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet 32 76 32 49 23 
Heves Megyei Pedagógiai Intézet 25 25 25 25 34 35 
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet 60 65 
Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet 27 71 19 45 20 
Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet 28 28 53 44 
Pest Megyei Pedagógiai Intézet 76 127 
Somogy Megyei Pedagógiai Intézet 31 31 57 
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet 11 54 11 16 
Tolna Megyei Pedagógiai Intézet 21 20 17 20 73 
Vas Megyei Pedagógiai Intézet 44 48 23 216 213 
Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet 31 46 20 23 
Zala Megyei Pedagógiai Intézet 29 20 22 32 
Összesen 462 741 260 360 1053 773 

Forrás: Palotás, 1997; Szabó L., 1999

43. táblázat
A megyei pedagógiai intézetek által szervezett 30 órás vagy ennél hosszabb tanfolyamok jellemző adatai megyei bontásban, 1998/99

Megye Az összes tanfolyamok száma A résztvevők száma Ebből óvodai tanfolyamok
száma 
Résztvevők
száma 
Általános iskolai tanfolyamok száma Résztvevők
száma 
Középfokú tanfolyamok száma Résztvevők
száma 
Baranya 76 1 919 17  528 59 1 391 – – 
Bács-Kiskun 121 4 119 18  745 70 2 698 33  676 
Békés 42  852  114 28  416  322 
Borsod-Abaúj-Zemplén 44 1 554 14  685 14  347 16  522 
Budapest 185 3 906 19  713 91 1 700 75 1 493 
Csongrád 42 1 451 18  829 19  514  108 
Fejér 47 1 210 19  482 28  728 – – 
Győr-Moson-Sopron 105 2 139 25  767 50  925 30  447 
Hajdú-Bihar 144 2 496 17 1 043 75 1 053 52  400 
Heves 35  975 16  504 19  471 – – 
Jász-Nagykun-Szolnok 57 1 147 22  496 25  401 10  250 
Komárom-Esztergom 45 1 012 12  245 27  633  134 
Nógrád 31  572 12  224 18  314  34 
Pest 116 2 567 24  624 68 1 431 24  512 
Somogy 52 1 521 13  445 39 1 076 – – 
Szabolcs-Szatmár-Bereg  60 1 607 18  608 34  851  148 
Tolna 38  925 12  330 25  577  18 
Vas 112 2 137 28  678 72 1 197 12  262 
Veszprém 88 1 769 19  534 65 1 171  64 
Zala 34 1 315  343 27  792  180 
Összesen 1474 35 193 337 10 937 853 18 686 294 5 570 

Forrás: Szabó L., 1999

44. táblázat
A megyei pedagógiai intézetek által szervezett országos és regionális konferenciák száma, 1999

Megye Regionális
konferenciák száma 
A résztvevők száma Országos
konferenciák száma 
A résztvevők száma 
Baranya 280 120 
Bács-Kiskun 15 2460 – – 
Békés 96 442 
Borsod-Abaúj-Zemplén – – 287 
Budapest – – – – 
Csongrád 934 421 
Fejér 300 100 
Győr-Moson-Sopron – – – – 
Hajdú-Bihar 162 – – 
Heves 410 11 3200 
Jász-Nagykun-Szolnok 56 460 
Komárom-Esztergom – – 110 
Nógrád 160 300 
Pest 45 1522 345 
Somogy – – – – 
Szabolcs-Szatmár-Bereg  2340 520 
Tolna 245 192 
Vas 150 – – 
Veszprém 582 857 
Zala – – – – 
Összesen 92 9697 37 7354 

Forrás: Szabó L., 1999

45. táblázat
A nemzeti össztermékből (GDP) az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulása képzési szintenként, 1990–1999 (%)

Képzési szint 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 
Óvoda 0,74 0,79 0,84 0,87 0,88 0,77 0,72  0,763 0,74 0,76 
Alapfokú oktatás 2,38 2,57 2,69 2,62 2,56 2,13 1,93  3,001 2,90 2,88 
Középfokú oktatás 1,47 1,57 1,73 1,66 1,54 1,31 1,20 
Közoktatási kiadások
összesen 
4,59 4,93 5,26 5,15 4,98 4,21 3,85 3,763 3,64 3,64 
Felsőfokú oktatás 0,81 0,88 1,06 1,07 1,08 0,96 0,86 0,94 0,90 0,96 
Gyermekvédelem 0,21 0,21 0,20 – – – – – – – 
Egyéb oktatás2 0,28 0,32 0,28 0,32 0,34 0,29 0,27 0,28 0,29 n.a. 
Oktatási kiadások összesen 5,89 6,34 6,80 6,54 6,40 5,46 4,98 4,98 4,834 n.a. 
Oktatási kiadások az államháztartási kiadások %-ában 9,56 9,62 9,64 8,91 8,36 8,56 8,66 10,0 9,75 n.a. 

Forrás: OM adatközlése (1999: előzetes adatok)
1 1997-től az alap- és középfokú oktatás költségvetési adatait együttesen szerepeltetik iskolai oktatás címszó alatt.
2 Egyetemi, főiskolai továbbképzés, szakképzés, tanfolyami oktatás stb.
3 1997-től az „intézményi vagyon működtetése” szakfeladat kiadásaival.
4 Előzetes adat.

46. táblázat
Az egy tanulóra jutó költségvetési támogatás az egy főre jutó GDP százalékában intézménytípusonként, 1995–1999

 1995 1996 1997 1998 1999 
Egy főre jutó GDP folyó áron (Ft) 548 836 676 315 841 099 1 006 575 1 145 253 
Az egy főre jutó költségvetési támogatás az egy főre jutó GDP %-ában      
Óvoda 19,8 18,3 20,2 19,7 20,5 
Általános iskola 21,4 19,2 18,4 17,7 18,4 
Gimnázium 24,7 21,7 19,8 19,2 20,0 
Szakközépiskola 24,7 22,6 20,8 19,4 20,2 

Forrás: 1995 és 1998 között KSH-adatok alapján Balogh Miklós számításai; 1999: OM adatközlése

47. táblázat
Az egy tanulóra jutó költségvetési támogatás egy főre jutó GDP-hez viszonyított arányának alakulása egyes OECD-országokban oktatási szintenként, 1997

Ország Óvoda Alapfok Alsó középfok Felső középfok 
Ausztria 21 27 31 41 
Belgium (flamand közösség)* 12 16 n. a. n. a. 
Kanada 17 n. a. n. a. n. a. 
Cseh Köztársaság 19 15 25 31 
Finnország 31 23 23 27 
Franciaország 16 17 29 34 
Németország* 19 16 21 43 
Magyarország* 21 21 20 23 
Írország 12 12 n. a. n. a. 
Görögország* n. a. 17 n. a. n. a. 
Olaszország* n. a. n. a. n. a. n. a. 
Hollandia 15 15 23 22 
Svájc* 24 29 42 
Spanyolország 16 20 21 33 
Svédország 14 27 27 27 
Egyesült Királyság* 26 16 n. a. n. a. 
Ausztrália n. a. 17 23 29 
OECD-országok átlaga 17 19 24 30 

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Csak a közszféra vagy közszférához kötött oktatás.
Megjegyzés: Az egyes iskolafokozatokat a különböző országok eltérően határozhatják meg.

48. táblázat
A központi költségvetés és a helyi költségvetések közoktatási kiadásai, 1991–1999 (milliárd Ft)

Kiadás 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999* 
A költségvetés összes közoktatási kiadása1 126 157 186 217 241 268 327 378 428 
Ebből az önkormányzatoknál jelentkező kiadás 122 151 177 211 235 261 320 366 413 
Ebből szabad felhasználású normatív támogatás 71 84 95 93 94 135 163 180 211 
A szabad felhasználású normatív állami támogatás aránya az összes önkormányzati kiadáshoz képest (%) 58,5 55,8 53,6 44,1 40,0 51,7 50,9 49,2 51,2 
Kötött felhasználású és központosított támogatások2 – 0,5 0,5 0,5 1,3  3,5** 14,7 19,1 19,8 
A kötött felhasználású és központosított támogatások aránya az összes önkormányzati közoktatási kiadáshoz képest (%) 0,0 0,4 0,3 0,2 0,6 1,3 4,6 5,2 4,8 
A támogatások együttes aránya az összes önkormányzati közoktatási kiadáshoz képest (%) 58,5 56,2 53,9 44,3 40,6 53,1 55,5 54,4 56,0 

Forrás: OM adatközlése; költségvetési törvények végrehajtásáról szóló törvények
 * Előzetes adatok (Limbacher László számítása).
** Ezen kívül még a bérpolitikai intézkedéseknek is volt központosított előirányzata 1996-ban.
1 Az önkormányzati és központi költségvetési intézmények pénzügyi beszámolói alapján, a nem állami oktatás adatai nélkül. A nevelési és pályaválasztási tanácsadás, a módszertani és egyéb feladatok nélkül. 1994-ig az alapfokú művészetoktatás nélkül.
2 Az OM fejezeti kezelésű előirányzatai nélkül, amelyeknek csak részben a közoktatási intézmények a közvetlen felhasználói.

49. táblázat
A közoktatás folyó kiadásainak alakulása, növekedésének üteme és a fogyasztói árindex alakulása, 1991–1999

 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 
Kiadások folyó áron
(milliárd Ft) 
126 157 186 217 236 263 327 378 428 
Kiadások növekedési üteme (előző év = 100%) 128,5 125,4 117,9 116,7 109,2 111,4 124,1 115,6 113,2 
Fogyasztói árindex 135 123 122,5 118,8 128,2 123,6 118,3 114,3 110,0 

Forrás: OM adatközlése; költségvetési törvények végrehajtásáról szóló törvények

50. táblázat
Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadások és a közoktatási alapnormatívák alakulása, 1991–2000 (Ft/tanuló)

Év Óvoda  Általános iskola  Gimnázium  Szakközépiskola 
 Költségvetési
kiadás 
Normatíva  Költségvetési
kiadás 
Normatíva  Költségvetési
kiadás 
Normatíva  Költségvetési
kiadás 
Normatíva 
1991 52 526 15 000  55 380 30 000  72 030 44 000  84 416 54 000 
1992 62 790 19 000  71 222 36 000  86 544 51 000  103 448 63 000 
1993 79 167 27 500  86 368 41 000  98 305 62 500  118 155 66 000 
1994 96 834 27 500  106 928 41 000  118 905 62 500  126 913 66 000 
1995 108 837 27 500  117 299 41 000  135 536 62 500  135 555 66 000 
1996 124 035 54 000  130 181 58 050  146 570 70 940  153 054 73 090 
1997 166 265 60 000   155 000* 65 000   166 494* 78 500   175 000* 78 560 
1998 197 883 67 000   178 000* 72 750   193 150* 86 000   195 000* 86 000 
1999 235 200 80 000  210 840 83 000  228 800 108 000  231 000 108 000 
2000 n. a. 100 000  n. a. 104 000  n. a. 126 000  n. a. 126 000 

Forrás: KSH; OM adatközlése; éves költségvetési törvények
Magyarázat: A *-gal jelölt adatok Balogh Miklós számításain alapulnak. Azokban az években, amikor a normatív támogatás összege évfolyamfüggő volt, az adott iskolafokozatra vonatkozó adat súlyozott átlag alapján számított (az eredeti adatokhoz lásd Jelentés..., 1998). 1996-tól megnőtt a kiegészítő támogatások száma, amelyek adatait a táblázat nem tartalmazza.

51. táblázat
Az önkormányzatok közoktatási normatív támogatásának alakulása, 1997–1999 (millió Ft)

 1997 1998 1999 
Óvodai nevelés 22 032,1 24 024,4 28 037,0 
Iskolai oktatás 94 274,8 102 391,3 111 601,1 
Ebből    
1–8. évfolyam 59 713,8 66 073,4  74 465,6* 
9–13. évfolyam 34 561,0 36 317,9  37 135,5* 
Iskolai szakképzés 6 264,4 9 529,9 16 576,4 
Kollégiumi, externátusi ellátás 8 507,1 9 140,2 9 815,2 
Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás 5 056,4 6 382,6 9 971,3 
Alapfokú művészetoktatás 4 002,1 4 742,5 5 129,9 
Egyéb közoktatási hozzájárulás 22 696,6 23 556,1 30 160,8 
Összesen 162 833,5 179 767,0 211 291,8 
Kiegészítő közoktatási támogatás** 3 217,7 6 589,2 29 327,0 
Mindösszesen 166 051,2 186 356,2 225 718,8 

Forrás: 1997. és 1998. évi költségvetések végrehajtásáról szóló törvények; 1999: előzetes adatok (Limbacher László számítása).
 * Az évfolyam szerinti megoszlás kismértékű becslést is tartalmaz.
** A kiegészítő támogatások tartalma évről évre változott, bővült. Mindhárom évben tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás, emellett 1998-ban az iskolai könyvtári vagy informatikai feladatok támogatását. Az 1999-es évben tartalmazza továbbá a „normatív felhasználású támogatások” keretében a pedagógusok szakvizsgájának, továbbképzésének és szakkönyvvásárlásának, a tanulók tankönyvvásárlásának, a megyei közalapítványok, a pedagógiai szakszolgálatok, valamint az érettségi és a szakvizsga díjának támogatását.

52. táblázat
A nem önkormányzati, nem állami oktatás normatív állami támogatásának alakulása, 1992–1999 (millió Ft)

 1992 1993 1994 1995 1996 1997  1998 1999 
Óvoda 41,2 90,7 114,6 184,0 429,3 620,0  601,4 1 266,4 
Nemzetiségi, etnikai óvoda* 1,0 2,0 1,3 1,5 3,0 (12,2)  (12,4)  (301,6) 
Általános iskola 328,1 690,2 987,5 1166,8 2000,6 2978,4 3 679,8 5 169,6 
Művészetoktatás 3,6 25,8 63,1 153,3 413,1 769,2 1 284,3 1 488,0 
Fogyatékosok oktatása 7,6 22,6 38,3 51,6 106,8 114,2  205,7  296,6 
Gimnázium 431,2 781,0 978,8 1114,8 1279,1 1627,2 2 677,2 3 410,1 
Szakközépiskola 110,8 187,6 350,0 481,0 878,8 1330,0 1 791,5 2 322,9 
Szakmunkásképzés, szakiskolai elméleti oktatás 35,3 55,2 75,9 96,8 264,6 396,4  806,6 1 495,8 
Szakmunkásképzés, szakiskolai gyakorlati oktatás 145,0 176,3 94,7 105,2 179,6 164,1  717,9 1 023,1 
Középfokú oktatás 722,3 1200,1 1499,4 1797,8 2602,1 3517,7 5 993,2 8 251,9 
Két tannyelvű, nemzetiségi, etnikai oktatás 15,7 22,5 30,6 38,8 58,1 n. a. n. a. n. a. 
Diákotthon** 361,5 514,6 666,3 790,8 1298,1 1162,7  866,8 1 129,0 
Közoktatás (diákotthon nélkül) 1119,5 2053,9 2734,8 3394,0 5613,0 7999,5 11 774,8 16 472,5*** 
A támogatások évenkénti alakulása (előző év = 100) – 183,5 133,2 124,1 165,4 142,5  147,1  142,4 

Forrás: OM adatközlése; 1999: BM-adatok
  * 1997-től benne az óvodai adatban. 1999-ig csak a kiegészítő normatívát tartalmazza.
 ** 1996-ig a felsőoktatási diákotthonokkal együtt, 1997-től azok nélkül.
*** 1999-ben ehhez jött még 1318 millió Ft kötött felhasználású normatív támogatás (pl. a pedagógusok továbbképzésére) és 5358 millió Ft egyházi kiegészítő támogatás (amely utóbbinak az 1998. évi összege 3746 millió Ft volt).

53. táblázat
Az oktatási kiadások aránya az önkormányzatok kiadásain belül, 1994–1999 (%)

Kiadások 1994 1995 1996 1997 1998 1999 
Folyó kiadások 71,0 73,0 71,1 67,0 67,5 70,4 
Ebből oktatás 26,9 26,9 26,2 24,4 24,6 25,5 
Fejlesztési kiadások 19,5 14,4 15,3 18,0 20,1 17,1 
Ebből oktatás 2,8 1,8 2,0 1,9 1,9 1,8 
Egyéb kiadások 9,5 12,6 13,6 15,0 12,4 12,5 
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 

Forrás: PM-adatok

54. táblázat
Az önkormányzatok bevételeinek összetétele, 1994–1999 (%)

Bevétel 1994 1995 1996 1997 1998 1999 
Saját folyó bevételek 16,2 18,0 19,7 25,0 26,9 28,8 
Ebből       
Intézményi bevételek 8,4 8,4 8,4 7,8 8,1 8,1 
Helyi adók 4,7 5,7 7,9 9,1 10,4 12,9 
Egyéb 3,1 3,8 3,4 8,1 8,4 8,8 
Átengedett bevételek (szja és gépjárműadó) 8,4 11,8 11,7 11,7 13,5 13,2 
Felhalmozási és tőkebevételek 10,0 11,2 8,8 15,2 8,6 8,3 
Állami támogatások 39,8 38,3 35,6 28,5 29,0 29,1 
Ebből       
Normatív támogatások 30,4 28,6 25,0 21,5 19,4 18,7 
Egyéb állami támogatás 9,4 9,7 10,6 2,5 4,0 – 
Államháztartáson belüli átutalás 17,6 16,9 19,4 16,5 16,5 16,6 
Ebből       
Tb 16,1 15,6 16,4 13,7 13,6 13,7 
Hitelfelvétel 5,9 2,4 3,6 1,4 3,1 1,3 
Egyéb 2,1 1,4 1,2 1,7 2,4 2,7 
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 

Forrás: PM-adatok (1999: Limbacher László számításai)

55. táblázat
A költségvetés oktatási kiadásai szakfeladatonként, 1990–1999 (folyó áron, millió Ft)1

Év Óvodai intézmények Alapfokú2 Középfokú2 Felsőfokú Gyermekvédelmi
intézmények 
Egyéb oktatással összefüggő kiadások Összesen 
Oktatás 
1990 15 400 49 469 30 400 16 843 4 392 5 890 122 394 
1991 19 727 63 951 39 165 22 001 5 197 7 862 157 903 
1992 24 752 78 969 50 695 31 150 5 926 8 206  199 6983 
1993 30 822 92 573 58 721 37 876 – 11 535  231 5274 
1994 38 427 111 215 66 872 47 165 – 14 643 278 322 
1995 43 234 119 758 73 380 54 004 – 16 149 306 525 
1996 49 325 131 679 82 395 58 594 – 18 569 340 562 
1997  64 9625  256 2205 80 378 – 24 027  425 5875 
1998 75 317 295 732 91 985 – 30 206 493 240 
1999 87 748 330 998 110 654 – 60 666 590 066 

Forrás: OM adatközlése
1 Az 1990. évtől a beruházási, az 1992. évtől ezenkívül a felújítási kiadásokkal együtt.
2 Az 1997. évtől iskolai oktatás együtt.
3 A fegyveres testületek ezen felül 2073 millió Ft-ot fordítottak oktatási célokra.
4 Az 1993. évtől a fegyveres testületek adataival együtt.
5 Az 1997. évtől „intézményi vagyon működtetése” szakfeladat kiadásaival.

56. táblázat
A költségvetésből az oktatásra fordított beruházások, 1990–1999 (folyó áron millió Ft)

Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 19972 1998 1999 
Óvodai intézmények 628 464 624 614 787 792 569 959 1229 1405 
Alapfokú oktatás (általános iskola gyógypedagógiai intézmények)1 4567 6060 6110 5808 6182 4583 4203 15277 17954 18706 
Középfokú oktatás (középiskolák és szakmunkásképző iskolák) 4151 4178 4963 4727 5189 5444 7555 
Közoktatás összesen 9346 10702 11697 11149 12158 10819 12327 16236 19183 20111 
Felsőfokú oktatás 1262 1250 1833 2049 2326 2152 3623 14316 6297 8719 
Gyermekvédelmi
intézmények 
300 98 150 – – – – – – – 
Felsőfokú továbbképzés, egyéb oktatási kiadás1 1130 1846 588 640 925 745 1001 1923 2092 2557 
Mindösszesen 12038 13896 14268 13838 15409 13716 16951 32475 27572 31387 

Forrás: OM adatközlése
1 1991-ig az oktatási intézmények nagyjavításának, felújításának beruházási adataival együtt.
2 1997-től az „intézményi vagyon működtetése” szakfeladatnál jelentkező beruházásokkal együtt.

57. táblázat
A személyi juttatások és a dologi kiadások növekedési üteme az önkormányzati költségvetésből a közoktatásban, 1995–1999 (előző év = 100%)

Év Személyi jutatás Dologi kiadás Fogyasztói árindex 
1995 118,2 78,8 128,2 
1996 108,8 119,0 123,6 
1997 120,3 112,7 118,3 
1998 116,0 116,0 114,3 
1999 117,8 109,7 110,0 

Forrás: OM adatközlése, a fogyasztói árindex KSH-adat

58. táblázat
A bérköltségek aránya a folyó oktatási ráfordításokból oktatási fokozatonként, 1990–1999 (%)

Év Óvoda Általános
iskola* 
Gimnázium* Szakközépiskola* Szakmunkásképző 
1990 66,6 77,6 77,0 73,5 74,1 
1991 67,1 76,5 77,2 74,7 73,4 
1992 65,8 74,4 74,1 72,7 70,0 
1993 68,6 76,5 75,2 73,0 73,2 
1994 70,8 77,9 76,8 75,1 69,8 
1995 73,2 82,6 80,0 78,2 72,2 
1996 70  76,6 71,6 65,4 63,1 
1997 73,5 83,5 67,7 
1998 74  83,4 68,3 
1999 72  84  74,1 

Forrás: OM adatközlése
* 1997-től együtt „általános műveltséget megalapozó, nappali, iskolai oktatás szakfeladat”.

59. táblázat
Az egy tanulócsoportra jutó átlagos tanulólétszám alakulása az általános iskolákban és a középiskolákban, 1990–1999

Képzési szint 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 
Általános iskola 23,2 22,3 21,6 21,2 20,7 21  21,2 21,2 21,2 21,4 
Középiskola           
Gimnázium 30,9 31  31  30,9 30,7 29,2 29  28,6 28,3 28,7 
Szakközépiskola 30,9 30,5 30  29,6 29  28,6 28,6 28,3 28,0 27,8 

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv. 1990–1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990–1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai

60. táblázat
Az egy pedagógusra és az egy osztályra jutó átlagos tanulólétszám alakulása az általános iskolákban az ország megyéiben és régióiban, 1997–1999

Megye, főváros, régió Egy pedagógusra jutó tanuló  Egy osztályra jutó tanuló 
 1997 1998 1999  1997 1998 1999 
Budapest 11,0 10,9 10,8  22,5 22,4 22,8 
Pest 12,4 12,4 12,5  22,0 21,9 22,2 
Közép-Magyarország 11,5 11,4 11,4  22,3 22,2 22,4 
Fejér 12,6 12,6 12,9  21,4 21,4 21,9 
Komárom-Esztergom 12,0 11,9 12,6  20,8 20,8 21,3 
Veszprém 11,6 11,6 11,6  20,2 20,2 20,2 
Közép-Dunántúl 12,1 12,1 12,2  20,8 20,8 21,1 
Győr-Moson-Sopron 11,0 10,9 10,8  19,6 19,7 19,6 
Vas 10,8 10,6 10,5  20,0 19,9 19,7 
Zala 10,5 10,4 10,3  19,7 19,5 19,5 
Nyugat-Dunántúl 10,8 10,7 10,6  19,8 19,7 19,6 
Baranya 11,1 11,1 11,1  20,2 20,3 20,7 
Somogy 10,9 10,8 10,9  20,3 20,0 20,3 
Tolna 11,0 10,9 11,0  20,3 20,1 20,3 
Dél-Dunántúl 11,0 10,9 11,0  20,2 20,2 20,4 
Borsod-Abaúj-Zemplén 12,3 12,2 12,2  20,5 20,4 20,7 
Heves 10,9 10,8 10,9  20,1 20,0 20,3 
Nógrád 11,5 11,4 11,3  19,5 19,3 19,6 
Észak-Magyarország 11,8 11,8 11,7  20,3 20,1 20,4 
Hajdú-Bihar 11,9 11,9 12,0  22,7 22,7 22,9 
Jász-Nagykun-Szolnok 12,6 12,5 12,8  22,1 22,1 22,4 
Szabolcs-Szatmár-Bereg 12,0 11,8 11,9  20,9 20,9 20,9 
Észak-Alföld 12,1 12,0 12,1  21,8 21,8 22,0 
Bács-Kiskun 12,3 12,3 12,3  21,4 21,4 21,8 
Békés 11,6 11,7 11,8  21,4 21,5 21,6 
Csongrád 11,4 11,4 11,5  22,0 22,1 22,4 
Dél-Alföld 11,8 11,8 11,9  21,6 21,7 21,9 
Összesen 11,6 11,6 11,6  21,2 21,2 21,3 

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 1997, 1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai

61. táblázat
Az egy pedagógusra és az egy osztályra jutó átlagos tanulólétszám alakulása a középiskolákban az ország megyéiben és régióiban, 1997–1999

Megye, főváros, régió Egy pedagógusra jutó tanuló  Egy osztályra jutó tanuló 
 1997 1998 1999  1997 1998 1999 
Budapest 11,3 11,0 10,8  28,4 28,1 27,7 
Pest 11,2 11,0 10,6  27,2 26,6 26,4 
Közép-Magyarország 11,3 11,0 10,8  28,2 27,9 27,5 
Fejér 13,9 13,6 14,7  28,4 28,6 28,5 
Komárom-Esztergom 13,0 13,1 13,4  27,9 27,8 27,4 
Veszprém 12,7 12,5 12,3  30,0 29,8 29,3 
Közép-Dunántúl 13,2 13,1 13,5  28,8 28,8 28,5 
Győr-Moson-Sopron 11,3 11,0 11,1  28,6 28,2 28,2 
Vas 12,7 12,8 12,4  28,8 28,0 27,9 
Zala 12,9 13,0 13,0  29,0 29,2 29,3 
Nyugat-Dunántúl 12,1 12,0 12,0  28,8 28,5 28,4 
Baranya 11,8 12,3 12,6  28,3 28,4 28,4 
Somogy 13,0 12,7 12,6  28,2 27,9 28,0 
Tolna 12,1 12,0 12,3  28,2 27,7 27,5 
Dél-Dunántúl 12,3 12,4 12,5  28,3 28,1 28,0 
Borsod-Abaúj-Zemplén 13,0 13,1 12,6  29,8 29,6 29,2 
Heves 12,5 12,1 12,6  30,7 29,7 29,7 
Nógrád 12,4 12,1 12,4  26,9 26,6 26,4 
Észak-Magyarország 12,8 12,7 12,6  29,6 29,2 28,9 
Hajdú-Bihar 12,4 12,0 11,7  29,8 29,1 28,6 
Jász-Nagykun-Szolnok 12,5 12,7 12,7  26,7 27,0 27,2 
Szabolcs-Szatmár-Bereg 13,6 13,6 13,4  30,0 29,6 29,4 
Észak-Alföld 12,8 12,7 12,7  28,9 28,6 28,4 
Bács-Kiskun 12,4 12,4 12,5  28,7 28,2 28,8 
Békés 13,0 12,8 12,7  27,5 27,0 27,5 
Csongrád 12,1 12,0 11,5  28,7 28,2 28,2 
Dél-Alföld 12,5 12,3 12,2  28,4 27,9 28,2 
Összesen 12,2 12,0 12,0  28,6 28,3 28,1 

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 1997, 1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai

62. táblázat
Az egy pedagógusra jutó átlagos tanulólétszám alakulása a közoktatás intézményfokozataiban, 1990/91–1999/00

Képzési szint 1990/ 91 1991/ 92 1992/ 93 1993/ 94 1994/ 95 1995/ 96 1996/ 97 1997/ 98 1998/ 99 1999/ 00 
Óvoda 11,6 11,6 11,9 12,1 12  12,4 12,4 12  11,7 11,6 
Általános iskola 12,5 12,1 11,7 11,3 11  11,2 11,5 11,6 11,6 11,6 
Gimnázium 12  12,1 12,1 11,6 11,2 10,9 10,7 10,5 10,3 10,3 
Szakközépiskola 13,3 13,5 13,3 12,9 12,8 13,2 13,5 13,5 13,3 13,3 

Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv. 1990–1998 és Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990–1998; KSH Időszaki Tájékoztató; OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

63. táblázat
A diákszociális ellátást igénybe vevő tanulók arányának alakulása, 1995–1999
(a tanulólétszám %-ában)

Ellátás formája 1995 1996 1997 1998 1999* 
Napközis 34,1 33,5 34,7 35,3 35,5 
Tanulószobás 2,5 2,8 3  3,3 3,0 
Étkezésben részesülő 54,9 54,3 56  57,5 57,7 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1995–1998; OM oktatási statisztikái; 1999: Garami Erika számításai
* Előzetes adatok.

64. táblázat
A lakosság informáltsága a tankötelezettségről és véleménye tankötelezettség kívánatos idejéről, 1990, 1995 és 1999 (%)

A tankötelezettség életkora A tankötelezettség kívánatos idejéről való vélemény  A tényleges tankötelezettségről való informáltság 
 1990 1995 1999  1995 1999 
Kevesebb mint 16 év 30 15 23  27 33 
16 év 45 38 39  65 50 
Több mint 16 év 15 33 27  
Nem tudja 10 14 11  11 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI – Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995 és OKI – Marketing Centrum, 1999
A feltett kérdés: (a) „Tudomása szerint hány éves korukig kötelező iskolába járni a mostani elsősöknek?” (b) „Hány éves korig kellene az államnak köteleznie minden gyereket arra, hogy iskolába járjon?”

65. táblázat
A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba járók száma és aránya a gimnáziumban továbbtanulókon belül, 1993/94–1999/00 (%)

Tanév Gimnáziumban
továbbtanulók
száma 
Hat- és nyolcosztályos
gimnáziumokban tanuló 
A szerkezetváltó gimnáziumokban tanuló nyolcadikosok aránya az összes gimnáziumban továbbtanulókhoz viszonyítva (%) 
 nyolcadikosok hetedikesek hatodikosok 
1993/94 34 897 2 550 4 780 1 966 
1994/95 35 183 5 190 7 048 3 004 15 
1995/96 33 159 7 356 8 775 3 461 22 
1996/97 32 793 8 727 9 616 3 750 27 
1997/98 33 814 9 599 10 158 4 094 28 
1998/99 34 867 10 334 11 293 4 033 30 
1999/00 36 119 11 374 10 884 4 038 31 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

66. táblázat
A 6 és 8 osztályos gimnáziumok általános iskolai osztályai és tanulólétszámai, 1991/92–1999/00

Megnevezés Iskolák száma Tanulók száma  Osztályok száma 
5. 6. 7. 8. Összesen  5. 6. 7. 8. Összesen 
1991/92              
6 osztályos 21 – –  
8 osztályos 45  
Összesen – 1621 538 1186 416 3761  55 18 39 13 125 
1992/93             
6 osztályos 54 – – 2254 1089 3343  – – 74 29 103 
8. osztályos 47 1746 1341 533 113 3733  60 48 18 130 
Összesen – 1746 1341 2787 1202 7076  60 48 92 33 233 
1993/94             
6 osztályos 86 – – 3317 1978 5295  – – 113 66 179 
8 osztályos 68 2669 1966 1463 572 6670  91 69 49 20 229 
Összesen – 2669 1966 4780 2550 11965  91 69 162 86 408 
1994/95              
6 osztályos 126 – – 4800 3606 8406  – – 168 124 292 
8 osztályos 88 3363 3004 2248 1584 10199  120 103 79 54 356 
Összesen – 3363 3004 7048 5190 18605  120 103 267 178 648 
1995/96              
6 osztályos 150 – – 5717 5138 10855  – – 196 179 375 
8 osztályos 97 3727 3461 3058 2218 12464  128 123 105 78 434 
Összesen – 3727 3461 8775 7356 23319  128 123 301 257 809 
1996/97             
6 osztályos 168 – – 6110 5697 11807  – – 210 195 405 
8 osztályos 99 4029 3750 3506 3030 14315  136 128 123 105 492 
Összesen – 4029 3750 9616 8727 26122  136 128 333 300 897 
1997/98             
6 osztályos 173 – – 6392 6073 12465  – – 225 210 435 
8 osztályos 103 3854 4094 3766 3526 15240  135 138 128 125 526 
Összesen – 3854 4094 10158 9599 27705  135 138 353 335 961 
1998/99             
6 osztályos 188 – – 7242 6580 13822  – – 253 232 485 
8 osztályos 106 4033 3913 4051 3754 15751  140 137 138 131 546 
Összesen – 4033 3913 11293 10334 29573  140 137 391 363 1031 
1999/00             
6 osztályos 191 – – 7015 7346 14361  – – 243 254 497 
8 osztályos 106 3986 4038 3869 4028 15921  138 139 135 138 550 
Összesen – 3986 4038 10884 11374 30282  138 139 378 392 1047 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00 tanévre Könyvesi Tibor adatközlése

67. táblázat
A szakközépiskolákban a 13. évfolyamon és e felett tanulók számának változása, 1995/96–1999/00

Tanév Létszám (fő) Növekedés
(előző év = 100%) 
Növekedés
(1995/96 = 100%) 
1995/96 24 132 100,0 100,0 
1996/97 33 271 137,9 137,9 
1997/98 39 398 118,4 163,3 
1998/99 46 230 117,3 191,6 
1999/00 50 199 108,6 208,0 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Garami Erika számításai

68. táblázat
A 13–15. évfolyamon tanulók száma, 1999/2000

Oktatási szint, iskolatípus 13. 14–15. Összesen 
Gimnázium  815 –  815 
Egészségügyi szakiskola – – – 
Gép- és gyorsíró szakiskola  116  34  150 
Egyéb szakiskola  388  185  573 
Szakmunkásképző (általános
iskolai végzettséggel) 
3 482 3 207 6 689 
Szakközépiskola 36 965 13 234 50 199 
Szakmai képzés együtt 40 951 16 660 57 611 
Összesen 41 766 16 660 58 426 

Forrás: KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

69. táblázat
A különböző iskolaszerkezeti megoldások népszerűsége a lakosság körében, 1990, 1995 és 1999 (%)

Iskolaszerkezeti megoldások 1990 1995 1999 
Maradjon meg az a gyakorlat, amelyben nyolcéves alapfokú oktatásra épül rá a középfokú oktatás (8+4 osztály). 34 47 49 
Térjünk vissza a régebbi iskolarendszerhez, amelyben négyéves alapfokú oktatásra épült rá a középfokú oktatás (4+8 osztály). 19 10 
Legyen olyan iskolarendszer, amelyben a hatéves alapfokú oktatásra épül rá a középfokú oktatás (6+6 osztály). 13 12 11 
Legyen egy olyan iskolarendszer amelyben a tízéves alapfokú oktatásra épül rá a középfokú oktatás (10+2 vagy több osztály). 14 10 
Legyen egy sokszínű iskolarendszer, amelyben a helyi igények határozzák meg, hogy meddig tartson az alapfokú, és mikor kezdődjön a középfokú oktatás. 13 12 16 
Nem tudja, nem válaszolt. 10 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI – Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995 és OKI – Marketing Centrum, 1999
A feltett kérdés: „Sokan mondják, hogy a nyolcosztályos általános iskolára épülő középfokú oktatás nem jó, meg kell változtatni. A lapon látható javaslatok közül Ön melyiket tartja a legjobbnak?”

70. táblázat
A középiskolákba felvettek számának alakulása, 1985/86–1999/00

Tanév Gimnázium Szakközépiskola Összesen 
1985/86 27 246 34 058 61 304 
1986/87 27 162 35 429 62 591 
1987/88 28 321 35 838 64 159 
1988/89 30 078 41 001 71 079 
1989/90 34 862 46 141 81 003 
1990/91 34 734 45 269 80 003 
1991/92 34 325 45 926 80 251 
1992/93 35 252 45 540 80 792 
1993/94 34 897 45 857 80 754 
1994/95 35 183 44 629 79 812 
1995/96 33 159 41 235 74 394 
1996/97 32 793 41 835 74 628 
1997/98 33 845 41 431 75 276 
1998/99 34 891 43 187 78 078 
1999/00 36 119 44 578 80 697 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

71. táblázat
Az általános iskolát végzettek száma és a továbbtanulók aránya, 1985/86–1999/00

Tanév 8 osztályt végzett, fő Gimná-zium, % Szakkö-zépiskola, % Szak-munkásképző, % Gép- és gyorsíró-iskola, % Egészségügyi szakiskola, % Speciális szakiskola épek részére, % Összes továbbtanuló, % 
1985/86 130 992 20,8 26,0 43,8 1,4 1,4 – 93,6 
1986/87 131 219 20,7 27,0 43,5 1,7 1,3 – 94,2 
1987/88 134 223 21,1 26,7 44,2 1,4 1,4 – 94,8 
1988/89 149 640 20,1 27,4 44,5 1,6 1,4 – 95,0 
1989/90 170 891 20,4 27,0 42,7 1,7 1,5 – 93,3 
1990/91 164 616 21,1 27,5 42,0 1,6 1,3 n. a. 93,4 
1991/92 158 912 21,6 28,9 39,2 1,3 0,9 n. a. 91,9 
1992/93 151 295 23,3 30,1 36,6 1,0 0,8 3,9 95,7 
1993/94 144 203 24,2 31,8 35,5 0,9 0,6 4,5 97,5 
1994/95 136 900 25,7 32,6 35,2 5,3 98,8 
1995/96 122 359 27,1 33,7 34,2 4,3 99,3 
1996/97 120 561 27,2 34,4 31,9 3,6 97,1 
1997/98 116 711 29,0 35,5 30,8 2,6 97,9 
1998/99 113 654 30,7 38,0 24,6 2,5 95,8 
1999/00 114 302 31,6 39,0 22,9 2,4 95,9 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

72. táblázat
A középfokon tanulók száma programonként, 1985/86–1999/00

Tanév Gimnázium Szakkö-zépiskola Szakmunkásképző Gép- és gyorsíró iskola Egészségügyi szakiskola Speciális szakiskola épek részére Összesen 
1985/86 105 794 130 155 176 380 7 751 5 491 – 425 571 
1986/87 105 194 131 517 175 228 7 744 5 279 – 424 932 
1987/88 105 976 133 618 177 191 7 378 5 414 – 429 577 
1988/89 108 440 139 740 186 796 7 343 5 645 – 447 964 
1989/90 116 317 157 075 201 702 6 794 6 531 – 488 419 
1990/91 123 425 168 352 209 371 6 231 6 549  684 514 612 
1991/92 130 378 178 911 204 655 5 404 6 261 6 062 531 671 
1992/93 136 729 186 183 188 570 4 281 5 158 14 284 535 205 
1993/94 138 198 192 388 174 187 3 494 4 224 17 298 529 789 
1994/95 140 352 196 965 163 330 3 017 3 290 16 338 523 292 
1995/96 140 884 208 415 154 294 2 267 2 054 13 984 521 898 
1996/97 140 867 220 528 143 800 1 870 1 067 11 624 519 756 
1997/98 141 402 227 243 132 637 1 238  726 9 310 512 556 
1998/99 142 196 234 430 119 727  863  368 7 245 504 829 
1999/00 145 210 241 369 109 534  651  327 6 526 503 617 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

73. táblázat
A középiskolák első évfolyamaira felvettek és az érettségizettek száma, 1990/91–1999/00

Tanév Középiskola első évfolyam Az érettségizettek száma
nappali tagozaton 
1990/91 80 002 – 
1991/92 80 251 – 
1992/93 80 792 – 
1993/94 80 754 68 604 
1994/95 79 813 70 265 
1995/96 74 378 73 413 
1996/97 74 246 75 564 
1997/98 75 277 77 660 
1998/99 78 078 73 965 
1999/00 80 697 n. a. 

Forrás: OM oktatási statisztikái

74. táblázat
Középfokú iskolák száma (fogyatékosok speciális képzése és a dolgozók iskolája nélkül) programonként, 1985/86–1999/00

Tanév Gimnázium Gimn+
szaközépiskola 
Szakközépiskola Együtt Szakmunkásképző Gép- és gyorsíró iskola Egészségügyi szakiskola Speciális szakiskola épek részére 
1985/86 179 81 300 560 274 58 24 – 
1986/87 186 82 318 586 278 57 24 – 
1987/88 190 85 332 597 284 56 25 – 
1988/89 195 86 363 644 294 58 24 – 
1989/90 204 89 381 674 299 63 29 – 
1990/91 214 104 405 723 308 63 30 16 
1991/92 233 125 421 779 317 61 31 125 
1992/93 251 145 427 823 329 56 30 229 
1993/94 270 150 445 865 332 49 23 257 
1994/95 278 169 439 886 335 45 20 252 
1995/96 293 181 462 936 349 40 14 239 
1996/97 293 204 483 980 363 31 10 201 
1997/98 293 218 478 989 359 22 160 
1998/99 300 233 503 1036 362 14 127 
1999/00 292 241 521 1054 356 10 97 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000
Megjegyzés: Egyedül a vegyes középiskolák száma tekinthető korrekt adatnak, mert statisztikai értelemben itt az adatok valóban elkülönült intézményeket takarnak, a többi esetben a pedagógiai programok keveredése miatt intézményi halmozódás áll fenn.

75. táblázat
Szimulált továbbtanulási arányok a középfokon (első verzió), 1996–2012

Év Általános iskolát végez Középiskolába
lépők 
 Szakiskolába
lépők 
 Nem tanul
tovább 
Továbbtanulók összesen 
 fő  fő   fő 
1996 120 561 74 620 62  42 324 35  3 617 116 944 
1997 116 711 75 300 65  37 910 32  3 501 113 210 
1998 113 654 78 000 69  31 108 27  4 546 109 108 
1999 114 302 80 697 71  29 033 25  4 572 109 730 
2000 115 384 83 077 72  26 538 23  5 769 109 615 
2001 113 725 83 020 73  25 020 22  5 686 108 039 
2002 112 435 83 202 74  23 611 21  5 622 106 813 
2003 111 514 83 635 75  21 188 19  6 691 104 823 
2004 112 620 85 591 76  20 272 18  6 757 105 862 
2005 114 371 88 065 77  19 443 17  6 862 107 508 
2006 112 159 87 484 78  16 824 15  7 851 104 308 
2007 107 827 85 183 79  15 096 14  7 548 100 279 
2008 105 062 84 050 80  13 658 13  7 354 97 708 
2009 103 219 83 608 81  12 386 12  7 225 95 994 
2010 97 690 80 105 82  10 746 11  6 838 90 851 
2011 92 524 76 795 83  9 252 10  6 477 86 047 
2012 89 730 75 373 84  8 076  6 281 83 449 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái és Lannert Judit számításai
Feltételezés: Évenként 1 százalékponttal javul a középiskolai továbbtanulás, viszont a tovább nem tanulók aránya is kissé romlik. Az általános iskolát végzettek száma = 14 évvel korábban születettek száma korrigálva a csecsemőhalandósági arányszámmal ö 0,97 (normál népesség feltételezett aránya) ö 0,96 (4%-os általános iskolai lemorzsolódást számolva).
Megjegyzés: A szimulált adatok dőlt számmal vannak jelezve.

76. táblázat
Szimulált továbbtanulási arányok a középfokon (második verzió), 1996–2012

Év Általános iskolát végez Középiskolába
lépők 
 Szakiskolába
lépők 
 Nem tanul
tovább 
Összes továbbtanuló 
fő  fő  fő 
1996 120 561 74 620 62  42 324 35  3 617 116 944 
1997 116 711 75 300 65  37 910 32  3 501 113 210 
1998 113 654 78 000 69  31 108 27  4 546 109 108 
1999 114 302 80 697 71  29 033 25  4 572 109 730 
2000 115 384 83 077 72  26 538 23  5 769 109 615 
2001 113 725 83 020 73  25 020 22  5 686 108 039 
2002 112 435 83 202 74  23 611 21  5 622 106 813 
2003 111 514 83 635 75  22 303 20  5 576 105 938 
2004 112 620 84 465 75  22 524 20  5 631 106 989 
2005 114 371 85 778 75  22 874 20  5 719 108 652 
2006 112 159 84 119 75  22 432 20  5 608 106 551 
2007 107 827 80 870 75  22 644 21  4 313 103 514 
2008 105 062 78 797 75  22 063 21  4 202 100 860 
2009 103 219 77 414 75  21 676 21  4 129 99 090 
2010 97 690 73 267 75  20 515 21  3 908 93 782 
2011 92 524 69 393 75  20 355 22  2 776 89 748 
2012 89 730 67 298 75  19 741 22  2 692 87 038 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1997, 1998; OM oktatási statisztikái és Lannert Judit számításai
Feltételezés: A középiskolai továbbtanulás 75%-on stabilizálódik, viszont csökken a tovább nem tanulók aránya. Az általános iskolát végzettek száma = 14 évvel korábban születettek száma korrigálva a csecsemőhalandósági arányszámmal ö 0,97 (normál népesség feltételezett aránya) ö 0,96 (4%-os általános iskolai lemorzsolódást számolva).
Megjegyzés: A szimulált adatok dőlt számmal vannak jelezve.

77. táblázat
Az érettségire épülő szakképzésben részt vevők száma nappali tagozaton szakirányonként, 1998/99 és összesen 1999/00-ben

Szakirány Összes tanuló OKJ-képzésben
részesül 
Szakmai vizsgát tett 
Műszaki, építészeti 12 515 4 247 1 959 
Gazdasági 11 478 10 872 3 580 
Szolgáltatási 5 447 4 077 1 732 
Egyéb 5 007 4 912  539 
Egészségügyi 4 321 4 277 1 617 
Számítástechnikai 4 251 4 179  646 
Mezőgazdasági 2 037 1 006  470 
Szállítási, hírközlési  851  349  153 
Ipari, építőipari  323  295 – 
Összesen 46 230 34 214 10 696 
Összesen 1999/00-ben 51 014 40 367 27 838 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '98; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

78. táblázat
Az óvodák fontosabb jelzőszámai, 1990/91, 1996/97–1999/00

Megnevezés 1990/91 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 1990=
100% 
3–5 éves népességből óvodás gyermek, % (KSH) 85,5 86,6 86,3 86,5 87,3 101,2 
Az óvodáskorú népességből óvodás, % (OM-adat) n. a. 91,0 90,9 91,4 92,0 – 
Óvodák száma 4 718 4 708 4 682 4 701 4 643 99,6 
Férőhelyek száma (ezer fő) 385,0 371,4 370,2 369,5 366,2 96,0 
Pedagógusok száma (fő) 33 635 31 891 31 848 31 986 31 409 95,1 
Óvodás gyermekek száma (ezer fő) 391,1 394,3 383,5 374,9 365,7 95,9 
100 férőhelyre jutó gyermekek száma 102 106 104 101 99,9 99,0 
Csoportok száma 16 055 15 701 15 641 15 630 15 336 97,4 
Egy csoportra jutó gyerekszám 24,4 25,1 24,5 24,0 23,8 98,4 
Egy pedagógusra jutó gyerekszám 11,6 12,4 12,0 10,9 11,6 94,0 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '98; OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

79. táblázat
Az általános iskolai oktatás alapvető adatai, 1985/86–1999/00

Tanév Iskola Osztályterem Osztály Pedagógus Tanuló 
1985/86 3 546 43 800 48 610 88 066 1 297 818 
1986/87 3 540 44 597 49 213 89 611 1 299 455 
1987/88 3 540 45 409 49 622 90 925 1 277 257 
1988/89 3 526 46 045 49 509 90 620 1 242 672 
1989/90 3 527 46 146 49 112 90 602 1 183 573 
1990/91 3 548 46 580 48 729 90 511 1 130 656 
1991/92 3 641 47 121 48 497 89 276 1 081 213 
1992/93 3 717 47 594 48 330 88 917 1 044 164 
1993/94 3 771 48 148 47 676 89 655 1 009 416 
1994/95 3 814 48 677 47 578 89 939  985 291 
1995/96 3 809 48 615 46 425 86 891  974 806 
1996/97 3 765 48 231 45 521 83 658  965 998 
1997/98 3 750 48 592 45 495 82 904  963 997 
1998/99 3 732 48 981 45 589 83 404  964 248 
1999/00 3 696 48 930 44 956 82 829  960 601 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

80. táblázat
A fajlagos mutatók alakulása az általános iskolákban, 1985/86–1999/00

Tanév Egy
iskolára 
Egy
osztályteremre 
Egy
osztályra 
Egy
pedagógusra 
Egy pedagógusra,
a napközis
beosztásban
dolgozók nélkül 
Egy osztályteremre
jutó
osztályok száma 
 jutó tanulók száma 
1985/86 366,0 29,6 26,7 14,7 n. a. 1,11 
1986/87 367,1 29,1 26,4 14,5 n. a. 1,10 
1987/88 360,8 28,1 25,7 14,0 n. a. 1,09 
1988/89 352,4 27,0 25,1 13,7 n. a. 1,08 
1989/90 335,6 25,6 24,1 13,1 n. a. 1,06 
1990/91 318,7 24,3 23,2 12,5 15,3 1,05 
1991/92 297,0 22,9 22,3 12,1 14,8 1,03 
1992/93 280,9 21,9 21,6 11,7 14,2 1,02 
1993/94 267,7 21,0 21,2 11,3 13,5 0,99 
1994/95 258,3 20,3 20,7 11,0 13,1 0,98 
1995/96 255,9 20,1 21,0 11,2 13,2 0,96 
1996/97 256,6 20,0 21,2 11,5 13,5 0,94 
1997/98 257,1 19,8 21,2 11,6 13,6 0,94 
1998/99 258,4 19,7 21,2 11,6 13,6 0,93 
1999/00 259,9 19,6 21,4 11,6 13,6 1,08 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

81. táblázat
Az általános iskolák főbb jellemzői iskolanagyság szerint, 1999/00

Iskolanagyság, tanulók száma (fő) Iskolák száma Átlagos osztálylétszám 
20 fő alatt 175 9,2 
21–100 738 12,4 
101–200 974 18,4 
201–300 511 20,6 
301–500 752 22,7 
501–800 494 24,4 
801–1000 44 25,5 
1001–1200 26,1 
1201–1500 24,0 
Összesen/átlag 3696 21,4 

Forrás: Az OM oktatási statisztikái 1999/00 alapján Szalay Lászlóné számításai

82. táblázat
Az általános iskolák száma jellegük és igazgatásuk szerint, 1990/91–1999/00

Tanév Iskola jellege  Igazgatása 
 osztott részben
osztott 
osztatlan  önálló közös nem önálló 
1990/91 2952 154 442  2617 328 603 
1991/92 3034 167 440  2941 322 378 
1992/93 3106 193 418  3033 360 324 
1993/94 3185 174 412  3107 383 281 
1994/95 3218 202 394  3152 417 245 
1995/96 3215 202 392  3115 476 218 
1996/97 3184 205 376  3130 511 215 
1997/98 3188 218 344  2952 601 197 
1998/99 3193 216 323  2930 620 182 
1999/00 3168 201 327  2901 619 176 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Szalay Lászlóné számításai

83. táblázat
A bejutás módja az általános iskola első évfolyamára településtípusonként, 1996/97

Bejutás módja Budapest Megyei
jogú város 
Egyéb
város 
Község Összesen 
Van felvételi vizsga 19 24 26 72 
Nincs felvételi vizsga,
de tervezik 
18 35 
Nincs felvételi vizsga,
és nem is tervezik 
27 44 67 409 547 
Szűrés van, de nincs vizsga 24 30 28 18 100 
Összesen 73 104 129 448 754 

Forrás: Igazgatóvizsgálat, 1997

84. táblázat
Tanév eleji létszám az általános iskolákban évfolyamonként, 1990/91–1999/00

Tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 
1990/91 125 665 123 804 127 388 129 934 148 869 154 853 159 432 160 702 – – 
1991/92 126 258 120 672 123 177 127 664 132 263 146 850 151 559 152 770 – – 
1992/93 129 852 120 780 120 058 123 419 129 722 130 838 143 927 145 570 – – 
1993/94 125 679 123 813 119 931 120 023 125 160 128 187 128 134 138 489 – – 
1994/95 126 032 120 097 122 908 120 034 121 948 124 557 126 038 123 680 – – 
1995/96 123 997 120 779 119 519 123 036 121 835 121 196 122 583 121 861 – – 
1996/97 124 544 118 662 119 814 119 422 124 619 121 161 119 438 118 338 – – 
1997/98 127 214 119 077 117 845 119 852 121 036 124 031 119 315 115 171 297 159 
1998/99 125 875 121 613 118 250 117 832 121 515 120 669 122 097 115 180 1005 212 
1999/00 121 424 120 653 121 012 118 218 119 599 121 090 119 135 118 146 694 630 

Forrás: OM oktatási statisztikái

85. táblázat
Az általános iskolai első osztályos tanulók korcsoport szerinti összetétele, 1991/92–1999/00

Tanév 6 évesnél fiatalabb 6 éves 7 éves 8 éves 9 éves és idősebb Összesen 
1991/92 6 645 103 377 13 938 1 804 494 126 528 
1992/93 5 777 106 763 15 160 1 730 422 129 852 
1993/94 4 463 102 959 16 115 1 734 408 125 679 
1994/95 3 511 102 686 17 606 1 818 412 126 038 
1995/96 2 699 99 851 18 867 1 795 785 123 997 
1996/97 2 375 100 328 19 614 1 785 442 124 544 
1997/98 2 297 101 846 20 630 1 954 487 127 214 
1998/99 2 066 98 514 22 696 2 099 500 125 875 
1999/00 1 612 94 257 22 983 2 077 495 121 424 

Forrás: OM oktatási statisztikái

86. táblázat
Az osztályismétlők aránya évfolyamonként az általános iskolákban, 1990/91–1999/00 (%) (előző tanév végi adatok)

Tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 
1990/91 4,8 2,8 2,5 2,8 4,2 3,8 2,8 0,4  – – 
1991/92 4,5 2,6 2,3 2,5 4,2 3,6 2,8 0,5 – – 
1992/93 4,3 2,3 2,0 2,1 3,6 3,6 2,6 0,5 – – 
1993/94 4,5 2,1 1,8 1,9 3,3 3,2 2,6 0,4 – – 
1994/95 4,3 2,2 1,6 1,7 3,2 3,2 2,5 0,5 – – 
1995/96 4,0 1,9 1,6 1,7 3,1 3,2 2,4 0,5  – – 
1996/97 3,9 2,0 1,5 1,6 2,8 3,1 2,5 0,5 – – 
1997/98 3,9 1,9 1,5 1,7 2,9 3,0 2,5 0,6 1,0 0,6 
1998/99 4,0 1,8 1,5 1,6 2,9 3,1 2,3 0,5 1,5 1,4 
1999/00 3,9 1,9 1,4 1,5 2,8 2,9 2,4 0,5 5,9 0,3 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

87. táblázat
Az általános iskolát a tanköteles kor végéig befejező tanulók a 16 éves népesség százalékában, 1990/91–1999/00 (%) (előző tanév végi adatok)

Tanév 14 éves
korig 
15 éves
korig 
16 éves
korig 
Összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel
kilépők (fő) 
1990/91 81,4 9,3 3,2 93,9 10 300 
1991/92 81,0 9,4 3,1 93,5 12 400 
1992/93 81,5 9,7 3,3 94,5 10 000 
1993/94 81,4 10,7 4,0 96,1 6 800 
1994/95 79,9 12,0 4,1 96,0 6 600 
1995/96 79,7 12,7 4,4 96,8 5 000 
1996/97 78,3 13,7 4,5 96,5 5 200 
1997/98 76,7 13,9 4,6 95,2 5 000 
1998/99 80,6 12,1 3,5 96,2 5 100 
1999/00 79,0 14,9 3,9 97,8 5-6 000* 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998; OM oktatási statisztikái; 1999/00: Könyvesi Tibor számításai
* Becsült adat, OM.

88. táblázat
Lemorzsolódási arányszámok az általános iskolákban kiemelt évfolyamonként és összességében, 1990/91 és 1999/00 között (%) (előző tanév végi adatok)

Tanév Lemorzsolódás a 4. évfolyamon Lemorzsolódás a
8. évfolyamon 
Lemorzsolódás
összességében 
Lemorzsolódás a 8
évvel korábbi induló létszámhoz képest 
1990/91 2,8 1,1 3,4 12,3 
1993/94 2,0 1,2 2,8 11,4 
1996/97 1,8 0,9 2,6 9,2 
1997/98 1,8 0,9 2,5 9,6 
1999/00 1,7 0,9 2,4 9,9 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Könyvesi Tibor számításai

89. táblázat
A középfokon továbbtanulók arányai településtípus szerint, az iskolaigazgatók válaszai alapján, 1997/98 (%)

Településtípus Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző Nem tanul
tovább 
Középiskolában tanul
tovább 
Község 17 36 41 53 275 
Város 29 39 29 68 161 
Átlag 22 37 37 59 436 

Forrás: Helyitanterv-vizsgálat, 1998

90. táblázat
Dolgozók általános iskoláinak és tanulóinak száma, 1970/71 és 1999/00 között

Tanév Iskola Tanuló 
1970/71 451 21 275 
1980/81 307 15 627 
1990/91 161 12 528 
1995/96 82 5 402 
1996/97 66 4 099 
1997/98 58 3 165 
1998/99 54 3 387 
1999/00 58 3 146 

Forrás: OM oktatási statisztikái

91. táblázat
Az osztályok száma programonként a középfokú oktatásban, 1985/86–1999/00

Tanév Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző Gép- és gyorsíró
iskola 
Egészségügyi szakiskola Speciális szakiskola épek részére Összesen 
1985/86 3 331 4 101 6 309 276 160 – 14 177 
1986/87 3 379 4 187 6 312 275 158 – 14 311 
1987/88 3 463 4 312 6 367 268 162 – 14 572 
1988/89 3 568 4 515 6 564 266 169 – 15 082 
1989/90 3 793 5 037 6 909 242 191 – 16 172 
1990/91 3 988 5 452 7 199 220 196 23 17 078 
1991/92 4 211 5 874 7 036 201 195 238 17 755 
1992/93 4 409 6 201 6 648 161 166 589 18 174 
1993/94 4 476 6 497 6 182 131 134 747 18 167 
1994/95 4 579 6 771 5 824 125 115 743 18 157 
1995/96 4 662 7 292 5 490 103 72 644 18 263 
1996/97 4 750 7 720 5 088 81 41 533 18 213 
1997/98 4 866 8 016 4 767 54 31 478 18 212 
1998/99 4 956 9 355 4 044 35 16 339 18 745 
1999/00 5 064 8 671 4 012 26 14 313 18 100 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

92. táblázat
A középfokú oktatásban tanító pedagógusok száma programonként, 1985/86–1999/00

Tanév Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző Gép- és gyorsíró
iskola 
Egészségügyi szakiskola Speciális szakiskola épek részére Összesen 
1985/86 7 923 9 976 11 505 236 385 – 30 025 
1986/87 8 286 10 241 11 591 253 383 – 30 754 
1987/88 8 646 10 538 11 651 258 404 – 31 497 
1988/89 9 103 10 981 11 745 288 434 – 32 551 
1989/90 9 656 11 769 12 044 303 504 – 34 276 
1990/91 10 246 12 656 12 060 221 498 n. a. 35 681 
1991/92 10 732 13 285 11 766 215 441 261 36 700 
1992/93 11 290 13 983 11 451 181 369 505 37 779 
1993/94 11 959 14 862 11 251 173 325 760 39 330 
1994/95 12 578 15 338 10 939 153 281 871 40 160 
1995/96 12 912 15 772 10 284 136 183 796 40 083 
1996/97 13 133 16 329 9 223 126 109 706 39 626 
1997/98 13 451 16 829 8 641 76 45 577 39 619 
1998/99 13 786 17 567 8 213 62 24 478 40 130 
1999/00 14 155 18 162 7 919 32 20 379 40 667 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

93. táblázat
Az egy osztályra és egy pedagógusra jutó tanulók száma középfokon programonként, 1985/86–1999/00

Tanév Gimnázium  Szakközépiskola  Szakmun-kásképző  Gép- és gyorsíró  Egészségügyi szakiskola  Speciális szakiskola épek
részére 
 Országos átlag 
 Tan./ oszt. Tan./ ped.  Tan./ oszt. Tan./ ped.  Tan./ oszt. Tan./ ped.  Tan./ oszt. Tan./ ped.  Tan./ oszt. Tan./ ped.  Tan./ oszt. Tan./ ped.  Tan./ oszt. Tan./ ped. 
1985/86 31,8 13,4  31,7 13,0  28,0 15,3  28,1 32,8  34,3 14,3  – –  30,0 14,2 
1986/87 31,1 12,7  31,4 12,8  27,8 15,1  28,2 30,6  33,4 13,8  – –  29,7 13,8 
1987/88 30,6 12,6  31,0 12,7  27,8 15,2  27,6 28,6  33,4 13,4  – –  29,2 13,6 
1988/89 30,4 11,9  31,0 12,7  28,5 15,9  27,6 25,5  33,4 13,0  – –  29,4 13,8 
1989/90 30,7 12,0  31,2 13,3  29,2 16,7  28,1 22,4  34,2 13,0  – –  29,8 14,2 
1990/91 30,9 12,0  30,9 13,3  29,1 17,4  28,3 28,2  33,4 13,2  29,7 n. a.  29,8 14,4 
1991/92 31,0 12,1  30,5 13,5  29,1 17,4  26,9 25,1  32,1 14,2  25,5 23,2  29,5 14,5 
1992/93 31,0 12,1  30,0 13,3  28,4 16,5  26,6 23,7  31,1 14,0  24,3 28,3  29,4 14,2 
1993/94 30,9 11,6  29,6 12,9  28,2 15,5  26,7 20,2  31,5 13,0  23,2 22,8  29,1 13,5 
1994/95 30,7 11,2  29,0 12,8  28,0 14,9  24,1 19,7  28,6 11,7  22,0 18,8  28,8 13,0 
1995/96 30,2 10,9  28,6 13,2  28,1 15,0  23,4 16,7  28,5 11,2  21,7 17,6  28,6 13,0 
1996/97 29,7 10,7  28,6 13,5  28,3 15,6  23,1 14,8  26,0 9,8  21,8 16,5  28,5 13,1 
1997/98 29,1 10,5  28,3 13,5  27,8 15,4  22,9 16,3  23,4 16,1  19,5 16,1  28,1 12,9 
1998/99 28,7 10,3  28,1 13,3  27,6 14,6  24,7 13,9  23,0 15,3  21,3 15,2  28,0 12,6 
1999/00 28,7 10,3  27,8 13,3  27,3 13,8  25,0 20,3  23,4 16,4  20,8 17,2  27,8 12,4 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

94. táblázat
A szakmunkásképzés szerkezetének változása, 1990/91 és 1997/98*

Szakirány Tanulólétszám (fő)  Megoszlás (%) 
 1990/91 1997/98  1990/91 1997/98 
Nehézipari szakmák 79 975 44 015  38,2 33,2 
Könnyűipari szakmák 40 787 23 075  19,5 17,4 
Kereskedelem 25 679 17 324  12,3 13,1 
Építőipar 23 753 13 945  11,3 10,5 
Mezőgazdaság, élelmiszeripar 18 586 12 028  8,9 9,1 
Vendéglátás 10 287 12 022  4,9 9,0 
Szolgáltatás, szállítás 10 304 10 228  4,9 7,7 
Összesen 209 371 132 637  100,0 100,0 

Forrás: Benedek, 1999
* Az 1997/98-as évinél frissebb adat ilyen bontásban nem állt rendelkezésünkre.

95. táblázat
Szakmunkásképző tanműhelyi képzési helyek számának változása, 1990/91, 1993/94, 1997/98 és 1999/00

Tanműhely 1990/91 1993/94 1997/98 1999/00 1999/1990 (%) 
Iskolai 17 885 32 269 36 779 33 264 186 
Iskolán kívüli 52 338 35 237 25 685 18 887 36 
Összesen 70 223 67 506 62 464 52 151 74 

Forrás: Benedek, 1999; OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

96. táblázat
A középiskolák száma a programokra való felvétel módja szerint, 1996/97 (N = 407)

Bejutás módja Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző 
Nincs felvételi 33 44 43 
Szűrés van 16 27 18 
Van felvételi 101 99 26 
Összesen 150 170 87 

Forrás: Igazgatóvizsgálat, 1997

97. táblázat
Lemorzsolódási arányszámok középfokon az induló létszámhoz képest,
1990/91–1998/99 (%)

Tanév Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképzés 
1990/91 11,9 16,7 23,0 
1991/92 11,2 17,2 22,8 
1992/93 11,5 15,8 22,9 
1993/94 10,4 15,2 21,1 
1994/95 9,3 15,3 20,9 
1995/96 10,1 11,1 20,4 
1996/97 9,3 8,7 23,0 
1997/98 9,1 4,0 25,7 
1998/99 8,5 3,0 31,6 

Forrás: Szakképzés Magyarországon..., 1997; OM oktatási statisztikái; 1998/99: Garami Erika és Könyvesi Tibor számításai

98. táblázat
A középfokon esti és levelező tagozaton tanulók megoszlása a képzés típusa szerint, 1997/98 és 1999/00

Képzési típus 1997/98  1999/00 
 fő  fő 
Esti tagozat  
Gimnázium 3 251 37,9  14 243 46,7 
4 éves szakközépiskola 1 974 22,9  3 121 10,2 
3 éves szakközépiskola 2 901 33,8  9 997 32,8 
2 éves kiegészítő szakközépiskola  174 2,0   408 1,3 
2 éves technikusképzés  265 3,1   386 1,3 
1 éves technikusképzés  22 0,3   44 0,1 
1 éves kiegészítő szakközépiskola – –   98 0,3 
2 éves érettségire épülő szakközépiskola – –  1 081 3,6 
1 éves érettségire épülő szakközépiskola – –  1 102 3,7 
Összesen 8 587 100,0  30 480 100,0 
Levelező tagozat  
Gimnázium 22 483 32,3  18 835 32,5 
4 éves szakközépiskola 11 394 16,3  5 359 9,3 
3 éves szakközépiskola 29 981 43,0  28 630 49,4 
2 éves kiegészítő szakközépiskola 4 169 5,9   254 0,4 
2 éves technikusképzés 1 057 1,6   527 0,9 
1 éves technikusképzés  621 0,9   360 0,6 
1 éves kiegészítő szakközépiskola – –   72 0,1 
2 éves érettségire épülő szakközépiskola – –  2 853 4,9 
1 éves érettségire épülő szakközépiskola – –  1 092 1,9 
Összesen 69 705 100,0  57 982 100,0 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00 Könyvesi Tibor adatközlése

99. táblázat
A középfokú esti és levelező képzésben tanulók életkor szerinti megoszlása, 1997/98 és 1999/00

Életkor 1997/98  1999/00 
 esti levelező  esti levelező 
15  23 0,3  66 0,1   33 0,1  16 0,0 
16  239 2,8  563 0,8   260 0,9  253 0,4 
17  992 11,6 3 868 5,5  1 216 4,0 1 691 2,9 
18 1 445 16,8 6 497 9,3  2 487 8,2 3 518 6,0 
19 1 446 16,8 7 667 11,0  2 727 8,9 4 295 7,4 
20 1 120 13,0 7 584 10,9  2 592 8,5 4 515 7,8 
21  782 9,1 6 948 10,0  2 303 7,6 4 426 7,6 
22  575 6,7 6 800 9,8  2 313 7,6 4 695 8,0 
23  430 5,0 5 563 8,0  2 464 8,0 4 807 8,3 
24  324 3,8 4 021 5,8  2 170 7,1 4 702 8,1 
25  258 3,0 3 236 4,6  1 935 6,3 3 959 6,8 
26–30  532 6,2 9 388 13,5  4 835 15,9 10 712 18,5 
31–40  309 3,6 5 927 8,5  3 890 12,8 8 320 14,3 
41 és idősebb  112 1,3 1 577 2,2  1 255 4,1 2 073 3,6 
Összesen 8 587 100,0 69 705 100,0  30 480 100,0 57 982 100,0 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Könyvesi Tibor adatközlése

100. táblázat
A felsőfokú képzésben részt vevők aránya az OECD-országokban és Magyarországon korcsoportok szerinti bontásban, 1996 (%)

Korcsoport OECD-átlag Magyarország 
18–21 évesek 23,2 (15,2) 13,4 
22–25 évesek 16,9 (13,0) 9,0 
26–29 évesek 6,8 (5,1) 2,8 

Forrás: Education at a Glance, 1998
Megjegyzés: A zárójelben csak az egyetemi és főiskolai képzésben részt vevők arányai szerepelnek.

101. táblázat
A felsőfokú képzésben részt vevők számának változása országonként, 1997 (1990 = 100%)

Ország Résztvevők számának alakulása 
Portugália 268 
Lengyelország 223 
Magyarország 205 
Törökország 196 
Egyesült Királyság 188 
Cseh Köztársaság 161 
Írország 158 
Finnország 138 
Olaszország 135 
Ausztrália 134 
Franciaország 130 
Dánia 124 
Ausztria 121 
Svájc 113 
Németország 106 
USA 106 
Hollandia 105 

Forrás: Education at a Glance, 2000

102. táblázat
Bennmaradási ráta a felsőoktatásban országonként, 1995, 1996

Ország Bennmaradási ráta 
Japán 90 
Egyesült Királyság 81 
Cseh Köztársaság 79 
Magyarország* 77 
Írország 77 
Új-Zéland 76 
Finnország 75 
Svájc 74 
Németország 72 
Hollandia 70 
Mexikó 68 
Dánia 67 
Ausztrália 65 
Belgium 63 
USA 63 
Franciaország 55 
Törökország 55 
Ausztria 53 
Portugália 49 
Olaszország 35 

Forrás: Education at a Glance, 2000
* 1997

103. táblázat
Az érettségizettek és felvételizők összefoglaló adatai, 1990–1999 (ezer fő)

Megnevezés 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 
Gimnázium nappali tagozatán 24,1 24,6 26,7 31,1 31,0 31,2 32,1 32,7 33,7 32,0 
Gimnáziumban összesen 27,2 27,5 29,3 34,2 34,4 34,6 41,4 36,4 37,7 36,3 
Szakközépiskola nappali tagozatán 28,9 29,6 33,0 37,6 37,6 39,1 41,3 42,9 43,9 41,9 
Szakközépiskolában összesen 40,6 41,0 42,2 46,3 45,8 49,9 51,5 53,8 53,3 50,4 
Nappali tagozaton összesen 53,0 54,2 59,6 68,6 68,6 70,3 73,4 75,6 77,7 74,0 
Érettségizett a 18 éves népesség
%-ában 
36,9 35,9 32,8 36,2 37,9 40,4 44,5 48,7 52,7 53,6 
Felsőfokú intézménybe nappali
tagozatra jelentkezett 
46,8 48,9 59,1 71,5 79,4 86,5 79,4 81,9 81,1 85,5 
Felsőfokú intézménybe felvettek 16,8 20,3 24,0 28,0 29,8 35,1 38,4 40,9 43,6 44,5 
Felvettek a jelentkezettek %-ában 36,0 41,6 40,6 39,2 37,5 40,5 50 50 53,8 52,1 
Felvettek a nappali tagozaton
érettségizettek %-ában 
31,7 37,5 40,3 40,8 43,4 50 52,3 54,1 56,2 60,2 
Nappali tagozatos hallgatók a
18–22 éves népesség %-ában 
10,4 11,4 12,0 12,8 14 15 16,1 16,1 19,9 17,4 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv. 1990–1998; OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

104. táblázat
A felsőfokú oktatás főbb mutatói, 1990/91, 1996/97–1999/00

Megnevezés 1990/91 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 
Intézmények (db) 77 89 90 89 89 
Oktatók (fő) 17 302 19 329 19 716 21 323 21 138 
Nappali tagozatos hallgató (ezer fő) 76,6 142,1 152,9 163,2 171,5 
Első évfolyamos (ezer fő) 22,7 44,7 45,7 48,9 51,6 
Külföldi (ezer fő) 3,3 6,4 6,6 7,0 7,7 
A hallgatók közül, a teljes létszám százalékában      
Ösztöndíjas és egyéb jutatásban részesül 98,9 99,2 97,2 96,3 n. a. 
Diákotthonban lakik 46,8 32,1 29,5 28,0 26,5 
Egy oktatóra jutó hallgató (fő) 4,4 7,3 7,8 7,7 8,1 
Oklevelet szerzett hallgató (fő) 15 963 22 128 25 000 25 338 27 000* 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '98; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000
* Becsült adat.

105. táblázat
A felsőfokú intézmények hallgatói létszáma tanulmányi ágak szerint nappali tagozaton, 1999/00

Tanulmányi ág 1999/00 
Műszaki 43 187 
Mezőgazdasági 11 135 
Közgazdasági 25 338 
Orvosi, gyógyszerészi 8 936 
Egyéb egészségügyi 4 396 
Állatorvosi  886 
Bölcsészettudományi 23 944 
Jogtudományi és államigazgatási 9 829 
Természettudományi 10 766 
Tanárképző főiskolai 12 730 
Tanítóképző főiskolai 9 590 
Óvodapedagógusi 2 128 
Testnevelési  709 
Művészeti 3 063 
Hittudományi 2 841 
Egyéb 2 038 
Összesen 171 516 

Forrás: KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

106. táblázat
A felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma tagozatok szerint, 1986/87–1999/00

Tanév Nappali Esti Levelező Összes 
1986/87 64 855 6 040 27 610 98 505 
1987/88 66 697 5 851 26 477 99 025 
1988/89 71 689 5 540 25 812 103 041 
1989/90 72 381 5 255 23 232 100 868 
1990/91 76 601 4 737 21 049 102 387 
1991/92 83 191 4 372 19 516 107 079 
1992/93 92 328 4 298 20 834 117 460 
1993/94 103 713 4 640 25 603 133 956 
1994/95 116 370 5 453 32 837 154 660 
1995/96 129 541 5 764 44 260 179 565 
1996/97 142 113 5 750 51 169 199 032 
1997/98 152 889 6 866 88 349 248 104 
1999/00 171 516 7 825 99 889 279 230 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

107. táblázat
A tizenhét évesek megoszlása a valószínű továbbtanulás helye szerint három kistérségben programtípusonként, 1997/98

Programtípus Egyetemen Főiskolán Egy/két éves szakképesítést adó tanfolyamon Érettségit adó kiegészítő oktatási formában Nem fog továbbtanulni 
8 osztályos gimnázium 95 33 133 
6 osztályos gimnázium 61 46 116 
4 osztályos gimnázium 377 530 135 1046 
Szakközépiskola 251 993 464 112 1825 
Szakmunkásképző 14 40 165 324 118 661 
Összesen 798 1642 777 330 234 3781 

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998
A feltett kérdés: „Te valószínűleg hol fogsz továbbtanulni?”

108. táblázat
Felvételi arányok az egyes iskolatípusokban, az 1994–1998 évek átlagában

Iskolatípus IV. osztályosok
létszáma 
Felvettek
létszáma 
Felvettek létszáma/
IV. osztályosok létszáma 
Gimnáziumok 98 951 47 403 47,9 
Vegyes középiskolák 70 024 18 629 26,6 
Szakközépiskolák 134 151 22 869 17,0 
Összesen 303 126 88 901 29,3 

Forrás: Neuwirth, 1999b

109. táblázat
A felvettek/jelentkezettek (F/J) és a jelenkezettek/végzősök létszámának (J/L) az aránya iskolatípusonként, 1991–1998

Év Gimnázium  Vegyes  Szakközépiskola 
 F/J J/L  F/J J/L  F/J J/L 
1991 54,8 64,8  55,8 35,3  53,5 24,8 
1992 52,8 73,6  51,3 40,0  48,4 30,4 
1993 54,0 75,2  48,6 44,7  46,8 33,3 
1994 51,3 75,9  47,2 46,8  45,6 34,3 
1995 55,0 78,9  48,7 47,4  47,5 35,2 
1996 60,8 80,6  53,5 50,0  50,1 34,8 
1997 66,4 80,3  58,2 50,4  53,8 33,5 
1998 68,0 83,7  60,1 52,4  53,7 33,5 

Forrás: Neuwirth, 1999a alapján Garami Erika számításai

110. táblázat
A megyék sorrendje a felsőoktatási intézményekbe érettségi után felvett hallgatók arányai szerint, öt év átlagában, 1991–1996

Megye Tudományegyetem Műszaki
egyetem 
Főiskola Összesen 
Bács-Kiskun 4. 16. 1. 1. 
Baranya 1. 20. 18. 10. 
Békés 11. 18. 8. 14. 
Borsod-Abaúj-Zemplén 5. 1. 15. 5. 
Budapest 7. 9. 20. 19. 
Csongrád 3. 15. 13. 7. 
Fejér 19. 10. 10. 16. 
Győr-Moson-Sopron 9. 2. 4. 3. 
Hajdú-Bihar 2. 14. 16. 9. 
Heves 13. 4. 3. 4. 
Komárom-Esztergom 18. 7. 14. 17. 
Nógrád 20. 19. 19. 20. 
Pest 17. 3. 17. 18. 
Somogy 16. 11. 11. 15. 
Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. 13. 2. 2. 
Szolnok 15. 12. 9. 13. 
Tolna 14. 17. 6. 11. 
Vas 12. 8. 5. 6. 
Veszprém 10. 5. 12. 12. 
Zala 8. 6. 7. 8. 

Forrás: Neuwirth, 1999a

111. táblázat
A felvettek megoszlása az intézmény típusa és presztízse szerint településtípusonként, 1998 (%)

Településtípus Elit
egyetem 
Közbülső
fokozatok 
Nem elit
főiskola 
Összes 
Kisközség 19,9 30,5 49,6 100 
Közbülső szintek 22–30 26–30 42–52 100 
Budapest 37,0 36,2 26,7 100 

Forrás: Csákó, 1999a

112. táblázat
A 20–24 éves foglalkoztatottak aránya a teljes népességhez viszonyítva az OECD-országokban, 1996

Ország Foglalkoztatási arány 
Svájc 79 
Dánia 74 
Ausztrália 73 
Izland 73 
Hollandia 72 
Új-Zéland 72 
Japán 70 
USA 70 
Cseh Köztársaság 68 
Egyesült Királyság 67 
Németország 66 
Kanada 65 
Norvégia 65 
Ausztria 64 
Finnország 62 
Írország 60 
Franciaország 59 
Korea 59 
Luxemburg 59 
Mexikó 59 
Belgium 56 
Görögország 55 
Portugália 53 
Svédország 53 
Magyarország 52 
Törökország 48 
Lengyelország 47 
Olaszország 40 
Spanyolország 36 

Forrás: From Initial Education..., 2000

113. táblázat
A 15–24 éves fiatalok iskolázási és munkaerő-piaci státusa, 1992 és 1997 (%)

Életkor Tanul  Foglalkoztatott  Munkanélküli  Inaktív  Összesen
(ezer fő) 
 1992 1997  1992 1997  1992 1997  1992 1997  1992 1997 
15 96,9 97,5  0,5 0,0  0,4 0,1  2,2 2,4  178,5 138,1 
16 90,6 95,1  2,7 0,1  2,0 0,4  4,7 4,4  189,9 143,8 
17 72,5 92,4  6,1 0,6  4,4 1,7  7,0 5,3  181,7 154,6 
18 61,2 78,4  23,5 8,6  8,1 4,0  7,2 9,0  151,2 162,0 
19 56,4 56,5  39,4 20,7  10,9 7,2  13,3 15,6  146,9 170,9 
15–19 75,8 83,1  16,3 6,3  4,9 2,9  6,6 7,7  848,2 769,4 
20 25,6 37,6  46,3 33,0  12,7 8,5  15,4 20,9  142,2 178,1 
21 18,0 29,4  57,1 41,6  9,1 8,0  15,8 21,3  143,6 189,4 
22 11,8 19,1  60,9 50,6  11,6 9,9  15,7 20,4  144,1 181,2 
23 11,3 22,2  62,2 55,8  10,4 6,6  16,1 25,4  144,5 150,8 
24 2,1 2,9  66,2 63,8  9,3 6,6  22,4 26,7  138,4 146,4 
20–24 15,4 22,0  57,1 47,9  10,7 8,3  16,8 21,9  712,8 845,9 
15–24 34,1 36,7  43,3 38,7  8,0 5,8  14,6 18,8  1561,0 1615,3 

Forrás: Átmenet..., 1999

114. táblázat
A tizenhét évesek végzés utáni stratégiái képzési programonként három kistérségben, 1998

Programtípus Csak
tanul 
Tanulás
mellett dolgozik 
Munka mellett
tanul 
Csak
dolgozik 
Gimnázium 641 471 36 15 1163 
Szakközépiskola 739 498 193 125 1555 
Szakmunkásképző 148 174 105 112 539 
Összesen 1528 1143 334 252 3257 

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998

115. táblázat
A felnőttképzésben végzettek aránya az összes végzett százalékában, 1960 és 1995 között (%)

Év 8 osztályt
végzett 
Szakmunkás
vizsgát tett 
Érettségizett,
képesítő vizsgát tett 
Felsőfokon
végzett 
1960 22,7 41,8 22,9 41,7 
1970 4,9 18,4 33,6 44,9 
1980 5,2 30,6 71,1 69,4 
1990 2,1 10,4 26,3 43,7 
1995 1,7 10,1 19,8 31,0 

Forrás: Átmenet..., 1999

116. táblázat
Az aktív munkaerő-piaci eszközökben részt vevő pályakezdők létszáma és aránya a pályakezdő munkanélküliek között, 1994–1998

Év Az aktív eszközökben részt vevő pályakezdők 
 száma (fő) aránya a regisztrált munkanélküli pályakezdők érintett létszámához viszonyítva (%) 
1994 40 274 25,8 
1995 32 598 20,7 
1996 33 452 23,0 
1997 50 567 33,7 
1998 59 455 37,3 

Forrás: Munkaerő-piaci információk, 1999/5.

117. táblázat
Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 1997 és 1999

Fenntartó Év Iskola (db) Iskola (%) Tanuló (fő) Tanuló (%) Pedagógus (fő) Pedagógus (%) Tanuló/ pedagógus 
Helyi
önkormányzat 
1997 3 432 91,5 900 291 93,4 77 280 93,2 11,7 
1999 3 343 90,0 889 254 93,0 76 526 92,0 12,0 
Megyei
önkormányzat 
1997  57 2,0 6 853 1,0  563 1,0 12,0 
1999  58 2,0 7 377 1,0  542 1,0 14,0 
Központi
költségvetési 
1997  33 1,0 13 091 1,0 1 227 2,0 10,7 
1999  31 0,8 12 757 1,3 1 216 1,5 11,0 
Egyház 1997  162 4,3 37 044 3,8 3 030 4,0 12,0 
1999  177 5,0 42 270 4,0 3 479 4,0 12,2 
Alapítvány,
magánszemély 
1997  52 1,4 4 849 0,5  632 0,8 7,7 
1999  75 2,0 7 470 0,8  919 1,1 8,1 
Egyéb 1997  14 0,4 1 869 0,2  172 0,2 10,9 
1999  12 0,3 1 473 0,2  147 0,2 10,0 
Összesen 1997 3 750 100,0 963 997 100,0 82 904 100,0  11,6 
1999 3 696 100,0 960 601 100,0 82 829 100,0  11,6 

Forrás: OM oktatási statisztikái 1997/98; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok) 1999/2000

118. táblázat
Az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák, tanulóik és a pedagógusok száma, 1992/93–1999/00

Megnevezés 1992/93 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 
Intézmény 
Óvoda 26 43 94 115 121 155 172 
Általános iskola 25 33 47 60 66 76 87 
Gyógypedagógiai intézmény 10 12 13 
Szakiskola 11 15 14 15 16 19 
Szakmunkásképző iskola 13 14 18 26 24 28 26 
Középiskola 19 30 52 72 89 111 133 
Ebből gimnázium 13 13 24 26 33 35 36 
Egyetem, főiskola 
Tanuló 
Óvoda  964 2 881 5 410 5 986 5 905 6 695 7 080 
Általános iskola 2 500 3 299 4 126 6 353 6 718 7 852 8 943 
Gyógypedagógiai intézmény  264  484  591  575  615  834  950 
Szakiskola 1 107 1 044 1 136  764 1 392 1 175 1 375 
Szakmunkásképző iskola  952 1 547 1 886 3 001 3 155 3 916 3 832 
Középiskola 2 393 7 514 10 596 12 478 14 099 17 632 21 675 
Ebből gimnázium 1 115 2 110 2 213 2 276 2 704 3 092 3 497 
Egyetem, főiskola  231 2 789 5 247 6 722 6 826 7 384 7 582 
Pedagógus 
Óvoda 103 276 546 606 614 724 748 
Általános iskola 290 406 550 781 804 956 1066 
Gyógypedagógiai intézmény 122 175 160 260 278 300 305 
Szakiskola 19 23 24 25 42 46 57 
Szakmunkásképző iskola 71 70 126 175 171 194 169 
Középiskola 268 604 810 821 960 1259 1432 
Ebből gimnázium 129 243 309 279 373 428 500 
Egyetem, főiskola 39 658 775 1381 1467 1592 1675 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '96, '98; OM oktatási statisztikái 1998/99, 1999/00 és Szalay Lászlóné adatközlése

119. táblázat
Az egyházi intézmények főbb adatai, 1992/93–1999/00

Megnevezés 1992/93 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 Növekedés 1999/00/
1992/93 (%) 
Intézmény 
Óvoda 22 36 43 53 60 69 74 336 
Általános iskola 58 110 131 146 162 168 177 305 
Gyógypedagógiai intézmény 100 
Szakiskola 350 
Szakmunkásképző 800 
Középiskola 33 48 52 63 68 85 87 264 
Ebből gimnázium 31 44 52 63 65 71 79 255 
Egyetem, főiskola 26 28 28 28 28 28 28 108 
Tanuló 
Óvoda 1 539 2 650 3 290 3 947 4 236 5 031 5 230 340 
Általános iskola 11 260 23 315 28 695 3 690 37 044 39 078 42 270 375 
Gyógypedagógiai intézmény  105  185  171  150  177  182  314 299 
Szakiskola  27 1 095  576  587  662  460  314 1163 
Szakmunkásképző  147  152  514  597  628 1 156 1 971 1341 
Középiskola 9 806 14 164 15 257 17 153 19 156 19 987 21 523 219 
Ebből gimnázium 8 905 13 277 13 892 15 520 16 714 17 484 18 707 210 
Egyetem, főiskola 2 137 5 237 6 302 7 514 8 570 9 414 10 227 478 
Pedagógus 
Óvoda 123 221 274 327 375 440 459 373 
Általános iskola 899 1915 2383 2663 3030 3261 3479 387 
Gyógypedagógiai intézmény 17 30 15 24 41 43 58 341 
Szakiskola 90 33 45 38 32 21 525 
Szakmunkásképző 18 13 56 62 71 112 163 905 
Középiskola 794 1277 1467 1709 1922 2093 2365 298 
Ebből gimnázium 735 1213 1365 1621 1747 1884 2119 288 
Egyetem, főiskola 429 912 1258 1238 1416 1710 3336 778 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Zsebkönyv '96, '98; OM oktatási statisztikái 1998/99, 1999/00 és Szalay Lászlóné adatközlése

120. táblázat
A középiskolai kollégiumok fenntartójának változása, 1995, 1997 és 1999

Fenntartó 1995  1997  1999 Változás 1999/1995 % 
db  db  db 
Települési önkormányzat 338 68,8  318 68,7  313 67,7 92,6 
Megyei önkormányzat 17 3,5  77 16,6  85 18,4 500,0 
Állami szervezet 0,8  0,9  1,9 225,0 
Egyház 25 5,1  31 6,7  40 8,7 160,0 
Alapítvány 0,6  0,9  1,1 166,7 
Egyéb 104 21,2  29 6,2  10 2,2 9,6 
Összesen 491 100,0  463 100,0  462 100,0 94,1 

Forrás: Horváth I., 1999.

121. táblázat
A tantervi döntésekkel kapcsolatos felelősségmegosztás változatai az OECD-országokban, 1998

Országok A tankönyvek kiválasztása A programok megtervezése A felkínált programok közötti választás A tanított tantárgyak meghatározása Az oktatás tartalmának meghatározása 
Minden döntés központi szinten születik 
Görögország Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Törökország Központi
A keret meghatározásával 
Központi
A keret meghatározásával 
Központi
A keret meghatározásával 
Központi
A keret meghatározásával 
Központi
A keret meghatározásával 
A legtöbb döntés központi szinten születik 
Ausztria Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Tartományi egyeztetéssel 
Központi
Tartományi egyeztetéssel 
Központi
Tartományi egyeztetéssel 
Központi
Tartományi egyeztetéssel 
Korea Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Norvégia Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Portugália Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
Központi
Iskolai egyeztetéssel 
A döntések megoszlanak a központi és az egyéb szintek között 
Cseh Köztársaság Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Központi keret alapján 
Központi
Központi keret alapján 
Dánia Iskolai
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Autonóm módon 
Anglia Iskolai
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Keret alapján 
Központi
Keret alapján 
Olaszország Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Svédország Iskolai
Autonóm módon 
Központi
Autonóm módon 
Önkormányzati
Autonóm módon 
Központi
Egyéb 
Iskolai
Autonóm módon 
Minden (vagy a legtöbb) döntés tartományi és egyéb szinteken születik 
Németország Iskolai
Központi keret alapján 
Tartományi
Autonóm módon 
Tartományi
Önkormányzati és iskolai egyeztetéssel 
Iskolai
Tartományi keret alapján 
Tartományi
Autonóm módon 
Belgium Iskolai
Autonóm módon 
Kis térségi
Tartományi keret alapján 
Kis térségi
Tartományi keret alapján 
Kis térségi
Tartományi keret alapján 
Kis térségi
Tartományi keret alapján 
Spanyolország Iskolai
Tartományi keret alapján 
Tartományi
Központi keret alapján 
Tartományi
Autonóm módon 
Tartományi
Központi keret alapján 
Iskolai
Tartományi keret alapján 
Minden (vagy a legtöbb) döntés helyi szinten születik 
USA Önkormányzati
Autonóm módon 
Önkormányzati
Az állami keretek alapján 
Önkormányzati
Iskolai egyeztetéssel 
Önkormányzati
Autonóm módon 
Önkormányzati
Autonóm módon 
Finnország Iskolai
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Önkormányzati
Központi keret alapján 
Önkormányzati
Központi keret alapján 
Minden (vagy a legtöbb) döntés iskolai szinten születik 
Hollandia Iskolai
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi Iskolai
Központi keret alapján 
Új-Zéland Iskolai
Autonóm módon 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Központi keret alapján 
Skócia Iskolai
Autonóm módon 
Központi
Önkormányzati egyeztetés alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi és önkormányzati keret alapján 
Iskolai
Központi és önkormányzati keret alapján 
Írország Iskolai
Autonóm módon 
Iskolai
Keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Iskolai
Központi keret alapján 
Központi
Egyéb 
Magyarország Iskolai
Autonóm módon 
Iskolai
Egyéb 
Iskolai
Önkormányzati egyeztetés alapján 
Iskolai
Egyéb 
Iskolai
Központi keret alapján 

Forrás: Education at a Glance, 2000
Megjegyzés: A döntések szintje normál, a formája dőlt betűvel van szedve. Egyéb = Az adott területen az országra általában jellemző döntési szinthez képest néhány intézménytípus vagy néhány fenntartó esetében más formában is történhet maga a döntés.

122. táblázat
Óratervi arányok az OECD-országokban a 12–14 éves korosztály oktatásában, 1998 (%)

Ország Anyanyelv Matematika Természettudomány Társadalomtudomány Idegen nyelv Informatika Művészetek Testnevelés Vallásismeret Technika/gyakorlati ismeretek Egyéb Összesen Szabad sáv 
Anglia 12 12 14 11 11 12 10 100 
Ausztrália 13 13 10 10 77 23 
Ausztria 12 15 14 12 10 12 11 100 
Belgium (flamand) 13 13 14 70 30 
Belgium (francia) 15 14 11 12 82 18 
Cseh Köztársaság 14 14 13 18 11 94 
Dánia 20 13 12 11 10 90 10 
Finnország 18 11 10 10 22 100 
Franciaország 17 14 12 13 11 11 93 
Görögország 12 11 10 10 15 16 100 
Hollandia 10 10 11 14 78 22 
Írország 23 12 19 77 23 
Japán 14 12 11 12 13 11 10 100 
Korea 14 12 12 11 12 10 93 
Magyarország* 13 13 13 10 10 78 22 
Mexikó 14 14 19 18 100 
Németország 14 13 11 11 21 95 
Norvégia 16 13 11 16 10 10 100 
Olaszország 23 10 10 14 11 13 100 
Portugália 13 13 15 17 10 10 10 10 100 
Skócia 10 10 10 10 10 10 10 n  n  80 20 
Spanyolország 19 12 11 11 14 90 10 
Svédország 22 14 12 13 12 93 
Törökország 17 13 10 13 10 17 99 
Új-Zéland 18 16 14 14 11 93 
USA 17 16 14 12 12 100 
Átlag 15 13 11 12 11 92 

Forrás: Education at a Glance, 2000
Megjegyzés: Tantervi dokumentumokban rögzített vagy vizsgálatokkal feltárt arányok.
Magyarázat: Az n = alacsony érték vagy 0. Az x = más kategóriában szerepel.
* Az egyéb kategóriában az osztályfőnöki óra szerepel.

123. táblázat
A pedagógiai intézetek által meghirdetett, NAT-hoz kapcsolódó továbbképzések témánkénti megoszlása, 1996–1998

Téma Továbbképzések száma 
Helyitanterv-készítő 489 
Pedagógiaiprogram-készítő 327 
Nemzeti alaptanterv 433 
Anyanyelv és irodalom 152 
Élő idegen nyelv 154 
Matematika 137 
Ember és társadalom 199 
Ember és természet 199 
Földünk és környezetünk 143 
Művészetek 242 
Informatika 49 
Életvitel és gyakorlati ismeretek 64 
Testnevelés és sport 91 
Egyéb 33 

Forrás: Alpárné, 1998

124. táblázat
Az OKI honlapjáról letöltött és a közoktatási szolgáltatópontokon keresztül elvitt tantervek száma, 1997. február–1998. február

Dátum Elvitt tantervek Letöltések száma 
1997. február  890 n. a. 
1997. március 1 980 n. a. 
1997. április 2 120 1 042 
1997. május 1 690 1 182 
1997. június 1 120 4 767 
1997. július  340 1 701 
1997. augusztus  210 5 207 
1997. szeptember 7 320 5 207 
1997. október 7 160 11 203 
1997. november 6 020 11 851 
1997. december 2 220 5 743 
1998. január 2 825 11 598 
1998. február 1 672 4 934 

Forrás: Bognár, 1999

125. táblázat
A helyi tantervek forrása műveltségterületenként az általános és középiskolákban,
1999 (%)

Műveltségterület OKI-
tanterv 
MKM-
tanterv 
Egyéb
forrás 
Saját
tanterv 
Anyanyelv és irodalom 78 11 
Élő idegen nyelv 52 11 21 16 
Matematika 59 30 
Ember és társadalom 69 17 
Ember és természet 74 15 
Földünk és környezetünk 76 13 
Művészetek 72 10 10 
Informatika 62 17 13 
Életvitel és gyakorlati ismeretek 70 13 
Testnevelés és sport 68 13 10 

Forrás: Helyitanterv-vizsgálat, 1998 alapján Bognár, 1999

126. táblázat
A közoktatási intézmények helyi tanterveihez készült óratervek száma egy-egy intézményben évfolyamonként (az iskolák százalékában)

Évfolyam  1 db 2 db 3 db 4 db Összes 
1. évfolyam 82,6 13,2 3,8 0,4 100 
5. évfolyam 77,1 14,5 7,2 1,2 100 
7. évfolyam Általános iskola 76,9 13,8 8,2 1,1 100 
 Egyéb iskola 70,1 17,9 9,0 3,0 100 
 Együtt 76,2 14,2 8,3 1,3 100 
9. évfolyam 46,5 23,5 18,9 11,1 100 

Forrás: Pőcze, 1999c

127. táblázat
A kerettanterv-tervezet néhány konkrét megoldásának, óraszámfelosztásának elfogadottsága intézmény- és településtípus szerint, 1999

A feltett kérdés Intézménytípus
szerint 
Településtípus
szerint 
 Általános iskola Gimnázium Szakképző iskola Főváros Megyei jogú
város 
Város Község 
Az iskola helyi tanterve illeszthető-e a kerettantervhez? 3,86 3,65 3,93 3,65 3,85 3,85 3,94 
Egyetért-e a javasolt kerettanterv tantárgyi struktúrájával? 3,60 3,75 3,74 3,46 3,67 3,67 3,63 
Egyetért-e a javasolt kerettanterv kötelező tantárgyaival? 3,88 4,16 4,02 3,78 3,93 3,94 3,95 
Egyetért-e a kerettanterv kötelező tantárgyainak – az óratervben szereplő – minimális összóraszámával? 3,02 3,22 3,43 2,99 3,10 3,20 3,05 
Egyetért-e az óratervben szereplő magyar nyelv és irodalom tantárgy minimálisan kötelező óraszámával? 3,68 4,06 4,22 3,70 3,95 3,93 3,65 
Egyetért-e az óratervben szereplő matematika tantárgy minimálisan kötelező óraszámával? 2,87 3,80 3,47 3,04 3,25 3,20 3,85 
Egyetért-e az óratervben szereplő idegen nyelv tantárgy minimálisan kötelező óraszámával? 3,80 3,29 3,14 3,35 3,41 3,56 3,89 
Egyetért-e az óratervben szereplő társadalomtudományi tantárgyak óraszámával? 3,88 3,75 3,79 3,81 3,91 3,86 3,86 
Egyetért-e az óratervben szereplő természettudományos tantárgyak óraszámával? 2,70 2,77 3,14 2,71 2,92 2,79 2,71 
Egyetért-e az óratervben szereplő művészeti tantárgyak óraszámával? 3,26 3,19 3,27 3,09 3,21 3,32 3,30 
Egyetért-e az óratervben szereplő testnevelés tantárgy óraszámával? 3,36 3,23 3,65 3,26 3,50 3,37 3,41 
Egyetért-e az óratervben szereplő modul tantárgyakkal? 3,37 3,38 3,48 3,08 3,41 3,48 3,41 
Egyetért-e az iskolájára javasolt kerettantervben szereplő modul tantárgyak időkeretével? 3,06 3,07 3,33 2,75 3,15 3,18 3,11 

Forrás: Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója a kerettantervi koncepciót érintő felmérés eredményeiről, 1999
Megjegyzés: Átlagosztályzatok ötfokú skálán (5 = teljes mértékben egyetért, 1 = egyáltalán nem ért egyet).

128. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1–4. évfolyam)

Tantárgy Éves óraszám évfolyamonként 
 1. 2.  3. 4. 
Magyar nyelv és irodalom 296 296  296 259 
Idegen nyelv     111 
Matematika 148 148  148 111 
Környezetismeret 37 37  74 74 
Ének-zene 37 37  74 56 
Rajz és vizuális kultúra 56 55  74 55 
Technika és életvitel 37 37  37 37 
Testnevelés és sport 92 92  92 92 
Kötött óraszám összesen 703 702  795 795 
Szabadon tervezhető 37 38  37 37 
Kötelező óraszám 740  832 

Forrás: Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei, 2000

Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5–8. évfolyam)

Tantárgy Éves óraszám évfolyamonként 
 5. 6.  7. 8. 
Magyar nyelv és irodalom 148 148  148 148 
Történelem és állampolgári ismeretek 74 74  74 74 
Idegen nyelv 111 111  111 111 
Matematika 148 111  111 111 
Informatika    37 37 
Természetismeret 74 74    
Fizika    74 55 
Biológia    55 55 
Kémia    55 56 
Földünk és környezetünk    56 55 
Ének-zene 37 37  37 37 
Rajz és vizuális kultúra 55 55  37 37 
Technika és életvitel 37 37  37 37 
Testnevelés és sport 93 92  74 74 
Osztályfőnöki óra 37 37  37 37 
Tantervi modulok 
Tánc és dráma 18 18    
Hon- és népismeret 18 18    
Informatika  18    
Ember- és társadalomismeret, etika    37  
Mozgókép- és médiaismeret     37 
Egészségtan  18   18 
Kötött óraszám összesen 851 851  980 980 
Szabadon tervezhető 74 74  37 37 
Kötelező óraszám 925  1017 

Forrás: Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei, 2000

129. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a gimnáziumok 9–12. évfolyamára

Tantárgy Éves óraszám évfolyamonként 
 9. 10. 11. 12. 
Magyar nyelv és irodalom 148 148 148 148 
Történelem 74 74 111 96 
Emberismeret és etika   37  
1. idegen nyelv 111 111 111 96 
2. idegen nyelv 111 111 111 96 
Matematika 111 111 111 128 
Informatika* 74    
Bevezetés a filozófiába    32 
Fizika 56 92 74  
Biológia  56 74 64 
Kémia 74 74   
Földünk és környezetünk 74 74    
Ének-zene* 37 37   
Rajz és vizuális kultúra* 37 37   
Testnevelés és sport 74 74 74 64 
Osztályfőnöki óra 37 37 37 32 
Tantervi modulok 
Társadalomismeret 18 18 18 16 
Tánc és dráma* 18 18   
Mozgókép- és médiaismeret   18 16 
Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg)   37 32 
Kötött óraszám összesen 1055 1073 962 800 
Szabadon tervezhető 55 37 148 160 
Kötelező óraszám a törvény alapján 1110 1110 1110 960 

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei I., 2000
A *-gal megjelölt tantárgyak és tantervi modulok óraszámai e rendelet 11. § (6) bekezdésének megfelelően az évfolyamok között a helyi tantervben átcsoportosíthatók.

130. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakközépiskolák 9–12. évfolyamára

Tantárgy Éves óraszám évfolyamonként 
 9. 10. 11. 12. 
Magyar nyelv és irodalom 148 148 148 128 
Történelem és állampolgári ismeretek 74 74 74 96 
Társadalomismeretek és etika   37  
Idegen nyelv 111 111 111 96 
Matematika 111 111 111 96 
Ének-zene* 37 37   
Rajz és vizuális kultúra*   37 32 
Osztályfőnöki óra 37 37 37 32 
Testnevelés és sport 74 74 74 64 
Fizika  259**  259**  74***  64*** 
Földünk és környezetünk 
Biológia 
Kémia 
Informatika 
Szakmai orientáció 185 185 296 256 
Szakmacsoportos alapozó oktatás 
Szabadon tervezhető 74 74 111 96 
Összesen 1110 1110 1110 960 

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000
A *-gal megjelölt tantárgyak óraszámai e rendelet 11. § (6) bekezdésének megfelelően az évfolyamok között a helyi tantervben átcsoportosíthatók.
A ** az egyes tantárgyak óraszámait e rendelet 10. § (8) bekezdésének megfelelően az iskola helyi tanterve határozza meg. Oly módon, hogy fizika, kémia, biológia és földrajz oktatására a kilencedik és tizedik évfolyamon tantárgyanként legkevesebb 111 órát kell fordítani.
*** A szakközépsikola helyi tantervében e rendelet 10. § (9) bekezdésének megfelelően meghatározza az öt tantárgy közül azt, amelyet a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon kötelezően tovább oktat, s amelyből így minden tanuló számára biztosítja az érettségire való felkészítést. Az órakeretet ennek megfelelően használja fel.

131. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakiskolák 9–12. évfolyamára
A változat*

Tantárgy Éves óraszámok évfolyamonként  Szakképzési
évfolyamok 
 9. 10.  
Magyar nyelv és irodalom 111 111  Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebből az első szakképzési évfolyamon 37 órát a Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított időkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg. 
Történelem és társadalomismeret 74 74  
Idegen nyelv 111 111  
Matematika 111 111  
Informatika 37 37  
Természetismeret/egészségtan 148 74–148  
Ének-zene 37 37  
Rajz és vizuális kultúra 37 37  
Testnevelés és sport 74 74  
Pályaorientáció 74   
Szakmai előkészítés 222   
Szakmai előkészítés/alapozás  296–370  
Osztályfőnöki óra 37 37  
Kötött óraszám összesen 1073 1073  
Szabadon tervezhető 37 37  
Kötelező óraszám a törvény alapján 1110 1110  

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000
* Az A változat azoknak a funkcionális képességeknek a fejlesztését tűzi ki célul, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek (a szerk. megjegyzése).

132. táblázat
Kerettantervi tantárgyi rendszer és óraszámok a szakiskolák 9–12. évfolyamára
B változat*

Tantárgy Éves óraszámok évfolyamonként  Szakképzési
évfolyamok 
 9. 10.  
Magyar nyelv és irodalom 111 111  Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebből az első szakképzési évfolyamon 37 órát a Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított időkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg. 
Történelem és társadalomismeret 74 74  
Idegen nyelv 111 111  
Matematika 111 111  
Informatika 37 37  
Fizika 74 74  
Biológia, egészségtan 74 74  
Kémia 37 37  
Földünk és környezetünk 74   
Ének-zene 37 37  
Rajz és vizuális kultúra 37 37  
Testnevelés és sport 74 74  
Szakmai előkészítés/alapozás 185 259  
Osztályfőnöki óra 37 37  
Kötött óraszám összesen 1073 1073  
Szabadon tervezhető 37 37  
Kötelező óraszám a törvény alapján 1110 1110  

Forrás: A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000
* A B változat a megalapozottabb ismeretekkel és tanulási képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztését tűzi ki célul (a szerk. megjegyzése).

133. táblázat
Az alapműveltségi vizsga feladatait kipróbáló tanulók száma* évfolyamonként és tantárgyanként, 1999

Tantárgy Évfolyam Összesen 
8. 9. 10. 11. 
Magyar nyelv és irodalom 17 779 5 566 7 101 2 889 33 335 
Matematika 18 486 6 403 8 861 3 285 37 035 
Történelem és társadalmi ismeretek 15 928 4 839 6 683 3 153 30 603 
Angol nyelv 8 951  3 203 5 302 2 527 19 983 
Informatika és könyvtárhasználat 8 408 3 808 4 067 1 168 17 451 
Biológia és egészségtan 14 927 2 836 3 625 1 873 23 261 
Fizika 15 696 4 303 5 122 1 918 27 039 
Földünk és környezetünk 14 432 3 601 3 270  463 21 766 
Kémia 14 721 3 841 4 073 1 380 24 015 
Technika és háztartástan 9 917 1 169  568  133 11 787 
Vizuális kultúra 9 744 1 656 1 312  450 13 162 
Összesen 148 989 41 225 49 984 19 239 241 986 

Forrás: Vidákovich, 1999
* A több tantárgyból vizsgázók minden tárgynál szerepelnek.

134. táblázat
A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi feladatsorának szerkezete

Szövegértés
90 perc
Kötelező feladat 
 Szövegalkotás
150 perc
A két feladattípusból a diák választ 
Szöveg-összefoglalás Kérdéssor  Összehasonlító
elemzés 
Érvelés 
A feladatokban vizsgált tudás jellemzői  
A szövegjelentés globális (holisztikus) felfogása, lényegkiemelés, tárgyilagosság. A szöveg egésze és részei közti logikai és jelentésbeli kapcsolatok megértése.  Tematikus, műfaji, gondolati, kifejezésmódbeli párhuzamok és különbségek feltárása. Egy probléma tárgyszerű, mérlegelő és meggyőző kifejtése. 
Előnye, hátránya  Előnye, hátránya 
A szövegtömörítés eredményessége összefügg a szövegtartalmakra és a szöveg felépítésére vonatkozó analitikus kérdések eredményével. Egyértelműen értékelhető, esetenként konkrét tárgyi tudást, kulturális ténytudást is vizsgál.  A szövegismeretet, a műértést, több szöveg és nézőpont, látásmód együttes felfogását kívánja. Jelentős kulturális háttértudást igényel. Problémaérzékenységet, önálló véleményalkotást, célirányos szövegalkotást kíván. Az érvelés jó minősége igényli a gondolati és a szerkesztésbeli felkészültséget egyaránt. 

Forrás: Horváth Zs., 1999a

135. táblázat
A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában, 1996/97

Változás Volt* Várható** 
Új tantárgy megjelenése 54 87 
Hagyományos tantárgy megszűnése 15 45 
Tantárgy tanítása korábbi életkorban 50 41 
Tantárgy tanítása későbbi életkorban 14 53 
Tantárgyak tartalma lényegesen megváltozik 31 61 
Kötelező tantárgyak száma nő 23 27 
Kötelező tantárgyak száma csökken 25 
Fakultatív tantárgyak köre bővül 39 64 
Fakultatív tantárgyak köre szűkül 17 
Szakmai elméleti tantárgyak aránya nő 34 45 
Szakmai elméleti tantárgyak aránya csökken 18 29 
Szakmai gyakorlati tantárgyak aránya nő 25 41 
Szakmai gyakorlati tantárgyak aránya csökken 23 32 

Forrás: Vágó, 1999a
 * Volt változás az 1997 előtti 5 évben.
** Várható változás az 1997 utáni 3 évben.

136. táblázat
Választható óvodai nevelési programok, 1998

Az OKI tantervi adatbankjában található nevelési programok  Egyéb választható programok 
Komplex prevenciós program  Óvodai nevelés a művészet eszközeivel 
Óvodai nevelés játékkal, mesével program  Egyéb néphagyományőrző programok 
Játék–Mozgás–Kommunikáció  Körlánc, környezeti nevelés, Erdei Óvoda 
Differenciált óvodai bánásmód  Vidámság háza óvodai program 
Tevékenységközpontú óvodai program  Nyelvi kommunikációs program 
Epochiális rendszerű óvodai program  Mikkamakka 
Óvoda-iskola program (Csempeszkopács)  Óvoda-iskola programok (Bp., Kecskemét) 
Mályva integráló-differenciáló óvodai program  Egyéni fejlesztési program 
Mozgásműveltség fejlesztő óvodai program  Négyszínvirág 
Néphagyományőrző óvodai program  Négy évszak 
Lépésről lépésre óvodai program  Egészséged testben lélekben 
Magyarországi Montessori-óvodai program  Katolikus Óvodai nevelési keretprogram 
Waldorf-óvodai program  Református Óvodai nevelési keretprogram 
Hétköznap varázslatok (óvodai nevelés Freinet-elemekkel)  Evangélikus Óvodai nevelési keretprogram 
Dohányzás – egészség kiegészítő óvodai nevelési program  Zsidó óvodai program 

Forrás: Villányi, 1999b

137. táblázat
A programkészítés módjai az óvodákban fenntartók szerint, 1998 (%)

Önkormányzati óvodák Választott Adaptált Saját készítésű 
Baranya megye  0,2  25,8 74 
Bács-Kiskun megye – 38 62 
Békés megye  0,2  49,8 50 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
(80%-os adatszolgáltatás) 
30 66 
Csongrád megye 36 61 
Fejér megye 43 53 
Győr-Moson-Sopron megye 28 70 
Hajdú-Bihar megye 42 50 
Heves megye (80%-os adatszolgáltatás) 13 40 47 
Jász-Nagykun-Szolnok megye  – 49 51 
Komárom-Esztergom megye 54 44 
Nógrád megye (60%-os adatszolgáltatás) 19 74 
Pest megye 56 41 
Somogy megye 49 48 
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 32 67 
Tolna megye 15 45 40 
Vas megye – 92 
Veszprém megye – 16 84 
Zala megye 30 65 
Összesen N = 91
3% 
N = 1066
37% 
N = 1736
60% 
Önkormányzati óvodák Választott Adaptált Saját készítésű 
I. ker. –  –  100 
II. ker. –  –  100 
III. ker. –  40  60 
IV. ker. – 43  57 
V. ker. –  86  14 
VI. ker. –  – 100 
VII. ker. –  27  73 
VIII. ker. –  53  47 
IX. ker. –  15  87 
X. ker. –  5  95 
XI. ker. –  16  84 
XII. ker. –  18  82 
XIII. ker. –  72  28 
XIV. ker. –  24  76 
XV. ker. –  13  87 
XVI. ker. –  30  70 
XVII. ker. –  6  94 
XVIII. ker. –  24  76 
XIX. ker. –  33  77 
XX. ker. –  9  91 
XXI. ker. –  10  90 
XXII. ker. –  60  40 
XXIII. ker. –  –  100 
Összesen –  N = 89
26% 
N = 256
74% 
Egyéb fenntartók Választott Adaptált Saját készítésű 
Egyházi* –  22  78 
Alapítványi** 10  34  56 

Forrás: Villányi, 1999b
 * Református Pedagógiai Intézet adatszolgáltatása.
** Alapítványi és Magániskolák Egyesülete adatszolgáltatása.

138. táblázat
Kötelező éves óraszám* az OECD országokban azokban az osztályokban, ahová a 12, 13 és 14 éves gyerekek járnak, 1998

Ország Életkor Összesen 
 12 évesek 13 évesek 14 évesek  
Ausztrália 1022 1027 1027 3076 
Ausztria 987 987 1048 3022 
Belgium (flamand) n. a. 1067 1067 n. a. 
Belgium (francia) 1048 1048 1048 3144 
Cseh Köztársaság 782 810 869 2461 
Dánia 840 900 930 2670 
Anglia 720 720 720 2160 
Finnország 686 855 855 2396 
Franciaország 833 975 975 2783 
Németország 860 921 921 2702 
Görögország 1064 1064 1064 3192 
Magyarország 780 902 902 2584 
Írország 957 957 957 2871 
Olaszország 1105 1105 1105 3315 
Japán 875 875 875 2625 
Korea 867 867 867 2601 
Mexikó 1167 1167 1167 3501 
Hollandia 1067 1067 1067 3201 
Új-Zéland 985 988 988 2961 
Norvégia 770 855 855 2480 
Portugália 878 878 878 2634 
Skócia 975 975 975 2925 
Spanyolország 851 957 957 2765 
Svédország 741 741 741 2223 
Törökország 720 720 696 2136 
USA n. a. n. a. 980 n. a. 
Az országok átlaga 899 937 944 2780 

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Az óraszámokat egységesen 60 perces órákra számították át.

139. táblázat
A helyi tantervekben szereplő óraszámok az 1. és a 7. osztályban, 1999 (átlagok)

Műveltségterület 1. osztály 7. osztály 
Anyanyelv 9   4,5 
Idegen nyelv  3,5 
Matematika  5,5 
Társadalomtudomány –  2,5 
Természettudomány  6,5 
Művészetek  2,5 
Informatika/technológia –  1,5 
Technika/gyakorlati foglalkozás 1   1,5 
Testnevelés/sport 3  
Összes óraszám 22  30 
Kötelező óraszám 20 25 
Különbség +10% +17% 

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999
* A közreműködést vállaló iskolák 29%-a jelezte, hogy első osztálytól tanít idegen nyelvet, átlagosan 2,5 órában.

140. táblázat
Műveltségterületenkénti átlagos óraszámarányok a magyarországi központi óratervekben és óratervi ajánlásokban, 1988, 1995 és 2000, valamint az OECD-országokban
(a 12–14 évesek oktatásában), 1998 (%)

Műveltségterület 1988-as
óraterv 
NAT Keret-
tanterv 
OECD-
átlag 
Anyanyelv 14 12 16 15 
Idegen nyelv 10 12 11 
Matematika 14 12 12 13 
Társadalomtudomány 12 
Természettudomány 22 16 19 11 
Művészetek 11 10 10 
Informatika/technológia 
Technika/gyakorlati ismeretek 
Testnevelés/sport 11 
Egyéb 
Szabad sáv 16 

Forrás: Hetes óraterv az osztott általános iskolák számára, 1988 alapján Vágó Irén számításai; Nemzeti alaptanterv, 1995; Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei, 2000 alapján Vágó Irén számításai; Education at a Glance, 2000
Megjegyzések: A technika/gyakorlati ismeretek műveltségterület az európai országok gyakorlatában inkább gyakorlati foglalkozást, pályaorientációt jelent, a magyarországi technikatanítás több elemét inkább az informatika-technológia műveltségterületen belül tanítják. Az egyéb tárgyak közé Magyarországon az osztályfőnöki óra tartozik, az OECD-országok esetében idesoroltuk a több országban kötelező tárgyként tanított vallásismeretet, amely átlagosan az összes óraszám 3%-át teszi ki.

141. táblázat
A legnagyobb óraszám-növekedést és -csökkenést mutató tantárgyak a közoktatásban az igazgatói említések százalékában, 1996/97

Tantárgy Óraszám-növekedés  Tantárgy Óraszámcsökkenés 
 Megtörtént* Várható**   Megtörtént* Várható** 
Idegen nyelv 31 18  Technika 
Informatika 12  Ének-zene  4,5 
Matematika 11  Rajz  4,5  4,5 
Anyanyelv  Szakmai tárgyak  1,5 
Testnevelés     

Forrás: Vágó, 1999a
 * Megtörtént: 1990–1996 között lezajlott változás.
** Várható: 1997–2000 között prognosztizált változás.

142. táblázat
Szakosított tantervű (tagozatos) képzésben tanulók száma az általános iskolákban 1990/91 és 1995/96–1999/00

Tagozat 1990/91 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 
Ének-zene 35 776 33 948 33 025 33 191 33 316 32 696 
Matematika 11 388 15 224 16 042 20 311 21 599 22 810 
Testnevelés 47 386 38 490 38 320 43 572 43 804 44 418 
Sportági osztály 1 517 3 496 4 396 3 869 3 985 3 869 
Rajz 5 662 8 398 8 900 9 718 10 644 10 644 
Egyéb 4 786 10 187 11 813 13 345 17 671 16 893 
Összesen 106 515 109 743 112 496 124 006 131 019 131 370 
Az összes tanuló %-ában 9,4 11,3 11,6 12,9 13,6 13,7 
Előző tanévben 203 173*  108 674 109 743 112 496 124 006 131 019 
Az összes tanuló %-ában 17,2* 11,0 11,3 11,6 12,9 13,6 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai
* Az 1989/90-es statisztikákban szerepeltek utoljára a tagozatos nyelvoktatás adatai.

143. táblázat
Fakultatív órakeretben oktatott tantárgyakat tanulók száma a gimnáziumokban, 1996/97– 1999/00

Tantárgy 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 
Biológia 8 622 8 432 8 288 8 621 
Ének-zene 1 353 1 272 1 256 1 156 
Fizika 4 040 3 823 4 158 4 435 
Földrajz 2 660 2 519 2 401 2 017 
Hittan 1 146  978 1 213 1 554 
Idegen nyelv 15 619 15 954 16 796 17 290 
Kémia 2 903 2 722 2 786 2 927 
Magyar nyelv és irodalom 9 856 10 129 10 016 10 595 
Matematika 12 395 12 471 12 794 13 617 
Művészettörténet  898  722  808  829 
Pedagógia, pszichológia  568  774  487  627 
Rajz és műalkotások elemzése 1 721 1 646 1 548 1 678 
Számítástechnika, technika, informatika 5 187 7 111 8 615 8 786 
Testnevelés  457 1 158  590  845 
Történelem 13 861 14 208 13 919 14 986 
Egyéb 6 338 5 741 5 947 6 844 
Összesen 87 624 89 660 91 622 96 807 

Forrás: OM oktatási statisztikái

144. táblázat
Az adott szakirányokat indító és megszüntető szakképző iskolák egymáshoz viszonyított aránya, 1997

Szakma és szakirány Arány* 
Számítástechnikai, informatikai 16 
Személyi szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás 
Egészségügyi 
Közgazdasági, igazgatási, rendészeti  4,13 
Humán és művészeti  2,75 
Kisipari, képzőműipari  2,18 
Középfokú műszaki (technikus szint)  2,18 
Mezőgazdasági és környezetvédelmi 
Nagyipari, gyáripari  0,9 
Átlag  2,26 

Forrás: Mártonfi, 1999a
* Arány: szakirányt indító iskolák száma osztva a megszüntető iskolák számával.

145. táblázat
Az elfogadott helyi tantervek bevezetésével jelentkező erőforrásigény-változásokkal kapcsolatos igazgatói vélemények iskolatípusonként, 1998

Megnevezés Gimnázium Gimnázium + szakközépiskola Szakközépiskola Szakközépiskola + szakmunkásképző Szakmunkásképző Átlag 
Eszközszükséglet 4,58 4,59 4,57 4,77 4,78 4,63 
Működési költség 4,25 4,41 4,49 4,40 4,63 4,42 
Teremszükséglet 3,55 3,95 4,12 4,26 4,15 4,01 
A pedagógusok szakképzettsége 3,69 4,03 3,94 4,04 4,30 3,98 
Pedagóguslétszám 3,07 3,41 3,84 3,44 3,63 3,48 
Az óraszám 2,79 3,11 3,52 3,50 3,85 3,33 
Átlag 3,66 3,92 4,08 4,07 4,22 3,98 

Forrás: Mártonfi, 1999b
Megjegyzés: Átlagosztályzatok 1-től 5-ig: 5 = jelentősen nő, 1 = jelentősen csökken.

146. táblázat
A helyi tantervi (1998/99) és a kerettantervi heti óraszámok a szakközépiskolák és a szakiskolák 9. évfolyamán

 Szakközépiskola  Szakiskola 
Tantárgyak Helyi
tanterv 
Kerettanterv  Helyi
tanterv 
Kerettanterv B változat 
Magyar nyelv és irodalom    
Történelem és társadalomismeret  2,5     2,5 
Idegen nyelv    
Matematika  3,5     3,5 
Informatika/könyvtárismeret   7*   
Fizika    
Biológia, egészségtan  1,5     1,5 
Kémia     1,5 
Földrajz  1,5     1,5 
Művészetek    
Testnevelés és sport  2,5     2,5 
Szakmai orientáció/alapozás  3,5    
Osztályfőnöki –    – 
Kötött óraszám összesen –  28   – 29 
Szabadon tervezhető –    – 
Kötelező óraszám a törvény alapján 30  30   30 30 

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999; A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II., 2000 alapján Vágó Irén számításai
* Az egyes tantárgyak óraszámait a kerettantervnek megfelelően a rendelkezésre álló összes (7) óraszámból az iskola helyi tanterve határozza meg.

147. táblázat
Az alap- és középfokú zeneoktatásban hangszeres zenét tanulók száma, 1986–1998

Év Alapfokú
zeneoktatás 
Középfokú
zeneoktatás 
Összesen 
1986 66 520 1 853 68 373 
1987 68 128 1 605 69 733 
1988 69 461 1 727 71 188 
1989 71 040 1 838 72 878 
1990 71 508 1 896 73 404 
1991 78 313 2 009 80 322 
1992 85 377 2 056 87 433 
1993 90 927 2 148 93 075 
1994 94 505 2 168 97 673 
1995 102 553 2 175 104 728 
1996 105 540 2 180 107 720 
1997 111 542 2 194 113 736 
1998 114 800 2 105 116 905 

Forrás: KSH; OM oktatási statisztikái

148. táblázat
Az alapfokú művészetoktatás képzési szerkezete, 1999

Művészeti ág Tanszakok száma Tantárgyak száma 
Zeneművészeti ág 
Klasszikus zene  27 39 
Népzene  17 21 
Jazz zene 13 
Elektroakusztikus zene 12 
Képző- és iparművészeti ág 13 17 
Táncművészeti ág 29 
Színművészeti és bábművészeti ág 25 
Összesen 76 156 

Forrás: OM adatközlése

149. táblázat
A nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók száma évfolyamonként, 1998/99 és 1999/00

Évfolyam Létszám 1998/99 Létszám 1999/00 
1. 7919 7857 
2. 7727 7713 
3. 7184 7628 
4. 6893 6989 
5. 6590 6580 
6. 6407 6465 
7. 5897 5933 
8. 5335 5804 
9. 606 n. a. 
10. 560 n. a. 
11. 560 n. a. 
12. 560 n. a. 

Forrás: OM oktatási statisztikái

150. táblázat
A nemzetiségi oktatásban részt vevő általános iskolai tanulók számának változása kisebbségi nyelvek szerint, 1990/91–1999/00

Nyelv 1990/91 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 
Görög  18  82  97 n. a.  100  96  92  84  83 
Horvát* 3 870 3 348 3 100 2 916 2 657 2 517 2 476 2 579 2 526 
Német 33 550 38 268 39 260 40 240 41 029 42 940 44 338 45 240 46 254 
Román  961  980  947  945 1 041 1 069 1 127 1 156 1 198 
Szerb*   276  289  282  281  278  227  228  275 
Szlovák 5 879 5 118 4 875 4 765 4 317 4 444 4 409 4 412 4 424 
Szlovén  235  183  144  134  116  131  120  122  116 
Összesen 44 513 48 255 48 712 49 282 49 541 51 475 52 789 53 821 54 876 

Forrás: OM oktatási statisztikái
* 1990/91-ben még nem vált szét a szerb-horvát oktatás, a tanulók számát a horvát nyelvnél tüntettük fel.

151. táblázat
Egy nemzetiségi tanárra jutó nemzetiségi tanulók száma az általános iskolákban, 1992/93– 1999/00

Nyelv 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 
Görög 41,0 48,5 n. a. 25,0 19,2 18,4 28,0 27,7 
Horvát 28,6 29,5 31,0 27,1 25,7 28,8 29,0 28,7 
Német 52,7 48,5 46,3 44,6 46,8 43,4 41,3 40,9 
Román 19,6 18,9 21,0 19,3 17,0 18,5 18,6 17,9 
Szerb 18,4 17,0 16,6 17,6 15,4 11,9 11,4 13,7 
Szlovák 29,4 26,4 30,0 29,8 28,3 30,8 30,6 32,8 
Szlovén 13,1 12,0 11,2 8,9 11,9 10,0 11,1 11,6 
Átlagosan 43,9 41,2 41,6 39,7 38,6 39,2 37,0 37,8 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1998/99-ig Vágó Irén számításai; 1999/00: Garami Erika számításai

152. táblázat
A kisebbségi tankönyvek száma nyelvenként, 1998/99 és tantárgyanként, 1999/00

Nyelvenként*  Tantárgyanként** 
Beás  Anyanyelv és irodalom 272 
Horvát 97  Történelem 61 
Gradistyei horvát 20  Ének-zene 37 
Német 58  Földrajz 37 
Román 128  Matematika 34 
Szerb 100  Biológia 22 
Szlovén 21  Környezetismeret 

Forrás: * A nemzetiségi oktatás tankönyvei 1998/99, MKM; ** OM tankönyvi adatbázis, 1999/2000 adatai alapján Vágó Irén számításai

153. táblázat
Műveltségterületi arányok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskoláiban, 1998/99 (%)

Műveltségterület 1–6. évfolyam 7–8. évfolyam 9–10. évfolyam 
Anyanyelv és irodalom 28–38 22–28 18–26 
Matematika 18–22 18–22 18–22 
Ember és társadalom 4–8 6–10 6–12 
Ember és természet 6–11 8–12 10–12 
Földünk és környezetünk – 4–8 8–10 
Művészetek 10–18 8–14 8–12 
Informatika 2–4 4–6 5–7 
Életvitel és gyakorlati ismeretek 10–18 16–20 18–26 
Testnevelés és sport 10–16 8–12 10–12 
Élő idegen nyelv – 8–10 

Forrás: Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve [23/1997. (VI. 14.) MKM rendelet]

154. táblázat
Tantárgyi rendszer és heti óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolái számára 1–8. évfolyam – (az irányelvek módosításának tervezete)

Tartalom Heti óraszámok évfolyamonként 
 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 
Magyar nyelv és irodalom 
Történelem és társadalmi ismeretek     
Idegen nyelv         
Matematika 
Informatika       
Környezetismeret     
Természetismeret       
Természetismeret, Biológia – Egészségtan        1,5  1,5 
Természetismeret – Fizika
Természetismeret – Kémia 
       1,5  1,5 
Földrajz       1,5  1,5  1,5 
Ének-zene 
Rajz – Kézművesség  1,5  1,5 
Életvitel – Gyakorlati ismeretek 
Testnevelés és sport  2,5  2,5  2,5  2,5  2,5  2,5  2,5  2,5 
Osztályfőnöki óra     
Szabadon szervezhető         
Tánc és dráma      0,5   0,5  
Ismerkedés az informatikával    0,5  0,5  0,5  0,5   
Hon- és népismeret      0,5  0,5  0,5  0,5 
Médiaismeret         0,5 
Kötött óraszám 19 19 21 21 24 24 26 26 
Szabadon tervezhető  1,5  1,5  1,5  1,5 
Kötelező óraszám 20 20  22,5  22,5 25 25  27,5  27,5 

Forrás: OM Tanterv és Tankönyv Főosztály közlése, 2000. augusztus

Tantárgyi rendszer és heti óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolái számára 9–10. évfolyam – (az irányelvek módosításának tervezete)

Tartalom Heti óraszámok évfolyamonként 
  9.  10. 
Magyar nyelv és irodalom   
Történelem és társadalmi ismeretek   
Idegen nyelv   
Matematika   
Informatika   
Természetismeret, Biológia – Egészségtan   
Természetismeret – Fizika
Természetismeret – Kémia 
  2,5   2,5 
Földrajz   1,5   1,5 
Pályaorientáció    
Szakmai előkészítő ismeretek    
Szakmai alapozó ismeretek    
Testnevelés és sport   
Kötött óraszám  27  27 
Szabadon tervezhető   
Kötelező óraszám  30  30 

Forrás: OM Tanterv és Tankönyv Főosztály közlése, 2000. augusztus

155. táblázat
Az általános iskolai idegennyelv-oktatás mutatóinak alakulása, 1992/93, 1997/98– 1999/00

Mutató 1992/93 1997/98 1998/99 1999/00 
Összes tanuló 1 044 164  963 997 964 248 960 601 
Összes nyelvet tanuló 761 733 724 343 733 475 728 895 
Az összes tanuló %-ában 73  75  76  75,9 
Kötelező nyelvet tanuló 609 231 687 735 695 594 699 808 
Az összes tanuló %-ában 67,9 71,2 72,1 72,8 
2. nyelvet tanuló 52 502 36 608 37 881 29 087 
Az összes tanuló %-ában 5,0 3,8 3,9 3,0 
Nyelvtanulás alól felmentett n. a. 22 813 17 819 14 666 
Az összes tanuló %-ában n. a. 2,4 1,9 1,5 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján 1998/99-ig Vágó Irén, 1999/00 Garami Erika számításai

156. táblázat
Az idegen nyelvet tanulók és az egy tanulóra jutó nyelvek változása a középfokú iskolákban, 1999/00-ben 1992/93-hez és 1998/99-hez képest

Megnevezés Vizsgált évek  Változás 
 1992/93 1998/99 1999/00  1992/93-hoz képest 1998/99-hez képest 
Középiskolák 
A tanulók száma 322 954 376 626 386 579  19,70% 2,60% 
Idegen nyelvet tanulók száma* 406 191 514 404 528 081  30,00% 2,65% 
Egy tanulóra jutó tanult nyelvek átlaga 1,26 1,37 1,37  8,73% 0,00% 
Középfokú iskolák 
A tanulók száma 511 524 496 393 496 113  –2,96% –0,06% 
Idegen nyelvet tanulók száma 431 098 570 384 590 864  37,01% 3,59% 
Egy tanulóra jutó tanult nyelvek átlaga 0,84 1,15 1,19  41,66% 3,48% 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Vágó Irén számításai
* A két vagy három nyelvet tanulók kétszer, háromszor szerepelnek.

157. táblázat
A tanulólétszám és az idegen nyelvet tanulók számának változása a szakmunkásképzésben, 1989/90–1999/00

Tanév Tanuló Nyelvet tanuló 
1989/90 201 702 24 786 
1990/91 209 371 25 072 
1991/92 204 655 24 887 
1992/93 188 570 24 907 
1993/94 174 187 26 795 
1994/95 163 330 36 142 
1995/96 154 294 39 012 
1996/97 143 864 39 732 
1997/98 132 637 44 373 
1998/99 119 727 55 980 
1999/00 101 534 62 783 

Forrás: OM oktatási statisztikái

158. táblázat
Alapóratervi és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló* középiskolások száma, 1999/00

Nyelv Alapóratervi  Emelt óraszámú  Mindösszesen 
 Gimná-zium Szakkö-zépiskola Összesen  Gimná-zium Szakkö-zépiskola Összesen  Gimná-zium Szakkö-zépiskola Összesen 
Angol 89 042 114 054 203 096  39 559 13 157 52 716  128 601 127 211 255 812 
Német 75 082 95 186 170 268  28 374 10 355 38 729  103 456 105 541 208 997 
Francia 16 213 6 446 22 659  3 415  841 4 256  19 628 7 287 26 915 
Olasz 7 155 2 392 9 547  1 638  468 2 106  8 793 2 860 11 653 
Orosz 2 692 1 369 4 061   396  99  495  3 088 1 468 4 556 
Spanyol 1 925  228 2 153  1 059  94  322  2 984  322 3 306 
Latin 9 121  808 9 929  1 079  20 1 099  10 200  828 11 028 
Egyéb 4 876  938 5 814   n.a. n.a. n.a.  4 876  938 5 814 
Összesen 206 106 221 421 427 527  75 520 25 034 99 723  281 626 246 455 528 081 

Forrás: OM oktatási statisztikái
* A több idegen nyelvet tanulók minden tanult nyelvnél szerepelnek.

159. táblázat
Emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló középiskolások száma, 1999/00

Nyelv Két tannyelvű  Speciális tantervű  Fakultatív  Egyéb (haladó) 
 Sz Ö  Sz Ö  Sz Ö  Sz Ö 
Angol 2068 1663 3731  7 835 4088 11 923  9 124 2216 11 340  20 532 5190 25 722 
Német 1522 2276 3798  5 081 3207 8 288  5 809 1853  7 662  15 962 3019 18 981 
Francia 761 63 824   585 217  802   826 390 1 216  1 243 171 1 414 
Olasz 382 64 446   133  137   522 343  865   601 57  658 
Spanyol 424 – 424   186  194   115 83  198   334  337 
Latin – – –  – – –   662 20  682   417 –  417 
Orosz 125 – –  – 47  172   232 –  232   39 52  91 
Egyéb n. a. n. a. n. a.  n. a. n. a. n. a.  n. a. n. a. n. a.  n. a. n. a. n. a. 
Összesen 5282 4066 9223  13 820 7571 21 516  17 290 4905 22 195  39 128 8492 47 620 

Forrás: OM oktatási statisztikái
* A több idegen nyelvet tanulók minden tanult nyelvnél szerepelnek
Magyarázat: G = Gimnázium.
Sz = Szakközépiskola.
Ö = Összesen.

160. táblázat
Két tanítási nyelvű általános iskolák, 1999/2000

Magyar–német  Magyar–angol 
Budapest II. Csík F. Általános Iskola  Budapest II. Szabó L. Általános Iskola 
Budapest VI. Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola  Budapest IV. Karinthy F. ÁMK Általános Iskola 
Budapest XIV. Hajós Alfréd Általános Iskola  Budapest VI. Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola 
Budapest XVIII. Darus utcai Általános Iskola  Budapest VII. Dob utcai Általános Iskola 
Budapest XXI. Gróf Széchenyi Általános Iskola  Budapest XIV. Városligeti Két tannyelvű Általános Iskola 
Hajdúhadház, Bocskai Általános Iskola  Budapest XVIII. Kapos utcai Általános Iskola 
Jászberény, Általános Iskola  Hajdúhadház, Bocskai Általános Iskola 
Miskolc, Szabó Lőrinc Általános Iskola  Miskolc, 3. sz. Általános Iskola 
Nyíregyháza, Zelk Zoltán Általános Iskola  Miskolc, 8. sz. Általános Iskola 
Szeged, Tarján III. Általános Iskola  Miskolc, 43. sz. Általános Iskola 
  Szeged, Madách úti Általános Iskola 

Forrás: Vámos, 1999

161. táblázat
Két tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák, 1999/00

Magyar–angol 
Balatonalmádi Gimnázium 
Budapest I. Hunfalvy J. Szakközépiskola 
Budapest II. Szabó L. Gimnázium 
Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola 
Budapest IX. Gundel Szakközépiskola 
Budapest X. International Secondary School 
Budapest XVIII. Karinthy F. Gimnázium 
Budapest XVIII. Trefort Á. Szakközépiskola 
Budapest XXI. Kossuth Szakközépiskola 
Budapest, Bókai Eü. Szakközépiskola 
Budapest, Egressy Szakközépiskola 
Budapest, Újpesti Szakközépiskola 
Debrecen, Ady E. Gimnázium 
Eger, Idegenforgalmi Szakközépiskola 
Eger, Pásztorvölgyi Gimnázium 
Kecskemét, Katona J. Gimnázium 
Kőszeg, Jurisich Gimnázium 
Miskolc, Andrássy Gy. Szakközépiskola 
Pécs, Apáczai Cs. J. Gimnázium 
Sárospatak, Református Gimnázium 
Szeged, Deák F. Gimnázium 
Szolnok, Varga K. Gimnázium 
Zalaegerszeg, Kölcsey Gimnázium 
Magyar–német 
Barcs, Széchenyi Gimnázium 
Budapest I. Hunfalvy J. Szakközépiskola 
Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola 
Budapest IX. Gundel Szakközépiskola 
Budapest XX. Kossuth Gimnázium 
Budapest XVIII. Karinthy F. Gimnázium 
Budapest, Ganz Szakközépiskola 
Budapest, Pogány F. Szakközépiskola 
Budapest, Schulek F. Szakközépiskola 
Eger, Idegenforgalmi Szakközépiskola 
Gyönk, Tolnai L. Gimnázium 
Mezőberény, Petőfi Gimnázium 
Miskolc, Avasi Gimnázium 
Mosonmagyaróvár, Kossuth Gimnázium 
Nagykálló, Korányi Gimnázium 
Sátoraljaújhely, Idegenforgalmi Szakközépiskola 
Szeged, Tömörkény Gimnázium 
Magyar–francia 
Aszód, Petőfi Gimnázium 
Budapest I. Hunfalvy J. Szakközépiskola 
Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola 
Budapest VI. Kölcsey Gimnázium 
Mohács, Kisfaludy Gimnázium 
Pásztó, Mikszáth Gimnázium 
Szeged, Ságvári Gimnázium 
Magyar–olasz 
Budapest III. Xantus J. Szakközépiskola 
Budapest, Szent László Gimnázium 
Pécs, Kodály Gimnázium 
Magyar–orosz 
Budapest, Kőrösi Cs. S. Gimnázium 
Magyar–spanyol 
Budapest, Károlyi M. Gimnázium 

Forrás: Vámos, 1999

162. táblázat
A nyelvvizsgára jelentkezők között a 14–19 éves diákok száma és aránya, 1998

Nyelv Összes jelentkező 14–19 éves jelentkező Arány 
Angol 62 371 39 461 63,3 
Német 42 314 30 206 71,4 
Francia 2 976 2 072 69,6 
Olasz 1 698 1 004 59,1 
Orosz 1 311  747 57,0 
Spanyol  490  278 56,7 
Egyéb 2 637 1 139 43,2 
Összesen 113 797 74 907 65,8 

Forrás: Idegennyelvi Továbbképző Központ adatközlése

163. táblázat
Az adott nyelvet tanító pedagógusok aránya az adott nyelvekből diplomával rendelkező pedagógusok számához viszonyítva iskolatípusonként, 1999/00 (%)

Nyelv Gimnázium Szakközépiskola Együtt Szakmunkásképző Általános
iskola 
Angol 92,4 93,4 92,8 95,9 94,2 
Német 91,5 94,3 92,7 93,7 92,9 
Francia 82,3 76,6 80,7 77,3 60,7 
Olasz 82,1 78,6 81,4 42,8 36,4 
Orosz 9,5 6,0 8,0 15,4 4,3 
Spanyol 79,4 60,0 77,6 33,3 40,9 
Latin 83,2 31,2 78,5 – 61,5 
Egyéb 49,4 52,3 50,4 31,2 52,3 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Garami Erika számításai
* Minden pedagógust annyiszor vettünk számba, ahány nyelvszakos diplomával rendelkezik, és ahány nyelvet tanít.

164. táblázat
A szakjukat tanító nyelvtanárok* és az egy tanárra jutó tanulók számának változása iskolatípusonként, 1992/93 és 1999/00

Nyelv Általános iskola  Középiskola  Szakmunkásképző** 
1992/93 1999/00  1992/93 1999/00  1999/00 
T/P T/P  T/P T/P  T/P 
Angol 1241 180,5 2696 128,9  1842 93,0 3601 71,0  116 163,4 
Német 1484 219,3 3244 110,2  1526 97,6 3174 65,8  254 157,9 
Francia 168 72,2 162 49,2  487 60,3 608 44,3  17 84,8 
Orosz 7499 18,4 225 28,0  1297 43,7 224 20,3  20 73,7 
Olasz n. a. n. a. 39 46,0  160 62,1 262 44,5  125,0 
Spanyol n. a. n. a. 46,9  48 61,2 83 39,8  99,0 
Latin n. a. n. a. 24 266,5  270 61,8 282 39,1  – – 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján 1992/93: Vágó Irén, 1999/00: Garami Erika számításai
 * Minden pedagógust annyiszor vettünk számba, ahány idegen nyelvet tanít.
** A kilencvenes évek elején nem közöltek statisztikai adatokat a szakmunkásképzőkben tanító nyelvtanárokról.
Magyarázat: T = tanárok száma.
T/P = egy pedagógusra jutó tanuló.

165. táblázat
Az idegennyelv-szakos hallgatók* számának, a nyugatinyelv-szakosok arányának változása, 1989/90– 1998/99

Tanév Angol Német Orosz Francia Egyéb Összesen Ebből nyugatinyelv-szakosok száma Ebből nyugatinyelv-szakosok aránya 
1989/90 2 144 1 247 2 985  604  806 7 786 4 801 61,7 
1990/91 2 596 1 657 2 510  678 1 271 8 712 6 202 71,2 
1991/92 3 866 2 573 2 125  908 1 685 11 157 9 032 81,0 
1992/93 4 041 2 800 1 409  964 1 753 10 967 9 557 87,2 
1993/94 4 469 2 952 1 062 1 106 1 823 11 412 10 350 90,7 
1994/95 6 274 4 514 1 190 1 522 2 706 16 206 15 016 92,7 
1995/96 5 759 4 739  900 1 509 2 683 15 590 14 690 94,2 
1996/97 5 746 4 723  909 1 463 3 652 16 493 15 584 94,5 
1997/98 5 920 4 753  741 1 466 2 719 15 599 14 858 95,2 
1998/99 6 074 4 720  788 1 427 3 505 16 214 15 426 95,1 

Forrás: OM oktatási statisztikái
* Minden hallgatót annyiszor vettünk számba, ahány nyelvet tanul.

166. táblázat
A magyar diákok által a 8. osztály végéig megszerzett számítástechnikai kompetenciák aránya az iskolaigazgatók véleménye szerint, 1999 (%)

Számítástechnikai kompetenciák Tanulók aránya 
A számítógép működtetése (mentés, nyomtatás) 98,0 
Szövegszerkesztő használata (begépelés, szerkesztés) 89,4 
Ábrák készítése grafikai programokkal 64,6 
Számítások végzése táblázatkezelő programokkal 53,1 
Egyszerű programok írása (pl. Logo-ban, Pascal-ban) 51,2 
Információk elektronikus formában való keresése, küldése 43,7 
Tanár-tanuló közötti kapcsolattartás e-mailen keresztül 28,0 
Egyéb 7,5 

Forrás: SITES (Második nemzetközi felmérés az informatikai technológiáról) adatbázisból Vári Péter által számított adatok

167. táblázat
A számítógépet használni tudó iskolaigazgatók és tanárok aránya korcsoportok és nemek szerint, 1996/97 (%)

Korcsoport Férfi  Nő 
Igazgató Tanár  Igazgató Tanár 
20–29 éves  50* 73   20* 61 
30–39 éves 70 56  51 42 
40–49 éves 66 60  40 40 
50–59 éves 47 51  37 27 
60 éves és idősebb 46 18  –  15* 
Átlagosan  57,0  57,6   40,3  41,8 

Forrás: Vágó, 1998
Megjegyzés: Igazgatóvizsgálat, 1997 (N = 1122) és Tanárvizsgálat, 1997 (N = 2377) adatbázisából számított adatok.
* A kis elemszám miatt az eredmények torzíthatnak.

168. táblázat
Az egy számítógépre jutó tanulók száma az alsó középfokú iskolákban az OECD-országokban, 1998

Ország Minimum Átlag Maximum 
Belgium (francia) 10 23 56 
Cseh Köztársaság 19 39 73 
Dánia 11 19 
Finnország 12 22 
Franciaország 12 21 40 
Izland 18 33 
Japán 19 37 
Kanada 15 
Luxemburg 14 25 
Magyarország 16 30 60 
Norvégia 12 22 
Olaszország 20 58 
Új-Zéland 16 

Forrás: Education at a Glance, 2000

169. táblázat
Az iskolai célokra e-mailt és/vagy internetet használó tanárok és tanulók aránya az alsó középfokú oktatásban néhány országban, 1998 (%)

Ország Tanár Tanuló 
Bulgária 22 21 
Ciprus 
Cseh Köztársaság 20 22 
Dánia 85 84 
Franciaország 41 38 
Hongkong 31 30 
Izland 59 62 
Japán 25 25 
Litvánia 27 35 
Luxemburg 97 97 
Magyarország 31 33 
Norvégia 78 75 
Szingapúr 70 71 
Szlovénia 68 69 
Tajvan 14 15 

Forrás: Education at a Glance, 2000

170. táblázat
Az IKT használatával kapcsolatos attitűdök a pedagógusok körében nem, életkor, iskolatípus és pedagóguscsoportok szerint, 1998 (%)

Kategória Nem hajlandó az IKT használatára Feltételekkel
hajlandó 
Már
használja 
Nő 3,8 81,5 14,7 
Férfi 2,7 66,3 31,0 
30 évnél fiatalabb 0,8 77,5 21,7 
30–39 éves 1,4 76,1 22,4 
40–49 éves 2,8 76,5 20,7 
Idősebb 9,4 77,6 12,9 
Általános iskola 3,3 83,6 13,1 
Szakmunkásképző 8,9 71,1 20,0 
Vegyes iskola 2,4 72,2 25,4 
Szakközépiskola 4,6 71,8 23,6 
Gimnázium 1,9 71,5 26,6 
Tanító 2,5 86,6 10,9 
Humán szakos 5,9 80,3 13,8 
Humán + reálszakos 2,1 78,9 18,9 
Reálszakos 2,7 77,2 20,1 
Szakmai oktató 1,1 72,7 26,1 

Forrás: Csákó, 1999b

171. táblázat
A magyarországi Waldorf-iskolák, 1999

Település Intézmény 
Budaörs Budaörsi Waldorf Rubicon Iskola 
Budapest Kispesti Waldorf Óvoda és Iskola 
Budapest Óbudai Waldorf Alapítványi Óvoda, Iskola 
Budapest Pesthidegkúti Waldorf Iskola 
Fót Szabad Waldorf Iskola 
Gödöllő Gödöllői Waldorf Iskola és Óvoda 
Győr Forrás Waldorf Iskola 
Miskolc Hámor Waldorf Iskola 
Solymár Fészek Iskola 
Solymár Waldorf Tanárképző 
Tatabánya Waldorf Alapítványi Óvoda és Iskola 
Vác Váci Waldorf Iskola 
Visegrád Dunakanyar Waldorf Iskola 

Forrás: Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete interneten is hozzáférhető adatállománya

172. táblázat
Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia (ÉKP) alapján működő iskolák, 1999

Település Intézmény 
Abda Körzeti Általános Iskola 
Ásotthalom Általános Iskola 
Balástya Általános Iskola 
Balmazújváros Bocskai István Általános Iskola 
Berekböszörmény ÁMK Általános Iskola 
Budapest ÁMK Általános Iskola 
Budapest Általános és Háziasszonyképző Szakiskola 
Budapest 11. számú Rózsakerti Általános Iskola 
Budapest Fővárosi Önkormányzat Általános Iskolája 
Budapest Vizafogó Általános Iskola 
Budapest Kazinczy Ferenc Általános Iskola 
Budapest Virág utcai Általános Iskola 
Budapest Eötvös József Általános Iskola 
Budapest Krúdy Gyula Általános Iskola 
Budapest Nagy László Gimnázium és Általános Iskola 
Budapest Klébelsberg Kunó Nevelési Központ Általános Iskolája 
Budapest Szűcs Sándor Általános Iskola 
Debrecen Bolyai János Általános Iskola 
Debrecen Csapókerti Általános Iskola 
Debrecen Petőfi Sándor Általános Iskola 
Dombóvár Zrínyi Ilona Általános Iskola 
Dorog Zrínyi Ilona Általános Iskola 
Dunaújváros Dózsa György Általános Iskola 
Ebes Arany János Általános Iskola 
Eger Tinódi Lantos Sebestyén Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola 
Érd II. Lajos Általános Iskola 
Fót 3. számú Általános Iskola 
Gödöllő Montágh Imre Általános Iskola és Szakiskola 
Gödöllő Hajós Alfréd Általános Iskola 
Gyomaendrőd 2. számú Általános Iskola 
Gyöngyös Felsővárosi Általános Iskola 
Gyöngyösfalu ÁMK Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola 
Győr Apáczai Csere János Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája 
Győr Kálvária úti Ének-zene Általános Iskola 
Győr Ortutay Gyula Általános Iskola 
Győr Arany János Általános Iskola 
Gyula 3. számú Általános Iskola 
Hajdúnánás Makláry Lajos Ének Tagozatos Közép- és Zeneiskola 
Hatvan Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium 
Jánoshalma Hunyadi János Általános Iskola 
Jászberény Jászberényi Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskola 
Karancslapujtő Általános Iskola 
Kenderes Általános Iskola 
Mány Hársfadombi Általános Iskola 
Nagykanizsa Hunyadi János Általános Iskola 
Nyíradony Kölcsey Ferenc Általános Iskola 
Nyírábrány Általános Iskola 
Orosháza József Attila Általános Iskola 
Osztopán Körzeti Általános Iskola 
Pápa Erkel Ferenc Ének-zene Általános Iskola 
Pásztó Dózsa György Általános Iskola 
Sárospatak Comenius Tanárképző Főiskola Árvay János Gyakorló Általános Iskolája 
Siklós Batthyány Kázmér Általános Iskola 
Százhalombatta Arany János Általános Iskola 
Székesfehérvár István király Általános Iskola 
Székesfehérvár Május 1. Általános Iskola 
Székesfehérvár Vasvári Pál Általános Iskola 
Szentpéterszeg Általános Iskola 
Szolnok Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola 
Tapolca Batsányi János Általános Iskola 
Tata Talentum Alapítványi Iskola 
Tata Kőkút Általános Iskola 
Tatabánya Fejlődő Iskoláért Alapítvány által fenntartott Kincskereső Iskola 
Tiszavasvári Kabay János Ének-Zene és Idegen nyelv Tagozatos Általános Iskola 
Vác Földvári Károly Általános Iskola 
Várdomb Óvoda és Általános Iskola Várdomb-Alsónána 
Várpalota Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium 
Várpalota Bán Aladár Általános Iskola 
Veszprém Nagy László Általános Iskola 
Veszprém Bárczi Gusztáv Általános és Speciális Szakiskola 
Zalabér Általános Iskola 
Zsombó ÁMK Általános Iskola 

Forrás: ÉKP Országos Központja, Pápa

173. táblázat
Az olvasás, szövegértés alakulása ötféle olvasástanítási módszer szerint tanuló 9 éves gyerekeknél, 1989/90 (teljesítményszázalék)

Tankönyvcsalád Olvasáspróba Szövegértés Olvasási képesség 
Ligeti 97 70 84 
Lovász 97 70 84 
Romankovics 96 69 83 
Tolnainé 95 72 84 
Zsolnai 99 80 89 

Forrás: Cs. Czachesz, 1998

174. táblázat
A tankönyvrendelések megyénkénti megoszlása, 1999/00

Megye Összes rendelt tankönyv
(db) 
Megyénként
rendelt
tankönyvek
száma (%) 
Összes
tanuló
száma 
Egy tanulóra
jutó tankönyvek száma (db) 
Bács-Kiskun 1 018 622 6,0 81 076 12,6 
Baranya  683 627 4,0 59 436 11,5 
Békés  663 163 3,9 59 648 11,1 
Borsod-Abaúj-Zemplén 1 309 635 7,7 121 868 10,7 
Budapest főváros 2 485 309 14,7 264 554 9,4 
Csongrád  651 435 3,8 64 364 10,1 
Fejér  781 191 4,6 64 106 12,2 
Győr-Moson-Sopron  713 660 4,2 65 184 10,9 
Hajdú-Bihar 1 041 249 6,1 87 771 11,9 
Heves  587 555 3,5 48 965 12,0 
Jász-Nagykun-Szolnok  735 463 4,3 64 340 11,4 
Komárom-Esztergom  562 095 3,3 45 819 12,3 
Nógrád  329 259 1,9 36 917 8,9 
Pest 1 584 693 9,4 123 262 12,9 
Somogy  603 284 3,6 52 446 11,5 
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 124 098 6,6 93 678 12,0 
Tolna  457 113 2,7 38 199 12,0 
Vas  466 619 2,8 39 425 11,8 
Veszprém  665 599 3,9 57 901 11,5 
Zala  485 858 2,9 44 703 10,9 
Összesen/átlag 16 949 527 100,0 1 513 662 11,2 

Forrás: Gál, 2000

175. táblázat
A közoktatási tankönyvkiadásban részt vevő kiadók és könyvek száma 1996/97–2000/01

Megnevezés 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 2000/01 
Kiadók 99 125 130 142 183 
Jegyzékre vett kiadványaik 1978 2689 3346 4134 5151 

Forrás: Gál, 2000

176. táblázat
Az egy tantárgyra jutó, választható tankönyvek és segédkönyvek száma évfolyamonként, 1989/90 és 1999/00 között

Évfolyam 1989/90 1991/92 1993/94 1995/96 1997/98 1999/00 
1. osztály 3,5 5,4 6,2 12,0 20,8 36,6 
2. osztály 2,0 2,4 3,7 7,5 10,7 32,3 
3. osztály 2,0 2,0 4,1 6,3 14,2 30,3 
4. osztály 1,7 1,7 3,0 6,3 15,7 26,0 
5. osztály 1,5 2,0 3,6 12,0 21,9 28,1 
6. osztály 1,5 1,8 2,6 6,6 12,7 27,1 
7. osztály 1,7 1,8 2,7 9,4 17,1 26,9 
8. osztály 1,7 1,8 2,1 6,9 10,9 26,7 

Forrás: Vágó, 1997 és OM tankönyvi adatbázis, 2000 alapján Gál Ferenc számításai

177. táblázat
Az alapfokú oktatás tankönyvjegyzékében szereplő idegen nyelvi tankönyvek és segédkönyvek száma, 1989/90 és 2000/01 között

Nyelv 1989/90 1991/92 1993/94 1994/95 1996/97 1997/98 1999/00 2000/01 
Angol 112 214 234 353 427 448 
Német 21 88 88 175 217 230 
Orosz 16 14 19 21 32 26 23 
Francia 13 16 34 30 38 
Olasz 13 16 16 
Japán 
Latin 20 25 28 
Svéd 
Spanyol 13 17 14 
Összesen 34 32 152 345 370 645 763 806 

Forrás: Vágó, 1997 és OM tankönyvi adatbázis, 2000

178. táblázat
A 12 legnagyobb, tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon, 1999/00

Kiadó M Ft-ban Címek száma* 
Nemzeti Tankönyvkiadó 2430 36 1218 
Apáczai Kiadó 1281 19 157 
Műszaki Könyvkiadó 740 11 357 
Mozaik Oktatási Stúdió 518 340 
Oxford University Press 281 125 
Cartographia 238 
Krónika Nova Kiadó 236 50 
Dinasztia Kiadó 130 141 
Korona Kiadó 113 72 
Pauz-Westermann Könyvkiadó 89 96 
Konsept-H Kiadó 83 112 
Raabe-Klett 63 56 
Egyéb kiadók 498 2419 
Összesen 6700 100 5151 

Forrás: Gál, 2000
* A kiadó tankönyvlistán szereplő könyveinek száma.

179. táblázat
A megrendelt tankönyvek megoszlása árkategóriák szerint, 1999/00

Árkategória (forint) Darabszám 
200 alatt 2 004 953 
201–400 6 873 997 
401–600 5 423 558 
601–800  989 381 
801–1000  279 168 
1001–2000  327 269 
2001–3000  23 698 
3001 fölött  7 432 

Forrás: OM Tankönyv- és Taneszköziroda

180. táblázat
Az első osztályos olvasókönyvek rendelési aránya, 1999/00 (%)

Olvasókönyv Rendelés 
Esztergályosné 64,2 
Romankovics–Romankovicsné 11,1 
Kiss–Máté–Zsolnainé–Csík (NYIK) 9,6 
Adamikné–Gósy–Lénárd 7,8 
Hernádiné 3,7 
Lovász–Balogh 1,9 
Tolnainé 1,1 
Ivánné 0,3 
Kutiné–Ligeti 0,2 

Forrás: Gál, 2000

181. táblázat
A különböző tanulólétszámú általános iskolák igazgatóinak elégedettsége az intézmény taneszköz-ellátottságával néhány kiválasztott taneszközök tekintetében, 1996/97
(ötfokú skálán)

Taneszközök, kellékek 0–60 61–100 101–200 201–300 301–500 501–1000 1001 feletti 
tanulólétszám 
Magnetofon 3,52 3,23 3,24 3,24 3,23 3,18 2,67 
Számítógép 1,35 1,98 2,19 2,42 2,74 2,86 3,67 
Fénymásoló 1,78 2,14 3,04 3,47 3,43 3,52 3,33 
Videokamera 0,32 0,71 0,86 1,42 1,6 2,14 2,67 

Forrás: Vágó, 1998

182. táblázat
Az oktatáshoz kapcsolódó néhány pályáztató alapítvány elérhetősége

Az alapítvány neve Kapcsolattartó személy 
Város Irányítószám Cím Telefonszám Faxszám 
Csongrád Megyei Közoktatási Alapítvány Takóné Kalmár Zsuzsanna 
Szeged 6726 Közép Fasor 1–3. 62/431-599 62/431-391 
Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány Harmati Lászlóné 
Eger 3300 Kossuth L. u. 9. 36/410-862 36/410-862 
Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány Brandstetter György 
Pécs 7621 Széchenyi tér 9. 75/500-422 71/500-422 
Győr-Moson-Sopron Megye Közoktatási Közalapítvány Körmöci Katalin,
Dr. Gubicza László 
Győr 9021 Árpád u. 32. 96/327-844 96/327-844 
Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány Dr. Boczán Gáborné 
Debrecen 4024 Piac u. 54. 52/507-563 52/507-514 
Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány Bakler Csaba 
Szombathely 9700 Petőfi S. u. 8. 94/512-589 94/329-718 
Békés Megye Közoktatási Közalapítványa Kiss Ervin 
Békéscsaba 5600 Berkovits sor 2. 66/441-141 66/441-659 
Tolna Megyei Közoktatási-Fejlesztési Közalapítvány Probszt József 
Szekszárd 7100 Mártírok tere 11–13. 74/411-211 74/412-257 
Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány Kovács Erika 
Salgótarján 3100 Rákóczi u. 36. 32/410-022/170 32/311-935 
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány Dr. Vincze Sándor 
Szolnok 5000 Kossuth L. u. 2. 56/424703 56/427-827 
Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány Dr. Karvalits Ferenc 
Zalaegerszeg 8900 Kosztolányi u. 10. 92/311-010 92/311-358 
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány Szabó Beáta 
Nyíregyháza 4400 Kossuth tér 1. 42/318-680 42/318-680 
Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány Pécsi Oszkár 
Kaposvár 7400 Csokonai V. M. u. 3. 82/320-086 82/316-005 
„Veszprém Megye Közoktatásáért” Közalapítvány Dr. Radovits Tiborné 
Veszprém 8200 Megyeház tér 5. 88/421-011 88/428-893 
Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány Szegediné Lojd Zsuzsanna 
Budapest 1052 Városház u. 9–11. 1/327-1563 1/327-1857 
Soros Alapítvány Nagy Szilvia 
Budapest 1023 Bólyai u. 14. 1/315-0303 1/315-0201 
Közoktatási Modernizációs Közalapítvány Rados Péter 
Budapest 1054 Báthory u. 10. 1/302-6515 1/302-6522 
Tempus Közalapítvány Erény Ágnes 
Budapest 1143 Ida u. 2. 1/352-5306 1/343-0332 

Forrás: E. Vámos, 1999

183. táblázat
A Közoktatási Modernizációs Alapítvány nyertes pályázóinak száma és az elnyert összeg, 1997–1999

Pályázati téma A nyertes
pályázók száma 
A megítélt
összeg 
Ember és társadalom 147 56 900 000 
Továbbképzés szervezése szakértőknek 29 40 678 000 
Iskolai mentálhigiéné 273 72 891 000 
Továbbképzések szervezése pedagógusoknak 250 89 617 000 
Multimédia taneszköz, CD-ROM, videó készítése 56 116 030 000 
Az iskolai kezdő szakasz 215 69 340 000 
Hátrányos helyzetű csoportok egészség-magatartásának javítása 254 93 520 000 
Alternatív pedagógiai programok 55 38 704 000 
Idegen nyelvek oktatásának korszerűsítése 52 20 209 000 
Kistérségek iskoláinak pedagógiai együttműködése 41 90 080 000 
Nemzetközi kommunikáció, az európai ismeretek bővítésére 35 14 611 000 
Óvodai nevelés 501 90 007 000 
Kiemelkedő képességű gyermekek, fiatalok nevelése, oktatása 321 67 271 200 
Közoktatási intézmények szakkönyvtámogatása 659 17 388 717 
Kollégiumi élet 182 48 876 350 
Pedagógiai kutatások eredményeinek iskolai alkalmazása 12 11 988 500 
Komplex környezeti értékek helytörténeti, földrajzi háttérrel 219 43 924 130 
A gazdasági kultúra fejlesztése az iskolában 62 16 854 100 
Összesen 3 363  998 889 997 

Forrás: Jelentés a KOMA..., 2000

184. táblázat
A megyei közalapítványok 1997. és 1998. évi költségvetési támogatási előirányzata (ezer Ft)

Megyei közalapítvány 1997 1998* 
Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány  246 812  296 558 
Baranya Megyei Közoktatási Közalapítvány  55 062  82 280 
Bács-Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány  74 673  97 020 
Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány  56 192  77 006 
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közoktatásáért Közalapítvány  110 936  158 920 
Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítvány  60 296  76 990 
Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány  59 226  82 752 
Győr-Moson-Sopron Megyei Közoktatási Közalapítvány   60 942  79 414 
Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány  81 492  111 717 
Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány  45 348  60 672 
Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány  45 943  59 317 
Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány  28 446  42 813 
Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány  112 762  155 359 
Somogy Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány  47 286  71 606 
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány  84 144  127 802 
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány  62 448  82 023 
Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány  35 778  52 204 
Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány  37 155  50 860 
Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány  53 792  75 012 
Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány  41 266  59 675 
Összesen 1 399 999 1 900 000 

Forrás: OM Közoktatás-tervezési és Szolgáltatási Főosztály
* A Szakképzési Alapból 1998 végén további 500 M Ft-ot kaptak a megyei közalapítványok.

185. táblázat
A Soros Alapítvány Közoktatás-fejlesztési Programjának pályázatai és a támogatásra felhasznált összegek, 1997–1998

Pályázati téma 1997 1998 
Általános keret 93 241 000 54 214 000 
Kistérségi együttműködés 25 000 000 22 957 000 
Tanárképzés fejlesztésének támogatása 15 632 000 
Gazdasági kultúra fejlesztése 8 000 000 9 220 000 
Számítógépes iskola a nyílt társadalomért 132 877 000 144 699 000 
Hátrányos helyzetűeket segítő program 165 327 000 119 000 000 
Kisgyermekkori fejlesztés 86 814 000 78 795 000 
Lépésről lépésre óvodai és iskolai program 31 314 000 27 300 000 
Toleranciaprogram 21 526 000 28 800 000 
Roma oktatási program 109 256 000 145 220 000 
Vizuális nevelés 35 760 000 50 092 000 
Demokráciára nevelés 21 210 000 6 520 000 
Környezeti nevelés program 49 183 000 36 949 000 
Oktatásügyi vezetés fejlesztése 14 554 000 22 679 000 
Önfejlesztő iskolák 24 000 000 16 945 000 
Történelem és társadalomismeret 25 937 000 41 206 000 
Oktatás és nyilvánosság program 22 656 000 41 669 000 
Szakmai szervezetek 13 810 000 17 042 000 
Közösségi iskolák 14 580 000 16 373 000 
Gyakorlóiskolák 15 713 000 19 471 000 
Közoktatási Információs Hálózat 64 553 000 48 840 000 
Tankönyv- és taneszköz-fejlesztési program 45 035 000 51 569 000 
Amerikai vendégtanár program 3 000 000 
Vendégtanár-év az USA-ban 1 498 000 4 248 000 
I'EARN tanárok és diákok nemzetközi kommunikációs hálózata 2 428 000 6 809 000 
Külföldi ösztöndíjprogram hátrányos helyzetű középiskolások támogatására 3 450 000 3 450 000 
Iskolai egészségnevelés 7 105 000 23 068 000 
Vitakultúra program 26 000 000 18 900 000 
Út '97 és '98 csoportos diákutazási program 25 371 000 31 477 000 
If You – középiskolások csoportos tevékenységeinek támogatása 6 931 000 12 969 000 
Kistérségi informatika program 14 421 000 
Regionális rendszergazda program 10 000 000 
Utcagyerekek program 23 650 000 
Társadalmi kezdeményezések a közoktatásban 11 363 000 
Solt Ottília-díj 1 800 000 
Kritikai gondolkodás fejlesztése program 11 000 000 

Forrás: Soros Alapítvány Évköny 1997; 1998

186. táblázat
A Socrates/Lingua-program eredményei, 1998

Pályázat Pályázati összeg
(euróban) 
Megítélt támogatás
(euróban) 
Felhasználási
arány
(%) 
Pályázati összeg
(euróban) 
Megítélt támogatás (euróban) Felhasználási
arány
(%) 
Lingua A 14 000 11 000 78,57 32 310 29 310 90,71 
Lingua B 360 000 234 573 65,16 208 161 206 339 99,12 
Lingua C 68 000 58 568 86,13 75 520 74 840 99,10 
Lingua D 79 053 12 900 16,32 65 718 78 840 119,97 
Lingua E 355 200 239 823 67,52 279 655 275 259 98,43 

Forrás: Tájékoztató a Socrates..., 2000

187. táblázat
Azon tanulók aránya nemenként és életkor szerint a különböző országokban, akik nagyon szeretik az iskolát, 1997 (%)

Ország 11 éves  13 éves  15 éves Átlag 
 fiúk lányok   fiúk lányok  fiúk lányok 
Lettország 44 62  26 40  34 40 41 
Portugália 49 65  24 39  23 35 39 
Norvégia 41 42  31 38  22 25 33 
Grönland 49 48  30 32  21 18 33 
Litvánia 34 51  24 37  19 28 32 
Németország 34 68  25 26  13 16 30 
Görögország 51 58  16 24  13 28 
Franciaország 43 54  16 25  14 18 28 
Észak-Írország 28 47  18 33  13 25 27 
Anglia 37 49  19 24  15 16 27 
Kanada 26 42  17 27  16 23 25 
Skócia 30 41  19 25  11 16 24 
Dánia 33 36  19 22  15 17 24 
Írország 16 33  19 36  24 23 
Izrael 20 30  16 24  19 26 23 
Ausztria 35 42  12 13  16 13 22 
Svájc 30 32  19 21  14 15 22 
USA 23 31  18 22  17 19 22 
Svédország 28 38  19 25  21 
Lengyelország 30 35  12 17  14 18 21 
Orosz Föderáció 22 33  16 17  13 15 19 
Wales 22 29  13 17  12 16 18 
Észtország 23 29  10 17  13 11 17 
Belgium (flamand) 22 27  14 19  12 17 
Szlovákia 15 21  13  13 13 
Magyarország 10 15  11  
Finnország 10 16  10  
Cseh Köztársaság 13   

Forrás: Health..., 2000

188. táblázat
Azon tanulók aránya nemenként és életkor szerint a kűlönböző országokban, akik határozottan egyetértenek azzal a kijelentéssel, hogy tanáraikat érdekli a személyiségük, 1997 (%)

Ország 11 éves  13 éves  15 éves Átlag 
 fiúk lányok  fiúk lányok  fiúk lányok  
Grönland 82 77  65 68  65 60 70 
Portugália 83 78  65 71  56 58 69 
Svájc 64 64  59 56  60 57 60 
Szlovákia 70 68  56 60  53 46 59 
Izrael 62 69  55 58  47 53 57 
Kanada 63 70  54 55  40 48 55 
Dánia 59 60  50 47  52 55 54 
Németország 61 68  48 51  44 48 53 
Cseh Köztársaság 63 65  48 49  42 46 52 
Görögország 71 67  50 47  35 35 51 
Lengyelország 60 63  45 52  40 42 50 
Norvégia 51 54  51 56  43 39 49 
Franciaország 58 61  45 45  43 41 49 
USA 51 54  45 46  39 45 47 
Észak-Írország 53 62  35 48  35 45 46 
Írország 48 58  38 48  34 33 43 
Anglia 49 51  35 35  39 39 41 
Skócia 47 58  33 42  29 38 41 
Litvánia 49 52  41 37  35 27 40 
Orosz Föderáció 35 36  40 38  45 42 39 
Wales 44 44  35 35  36 37 39 
Svédország 41 48  37 35  31 38 38 
Belgium (flamand) 49 49  36 36  28 30 38 
Lettország 41 44  31 30  30 34 35 
Ausztria 44 45  27 30  32 29 35 
Magyarország 39 37  34 34  34 24 34 
Finnország 35 34  23 21  19 15 25 
Észtország 18 18  14 14  13 12 15 

Forrás: Health..., 2000

189. táblázat
Az iskolai feladatokkal kapcsolatos társadalmi igények és ezek változása, 1990–1999 (százfokú skálán)

Társadalmi igények Rangpozíció
(lakosság,
1990–1999 átlaga) 
Pontszám (lakosság) Pontszám (tanárok) Változás mértéke, lakosság 1999/1990 (%) 
 1990 1995 1997 1999 1996 
Tisztességre, erkölcsre nevelés 84 87 95 94 96 11,9 
Az anyanyelv megfelelő elsajátítása 81 89 93 93 96 14,8 
A gondolkodás, az értelem fejlesztése 78 90 93 93 98 19,2 
Az egyéni képességek fejlesztése 78 86 90 89 96 14,1 
Felkészítés a továbbtanulásra 74 86 89 92 87 24,3 
Rendre, fegyelemre nevelés 79 81 90 89 90 12,7 
Egy jó szakma elsajátíttatása 77 80 92 87 60 13,0 
Idegen nyelvek tanítása 73 86 87 89 86 21,9 
Szeretetteljes bánásmód 68 77 84 86 91 26,5 
Mozgás és sportolási lehetőség
biztosítása 
10 68 79 82 82 84 20,6 
A haza szeretetére való nevelés 11 63 73 87 84 86 33,3 
Tudományos ismeretek átadása 12 65 73 84 84 75 29,2 
Másokkal való együttműködésre
nevelés 
13 62 70 86 83 87 33,9 
A nemzeti hagyományok
megismertetése 
14 64 69 83 80 82 25,0 
Megfelelő étkezés, napközi ellátás 15 59 70 83 83 71 40,7 
A közösségi szellem fejlesztése 16 56 70 82 83 85 48,2 
Szexuális nevelés 17 39 55 72 65 66 66,7 
Játék, szórakozás, kellemes
elfoglaltságok 
18 46 46 62 60 56 30,4 
Politikai, állampolgári nevelés 19 29 41 65 62 55 113,8 
Vallásos nevelés 20 49 34 48 45 32 –8,2 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, OKI – Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; OKI – Marketing Centrum 1997, 1999; Tanárvizsgálat, 1997
A feltett kérdés: „Ezekre a kártyákra az iskolák tevékenységeit, feladatait írtuk fel. Kérem, rendezze ezeket három csoportba. Az első csoportba rakja azokat, amelyeket nem tart fontosnak, a másodikba azokat, amelyeket csak kissé tart fontosnak, a harmadikba pedig azokat, amelyeket nagyon fontosnak tart!”

190. táblázat
Különböző tanításszervezési formák alkalmazásának gyakorisága az iskolai kezdő szakaszban, 1999

Az alkalmazott szervezési módok/ munkaformák Az adott szervezési mód/munkaforma előfordulásának
aránya a tanítási órákon 
1–20% 21–40% 41–60% 61–80% 81–100% Összesen 
Frontális munka 14 37 63 170 93 377 
Csoportmunka 166 120 53 23 364 
Páros munka 241 54 20 322 
Tanulópárban folyó tanulás 260 32 300 
Részben egyénre szabott munka 149 107 46 29 334 
Teljesen egyénre szabott munka 212 58 33 29 339 
Rétegmunka 221 53 31 318 

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok hospitáló főiskolai hallgatók tapasztalataira épülnek (N = 377).
A feltett kérdés: „Becsülje meg, a látott órák hány százalékában került sor a különböző munkaformák alkalmazására!”

191. táblázat
Különböző tanításszervezési formák alkalmazásának motívumai az iskolai kezdő szakaszban, 1999 (az említett munkaformák százalékában)

Az alkalmazott szervezési módok/munkaformák Hatékony Változatos óra Segíti a differenciálást Kézenfekvő A gyerekek szeretik Összesen 
Frontális munka (N = 310) 77,1 0,3 0,3 20  2,3 100 
Csoportmunka (N = 497) 1,2 36,8 35,2 1,2 25,6 100 
Páros munka (N = 354) 2,3 36,4 19,8 1,7 39,8 100 
Tanulópárban folyó tanulás (N = 239) 2,9 24,3 29,3 3,3 40,2 100 
Részben egyénre szabott munka (N = 345) 9,8 13,5 57,3 5,2 13,9 100 
Teljesen egyénre szabott munka (N = 369) 11,1 10,1 50,9 20,3  7,6 100 
Rétegmunka (N = 303) 11,1 33,4 43,9 5,9 5,6 100 
Összesen (N = 2417) 15,2 23  34,5 8,1 19,2 100 

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok hospitáló főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves vizsgálatra épülnek.
A feltett kérdés: „Milyen cél(ok)ból, ok(ok)ból került sor a szakvezető tanítási gyakorlatában a különböző munkaformák alkalmazására?”

192. táblázat
Különböző tanításszervezési formák alkalmazása a középiskolában, 1999

Az alkalmazott szervezési módok/ munkaformák Az adott szervezési mód/munkaforma előfordulásának
aránya a tanítási órákon 
1–20% 21–40% 41–60% 61–80% 81–100% Összesen 
Frontális munka 14 39 48 131 144 376 
Csoportmunka 136 122 51 28 339 
Páros munka 191 81 40 10 327 
Tanulópárban folyó tanulás 212 41 26 11 293 
Részben egyénre szabott munka 145 93 39 22 304 
Teljesen egyénre szabott munka 185 68 28 24 312 
Rétegmunka 229 37 23 301 

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok főiskolai hallgatók korábbi saját iskolai tapasztalataira épülnek.
A feltett kérdés: „Még frissek középiskolás élményei. Ezért kérjük, hogy az alábbi kérdés(ek)re válaszolva adjon képet arról, milyen szervezési módokban vagy másképpen munkaformákban tanult. Becsülje meg, a látott órák hány százalékában került sor a különböző munkaformák alkalmazására!”

193. táblázat
Tanári vélemények a differenciálás funkcióiról, 1999 (%)

Lehetséges funkciók Az említés gyakorisága az összes
vélemény arányában 
A gyengék felzárkóztatása 29,2 
A tehetséges tanulók fejlesztése 25,7 
A tanulmányi versenyekre való előkészítés 21,2 
Minden tanulóra kiterjedő, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztés 12,0 
Minden tanuló úgy élhet a lehetőségekkel, ahogy akar, a tanulók saját magukat differenciálják 2,4 
Az osztályba integrált, tanulási lehetőségeiben gátolt, sérült, fogyatékos tanulók speciális fejlesztése 4,0 
A roma gyerekek felzárkóztatása 4,5 
A menekültek gyerekeivel való különleges foglalkozás 0,9 
Egyéb 0,1 

Forrás: M. Nádasi, 1999
Megjegyzés: Az adatok főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves vizsgálatból származnak.
A feltett kérdés: „A differenciálás milyen értelmezésével találkozott az iskolában?”

194. táblázat
Napközis ellátásban és étkezésben részesülő általános iskolások az összes tanuló százalékában megyénként, 1980/81 és 1990/00 között

Megye 1980/81 1990/91 1997/98 1999/00 
Napközi Étkezés Napközi Étkezés Napközi Étkezés Napközi Étkezés 
Bács-Kiskun 32,4 39,8 30,8 50,6 28,2 50,9 27,7 51,2 
Baranya 40,7 49,5 38,5 55,5 31,9 54,1 32,6 56,0 
Békés 41,5 44,8 44,4 58,4 40,9 59,1 41,2 60,2 
Borsod-Abaúj-Zemplén 30,4 37,0 30,6 48,0 26,5 48,0 27,0 50,1 
Budapest 46,2 49,9 42,5 54,7 40,8 61,5 42,3 64,3 
Csongrád 45,1 48,0 44,8 63,1 43,0 63,0 43,6 64,2 
Fejér 32,4 42,3 27,5 51,7 27,5 48,9 27,9 51,0 
Győr-Moson-Sopron 29,9 39,0 28,0 49,0 27,3 50,0 28,2 49,5 
Hajdú-Bihar 36,3 40,7 44,8 62,3 44,3 66,4 45,1 66,9 
Heves 36,2 41,2 38,0 50,4 34,5 50,7 35,3 53,0 
Jász-Nagykun-Szolnok 42,3 45,9 41,7 54,4 32,3 48,7 35,3 53,0 
Komárom-Esztergom 26,3 34,6 27,9 44,3 28,2 44,5 28,5 45,6 
Nógrád 44,4 46,8 34,3 47,8 33,1 53,0 33,6 54,0 
Pest 31,6 35,1 29,6 44,7 27,6 49,2 28,8 50,2 
Somogy 42,5 54,0 43,3 66,1 42,6 67,1 44,3 69,3 
Szabolcs-Szatmár-Bereg 37,6 43,4 39,1 58,2 37,9 60,4 38,5 63,5 
Tolna 51,6 59,7 45,2 67,1 43,5 66,5 45,7 70,0 
Vas 40,4 42,9 37,2 54,2 35,5 55,3 37,3 57,7 
Veszprém 38,4 47,2 33,9 56,3 30,2 54,9 31,6 56,0 
Zala 44,7 60,0 44,1 71,8 41,5 71,6 43,1 74,6 
Átlag 38,2 46,3 37,2 54,5 34,7 56,0 35,5 57,7 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika számításai

195. táblázat
Az alsó és felső tagozaton napközis ellátásban részesülők aránya az össztanulólétszámhoz viszonyítva megyénként, valamint a térítés nélkül étkezők aránya az összes étkező számához viszonyítva, 1999/00 (%)

Megye Alsó
tagozat 
Felső
tagozat 
Összes napközis Összes étkező Térítés nélküli étkező
(az összes étkezőből) 
Bács-Kiskun 24,9 2,7 27,7 51,2 4,9 
Baranya 27,6 5,0 32,6 56,0 2,6 
Borsod-Abaúj-Zemplén 22,9 4,1 27,0 50,1 9,0 
Békés 33,1 8,0 41,2 60,2 2,9 
Budapest 37,4 4,9 42,3 64,3 6,2 
Csongrád 35,4 8,2 43,6 64,2 2,3 
Fejér 25,8 2,1 27,9 51,0 8,5 
Győr-Moson-Sopron 25,3 3,0 28,2 49,5 2,4 
Hajdú-Bihar 38,3 6,8 45,1 66,9 7,0 
Heves 29,2 6,0 35,3 53,0 2,2 
Jász-Nagykun-Szolnok 26,7 4,5 31,2 49,5 2,4 
Komárom-Esztergom 24,9 3,6 28,5 45,6 5,5 
Nógrád 28,9 4,7 33,6 54,0 2,3 
Pest 25,8 3,0 28,8 50,2 6,0 
Somogy 35,4 9,0 44,3 69,3 1,4 
Szabolcs-Szatmár-Bereg 31,3 7,2 38,5 63,5 3,0 
Tolna 36,3 9,4 45,7 70,0 4,3 
Vas 31,0 6,3 37,3 57,7 1,6 
Veszprém 28,0 3,5 31,6 56,0 10,4 
Zala 37,6 5,5 43,1 74,6 1,3 
Átlag 30,4 5,0 35,5 57,7 4,9 

Forrás: OM oktatási statisztikái

196. táblázat
Az egyes nevelési kérdésekkel történő iskolai foglalkozás szükségessége és szervezeti keretei az osztályfőnökök véleménye szerint, 1999 (%)

Témák, témakörök Valamelyik tantárgy részeként Önálló tantárgy keretében Az osztályfőnöki
órákon 
Nem kell
vele
foglalkozni 
Az előítéletek enyhítése 10 87 
A tanulók közösségi magatartásának elősegítése 11 87 
Pályaválasztási segítség 11 85 
A tanulók toleranciájának fejlesztése 15 81 
A konfliktusok kezelésének megtanítása 14 80 
A tanulók önismeretének elősegítése 12 80 
Családi életre való felkészítés 27 11 62 
Életvezetési segítség 27 12 60 
Erkölcsi nevelés 23 19 58 
Az emberiség közös problémáinak tudatosítása 43 49 
A tanulók állampolgári magatartásának formálása 48 14 37 
A tehetséges tanulók differenciált fejlesztése 77 17 
A tanulmányi nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása 72 22 

Forrás: Marián–Szabó–Szekszárdi, 1999
A feltett kérdés: „Véleménye szerint a mai iskolában kell-e foglalkozni a következő kérdésekkel, és ha igen, milyen formában?”

197. táblázat
A pedagógusok részvétele a helyi tervezés egyes részfeladataiban különböző iskolatípusokban az igazgatók véleménye szerint, 1998 (az összes pedagógus százalékában)

Iskolatípus A helyzetelemzésben A pedagógiai program meg-szövegezésében Az óraterv megalkotásában A tantervek kiválasztásában/ elkészítésében 
Az általános iskolákban 52,11 33,18 71,61 83,57 
Az egyéb iskolákban 39,96 24,85 46,64 59,39 
Összességében 49,12 31,16 65,59 77,73 

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999
A feltett kérdés: „A tantestület pedagógusainak körülbelül hány százaléka vett részt az egyes munkákban?”

198. táblázat
A pedagógiai programok kidolgozásának hatása a tantestületekre az igazgatók véleménye szerint iskolatípusonként, 1998 (%)

Az igazgatók véleménye Általános
iskolák 
Egyéb
iskolák 
Együtt 
A tantestület szakmai fejlődésére gyakorolt hatás 
Nem okoztak változást 17,9 21,6 18,8 
Inkább kedvezően hatottak 73,0 68,5 71,9 
Inkább kedvezőtlenül hatottak 5,3 5,2 5,3 
Nem tudja 3,8 4,7 4,0 
Összesen 100,0 100,0 100,0 
A tantestületen belüli emberi kapcsolatokra gyakorolt hatás 
Nem okoztak változást 49,9 52,0 50,4 
Inkább kedvezően hatottak 30,0 31,4 30,3 
Inkább kedvezőtlenül hatottak 15,3 12,7 14,7 
Nem tudja 4,8 3,9 4,6 
Összesen 100,0 100,0 100,0 

Forrás: Helyitanterv-felmérés, 1999
A feltett kérdés: „Hogy érzi: hogyan hatottak a viták a tantestület szakmai fejlődésére/emberi kapcsolataira?”

199. táblázat
A helyi tanterv készítése közben a tantestületekben felmerült vitatémák előfordulása az igazgatók véleménye szerint, 1998 (%)

Vitatéma Az említések %-ában 
Óratervi arányok 96 
Használandó tankönyvek 79 
Fakultatív tantárgyak 75 
Tantervi koncepció 75 
Kötelező tantárgyak 73 
A feladat értelmezése 73 
A tanulók értékelése 69 
Iskolák közötti átjárhatóság 69 
Tanórán kívüli foglalkozások 68 
Egyes tantárgyak tartalma 68 
Tantárgyak közti kapcsolat 67 
A tanárok munkájának értékelése 66 
Pedagógiai értékek 57 
Egyes tantárgyak kezdési időpontja 56 
Az oktatás, nevelés célja 54 
Iskolai szerkezetváltás 33 

Forrás: Nagy, 1999b

200. táblázat
A tanórán kívüli tevékenységeken való részvétel aránya képzési programonként és helyszín szerint (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (%) (N = 4050)

Képzési
program 
Helyszín Sport Nyelvtanulás Korrepetálás Számítógépes
foglalkozás 
Szakkör 
Gimnázium az iskolában 12 10 
az iskolán kívül 32 32 20 
nem jár 54 58 75 87 88 
Szakközépiskola az iskolában 
az iskolán kívül 28 15 22 
nem jár 62 76 72 90 92 
Szakmunkásképző iskola az iskolában 
az iskolán kívül 22 
nem jár 72 91 96 93 97 
Összesen az iskolában 
az iskolán kívül 28 18 18 
nem jár 72 73 78 90 92 
Ha jár, akkor fizet 37 72 70 18 24 

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998
Megjegyzés: Iskolatípusonként a 100%-ból hiányzó egy-két százalék azok aránya, akik iskolán belül és kívül is folytatják az adott tevékenységet.

201. táblázat
A középfokon tanulók hétköznapi időmérlege képzési programonként (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (N = 4050)

Tevékenység Szakmunkásképző  Szakközépiskola  Gimnázium  Összes 
arány (%) óra  arány (%) óra  arány (%) óra  arány (%) óra 
Tanórai tanulás 20 5,1  22 6,0  23 5,7  22 5,7 
Tanórán kívüli tanulás 1,2  2,0  2,2  1,9 
Sport 1,4  1,5  1,3   1,4 
Számítógépezés 0,8  1,2  0,8  1,0 
Olvasás 0,9  1,0  1,0  1,0 
Tv, videó, zene 10 2,7  2,1  1,8  2,1 
Barátok 10 2,5  2,1  1,9  2,1 
Család 2,4  1,9  1,9  2,0 
Háztartási
munka 
1,1  0,9  0,8  0,9 
Egyéb munka 1,4  0,8  0,6  0,9 
Alvás 25 6,3  27 7,2  29 7,3  27 7,1 

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998
Megjegyzés: A kérdőívben szereplő táblázat elég bonyolult volt, ahol bizonyos tevékenységek át is fedhették egymást, ezért az órák összege kicsit többet ad ki, mint a nap 24 órája. Éppen ezért inkább a százalékos megoszlást, mint az órák abszolút számát érdemes figyelembe venni.

202. táblázat
A középfokon tanulók vasárnapi időmérlege képzési programonként (három kistérségben, 17 évesek körében), 1998 (N = 4050)

Tevékenység Szakmunkásképző  Szakközépiskola  Gimnázium  Összes 
arány (%) óra  arány (%) óra  arány (%) óra  arány (%) óra 
Sport 1,7  1,9  1,7  1,8 
Számítógépezés 1,1  1,6  1,2  1,4 
Olvasás 1,0  1,4  1,3  1,3 
Tv, videó, zene 14 3,5  12 3,1  11 2,7  12 3,0 
Barátok 13 3,3  11 2,9  10 2,5  11 2,8 
Család 13 3,2  12 3,2  13 3,2  13 3,2 
Háztartási
munka 
1,3  1,5  1,3  1,4 
Egyéb munka 1,5  1,0  0,8  1,0 
Alvás 28 7,0  29 7,6  31 7,8  30 7,5 

Forrás: Pályaválasztási aspirációk..., 1998

203. táblázat
Azoknak az aránya, akiknek problémát okoz, hogy beszéljenek az édesanyjukkal, 1997 (%)

Ország 11 éves  13 éves  15 éves Átlag 
 fiúk lányok  fiúk lányok  fiúk lányok 
Magyarország 11  14 14  16 16 13 
Lengyelország 10  16 17  22 23 16 
Anglia 10  15 17  24 21 16 
Svédország 10  15 17  25 25 17 
Wales 12  21 17  24 25 18 
Portugália 14 12  20 22  21 25 19 
Grönland 11 14  21 23  20 29 20 
Görögország 11  24 25  28 24 20 
Skócia 17 17  21 18  26 22 20 
Norvégia 11 12  19 21  28 32 21 
Lettország 11 12  19 26  26 30 21 
Finnország 12 13  19 22  28 31 21 
Litvánia 15 13  26 20  28 31 22 
Izrael 18 15  22 24  29 26 22 
Szlovákia 21 15  26 23  27 28 23 
Dánia 16 17  22 26  30 30 24 
Svájc 18 16  22 26  29 30 24 
Orosz Föderáció 16 13  23 28  28 33 24 
Észak-Írország 19 17  27 22  33 26 24 
Ausztria 17 16  27 27  27 30 24 
Franciaország 19 20  21 24  28 33 24 
Németország 21 15  28 22  36 26 25 
Írország 21 17  26 22  27 36 25 
Kanada 16 17  25 27  33 34 25 
Belgium (flamand) 20 21  24 28  27 32 25 
Észtország 17 18  25 28  33 36 26 
USA 18 21  28 30  32 32 27 
Cseh Köztársaság 24 24  29 27  35 29 28 

Forrás: Health..., 2000

204. táblázat
A tanáraikról pozitív vélemény nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 (%)

Évfolyam Igazságosan
bánnak
a diákokkal 
Ösztönzik őket véleményük elmondására Ha szükséges,
segítséget
nyújtanak 
Érdekli őket diákjaik
egyénisége 
6. évfolyam 55,9 44,7 63,8 36,9 1714 
8. évfolyam 40,2 40,0 60,8 33,9 1595 
10. évfolyam 28,5 36,6 48,1 28,2 1252 
12. évfolyam 21,5 30,3 50,8 21,3 1196 
Összesen 38,4 38,6 56,8 30,9 5757 

Forrás: Aszmann et al., 1999

205. táblázat
A tanárokról pozitív válaszokat adó diákok aránya a 10. évfolyamon iskolatípus szerint, 1997 (%)

Iskolatípus Igazságosan bánnak a
diákokkal 
Ösztönzik őket véleményük
elmondására 
Ha szükséges, segítséget
nyújtanak 
Érdekli őket diákjaik
egyénisége 
Gimnázium és szakközépiskola 28,1 39,1 50,8 30,1 759 
Szakmunkásképző 29,2 32,4 43,8 24,5 493 
Összesen 28,5 36,6 48,1 28,2 1252 

Forrás: Aszmann et al., 1999

206. táblázat
Az osztálytársaikról pozitívan vélekedők aránya évfolyamonként, 1997 (%)

Évfolyam Osztályunk tanulói szívesen
vannak együtt 
Osztálytársaim
többsége kedves
és segítőkész 
Osztálytársaim
olyannak fogadnak
el, amilyen vagyok 
6. évfolyam 78,3 71,5 79,1 1714 
8. évfolyam 70,5 62,3 76,5 1595 
10. évfolyam 52,3 54,8 78,2 1252 
12. évfolyam 48,4 53,1 76,2 1196 
Összesen 64,3 61,5 77,6 5757 

Forrás: Aszmann et al., 1999

207. táblázat
Az osztálytársaikról pozitívan vélekedők aránya a 10. évfolyamon iskolatípus és nemek szerint, 1997 (%)

Iskolatípus Osztályunk tanulói szívesen vannak együtt  Osztálytársaim többsége kedves és segítőkész  Osztálytársaim olyannak fogadnak el, amilyen vagyok  Teljes évfolyam létszáma 
fiú lány  fiú lány  fiú lány  fiú lány 
Gimnázium,
szakközépiskola 
58,1 52,1  56,2 65,4  74,4 80,3  308 451 
Szakmunkásképző 59,4 37,1  44,4 44,0  80,1 76,3  261 232 
Összesen 58,7 47,0  50,8 58,1  77,0 79,2  569 683 

Forrás: Aszmann et al., 1999

208. táblázat
Az osztály jellemzőinek alakulása korcsoportonként, 1998 (átlagpontszámok ötfokú skálán) (N = 1148)

Tulajdonságok 1–4. évfolyam 5–6. évfolyam 7–8. évfolyam 9–10. évfolyam 11–13. évfolyam Átlag 
Versenyszellem 3,7 3,7 3,3 3,1 3,0 3,4 
Közösségi szellem 3,7 3,7 3,7 3,6 3,6 3,7 
A tanárokkal való jó viszony 4,0 3,9 3,7 3,7 3,7 3,8 
A széthúzás 2,0 2,3 2,3 2,0 2,2 2,2 
A közömbösség 2,0 2,2 2,3 2,4 2,6 2,3 
Szorgalom 3,7 3,5 3,3 3,5 3,3 3,4 
Az iskola szeretete 3,7 3,6 3,5 3,5 3,5 3,6 
Az érdeklődés 3,9 3,8 3,6 3,6 3,5 3,7 
A kritikusság 3,7 3,8 4,0 3,8 4,0 3,9 
A segítőkészség 4,0 3,9 3,8 3,7 3,6 3,8 
A fegyelmezettség 3,4 3,3 3,4 3,4 3,3 3,4 
A durvaság 2,3 2,3 2,3 1,8 1,8 2,2 

Forrás: Szabó–Szekszárdi, 1998
A feltett kérdés: „Az Ön osztályára mennyire jellemző a versenyszellem...”

209. táblázat
A tanulók véleménye arról, hogy a diákok részt vesznek-e az iskolai szabályok megalkotásában nemek szerint, 1993 és 1997 (%)

Vélemény Fiú  Lány  Összesen 
1993 1997  1993 1997  1993 1997 
Részt vesznek 49,3 50,6  46,4 42,5  47,8 46,5 
Nem vesznek részt 18,3 19,5  19,9 21,7  17,7 20,6 
Nem tudja, hiányzó adat 32,4 29,9  33,7 35,8  34,5 32,9 

Forrás: Aszmann et al., 1997; 1999
A feltett kérdés: „Egyetért-e a következő állítással: Iskolánkban a tanulók részt vesznek a rendszabályok kialakításában.”

210. táblázat
A tanulók véleménye arról, hogy a diákok részt vesznek-e az iskolai szabályok megalkotásában évfolyamok szerint, 1997 (%)

Évfolyam Részt
vesznek 
Nem vesznek részt Nem tudja,
hiányzó adat 
6. évfolyam 48,7 16,1 35,2 1714 
8. évfolyam 46,0 23,6 37,4 1595 
10. évfolyam 42,2 22,2 35,6 1252 
12. évfolyam 39,1 35,4 25,4 1196 
Összesen 44,6 23,5 31,9 5257 

Forrás: Aszmann et al., 1997; 1999
A feltett kérdés: „Egyetért-e a következő állítással: Iskolánkban a tanulók részt vesznek a rendszabályok kialakításában.”

211. táblázat
Az osztályfőnökök más szakemberek segítsége iránti igényének rangsora, 1999

Megnevezés A válaszok
száma 
A válaszadók százalékában
N = 1148 
A válaszok százalékában
N = 5027 
Védőnő 918 80 18,3 
Orvos 884 77 17,5 
Pszichológus 872 76 17,3 
Pszichopedagógus 643 56 12,8 
Szociálpedagógus 390 34 7,8 
Gyógypedagógus 390 34 7,8 
Drámapedagógus 367 32 7,3 
Szociális munkás 333 29 6,6 
Szociológus 230 20 4,6 
Összesen 5027 100 100 

Forrás: Marián–Szabó–Szekszárdi, 1999
A feltett kérdés: „Osztályfőnöki munkájához igényelné-e vagy nem a következő szakemberek segítségét?”

212. táblázat
Hivatalos bér- és kereseti arányok, illetve sorrendek néhány európai országban, 1997, 1998

FEOR-
megnevezés 
Magyarország  Cseh Köztársaság  Szlovákia  Németország*  Olaszország 
1998  1997  1997  1997  1997 
Kereset Sorrend  Kereset Sorrend  Rendszeres bér Sorrend  Tarifabér Sorrend  Rendszeres bér Sorrend 
Bányamérnök 2,51  2,47  2,33  2,25  1,08 15 
Vájár 2,65  1,72  1,95  1,20 19  0,90 25 
Hentes 1,06 21  1,25 14  1,21 15  1,16 20  1,00 19 
Pék 0,98 22  0,96 23  1,11 16  1,34 15  1,00 18 
Fonó 1,14 18  0,93 25  1,03 20  0,94 25  0,91 24 
Újságíró 1,67  2,13  1,86  1,70  1,10 13 
Nyomdász 2,23  1,22 16  1,44  1,36 14  1,13 10 
Vegyészmérnök 2,84  2,23  2,10  2,45  1,62 
Hengerész 1,73  1,57  n. a. n. a.  0,97 23  1,01 17 
Hegesztő 1,47 13  1,40 10  1,03 19  1,03 21  0,95 22 
Csőszerelő 1,37 15  1,32 12  1,42 10  1,63  1,14 
Festő-mázoló 0,97 25  1,07 19  1,22 14  1,44 12  1,08 14 
Szakács 0,98 23  0,99 22  0,92 23  0,96 24  0,99 21 
Felszolgáló 0,89 26  0,95 24  1,04 18  0,88 26  0,93 23 
Mozdonyvezető 2,09  0,79 26  2,09  1,33 16  1,26 
Autóbuszvezető 1,54 12  1,37 11  1,35 11  1,46 11  1,01 16 
Postai kézbesítő 0,97 24  1,10 17  0,99 22  1,21 18  1,15 
Felsőfokú int.
tanár 
1,90  1,92  1,78  3,07  2,94 
Középiskolai
tanár 
1,67 10  1,46  1,67  2,56  1,25 
Általános iskolai tanár 1,38 14  1,27 13  1,33 12  2,31  1,11 11–12 
Óvónő 1,14 17  0,99 21  1,06 17  1,51 10  1,11 11–12 
Orvos 2,00  2,20 3-4  1,95  2,75  3,09 
Fogorvos 1,59 11  2,20 3-4  n. a. n. a.  2,75  3,09 
Ápolónő
(középfokú) 
1,10 19  1,08 18  n. a. n. a.  1,39 13  1,26 
Gépjármű- és motorszerelő 1,31 16  1,23 15  1,29 13  1,26 17  n. a. n. a. 
Fonó, szakács, felszolgáló, postai kézbesítő átlaga** 1,00 20  1,00 20  1,00 21  1,00 22  1,00 20 

Forrás: Az OMMK adatai, valamint a Statistics of Occupational Wages, ILO, 1998 alapján Nagy Mária számításai.
 * Csak Rajna Westfália tartomány.
** A viszonyítás alapjául szolgáló bérátlagok.

213. táblázat
A pedagógus- és tanulólétszámok változása iskolatípusok szerint, 1990/91 és 1999/00 között (1990/91 = 100%)

Intézménytípus Pedagóguslétszám Tanulólétszám 
Óvoda 93,4 93,5 
Általános iskola 91,5 85,0 
Középiskola 141,1 132,5 
Szakmunkásképzés 65,7 52,3 
Összesen 97,0 90,0 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Garami Erika számításai

214. táblázat
A pedagógusok létszámának változása iskolatípusok szerint, 1989/90–1999/00

Tanév Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző Gyógypedagógiai
intézmény 
Összesen 
1989/90 33 835 90 602 9 656 11 769 12 044 6 219 164 125 
1990/91 33 635 90 511 10 246 12 656 12 060 6 163 165 271 
1991/92 33 159 89 276 10 732 13 285 11 766 6 256 164 474 
1992/93 33 140 88 917 11 290 13 983 11 451 6 394 165 175 
1993/94 32 957 89 655 11 951 14 862 11 251 6 238 166 914 
1994/95 33 007 89 939 12 578 15 358 10 961 6 413 168 256 
1995/96 32 320 86 891 12 912 15 772 10 284 6 428 164 607 
1996/97 31 891 83 658 13 133 16 329 9 223 6 517 160 751 
1997/98 31 848 82 904 13 451 16 829 8 641 6 744 160 417 
1998/99 31 986 83 404 13 786 17 567 8 213 7 031 161 987 
1999/00 31 409 82 829 14 155 18 162 7 919 7 244 161 718 
1989/90 = 100% 93 91 147 154 66 117 98 

Forrás: OM oktatási statisztikái; KSH, Oktatási adatok (előzetes adatok), 1999/2000

215. táblázat
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma egyes OECD-országokban különböző iskolafokozatokon, 1998

Ország Óvoda Általános iskolának
megfelelő iskolafokozat 
Középiskola 
Ausztrália n. a. 17,9 15,5 
Ausztria 18,6 12,7 9,5 
Cseh Köztársaság 15,9 19,2 15,4 
Egyesült Államok 18,0 16,5 15,9 
Egyesült Királyság 21,5 22,0 16,7 
Finnország 11,9 17,7 n. a. 
Görögország 15,9 13,6 11,5 
Hollandia n. a. 17,8 18,5 
Írország 14,7 22,6 16,3 
Izland 5,6 14,1 n. a. 
Japán 19,3 21,4 15,7 
Kanada 16,2 21,0 21,1 
Korea 23,6 31,0 22,8 
Magyarország 12,1 11,0 10,8 
Németország 23,2 21,6 15,5 
Spanyolország 18,3 16,0 12,1 
Svájc* 18,7 16,3 17,6 
Svédország n. a. 13,4 17,0 
Új-Zéland 5,6 24,7 21,0 
Országok átlaga 15,5 17,1 15,2 

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Csak az állami intézmények.

216. táblázat
A tanuló/pedagógus mutató alakulása az általános iskolákban, 1994/95–1999/00

 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 
Tanuló/pedagógus 11,0 11,2 11,5 11,6 11,6 11,6 
Tanuló alsós önálló és összevont osztályban/osztálytanító 19,3 19,5 19,9 19,9 19,8 19,9 
Tanuló felsős önálló osztályban/szakos tanítást végző tanár 12,0 12,1 12,4 12,6 12,6 12,7 
Napközis tanuló/napközis pedagógus 24,9 25,6 26,9 27,4 27,7 27,5 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szalay Lászlóné számításai

217. táblázat
A pedagógusok éves óraszáma különböző iskolafokozatokon az OECD-országokban, 1998

Ország Alsó fok Alsó
középfok 
Felső középfok,
általános képzés 
Felső középfok, szakképzés 
Anglia 760 798 798 n. a. 
Ausztria 678 651 616 629 
Belgium (francia közösség) 854 733 671 1008 
Cseh Köztársaság 724 695 666 666 
Dánia 644 644 500 680 
Egyesült Államok 958 964 943 943 
Franciaország 899 629 611 611 
Görögország 780 629 629 629 
Hollandia 975 910 910 875 
Írország 915 735 735 n. a. 
Korea 644 502 486 497 
Magyarország 583 555 555 555 
Németország 781 732 688 696 
Norvégia 713 611 505 589 
Olaszország 748 612 612 612 
Portugália 850 629 512 512 
Spanyolország 788 545 545 545 
Svájc 883 860 676 726 
Törökország 432 360 360 486 
Országok átlaga 788 700 642 678 

Forrás: Education at a Glance, 2000

218. táblázat
A nem önkormányzati intézményekben dolgozó pedagógusok létszáma, 1994/95–1999/00

Intézménytípus 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 
Óvoda  723  820  933  989 1 396 1 531 
Általános iskola 2 321 2 933 3 425 3 834 4 217 5 761 
Szakiskola  113  57  62  80  78  99 
Szakmunkásképző  83  182  237  242  306  437 
Gimnázium 1 456 1 772 1 900 2 120 2 312 3 190 
Szakközépiskola  425  564  630  762 1 040 2 028 
Összesen 5 121 6 328 7 187 8 027 9 349 13 046 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szalay Lászlóné számításai

219. táblázat
A helyi önkormányzatok közoktatási intézményeiben alkalmazásban álló pedagógusok száma az alkalmazási viszony és az önkormányzat típusa szerint, 1999. április

Önkormányzat
típusa 
Alkalmazásban állók További
munkaviszonyban 
Összes
létszám 
Teljes
munkaidőben 
Nem teljes
munkaidőben 
Fővárosi és kerületi 18 936 1 807 524 21 267 
Megyei 6 648  206 96 6 950 
Megyei jogú városi 36 555 1 166 451 38 172 
Egyéb városi 40 661 1 177 638 42 476 
Nagyközségi 11 850  343 252 12 445 
Községi 29 583  555 290 30 428 
Összesen 144 233 5 254 2 251  151 738 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

220. táblázat
A részidőben foglalkoztatottak aránya a teljes oktatási rendszerben egyes OECD-országokban, 1995 (%)

Ország Részidős foglalkoztatottak aránya 
Belgium (Flamand) 32,5 
Dánia 27,0 
Egyesült Királyság 24,2 
Finnország 5,7 
Franciaország 12,8 
Írország 15,6 
Japán 20,8 
Kanada 28,8 
Korea 11,0 
Magyarország 11,6 
Németország 40,5 
Olaszország 3,6 
Spanyolország 9,5 
Svédország 36,9 
Új-Zéland 20,5 
USA 17,0 
Átlag 17,5 

Forrás: Education at a Glance, 1997

221. táblázat
A pedagóguslétszámok alakulása képesítések szerint, 1989/90–1999/00

Képesítés 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 1989/90=
100% 
Középfokú óvodapedagógus 7 539 6 324 6 758 6 162 5 663 5 202 4 756 3 647 2 232 1 738 1 434 19,0 
Felsőfokú óvodapedagógus 25 413 25 668 25 625 26 131 26 341 26 750 26 569 27 200 28 526 29 292 29 117 114,6 
Tanító 39 183 35 521 38 528 38 392 38 405 38 603 37 481 36 212 35 961 36 069 36 101 92,1 
Általános iskolai tanár 46 989 56 118 48 157 47 948 48 833 49 040 47 588 45 808 45 030 45 088 44 566 94,8 
Középiskolai tanár 22 089 24 415 23 926 24 741 25 793 26 523 26 938 27 301 27 695 29 014 29 919 135,5 
Egyéb pedagógus 8 147 4 788 7 314 7 477 7 935 8 363 7 918 7 304 8 045 8 321 8 699 106,8 
Pedagógiai képesítés nélküli 7 740 8 184 6 277 6 377 7 912 8 141 7 037 6 203 5 177 4 828 4 377 56,6 
Szakmai oktatásra képesített pedagógus 4 030 n. a. 3 875 3 849 4 204 4 167 3 990 3 726 3 511 3 286 3 134 77,8 
Gyógypedagógus 3 896 3 878 3 878 3 955 3 994 4 044 4 136 4 062 4 132 4 256 4 230 108,6 
Képesítés nélkül  883 1 643  776  847  807  838  800  834  806  659  572 64,8 
Összesen 165 909 166 539 165 114 165 879 169 887 171 671 167 213 162 297 161 115 162 551 162 149 97,7 

Forrás: OM oktatási statisztikái; az utolsó két év adatai OM oktatási statisztikái 1998/99 és 1999/00 alapján Szép Zsófia és Szalay Lászlóné számításai

222. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott főállású pedagógusok szakképzettség szerinti összetétele intézménytípusonként, 1990/91–1999/00

Megnevezés 1990/91 1993/94 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 1998/99 az 1990/91
%-ában 
tanévben 
Óvoda 
Felsőfokú óvodapedagógus végzettségű 25 668 26 341 27 200 28 526 29 292 29 117 113,4 
Középfokú óvodapedagógus végzettségű 6 324 5 663 3 647 2 232 1 738 1 434 22,7 
Egyéb pedagógus képesítésű  146 210 284 297 286 0,0 
Pedagógus képesítés nélkül* 1 643  807  834  806  659 572 34,8 
Összesen 33 635 32 957 31 891 31 848 31 986 31 409 93,4 
Általános iskola 
Tanítói képesítésű 35 521 38 405 36 212 35 961 36 069 36 101 101,6 
Tanári képesítésű 52 461 49 259 46 083 45 054 45 254 44 596 85,0 
Egyéb pedagógiai képesítésű 592 418 244 802 977 1 111 187,7 
Pedagógus képesítés nélkül 1 937 1 573 1 119 1 087 1 104 1 021 52,7 
Összesen 90 511 89 655 83 658 82 904 83 404 82 829 91,5 
Gimnázium 
Középiskolai tanár képesítésű 9 121 10 786 11 674 11 831 12 085 12 494 137,0 
Általános iskolai tanár képesítésű  989 1 009 1 287 1 462 1 551 1 502 151,9 
Egyéb pedagógiai képesítésű  24  83  102  78  87  90 108,4*** 
Pedagógus képesítés nélkül  112  73  70  80  63  69 61,6 
Összesen 10 246 11 951 13 133 13 451 13 786 14 155 138,2 
Szakközépiskola 
Középiskolai tanár képesítésű 7 405 7 459 8 498 8 746 9 438 9 965 134,6 
Általános iskolai tanár képesítésű 3 025 1 500 1 835 2 108 2 227 2 318 76,6 
Egyéb pedagógiai képesítésű  224 4 121 4 462 4 500 4 450 4 487 108,7*** 
Pedagógus képesítés nélkül** 2 002 1 782 1 534 1 475 1 452 1 392 72,5 
Összesen 12 656 14 862 16 329 16 829 17 567 18 162 143,5 
Szakmunkásképzés 
Középiskolai tanár képesítésű 2 165 1 646 1 288 1 230 1 300 1 267 58,5 
Általános iskolai tanár képesítésű 3 900 2 202 1 847 1 808 1 768 1 887 45,3 
Egyéb pedagógiai képesítésű  149 1 894 1 757 1 625 1 560 1 568 82,8*** 
Pedagógus képesítés nélkül**  724  631  400  355  313 280 38,7 
Összes elméletet oktató pedagógus 6 938 6 373 5 292 5 018 4 941 5 002 72,1 

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szép Zsófia és Szalay Lászlóné számításai
  * 1990-ben a pedagógus-munkakörben képesítés nélkülieket és az egyéb pedagógus képesítésűeket együtt, 1991-től csak a nem pedagógus képesítés nélkülieket tartalmazza.
 ** A felsőfokú szakmai és pedagógus képzettség nélkülieket és a pedagógusként foglalkoztatott szakmunkások létszámát tartalmazza.
*** Az 1990/91-es adatok kiugró eltérései miatt az 1999/00-es adatok az 1993/94-es tanévvel való összevetésben.

223. táblázat
A különböző életkorú tanárok aránya az alsó- és középfokú oktatásban az EU-országokban és Magyarországon, 1996 (%)

Ország 30 év alatt 50 éves vagy idősebb 
Ausztria 15,1 12,6 
Belgium 14,0 23,3 
Dánia 3,1 26,8 
Egyesült Királyság 12,5 22,2 
Finnország 10,4 28,1 
Franciaország 11,8 21,0 
Írország 14,4 23,1 
Izland 21,1 21,2 
Luxemburg 13,6 25,0 
Magyarország* 20,0 16,6 
Németország 3,2 31,8 
Norvégia 9,4 31,0 
Portugália 17,4 15,4 
Svédország 6,2 39,6 
Országok átlaga 11,7 24,7 

Forrás: Education at a Glance, 1998
* A magyar adatok egy 1996/97-es országosan reprezentatív felmérésből származnak (Nagy, 1998a).

224. táblázat
A nők aránya a pedagógusok körében az OECD-országokban, 1995 (%)

Ország Alap- és alsó középfok Felső középfok 
Magyarország 84 55 
Olaszország 84 55 
Egyesült Államok 78 50 
Svédország 73 42 
Ausztria 72 49 
Egyesült Királyság 70 n. a. 
Új-Zéland 69 48 
Finnország 68 n. a. 
Belgium (flamand) 67 44 
Spanyolország 66 48 
Dánia 58 45 
Görögország 58 46 
Norvégia 58 32 
Korea 56 25 
Németország 52 24 
Japán 51 24 
Törökország 43 40 
Országok átlaga 65 42 

Forrás: Education at a Glance, 1998

225. táblázat
Az egy pedagógusra jutó nem pedagógus alkalmazottak aránya intézménytípusonként, 1990/91 és 1998/99

Intézménytípus 1990/91 1998/99 
Óvoda 0,91 0,89 
Általános iskola 0,36 0,39 
Gimnázium 0,43 0,44 
Szakközépiskola 0,50 0,49 
Szakmunkásképzés 0,68 0,80 

Forrás: Szép, 1999

226. táblázat
A helyi önkormányzatok közoktatási intézményeiben alkalmazásban álló egyéb közalkalmazottak száma az alkalmazási viszony és az önkormányzat típusa szerint,
1999. április

Önkormányzat
típusa 
Alkalmazásban állók Egyéb
munkaviszonyban 
Összes
létszám 
Teljes
munkaidőben 
Nem teljes
munkaidőben 
Fővárosi és kerületi 12 357 1 498 423 14 278 
Megyei 7 579  326 69 7 974 
Megyei jogú városi 20 294 1 792 247 22 333 
Egyéb városi 25 175 1 394 237 26 806 
Nagyközségi 7 364  392 82 7 838 
Községi 17 780 1 243 150 19 173 
Összesen 90 549 6 645 1 208  98 402 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

227. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok és a regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma, 1993/94–1998/99

Megnevezés 1993/94 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 
Foglalkoztatottak 160 684 158 180 154 234 153 673 154 956 
Regisztrált munkanélküliek 3 629 5 227 5 199 4 721 4 418 
Munkanélküliek %-os aránya 2,3 3,3 3,4 3,1 2,9 

Forrás: Szép, 1999

228. táblázat
A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása végzettségük szerint, 1993–1999

Végzettség 1993. 03. 1994. 03. 1995. 03. 1996. 03. 1997. 03. 1998. 03. 1999. 03. 
Középiskolai tanár 187 189 245 345 452 397 414 
Általános iskolai felső tagozatos tanár 553 527 551 838 1002 874 788 
Általános iskolai tanító 499 444 493 806 851 798 661 
Óvodapedagógus 897 823 892 1212 1150 1042 960 

Forrás: Szép, 1999

229. táblázat
A pedagógusállomány változásának néhány formája intézménytípus szerint, 1990/91 és 1999/00 között (%)

Intézménytípus/megnevezés 1990/91 1993/94 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 
Óvoda 
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában 1,2 1,5 1,3 1  0,5 0,6 
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában 0,8 1  0,7 0,7 0,7 0,4 
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában 5,9 5,2 4,4 4,9 4,2 5,8 
Általános iskola 
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában 1,8 1,6 2,3 1,9 1  1,0 
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában 1,7 1,9 1,5 1,6 1,6 1,8 
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában 6,1 5,6 4,8 6,1 5,8 7,3 
Gimnázium 
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában 1,6 1,4 2,3 1,8 0,9 0,7 
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában 2,9 2,6 2,8 8,8 3,4 2,6 
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában 5,1 6,9 8,5 9,2 9,2 9,7 
Szakközépiskola 
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában 1,6 1,2 2,2 2  1,3 1,0 
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában 1,4 1,8 2,2 6,3 3,6 2,3 
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában 4,6 7,9 10,6 10,8 10,5 10,9 
Szakmunkásképzés 
Nyugdíjazottak az előző évi állomány %-ában 1,7 1,4 3,4 3,4 2,5 1,8 
Nappalin végzettek a tárgyévi állomány %-ában 0,7 1,2 1,2 1,5 2,4 2,6 
Állománycsökkenés egyéb okból az előző évi állomány %-ában 8,7 10,4  15,2  14,1  14,5  15,5  

Forrás: OM oktatási statisztikái alapján Szép Zsófia és Szalay Lászlóné számításai

230. táblázat
A rendhagyó foglalkoztatást alkalmazó iskolák jellemzői, 1996/97

Az iskola jellemzője Óraadót
foglalkoztat 
 Részfoglalkozásút
foglalkoztat 
  
Az iskola típusa I.  
Általános 217 26  113 14 
Egyéb 242 73  130 39 
Az iskola típusa II.  
Általános 217 26  113 14 
Általános + középiskola 34 62  16 29 
Gimnázium 50 76  18 36 
Gimnázium + szakmai képzés 58 83  26 45 
Szakmai középfokú 122 73  70 42 
Telephely  
Budapest 76 51  68 45 
Megyei jogú város 109 54  65 32 
Egyéb város 145 54  52 19 
Község 129 24  58 11 
Fenntartó  
Önkormányzat 401 38  213 20 
Más fenntartó 53 65  28 34 
Iskolanagyság  
Kicsi 101 27  46 12 
Közepes 145 38  75 20 
Nagy 209 55  121 32 
Az iskola társadalmi (szülői) háttere  
Sok alacsony végzettségű, szegény 40 24  19 11 
Sok magas végzettségű, gazdag 77 49  40 26 
A végzettség magasabb, mint a gazdagság 57 41  26 18 
A gazdagság magasabb, mint a végzettség 29 31   8* 
Egyéb 22 33   9* 14 
Telefax az iskolában  
Van 215 61  135 38 
Nincs, de tervezik 53 32  25 15 
Nem is tervezik 168 30  73 13 
Az iskola presztízse (az igazgató szerint)  
Romlott 22 32   9* 13 
Nem változott 51 25  30 15 
Kicsit javult 138 37  72 19 
Nagyon javult 130 46  71 25 
Innováció az elmúlt években  
Nem volt 68 27  32 13 
Egyféle 181 40  97 22 
Többféle 213 44  116 24 
Szerkezetváltás az elmúlt években  
Volt 201 57  106 30 
Nem volt, de várható 50 39  33 26 
Nem is várható 197 29  100 15 

Forrás: Nagy, 1999c
* 10 alatti elemszám.

231. táblázat
A jelentősebb költségvetési ágazatok közötti és az ágazatokon belüli kereseti arányok, 1999

Költségvetési ágazatok Vállalkozási szféra = 100 (%) 
Kutatás, fejlesztés 66,1 
Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 67,7 
Társadalomtudományi és humán kutatás, fejlesztés 56,6 
Közigazgatás, tb 76,5 
Általános közigazgatás 73,2 
Tb 89,0 
Oktatás 51,8 
Alapfokú oktatás és óvodai nevelés 48,8 
Középfokú oktatás 52,7 
Felsőfokú oktatás 61,8 
Egészségügyi és szociális ellátás 62,5 
Humán egészségügyi ellátás 62,0 
Állategészségügyi ellátás 83,6 
Szociális ellátás 63,8 
Szórakoztatás, kultúra, sport 62,8 
Egyéb szórakoztatás 64,1 
Könyvtári, levéltári stb. tevékenység 58,3 
Költségvetés összesen 62,5 

Forrás: Szép, 1999

232. táblázat
A fogyasztói árindex, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, valamint a közoktatási ágazatban dolgozók bruttó keresetének alakulása 1990–1999 között*

 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 
Fogyasztói árindex** 128,9 135,0 166,1 203,5 241,8 309,7 383,2 453,3 517,7 569,5 
Nemzetgazdaságban dolgozók bruttó keresete 128,6 167,2 209,1 255,0 318,5 272,0 417,9 547,8 648,0 738,2 
Közoktatási ágazatban dolgozók bruttó keresete 124,2 152,6 188,1 209,7 271,4 292,3 329,1 403,5 474,9 540,1 

Forrás: A Szociális és Családügyi Minisztérium Bérmegállapodások Osztálya adatai, közli Szép, 1999
 * Az 1990. évi adatok az 1989. évi %-ában, 1991-től pedig az 1990. évi bázisadat alapján.
** Az adatok az 1989. évi %-ában.

233. táblázat
Keresetnövekedés a költségvetési szférában 1998 és 1999 között

Ágazat Bruttó Nettó Nettó
kereset
(Ft) 
kereset az előző év azonos
időszakának %-ában 
Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 119,3 115,7 54 984 
Oktatás 120,5 116,8 46 985 
Egészségügy, szociális ellátás 114,1 111,1 39 837 

Forrás: KSH, A KSH jelenti, 1999/7.

234. táblázat
A pedagógusok és egyéb iskolai alkalmazottak besorolás szerinti illetményének változása önkormányzati szintenként, 1998. december és 1999. április között

Önkormányzat típusa A besorolás szerinti illetmény változása (%) 
Pedagógus-munkakör Egyéb közalkalmazotti
munkakör 
Fővárosi és kerületi 15,53 10,63 
Megyei 15,72 12,49 
Megyei jogú városi 16,27 13,86 
Egyéb városi 16,38 11,89 
Nagyközségi 16,76 13,04 
Községi 16,46 13,11 
Összesen 16,24 12,51 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

235. táblázat
A tanári fizetések különböző hosszúságú gyakorlattal rendelkező pedagógusok körében az OECD-országokban, 1998 (az egy főre jutó GDP arányában és USD/órában kifejezve)

Ország A kezdő fizetés és az egy főre jutó GDP aránya A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők fizetésének és az egy főre jutó GDP-nek az aránya A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők fizetésének és a kezdő fizetésnek az aránya A kezdő fizetéstől az elért legmagasabb fizetésig eltelt évek száma A tizenöt éves gyakorlattal rendelkezők egy tanórára eső fizetése (USD/óra) 
Anglia 1,0 1,0 1,0 1,6 1,7 1,7 1,5 1,7 1,7 n. a. n. a. n. a. 45 48 48 
Ausztrália 1,2 1,2 1,2 1,6 1,6 n. a. 1,4 1,4 n. a. 41 45 n. a. 
Ausztria 0,9 0,9 1,0 1,1 1,2 1,3 1,3 1,3 1,3 34 34 34 39 44 50 
Belgium (francia) 0,9 0,9 1,1 1,2 1,3 1,6 1,4 1,4 1,5 27 27 25 33 42 59 
Cseh Köztársaság 0,5 0,5 0,6 0,7 0,7 0,7 1,3 1,3 1,3 32 32 32 13 13 16 
Dánia 1,0 1,0 1,1 1,2 1,2 1,6 1,2 1,2 1,5 10 10 13 48 48 82 
Egyesült Államok 0,8 0,8 0,8 1,1 1,0 1,1 1,4 1,3 1,4 30 30 30 35 34 38 
Finnország 0,9 0,9 n. a. 1,1 1,3 1,3 1,2 1,4 n. a. 20 20 20 36 58 68 
Franciaország 0,9 1,0 1,0 1,2 1,3 1,3 1,4 1,3 1,3 34 34 34 30 47 48 
Görögország 1,3 1,4 1,4 1,6 1,7 1,7 1,2 1,2 1,2 33 33 33 30 39 39 
Hollandia 1,1 1,1 1,1 1,3 1,4 1,9 1,2 1,2 1,7 25 24 24 30 34 48 
Írország 0,9 1,0 1,0 1,5 1,5 1,5 1,6 1,6 1,6 23 22 22 39 49 49 
Korea 1,6 1,6 1,6 2,7 2,7 2,7 1,7 1,7 1,7 41 41 41 62 80 82 
Magyarország 0,5 0,5 0,7 0,8 1,0 1,0 1,4 1,9 1,5 40 40 40 15 20 20 
Németország 1,2 1,4 1,5 1,7 1,7 1,9 1,3 1,2 1,2 28 28 27 49 53 63 
Norvégia 0,7 0,7 0,8 0,9 0,9 0,9 1,2 1,2 1,2 28 28 28 34 39 51 
Olaszország 0,9 1,1 1,0 1,1 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 35 35 35 31 42 42 
Portugália 1,1 1,1 1,1 1,7 1,7 1,7 1,6 1,6 1,6 29 29 29 31 42 51 
Spanyolország 1,4 1,6 1,7 1,7 1,8 2,0 1,2 1,2 1,2 42 42 39 38 59 63 
Svájc 1,2 1,4 1,7 1,6 1,9 2,3 1,3 1,3 1,3 25 23 23 48 60 90 
Svédország 0,8 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2 1,3 1,3 1,3 n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 
Törökország n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 1,2 1,2 1,2 20 20 20 n. a. n. a. n. a. 
Új-Zéland 1,1 1,1 1,1 1,8 1,8 1,8 1,6 1,6 1,6 33 33 37 
Átlag* 0,8 1,0 1,1 1,1 1,4 1,5 1,4 1,4 1,4 30 26 26 35 43 52 

Forrás: Education at a Glance, 2000
* Súlyozatlan átlag.
Magyarázat: Az azonos cím alatt szereplő három oszlopból az első mindig az alsó tagozatos szintnek, a második az alsó középfokú (általános iskolai felső tagozatos), a harmadik pedig a felső középfokú (középiskolai) szintnek (általános képzés) megfelelő adatokat tartalmazza.

236. táblázat
A pedagógusok besorolás szerinti illetménye és pótléka intézménytípusonként, 1999

Intézménytípus Besorolás szerinti illetmény összesen (Ft/fő/hó)  Kötelező és
adható pótlékok
havi átlaga 
Besorolás szerinti illetmény és pótlék havi átlaga 
Óvoda 53 192 13 208 60 887 
Iskola 58 085 10 411 65 664 
Kollégium 57 856 11 486 68 930 
Alapfokú művészetoktatás 48 852 12 260 54 462 
Pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgálat 59 642 14 344 70 695 
Gyermek- és ifjúságvédelmi vagy szociális intézmény 55 214 10 842 62 413 
Egyéb 53 166 11 280 61 824 
Átlag 56 789 10 856 64 532 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999 alapján Szép, 1999

237. táblázat
A pedagógusok besorolás szerinti illetménye és pótléka, munkakör szerint, 1999

Munkakör Besorolás szerinti illetmény összesen (Ft/fő/hó)  Kötelező és
adható pótlékok havi átlaga 
Besorolás szerinti illetmény és pótlék havi átlaga 
Óvodapedagógus 49 050 6 725 55 775 
Általános iskolai tanár, tanító 53 385 7 065 60 450 
Középiskolai tanár, oktató 59 239 8 085 67 324 
Középfokú oktatási intézmény szakoktatja, gyakorlati oktatója 54 959 6 907 61 866 
Egyéb szakképzett oktató, nevelő (pl. szociálpedagógus) 49 746 11 002 60 748 
Pedagógiai szakértő 59 154 12 649 71 803 
Intézményvezető 67 880 33 933 101 813 
Intézmény részegységének vezetőja (vezetőhelyettes, tagozatvezető stb.) 65 005 27 843 92 848 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999 alapján Szalay Lászlóné számításai

238. táblázat
A pedagógusok minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítése önkormányzati típusonként, 1999. május

Önkormányzat típusa A keresetkiegészítésben részesülő pedagógusok aránya (%) A keresetkiegészítés
átlaga Ft/fő/hó 
Fővárosi és kerületi 41,36 7194 
Megyei 46,50 6920 
Megyei jogú városi 45,74 6815 
Egyéb városi 46,79 6642 
Nagyközségi 46,29 6480 
Községi 46,50 6359 
Átlagosan 45,66 6697 

Forrás: Adatgyűjtés..., 1999

239. táblázat
A mellékkeresettel rendelkező pedagógusok aránya, 1970 és 1997 (%)

Megnevezés Általános iskola  Középiskola 
 Férfi  Nő Együtt  Férfi Nő Együtt 
Budapest        
Túlóra 85*, 69 63*, 80 66*, 79  90*, 89 84*, 85 86*, 86 
Bérpótlék 58 76 74  62 70 67 
Egyéb, iskolán belüli jövedelem 25 16 17  29 16 20 
Iskolán kívüli jövedelem 52 17 21  33 25 28 
Nincs egyéb jövedelem 7*, 12 32*, 7 25*, 7  5*, 4 10*, 6 9*, 5 
Vidék        
Túlóra 87*, 82 62*, 79 69*, 80  85*, 89 78*, 87 82*, 88 
Bérpótlék 74 80 79  72 73 72 
Egyéb, iskolán belüli jövedelem 19 10 11  23 13 17 
Iskolán kívüli jövedelem 31 15 18  33 22 26 
Nincs egyéb jövedelem 4*, 3 32*, 6 25*, 5  4*, 5 19*, 6 12*, 5 

Forrás: Nagy, 1998a
* 1970-es adatok.

240. táblázat
Egyes tanítási módszerek ismertsége, alkalmazásuk gyakorisága a pedagógusok körében, 1998/99 (%)

Módszer Hallott róla Alkalmazza Rangpontátlag 
Magyarázat 99 99 2,26 
Megbeszélés 99 96 3,61 
Szemléltetés 99 96 4,24 
Előadás 97 74 4,63 
Egyéni munka 98 92 4,90 
Csoportmunka 98 88 5,90 
Páros munka 98 63 6,54 
Játék, szerepjáték, szimuláció 95 73 6,63 
Vita 97 78 7,03 
Tanulók kiselőadásai 99 81 7,19 
Multimédia alkalmazása 94 50 8,44 
Kooperatív módszerek 56 35 8,79 
Számítógépes módszerek 98 26 9,75 
Projektmódszer 59 27 9,95 
Internet alkalmazása 94 13,30 

Forrás: Falus, 1999
Megjegyzés: 100 fős minta.

241. táblázat
A pedagógusképzés valamely szintjére jelentkezők száma, 1995–1999

Szakcsoport 1995 1996 1997 1998 1999 
Bölcsészettudomány 16 560 16 280 14 634 14 292 12 787 
Természettudomány 5 433 4 453 4 045 3 693 4 020 
Tanárképző főiskola 10 230 7 919 6 537 6 997 5 342 
Tanító-, óvóképzés 7 134 4 453 4 399 4 212 4 557 
Pedagógusképzés összesen 39 357 33 104 29 615 29 193 26 706 
Felsőoktatás összesen 87 120 86 917 82 593 82 859 81 650 

Forrás: Neuwirth, 1999c

242. táblázat
A pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91–1999/00 (ezer fő)

Képzési irány 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1997/98 1998/99 1999/00 
Óvóképző főiskola* 1,6 1,6 1,7 1,9 2,0 2,3 1,7 1,7 1,8 
Tanítóképző főiskola** 5,6 6,3 6,6 7,5 7,1 7,4 7,4 7,9 7,8 
Tanárképző főiskolák 9,6 9,8 9,6 11,9 12,9 12,4 12,9 12,5 12,5 
Más főiskolák*** 2,3 2,2 2,5 2,5 2,7 2,9 2,6 2,9 2,9 
Bölcsészettudományi karok 5,1 6,3 8,0 10,2 11,1 11,9 14,1 16,6 14,4 
Társadalomtudományi karok 2,6 2,6 3,6 4,4 4,9 5,0 5,5 5,1 5,0 
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem 0,1 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,2 
Összesen 26,8 29,0 32,0 38,5 40,8 41,7 44,2 46,8 44,5 
Összes felsőfokú hallgató 76,6 83,2 92,3 103,7 116,3 129,5 152,9 163,1 171,6 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Csécsiné Máriás Emőke számításai
  * A tanítóképző főiskolák óvodapedagógus szakos hallgatóival együtt.
 ** A tanárképző főiskolák tanító szakos hallgatóival együtt.
*** Műszaki főiskolák és tanárképzést is folytató művészeti egyetemek.

243. táblázat
A tanárképzésből kikerülők aránya a felsőfokú végzettségűek között néhány európai országban, 1994

Ország Az összes végzetthez
viszonyított arány 
A 20–24 évesekhez
viszonyított arány 
Ausztria 15,7 4,5 
Cseh Köztársaság 18,9 4,6 
Dánia1 18,3 10,9 
Egyesült Királyság1 8,5 7,8 
Finnország2 12,9 12,2 
Franciaország  13,72  12,54 
Görögország1 11,7 4,1 
Hollandia1 12,5 7,1 
Lengyelország 17,4 8,8 
Magyarország3 35,0 14,0 
Olaszország4 2,7 0,7 
Spanyolország1 9,9 4,2 
Szlovénia 11,2 5,4 

Forrás: Szabó L. T., 1998
1 1991; 2 1992; 3 1994; 4 1993

244. táblázat
A pedagógusok részvétele új végzettségek, ismeretek megszerzésében, 1996/97 (%)

Vizsgált csoport Tevékenységi forma 
Felsőfokú
tanulmányok 
 Szervezett
továbbképzés 
Tanfolyam 
(jelenleg)  (az elmúlt öt évben) 
Férfi 14,6  53,5 48,4 
Nő 9,1  67,4 58,1 
20–29 éves 24,7  49,1 69,0 
30–39 éves 11,5  68,7 59,7 
40–49 éves 8,0  71,6 53,3 
50–59 éves 2,3  55,6 44,0 
60 éves és felette –  16,7 29,2 
Tanító 9,2  70,3 53,4 
Általános iskolai tanár 10,3  66,6 56,2 
Középiskolai tanár 8,1  59,6 57,3 
Egyéb (szakmai) tanár 10,6  53,3 57,7 
Nincs tanári végzettsége 38,2  41,6 53,4 
Általános iskola 8,9  69,1 54,4 
Általános és középiskola 13,2  61,5 62,3 
Csak gimnázium 7,8  50,0 52,7 
Gimnázium és szakmai képzés 13,4  56,5 62,3 
Szakmai középfok 14,3  58,7 54,4 
Főváros 12,6  66,1 67,9 
Megyei jogú város 9,9  62,1 59,0 
Egyéb város 10,4  63,5 49,2 
Község 10,3  66,1 52,1 
Helyi önkormányzat 10,6  65,9 55,8 
Önkormányzati társulás 7,9  61,0 54,5 
Megyei, fővárosi önkormányzat 13,3  53,3 54,2 
Egyéb, nem önkormányzati 7,6  61,4 54,2 
Összesen % 10,5  64,1 55,7 
Összesen N  252  1539  1334  

Forrás: Deák, 1998
Megjegyzés: 2414 fős minta.

245. táblázat
A Magyar Akkreditációs Bizottság által támogatott és pedagógus oklevélre épülő szakirányú továbbképzések iránti kérelmek listája, 1999

Addiktológus konzulens szakirányú továbbképzési szak

Anyagszerkezet tanári szakirányú továbbképzési szak

Család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú továbbképzési szak

Drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak

Egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzési szak

Felnőttoktatási szakirányú továbbképzési szak

Felsőoktatási diák-tanácsadási szakirányú továbbképzési szak

Fogyatékosok együttnevelési pedagógiája szakirányú továbbképzési szak

Gyakorlatvezető tanító szakirányú továbbképzési szak

Gyermektánc-oktató szakirányú továbbképzés

Gyermektánc-oktató óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szak

Gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns szakirányú továbbképzési szak

Hallássérült gyermekek korai fejlesztésének gyógypedagógiája szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Játék és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak

Kísérleti fizika szakirányú továbbképzési szak

Környezetfizika tanári szakirányú továbbképzési szak

Közhasznú menedzser szakirányú továbbképzési szak

Közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak

Mentálhigiénés szakirányú továbbképzési szak

Montessori-pedagógia szakirányú továbbképzési szak

Mozgókép és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak

Múzeumpedagógia szakirányú továbbképzési szak

Nyelv- és beszédfejlesztő szakirányú továbbképzési szak

Óvodai környezeti nevelő szakirányú továbbképzési szak

Óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak

Óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szak

Óvodapedagógusi, tanítói gyógy-testnevelés szakirányú továbbképzési szak

Pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak

Pedagógiai értékelés szakirányú továbbképzési szak

Rehabilitációs foglalkoztató terapeuta szakirányú továbbképzési szak

Rehabilitációs úszásoktatás szakirányú továbbképzési szak

Statisztikus fizika tanári szakirányú továbbképzési szak

Szociális menedzser szakirányú továbbképzési szak

Szupervizor szakirányú továbbképzési szak

Tánc- és drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak

Tanító, fejlesztési (differenciáló) szakirányú továbbképzési szak

Tantervfejlesztés szakirányú továbbképzési szak

Tanulási és pályaválasztási tanácsadó szakirányú továbbképzési szak

Tanulási és pályatanácsadás szakirányú továbbképzési szak

Tanügy-igazgatási szakirányú továbbképzési szak

Társadalom- és állampolgári ismeretek szakirányú továbbképzési szak

Tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak

Természetismeret és környezetkultúra szakirányú továbbképzési szak

Vezető óvodapedagógusi szakirányú továbbképzési szak

Zenei nevelési szakirányú továbbképzési szak

Forrás: Kocsis, 1999b

246. táblázat
A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a meghirdető intézmények szerint, 1997, 1998, 2000

Intézménytípus 1997  1998  2000. január 
Programok száma A programok %-ában  Programok száma A programok %-ában  Programok száma A programok %-ában 
Felsőoktatási intézmények 2090 38,0  704 39,1  341 32,0 
Pedagógiai szakmai szolgáltató
intézmények 
2310 42,0  432 24,0  277 26,0 
Közoktatási intézmények 165 3,0  112 6,2  89 8,4 
Egyesületek, szakmai szervezetek 165 3,0  144 8,0   119*  11,2* 
Vállalkozások, gazdasági szervezetek 385 7,0  263 14,6  168 15,8 
Alapítványok 55 1,0  73 4,1  – – 
Egyéb szervezetek 330 6,0  47 2,6  50 4,7 
Magánszemélyek – –  25 1,4  20 1,9 
Összesen 5500 100   1800 100   1064 100  

Forrás: 1997 és 1998 Kocsis, 1999b; 2000. január: az Oktatási Közlöny, 2000/1. adatai alapján Polinszky Márta számításai
* Nonprofit szervezetek együtt.

247. táblázat
A tanulók olvasás- és matematikateljesítményeinek időbeli változása (a hídfeladatok megoldásában elért pontszám alakulása a maximálisan elérhető pontszám %-ában)

Évfolyam Tantárgy 1993–1995 1991–1995 1986–1995 1995–1997 1995–1999 
4. Olvasás – – – +5,10 – 
 Matematika – – +1,04 –5,93 – 
8. Olvasás – –11,98 – +0,64 +0,29 
 Matematika – –3,24 –7,60 +1,12 – 
10. Olvasás –4,38 – – +1,43 – 
 Matematika –5,84 – –7,84 –2,61 – 
12. Olvasás – – –20,47 +4,71 – 
 Matematika – – +4,19 –3,05 – 

Forrás: Jelentés..., 1998; Monitor vizsgálatok, 1999

248. táblázat
A 8. évfolyamos tanulók olvasásmegértés teljesítménye különböző szövegtípusok esetében, településtípusonként, 1999 (az elérhető pontszám %-ában)

Teljesítmény Teljes populáció  Főváros  Községek 
Együtt Dokumentum Elbeszélő Magyarázó  Dokumentum Elbeszélő Magyarázó  Dokumentum Elbeszélő Magyarázó 
Átlag 55,7 50,1 59,0 60,3  55,7 65,9 67,1  43,4 51,6 52,9 
Szórás 29,1 32,0 32.9 31,2  27,8 28,7 26,6  36,1 36,6 33,1 

Forrás: Vári, 1999

249. táblázat
A 8. évfolyamos tanulók olvasásmegértés teljesítményének és kognitív képességeinek alakulása különböző szövegtípusok esetében, 1995 és 1999 (standard pontszám)

Év Összteljesítmény Dokumentumszöveg Elbeszélő
szöveg 
Magyarázó
szöveg 
Kognitív
képességek 
1995 499,3 (1,7) 502,9 (1,9) 496,1 (1,8) 493,3 (1,8) 496,3 (1,8) 
1999 500,9 (1,9) 497,3 (1,7) 503,3 (1,8) 505,6 (1,8) 503,7 (1,8) 

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: A zárójelben a standard hiba szerepel.

250. táblázat
A 8. évfolyamos tanulók matematikai, informatikai és természettudományos teljesítményének alakulása, 1995 és 1999 (standard pontszám)

Év Algebra-számolás Matematikai gondolkodás Szoftverismeret Informatikai alkalmazások Élővilág Fizika Földtan 
1995 502,9
(1,6) 
504,3
(1,6) 
478,3
(1,5) 
477,1
(1,6) 
507,7
(1,5) 
504,0
(1,5) 
507,8
(1,7) 
1999 497,8
(1,9) 
496,5
(1,9) 
539,7
(1,5) 
541,3
(1,5) 
493,3
(1,9) 
496,8
(1,9) 
493,1
(1,8) 

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: A zárójelben a standard hiba szerepel.

251. táblázat
A matematikai szöveges feladatok megoldásához szükséges készségek alakulása a 4–10. évfolyamon, 1997 (átlagteljesítmények, %)

Évfolyam Tartalommegértés Mértékváltás, rejtett adat kiszámítása Műveletkijelölés Sorrend, végrehajtás 
4. 66,78 59,87 58,02 53,23 
6. 79,40 73,12 72,72 67,31 
8. 85,72 80,48 81,41 76,66 
10. 90,70 86,54 87,88 83,78 

Forrás: Vidákovich–Csapó, 1998

252. táblázat
A matematikai szövegesfeladat-megoldás átlagteljesítményének változása egyes évfolyamokon, 1972 és 1997 (%)

Évfolyam 1972  1997 
I. tesztsorozat II. tesztsorozat  I. tesztsorozat II. tesztsorozat 
4. 59,01 47,95  70,12 59,48 
6. 70,04 60,50  79,64 73,14 
8. 78,79 71,06  85,37 81,07 
10. 91,90 87,58  90,17 87,23 

Forrás: Vidákovich–Csapó, 1998

253. táblázat
Különböző szövegtípusok megértése egyes évfolyamokon, 1997 (átlagteljesítmények, %)

Évfolyam Mese Újság Ismeretterjesztő Történelmi 
2. 50,91 22,62 36,67 28,94 
4. 68,75 47,00 62,19 49,54 
6. 76,66 64,80 72,78 63,43 
8. 82,77 77,95 78,86 70,39 
10. 86,63 84,67 80,82 77,35 

Forrás: Vidákovich–Cs. Czachesz, 1999

254. táblázat
Az olvasásmegértési teljesítmény változása egyes évfolyamokon, 1988 és 1997 (átlagteljesítmények, %)

Évfolyam 1988 1997 
I. teszt I. teszt 
2. – 34,78 32,18 
4. 38,80 56,87 53,78 
6. 56,30 69,42 67,11 
8. 67,10 77,49 72,87 
10. – 82,37 78,99 

Forrás: Vidákovich–Cs. Czachesz, 1999

255. táblázat
A 8. osztályos tanulók standard pontszámban mért olvasási és matematikai teljesítményei települési kategóriánként, 1991, 1995, 1997 és 1999

Településtípus 1991  1995  1997  1999 
 Olvasás Matematika  Olvasás Matematika  Olvasás Matematika  Olvasás Matematika 
Budapest 530 522  541 536  545 542  540 542 
Megyeszékhely 514 509  523 523  522 518  529 526 
Egyéb város 509 507  504 502  497 497  502 498 
Község 469 477  469 472  462 466  456 461 

Forrás: Monitor vizsgálatok

256. táblázat
Az iskolarendszerből kilépő tanulók matematikai és természettudományos teljesítménye, 1995 (rangsor és standard átlagpontszám)

Ország Matematika  Természettudomány 
 Rangsorpozíció Átlag  Rangsorpozíció Átlag 
Hollandia 560 (4,7)  558 (5,3) 
Svédország 552 (4,3)  559 (4,4) 
Dánia 547 (3,3)  11 509 (3,6) 
Svájc 540 (5,8)  523 (5,3) 
Izland 534 (2,0)  549 (1,5) 
Norvégia 528 (4,1)  544 (4,1) 
Franciaország 523 (5,1)  14 487 (5,1) 
Új-Zéland 522 (4,5)  529 (5,2) 
Ausztrália 522 (9,3)  527 (9,8) 
Kanada 10 519 (2,8)  532 (2,6) 
Ausztria 11 518 (5,3)  520 (5,6) 
Szlovénia 12 512 (8,3)  10 517 (8,2) 
Németország 13 495 (5,9)  12 497 (5,1) 
Magyarország 14 483 (3,2)  18 471 (3,0) 
Oroszország 15 471 (6,2)  15 481 (5,7) 
Olaszország 16 476 (5,5)  17 475 (5,3) 
Litvánia 17 469 (6,1)  19 461 (5,7) 
Cseh Köztársaság 18 466 (12,3)  13 487 (8,8) 
Egyesült Államok 19 461 (3,2)  16 480 (3,3) 
Ciprus 20 446 (2,5)  20 448 (3,0) 
Dél-Afrika 21 356 (8,3)  21 349 (10,5) 

Forrás: IEA TIMSS-vizsgálat
Megjegyzés: A teljesítményeket jelző értékek standardizált átlagok, 500-as középértékkel és 100-as szórással (zárójelben a standard hibát tüntettük fel).

257. táblázat
A különböző évfolyamok matematikai teljesítményének a nemzetközi átlagtól való eltérése, 1995 (standard pontszám)

Ország 3. évfolyam 4. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Utolsó (iskolaelhagyó) évfolyam 
Magyarország 19 18 24 –17 
Cseh Köztársaság 27 38 29 51 –34 
USA 10 16 –8 –13 –39 
Izland –60 –55 –25 –26 34 
Norvégia –49 –27 –23 –10 28 
Új-Zéland –30 –30 –12 –5 22 
Szlovénia 18 23 14 28 12 
Ausztria 17 30 25 26 18 
Kanada –1 10 14 19 
Hollandia 23 48 32 28 60 

Forrás: Vári, 1998

258. táblázat
A középiskolák felvételi arányai öt év (1995–1999) átlagában, a felsőoktatásba felvettek (F) és a 12. osztály létszámának (L) arányában

Sorrend Középiskola neve Székhelye F/L(%) 
Gimnáziumok 
1. Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium Budapest 88,48 
2. Révai Miklós Gimnázium Győr 86,15 
3. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc 85,29 
4. Zrínyi Miklós Gimnázium Zalaegerszeg 84,98 
5. Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Győr 84,55 
6. Varga Katalin Gimnázium Szolnok 83,14 
7. Nagy Lajos Gimnázium Szombathely 82,93 
8. Lovassy László Gimnázium Veszprém 80,34 
9. Szent István Gimnázium Budapest 79,36 
10. Teleki Blanka Gimnázium Székesfehérvár 79,31 
11. Krúdy Gyula Gimnázium Nyíregyháza 79,18 
12. Zrínyi Ilona Gimnázium Nyíregyháza 79,16 
13. Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium (JATE) Szeged 79,02 
14. Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Békéscsaba 78,71 
15. Magyar–angol Tanítási Nyelvű Gimnázium Balatonalmádi 76,66 
16. Piarista Gimnázium Budapest 76,60 
17. Lehel Vezér Gimnázium Jászberény 75,71 
18. Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium (ELTE) Budapest 75,12 
19. Tóth Árpád Gimnázium Debrecen 74,75 
20. Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Szeged 74,68 
21. Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium (ELTE) Budapest 74,67 
22. Fráter György Katolikus Gimnnázium és Kollégium Miskolc 73,64 
23. Szent Imre Katolikus Gimnázium Nyíregyháza 72,69 
24. Bencés Gimnázium Pannonhalma 72,60* 
25. Avasi Gimnázium Miskolc 72,27* 
26. Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Gyakorló Gimnáziuma Debrecen 72,25 
27. Berzsenyi Dániel Gimnázium Budapest 72,21 
28. Herman Ottó Gimnázium Miskolc 72,13 
29. Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma Kecskemét 71,36 
30. Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma Debrecen 71,19 
31. III. Béla Gimnázium Baja 71,05 
32. Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola Gödöllő 70,72 
33. Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Sárospatak 70,24 
34. Kempelen Farkas Kísérleti Gimnázium Budapest 69,83 
35. Verseghy Ferenc Gimnázium Szolnok 69,54* 
36. Veres Péter Gimnázium Budapest 69,33 
37. Budapesti Evangélikus Gimnázium Budapest 69,28 
38. Szent István Gimnázium Kalocsa 68,77 
39. Németh László Gimnázium Budapest 68,61 
40. Vörösmarty Mihály Gimnázium Érd 68,44 
41. Fazekas Mihály Gimnázium Debrecen 68,10 
42. Katona József Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskola Kecskemét 68,04 
43. Leővey Klára Gimnázium Pécs 67,91 
44. Trefort Ágoston Gyakorlóiskola (ELTE) Budapest 67,54 
45. Magyarországi Németek Általános Művelődési Központ Gimnáziuma Baja 67,53 
46. Kazinczy Ferenc Gimnázium Győr 67,19 
47. Fővárosi Önkormányzat Német Nemzetiségi Gimnázium Budapest 66,79 
48. Garay János Gimnázium Szekszárd 66,72 
49. Eötvös József Gimnázium Tata 66,56 
50. Karinthy Frigyes Gimnázium Budapest 65,82 
51. Városmajori Gimnázium Budapest 65,82 
52. Toldy Ferenc Gimnázium Budapest 65,78 
53. Bibó István Gimnázium Kiskunhalas 65,74 
54. Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola Esztergom 65,71 
55. Bolyai János Gimnázium Salgótarján 65,60 
56. Árpád Vezér Gimnázium Sárospatak 65,54 
57. Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium Hódmezővásárhely 65,49 
58. Baár-Madas Református Gimnázium Budapest 65,27 
59–60. Ferences Gimnázium Szentendre 65,05 
59–60. Piarista Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon Kecskemét 65,05 
61. Gödöllői Református Líceum Gödöllő 65,03 
62. Szilágyi Erzsébet Gimnázium Eger 64,75 
63. Árpád Gimnázium Budapest 64,64 
64. Eötvös József Gimnázium Budapest 64,51 
65. Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Kapuvár 64,38 
66. Pápai Református Gimnázium Pápa 63,79 
67. Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár 63,33 
68. Kanizsai Dorottya Gimnázium Szombathely 63,10 
69. Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 62,83 
70. Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Bonyhád 62,25 
71. Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktási Intézmény és Diákotthon Szeged 62,18 
72. Berzsenyi Dániel Gimnázium Celldömölk 61,84 
73. Széchenyi István Gimnázium Sopron 61,80 
74–75. Dugonics András Piarista Gimnázium Szeged 61,74 
74–75. Deák Ferenc Gimnázium Szeged 61,74 
76. Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Debrecen 61,54 
77. Babits Mihály Gimnázium Budapest 61,13 
78. Kisfaludy Károly Gimnázium Mohács 60,88 
79. Bányai Júlia Gimnázium Kecskemét 60,00 
80. Ady Endre Általános Iskola és Gimnázium Zalaegerszeg 59,70 
81. Petőfi Sándor Gimnázium Mezőberény 59,01 
82–83. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Pécs 58,96 
82–83. Széchenyi István Gimnázium Dunaújváros 58,96 
84. Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola Budapest 58,95 
85. Balassi Bálint Gimnázium Balassagyarmat 58,90 
86. Ciszterci Szent István Gimnázium Székesfehérvár 58,84 
87. Arany János Református Gimnázium Nagykőrös 58,82 
88. József Attila Gimnázium és Kollégium Makó 58,69 
89. Alternatív Közgazdasági Gimnázium Budapest 58,57 
90. Vasvári Pál Gimnázium Székesfehérvár 58,54 
91. Patrona Hungariae Gimnázium Budapest 58,41 
92. Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium Sopron 58,09 
93. Vajda János Gimnázium Keszthely 57,57 
94. Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium Budakeszi 57,38 
95. Móricz Zsigmond Gimnázium Budapest 57,24 
96. Ságvári Endre Gimnázium Zalaegerszeg 57,16 
97. Bolyai János Gimnázium Kecskemét 57,02 
98. Károlyi Mihály Gimnázium Budapest 57,00 
99. Bárdos László Gimnázium Tatabánya 56,90 
100. Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Esztergom 56,78 
101. Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola Gyöngyös 56,77 
102. József Attila Gimnázium Budapest 56,65 
103. Kölcsey Ferenc Gimnázium Körmend 56,23 
104. Magyar Honvédség Béri Balogh Ádám Honvéd Gimnázium Győr 56,20 
105. Dobó István Gimnázium Eger 55,92 
106. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Gimnáziumi Tagozata Kaposvár 55,81 
107. Ságvári Endre Gimnázium Kazincbarcika 55,77 
108. Bibó István Alternatív Közgazdasági Gimnázium Hévíz 55,73 
109. Deák Téri Evangélikus Gimnázium Budapest 55,36 
110. Arany János Gimnázium Budapest 55,11 
111. Kölcsey Ferenc Gimnázium Nyíregyháza 55,10 
112. Rózsa Ferenc Gimnázium Békéscsaba 55,07 
113. Zrínyi Ilona Gimnázium Miskolc 55,05 
114. Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium Kaposvár 54,59 
115. Vetési Albert Gimnázium Veszprém 54,53 
116. Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest 54,49 
117. Madách Imre Gimnázium Budapest 54,44 
118. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium Budapest 54,17 
119. Ady Endre Gimnázium Debrecen 53,87 
120. Jurisich Miklós Kísérleti Gimnázium Kőszeg 53,23 
121. Illyés Gyula Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Dombóvár 52,82 
122. Tinódi Sebestyén Gimnázium Sárvár 52,75 
123. Budapesti Református Gimnázium Budapest 52,49 
124. Kossuth Lajos Gimnázium Cegléd 52,27 
125. Vasvári Pál Gimnázium Nyíregyháza 51,77 
126. Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Gyula 51,58 
127. Radnóti Miklós Gimnázium Dunakeszi 51,58 
128. Óbudai Gimnázium Budapest 51,56 
129. Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola Gyula 51,15 
130. Veres Pálné Gimnázium Budapest 51,05 
131. Vak Bottyán Gimnázium Paks 50,90 
132. Kossuth Lajos Gimnázium Mosonmagyaróvár 50,15 
133. Lenkey János Honvéd Középiskola és Kollégium Eger 50,14 
134. Bercsényi Miklós Gimnázium Törökszentmiklós 50,00 
135. Lóczy Lajos Gimnázium Balatonfüred 50,00 
136. Kossuth Lajos Gimnázium Budapest 50,00 
137. Miskolci Lévay József Református Gimnázium Miskolc 49,74 
138. Diósgyőri Gimnázium Miskolc 49,41 
139. Korányi Frigyes Gimnázium Nagykálló 49,39 
140. Dobó Katalin Gimnázium Esztergom 49,25 
141. Tolnai Lajos Gimnázium Gyönk 49,22 
142. Központi (Veress Péter) Általános Iskola Balmazújváros 49,03 
143. Eötvös József Gimnázium Szeged 48,54 
144. Baksay Sándor Református Gimnázium és Szakközépiskola Kunszentmiklós 48,18 
145. Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Budapest 47,78 
146. Táncsics Mihály Gimnázium Budapest 47,52 
147. Bessenyei György Gimnázium Kisvárda 46,91 
148. Ének- és Zenetagozatos Általános Iskola és Újreál Középiskola Budapest 46,81 
149. Hunyadi János Gimnázium Ipari Szakmunkásképző Iskola és Kollégium Bácsalmás 46,50 
150. Váci Piarista Gimnázium Vác 46,44 
151. Budenz József Alapítványi Gimnázium Budapest 46,36 
152. Budai Nagy Antal Gimnázium Budapest 46,33 
153. Könyves Kálmán Gimnázium Budapest 46,18 
154. Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium Eger 46,15 
155. Béri-Balogh Ádám Gimnázium Tamási 45,99 
156. Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium Nyíregyháza 45,85 
157. Österreichische Schule – Osztrák Iskola Budapest 45,40 
158. Vörösmarty Mihály Gimnázium Szentgotthárd 45,30 
159. Jókai Mór Gimnázium Komárom 45,08 
160. Deák Ferenc Gimnázium Jászárokszállás 44,49 
161. Horváth Mihály Gimnázium Szentes 44,07 
162. Bocskai István Gimnázium Hajdúböszörmény 43,68 
163. Széchenyi István Gimnázium Szolnok 43,47 
164. Szlovák Gimnázium Általános Iskola és Kollégium, Óvoda Békéscsaba 43,42 
165. Szent László Gimnázium Budapest 43,13 
166. Sztárai Mihály Gimnázium és Szakközépiskola Tolna 42,99 
167. Apáczai Csere János Nevelési Központ Gimnáziuma Pécs 42,79 
168. Szilágyi Erzsébet Gimnázium Budapest 42,77 
169. Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola Szeghalom 42,57 
170. Szinyei Merse Pál Gimnázium Budapest 42,47 
171. Zalka Máté Gimnázium Fehérgyarmat 42,42 
172. Teleki Blanka Gimnázium Budapest 42,27 
173. Kaffka Margit Gimnázium Budapest 41,67 
174. Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Debrecen 41,33 
175. Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Műv. Int. Békéscsaba 41,24 
176. Kodály Zoltán Gimnázium Pécs 41,20 
177. Hunyadi János Gimnázium Szakközépiskola és Diákotthon Mezőkovácsháza 41,10 
178. Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola Hajdúszoboszló 40,41 
179. Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola Pécs 40,06 
180. II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Budapest 39,83 
181. Ady Endre Gimnázium Ráckeve 39,18 
182. Báthory I. Gimnázium Nyírbátor 39,11 
183. Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium Budapest 39,02 
184. Petőfi Sándor Gimnázium Budapest 38,92 
185. Táncsics Mihály Gimnázium Mór 38,83 
186. Jedlik Ányos Gimnázium Budapest 38,72 
187. Nagy László Gimnázium Komló 38,44 
188. Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Pécs 38,37 
189. Nagy Sándor József Gimnázium Budakeszi 38,31 
190. Sz.-Sz.-B. Megyei Önkormányzat Gimnáziuma Demecser 38,17 
191. Móricz Zsigmond Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon Tiszakécske 37,85 
192. Vörösmarty Gimnázium Budapest 37,73 
193. Miskolci Matura Gimnázium Miskolc 37,50 
194. Váci Mihály Gimnázium Tiszavasvári 37,30 
195. II. Géza Gimnázium Bátaszék 37,15 
196. Madách Imre Gimnázium Salgótarján 36,60 
197. Tamási Áron Gimnázium Budapest 36,59 
198. Pécsi Református Koll. G. és Ált. Isk. Pécs 36,47 
199–200. Horvát Általános Iskola és Gimnázium Budapest 35,92 
199–200. Gönczi Ferenc Gimnázium Lenti 35,92 
201. BZSH Anna Frank Gimnázium Budapest 35,65 
202–203. III. Béla Gimnázium Zirc 35,10 
202–203. Vajda János Gimnázium Budapest 35,10 
204. Arany János Gimnázium Nyíregyháza 34,83 
205. Szent László Gimnázium Szob 34,48 
206. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Mosonmagyaróvár 34,44 
207. Kürt Alapítványi Gimnázium Budapest 34,38 
208. Magyar László Gimnázium Dunaföldvár 33,92 
209. Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Középiskola Debrecen 33,80 
210. Táncsics Mihály Gimnázium Siklós 33,78 
211. Hunyadi Mátyás Gimnázium Budapest 33,75 
212–213. Móricz Zsigmond Gimnázium Szentendre 33,33 
212–213. Leőwey Klára Gimnázium Budapest 33,33 
214. Amerikai Alapítványi Iskola Budapest 33,17 
215. Váci Madách Imre Gimnázium Vác 32,34 
216. Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola Szikszó 31,38 
217. Ráday Pál Gimnázium Pécel 31,21 
218. Kassák Lajos Gimnázium Budapest 31,02 
219. Ady Endre Gimnázium Budapest 29,55 
220. Radnóti Miklós Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Jánoshalma 29,24 
221. Toldi-lakótelepi Gimnázium Kaposvár 29,17 
222. Jerikó Keresztény Humán Gimnázium Budapest 28,89 
223. Nagy László Gimnázium Budapest 28,88 
224. Szerb Antal Gimnázium Budapest 28,72 
225. Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Győr 27,93 
226. Kesjár Csaba Gimnázium Budaörs 27,08 
227. Jókai Mór Gimnázium Debrecen 26,92 
228. Kinizsi Pál Gimnázium Abony 26,32 
229. N. Balcescu Román Gimnázium Gyula 25,76 
230. Béri-Balogh Ádám Gimnázium Zalaszentgrót 25,09 
231–232. Pázmány Péter Gimnázium Budapest 25,00 
231–232. Testnevelési Általános és Sportiskola, Alternatív Középiskola Pécs 25,00 
233. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium Budapest 24,80 
234. Szent-Györgyi Albert 12 Évfolyamos Iskola Budapest 24,57 
235. Petz Lajos Egészségügyi Középiskola Győr 24,39 
236. Balassi Bálint Gimnázium Budapest 23,64 
237. Széchenyi István Gimnázium Budapest 23,09 
238. Kőrösi Csoma S. Általános Iskola és Gimnázium Budapest 23,08 
239. I. Rákóczi György Gimnázium és Szakközépiskola Derecske 23,01 
240. Zrínyi Miklós Gimnázium Budapest 23,00 
241. Thúri György Gimnázium Várpalota 22,86 
242. Dózsa György Gimnázium Budapest 22,83 
243. Magyar Táncművészet Főiskola Gimnáziuma Budapest 21,98 
244. Bocskai István Gimnázium, Szakképző Iskola és Diákotthon Biharkeresztes 21,88 
245. Janko János Általános Iskola és Gimnázium Tótkomlós 21,43 
246. Klebelsberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium Budapest 20,97 
247. Általános és Testnev. Szakosított Tantervű Iskola és Gimnázium Budapest 20,54 
248. Alternatív Gimnázium Szolnok 19,70 
249. Csanádi Árpád Gimnázium Budapest 19,68 
250. József Attila Gimnázium Polgár 19,21 
251. Szerb Általános Iskola és Gimnázium Budapest 19,10 
252. Dózsa György Gimnázium, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium Kiskunmajsa 18,73 
253. Táncsics Mihály 12 Évfolyamos Iskola Budapest 18,42 
254. Novus Gimnázium Budapest 17,98 
255. Erkel Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Budapest 17,65 
256. Vörösmarty Mihály Ének-Zene Tagozatos Ált. Isk. és Gimnázium Budapest 16,42 
257. Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium Vecsés 14,93 
258. Vay Ádám Gimnázium Baktalórántháza 13,76 
259. Váci Mihály Gimnázium Bátonyterenye 13,60 
260. Dorogi Gimnázium Dorog 13,31 
261. Kós Károly Gimnázium Budapest 12,80 
262. Periféria Alapítvány „Külvárosi Tankör” Budapest 11,59 
263. Bródy Imre Gimnázium Budapest 11,02 
264. Berze Nagy János Gimnázium Szentlőrinc 9,95 
265. Velinszky László Gimnázium és Szakközépiskola Pusztaszabolcs 5,70 
Művészeti középiskolák 
1. Kodály Zoltán Ének-Zene Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola Kecskemét 64,94 
2. Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Békéscsaba 53,33 
3. Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 50,60 
4. Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Miskolc 48,42 
5. Művészeti Szakközépiskola Nyíregyháza 46,06 
6. Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Gimnázium Budapest 44,25 
7. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola Debrecen 43,96 
8. Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Szombathely 42,32 
9. Zeneművészeti Szakközépiskola Veszprém 39,13 
10. Művészeti Szakközépiskola Pécs 36,49 
11. Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola Győr 35,53 
12. Béke Téri Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános és Középiskola Székesfehérvár 33,78 
13. Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola Budapest 31,58 
14. Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola Budapest 31,18 
15. Győri Balett Művészeti Szakközépiskolája Győr 28,41 
16. Zeneművészeti Szakközépiskola Vác 26,97 
17. Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Budapest 26,72 
18. Iparművészeti Szakközépiskola Kaposvár 13,76 
19. Bokányi D. Építőipari, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Budapest 6,23 
Vegyes középiskolák 
1. Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola Csongrád 65,73 
2. Árpád Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Tatabánya 65,03 
3. Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Nagykanizsa 64,87 
4. Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola Győr 61,96 
5. Krúdy Gyula Gimnázium és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Győr 60,71 
6. Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium Eger 58,87 
7. Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola Pápa 56,95 
8. Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Szeged 54,62 
9. Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközépiskola Eger 54,45 
10. Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Székesfehérvár 53,08 
11. Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Szolnok 49,56* 
12. Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola Tiszaújváros 49,43 
13. JPTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola Pécs 49,36 
14. Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola Encs 47,94 
15. Perczel Mór Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Siófok 47,87 
16. Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Szerencs 47,49 
17. Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Kaposvár 46,81 
18. Széchenyi Ferenc Gimnázium Barcs 46,63 
19. Görög Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola Hajdúdorog 46,55 
20. Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Budaörs 46,22 
21. Bajza J. Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Hatvan 46,01 
22. Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola Orosháza 45,62 
23. Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Mátészalka 45,61 
24. Batthyanyi Kázmér Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Szigetszentmiklós 45,54 
25. II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Vásárosnamény 45,43 
26. Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Nagykanizsa 43,87 
27. Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Hajdúnánás 42,16 
28–29. Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Miskolc 41,72 
28–29. Kossuth Lajos Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola Tiszafüred 41,72 
30. Bródy Imre Gimnázium és Szakközépiskola Ajka 41,40 
31. Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szarvas 40,88 
32. Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola Sátoraljaújhely 40,43 
33. Hunyadi János Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Csorna 38,90 
34. Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola Aszód 38,35 
35. MH Légvédelmi Honvéd Szakközépiskola Szolnok 38,34 
36. Mátyás király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola Fonyód 38,09 
37. Hajnóczy József Gimnázium és Szakközépiskola Tiszaföldvár 36,95 
38. Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőtúr 36,79 
39. Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tokaj 36,77 
40. Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Pápa 36,36 
41. Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőkövesd 36,00 
42. Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola Pásztó 35,87* 
43. Petőfi Sándor Gimnázium és Híradásipari Szakközépiskola Sárbogárd 35,86 
44. Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Karcag 35,45 
45. Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola Csenger 35,06 
46. Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Püspökladány 34,88 
47. Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola Berettyóújfalu 34,85 
48. Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Szombathely 34,82 
49. Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola Nagyatád 34,58 
50. 255. sz. Eötvös József Középiskola, Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola Heves 34,07 
51. Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola Békéscsaba 33,70 
52. József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Ózd 33,63 
53. I. Béla Gimn. és Műszaki Szakközépiskola Szekszárd 33,51 
54. Tolna Megyei Önkormányzat Ady Endre Ipari Szakközépiskola Szekszárd 32,93 
55. Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Gyomaendrőd 32,59 
56. Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Kisújszállás 32,52 
57. Táncsics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola Dabas 32,44 
58. József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Monor 31,72 
59. Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Budapest 30,94 
60. Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium Sopron 30,41 
61. Batsányi János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola Tapolca 30,37 
62. Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium Kiskőrös 30,32 
63. Berzsenyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Marcali 30,00 
64. Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola Ócsa 29,95 
65. Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola Jászapáti 29,24 
66. Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Veszprém 28,92 
67. Erdey-Grúz Tibor Vegyipari Középiskola és Kollégium Debrecen 28,77 
68. Táncsics Mihály Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Kisbér 28,25 
69. Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola Győr 28,01 
70. Bercsényi Miklós Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola Győr 27,89 
71. Lengyel József Gimnázium Oroszlány 27,86 
72. Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Pilisvörösvár 27,82 
73. Kisfaludy Sándor Gimnázium Sümeg 27,62 
74. Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola Balassagyarmat 27,12 
75. Zrínyi Miklós Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Szigetvár 27,05 
76. Rudnay Gyula Gimnázium és Szakközépiskola Tab 26,71 
77. Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Szeged 26,44 
78. Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Sopron 26,37 
79. Szegedi Kis István Református Gimnázium és Szakközépiskola Mezőtúr 26,01 
80. Ipari Szakközépiskola és Gimnázium Veszprém 25,87 
81. Irinyi János Gimnázium és Vegyipari Szakközépiskola Nyergesújfalu 25,59 
82. Péchy Mihály Műszaki Középiskola Debrecen 25,59 
83. Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Textilipari Szakközépiskola Újfehértó 25,25 
84. Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola Nyíregyháza Ökrösföld 24,64 
85. Tóth Kálmán Gimnázium Baja 24,50 
86. Kísérleti Gimnázium és Szakközépiskola Törökbálint 24,39 
87. Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Szeged 23,95 
88. Ybl Miklós Középiskola Székesfehérvár 23,80 
89. Széchenyi István Gimnázium és Ipari Hírközlési Szakközépiskola Pécs 23,76 
90. Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola Nagykáta 23,73 
91. Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Békés 23,60 
92. Móricz Zsigmond Gimnázium és SZKI Ibrány 23,55 
93. Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 23,33 
94. Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola Kunhegyes 23,20 
95. Ványai Ambrus Gimnázium és Gépjárműtechnikai Szakközépiskola Túrkeve 23,18 
96. Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola Barcs 22,55 
97. Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium Jászberény 22,43 
98. Árpád Fejedelem Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium Kistelek 22,34 
99. Remenyik Zsigmond Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola És Diákotthon Füzesabony 21,93 
100. Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 21,58 
101. Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola Csurgó 21,44 
102. Veress J. Szakközépiskola Kunszentmárton 21,12 
103. Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskola Miskolc 20,92 
104. Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola Edelény 20,45 
105. Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola Szeged 20,22 
106. Flór Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Kerepestarcsa 19,81 
107. Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőcsát 19,68 
108. Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnázium Békés 19,51 
109. Jendrassik György Szakközépiskola Veszprém 19,19 
110. Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaújváros 18,68 
111. Balassa Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 18,56 
112. Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola Dunaharaszti 18,11 
113. Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium, Ipari Szakmunkásképző és Kollégium Hódmezővásárhely 18,08 
114. Irinyi János Élelmiszeripari Középiskola és Gimnázium Debrecen 18,08 
115. Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola Bicske 17,86 
116. Esztergom Város Bottyán János Műszaki Középiskolája Esztergom 17,59 
117. Bródy Imre Középiskola Ózd 17,01 
118. Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola Putnok 16,41 
119. Bugát Pál Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Székesfehérvár 16,40 
120. Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző Sarkad 16,11 
121. Békés Megye Képviselő-testülete Mikes Kelemen Középiskolája és Kollégiuma Battonya 15,96 
122. Dienes L. Gimnázium, Egészségügyi-Szociális Szakképző Intézet Debrecen 15,83 
123. Teleki Blanka Gimnázium Tiszalök 15,74 
124. Vas László Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Tatabánya 15,53 
125. Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 15,46 
126. Újpesti Műszaki Szakközépiskola Budapest 15,20 
127. Kolumbusz Kristóf Humán Gimnázium  Etyek-Botpuszta 14,81 
128. Mechwart András Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 14,36 
129. Batthyány Strattmann L. Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 14,26 
130. Kossuth Lajos Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 13,82 
131. Pech Antal Szakközépiskola és Gimnázium Tatabánya 13,04 
132. Öveges József Gimnázium és Szakközépiskola Budapest 12,72 
133. Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola Szekszárd-Palánk 12,63 
134. Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Újszász 11,62 
135. Zsigmond téri Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Budapest 11,42 
136. Szabó Ervin Gimnázium Budapest 11,08 
137. Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium Karcag 10,40 
138. Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 10,18 
139. Juhász Gyula Szakközépiskola és Gimnázium Makó 9,97 
140. Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola Budapest 9,84 
141. Móra Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 9,80 
142. Gimnázium és Cipőipari Műszaki Szakközépiskola Martfű 9,75 
143. Katona J. Gépipari Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 9,31 
144. Csete Balázs Közgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Gép- és Gyorsíró Iskola Budapest 9,13 
145. Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola Budapest 9,01 
146. Bókay János Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 8,97 
147. Fodor J. Gimn. és Élelmiszeripari Szakközépiskola Szeged 8,52 
148. Dolgozók Középiskolája Tatabánya 8,38 
149. II. Béla Középiskola, Élelmiszeripari Szakiskola és Kollégium Pécsvárad 8,26 
150. Pogány Frigyes Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 8,09 
151. Debreczeni Márton Középiskola és Szakképző Intézet Miskolc 7,99 
152. Ipari Szakközépiskola és 636. sz. Szakmunkásképző Iskola Békés 7,64 
153. Ihász A. Ipari Szakközépiskola Budapest 7,61 
154. Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola Budapest 7,13 
155. Békés Megye Képviselő-testülete Munkácsy Mihály Középiskolája és Szakmunkásképzője Gyula 6,42 
156. Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola Budapest 3,95 
157. Fodor József Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 3,54 
Szakközépiskolák 
1. Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Komárom 58,48 
2. Energetikai Szakképzési Intézet Paks 57,20 
3. Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Nyíregyháza 48,60 
4. Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola Békéscsaba 48,17 
5. Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Miskolc 44,79 
6. Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Békéscsaba 43,77 
7. Puskás Tivadar Távközlési Technikum Budapest 42,93 
8. Bolyai János Műszaki Szakközépiskola Budapest 41,73 
9. Orlay Fürst Károly Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Szombathely 41,44 
10. Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola Nyíregyháza 41,05 
11. Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Középiskola Debrecen 39,80 
12. Széchenyi István Szakközépiskola Százhalombatta 39,51 
13. Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola Székesfehérvár 39,10 
14. Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szálloda „Hotel Római” Budapest 38,73 
15. I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola Székesfehérvár 38,31 
16. Boronkay György Műszaki Szakközépiskola Vác 38,20 
17. Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola Szeged 38,13 
18. Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Eger 37,88 
19. III. Béla Szakközépiskola Szentgotthárd 37,65 
20. Rudas Közgazdasági Középiskola és Kollégium Dunaújváros 37,52 
21. II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Kiskunhalas 37,50 
22. Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola Debrecen 37,49 
23. Csányi László Közgazdasági Szakközépiskola Zalaegerszeg 37,00 
24. Budapesti Óvónői és Pedagógiai Szakközépiskola Budapest 36,75 
25. Mechwart András Gépipari és Informatikai Középiskola Debrecen 36,62 
26. Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola Hódmezővásárhely 36,59 
27. Kandó Kálmán Szakközépiskola Miskolc 36,54 
29. Budai Nagy Antal Óvónői Szakközépiskola Nagykálló 35,80 
28. Déri Miksa Ipari Szakközépiskola Szeged 35,79 
30. Trefort Ágoston Két Tannyelvű Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 35,54 
31. Egri Közgazdasági Szakközépiskola Eger 34,35 
32. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 34,11 
33. Közgazdasági Szakközépiskola Keszthely 34,06 
34. Szent László Egyházi Gimnázium és Szakközépiskola Kisvárda 33,94 
35. Károlyi I. Gyermekközpont Szakközépiskolája Fót Gyermekváros 33,60 
36. Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola Szolnok 33,33 
37. Bartha J. Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola Szentes 32,51 
38. Fellner Jakab Középfokú Iskola Tatabánya-Sárberek 32,43 
39. Bessenyei György Szakközépiskola Berettyóújfalu 32,36 
40. Sipkai Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Nyíregyháza 32,35 
41. Andrássy Gyula Műszaki Középiskola Miskolc 32,10 
42. Bolyai János Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola Mosonmagyaróvár 31,89 
43. Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola Miskolc 31,87 
44. Hunfalvy J.Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 31,86 
45. Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola Pécs 31,55 
46. Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola Győr 31,08 
47. Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola Szolnok 30,43 
48. Általános Művelődési Központ Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Ózd 30,19 
49. Baross Gábor Szakképző Intézet Debrecen 29,97 
50. Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium Zalaegerszeg 29,95 
51. Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Nagykanizsa 29,93 
52. Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Miskolc 29,91 
53. Szombathelyi Gépipari Műszaki Szakközépiskola Szombathely 28,71 
54. Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola Salgótarján 28,37 
55. Szombathelyi Közgazdasági Szakközépiskola Szombathely 28,20 
56. Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakképző Intézet Kecskemét 28,03 
57. Zipernowsky Károly Ipari Szakközépiskola Pécs 27,98 
58. I. Géza király Közgazdasági Szakközépiskola Vác 27,71 
59. Károlyi Mihály Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola Budapest 27,61 
60. Nádasdy Tamás Közgazdasági Szakközépiskola Csepreg 27,61 
61. Közgazdasági Szakközépiskola Sátoraljaújhely 27,46 
62. Eötvös Loránd Műszaki Középiskola Kaposvár 27,43 
63. ÁFEOSZ Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kecskemét 27,27 
64. Veres Péter Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Győr 27,07 
65. Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Gyöngyös 26,90 
66. Vedres István Építőipari Szakközépiskola Szeged 26,84 
67. Bánki Donát Ipari Szakközépiskola Nyíregyháza 26,72 
68. Pannon Lovasakadémia Kaposvár 26,42 
69. Irányítástechnikai Szakközépiskola Fűzfőgyártelep 26,20 
70. Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola Győr 26,14 
71. Kandó Kálmán Műszaki Szakmunkásképző és Szakközépiskola Kecskemét 26,12 
72. Ruhaipari Szakközépiskola Szolnok 26,01 
73. Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola Pápa 25,97 
74. Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola Győr 25,93 
75. Ipari Szakközépiskola Siófok 25,86 
76. Gépészeti Szakközépiskola Mátészalka 25,80 
77. Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola Budapest 25,66 
78. Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola Eger 25,47 
79. Mezőgazdasági Gépész Szakképző Iskola Seregélyes 25,40 
80. Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola Kecskemét 25,35 
81. Herman Ottó Mezőgazdasági Szakközépiskola Szombathely 25,27 
82. Széchenyi István Ipari Szakközépiskola Nyíregyháza 25,00 
83. Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola és Szakképző Intézet Kecskemét 24,94 
84. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Miskolc 24,62 
85. Savaria Szakközépiskola és Gimnázium Szombathely 24,39 
86. Bethlen Gábor Szakközépiskola Nyírbátor 24,17 
87. Deák Ferenc Szakközépiskola és Gimnázium Zalaegerszeg 24,07 
88. Ganz Ábrahám Műszaki Középiskola Zalaegerszeg 23,88 
89. József A. Postaforgalmi és Kereskedelmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Sopron 23,70 
90. Stromfeld Aurél Műszaki Szakközépiskola Salgótarján 23,59 
91. Ipari Szakközépiskola Nyíregyháza 23,53 
92. Türr István Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola Baja 23,51 
93. Kolos Richárd Műszaki Szakközépiskola Budapest 23,50 
94. Jáky József Műszaki Szakközépiskola Székesfehérvár 23,14 
95. Közgazdasági Politechnikum Budapest 23,10 
96. Táncsics Mihály Építőipari Szakközépiskola Veszprém 23,06 
97. Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Budapest 23,05 
98. Pálffy Miklós Kereskedelmi Középiskola Győr 22,73 
99. Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola Kecskemét 22,50 
100. Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 22,49 
101. Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola Kaposvár 22,43 
102. Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Miskolc 22,06 
103. Berzsenyi Dániel Ipari Szakközépiskola Szombathely 22,03 
104. Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola Vásárosnamény 21,79 
105. Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola Székesfehérvár 21,71 
106. Komárom Város Ipari Szakközépiskola Komárom 21,26 
107. Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet Jánoshalma 21,24 
108. Ádám László Szakközépiskola Nagykőrös 21,24 
109. Roth Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskola Sopron 21,13 
110. Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Csongrád 21,09 
111. Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola Veszprém 21,07 
112. Klapka György Szakközépiskola Jászberény 20,73 
113. Bezerédj I. Kereskedelmi Szakközépiskola Szekszárd 20,65 
114. Boros S. Közgazdasági és Humán Szakközépiskola, Szakiskola Szentes 20,53 
115. Közgazdasági Szakközépiskola Hajdúszoboszló 20,49 
116. Vörösmarty Mihály Ipari Szakközépiskola Székesfehérvár 20,45 
117. Almásy Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola Gyöngyös 20,44 
118. DUNAFERR Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Dunaújváros 20,31 
119. Csiha Győző Ipari Szakmunkásképző- és Szakközépiskola Hajdúnánás 20,31 
120. Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Miskolc 20,30 
121. II. Rákóczi Ferenc Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 20,20 
122. Gépipari Közlekedési Műszaki Szakközépiskola I. sz. tagintézmény Szolnok 20,10 
123. Dózsa György Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola Kalocsa 20,04 
124. Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközépiskola Szolnok 19,76 
125. Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola Kalocsa 19,64 
126. Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakközépiskola Budapest 19,61 
127. Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola Tatabánya 19,26 
128. Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola Szeged 19,22 
129. Szigeti György Műszaki Szakközépiskola Budapest 19,17 
130. Pataky István Híradásipari Szakközépiskola Budapest 19,05 
131. Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet Eger 18,87 
132. Brassai Sámuel Szakközépiskola és Szakmunkásképző Tiszaújváros 18,78 
133. Jókai Mór Középiskola Kazincbarcika 18,72 
134. Budapesti Külkereskedelmi Szakközépiskola Budapest 18,63 
135. Ceglédi Közgazdasági Szakközépiskola Cegléd 18,42 
136. Közlekedési Szakközépiskola Záhony 18,39 
137. Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola Orosháza 18,27 
138. Sárvári Ipari Szakközépiskola Sárvár 18,22 
139. Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola Sopron 18,04 
140. Híradásipari és Kereskedelmi Szakközépiskola Fonyód 18,01 
141. Lórántffy Zsuzsanna Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Dunaújváros 18,00 
142. Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola Budapest 17,86 
143. MH Zeneművészeti Honvéd Szakközépiskola Budapest 17,78 
144. Széchenyi I. Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Hajdúböszörmény 17,61 
145. Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola Pápa 17,58 
146. Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola Békéscsaba 17,52 
147. Kazinczy Ferenc Szakközépiskola Komló 17,51 
148. Madách Imre Szakközépiskola Gödöllő 17,32 
149. Egressy Gábor Ipari Szakközépiskola Budapest 17,30 
150. Trefort Ágoston Villamos és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium Békéscsaba 17,25 
151. MH Fegyverzettechnikai Honvéd Szakközépiskola Tápiószecső 17,24 
152. Rejtő Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Győr 17,08 
153. Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola Cegléd 16,97 
154. Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskola Budapest 16,94 
155. Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola Esztergom 16,85 
156. II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola Kisvárda 16,78 
157. Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola Szekszárd 16,71 
158. Gáspár András Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Kecskemét 16,67 
159. Ipari Szakközépiskola Kiskunlacháza 16,57 
160. Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskola Budapest 16,46 
161. Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola Fehérgyarmat 16,44 
162. Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola Tata 16,43 
163. Sághy M. Ipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium Csongrád 16,33 
164. Egészségügyi Szakközépiskola Salgótarján 16,32 
165. Károlyi Mihály Kereskedelmi Szakközépiskola Cegléd 16,29 
166. Gábor Áron Szakközépiskola Miskolc 16,23 
167. Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Hatvan 16,22 
168. Gundel Károly Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Budapest 16,15 
169. Handler Nándor Szakképző Iskola Sopron 15,95 
170. Vági István Építőipari Szakközépiskola Budapest 15,80 
171. 508 sz. Ipari Szakképző Iskola Pécs 15,79 
172. Mezőgazdasági Szakközépiskola Nyíregyháza 15,77 
173. Hefele Menyhért Építőipari Szakközépiskola Szombathely 15,63 
174. Balásházy János Mezőgazdasági Középiskola és Kollégium Debrecen-Pallag 15,62 
175. Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola Kiskunfélegyháza 15,61 
176. Bánki Donát Ipari Szakközépiskola Tatabánya 15,59 
177. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Kiskunfélegyháza 15,46 
178. Békés Megye Képviselő-testülete Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Középiskolája és Szakképző Intézete Gyula 15,46 
179. Mezőgazdasági Középfokú Szakokt. Továbbképző- és Szaktanácsadó Intézet Pétervására 15,45 
180. Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Budapest 15,45 
181. Bánki Donát Ipari Szakközépiskola Ajka 15,22 
182. Veress Ferenc Szakképző Iskola Hajdúböszörmény 15,20 
183. Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola Mohács 15,18 
184. Rippl Rónai József Közlekedési Szakközépiskola Kaposvár 15,12 
185. Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola Budapest 15,11 
186. Szent István Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 14,90 
187. Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola Sátoraljaújhely 14,84 
188. Közgazdasági Szakközépiskola Kiskunfélegyháza 14,84 
189. Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola Békéscsaba 14,81 
190. Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Makó 14,71 
191. Ipari Szakközépiskola Mátészalka 14,71 
192. Lukács Sándor Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Győr 14,69 
193. Egri Mezőgazdasági Szakközép- és Szakképző Iskola és Kollégium Eger 14,66 
194–195. Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola Vác 14,62 
194–195. Bereczki Máté Kertészeti Élelmiszeripari és Mezőgazdasági, Gépészeti Szakképző Iskola Baja 14,62 
196. Ruhaipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégium Békéscsaba 14,50 
197. Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola Nagykőrös 14,40 
198. Eötvös József Szakközépiskola Hódmezővásárhely 14,35 
199. Székács E. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola Törökszentmiklós 14,32 
200. Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola Békéscsaba 14,25 
201. Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Szakközépiskola Nagykanizsa 14,12 
202. Egészségügyi Szakközépiskola Kaposvár 14,10 
203–204. Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Székesfehérvár 14,05 
203–204. Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola Budapest 14,05 
205. Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola Győr 14,01 
206. Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola Csorna 13,93 
207. Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium Budapest 13,93 
208. Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó Szakközépiskola Pécs 13,83 
209. Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Siófok 13,69 
210–211. Nagyváthy János Növényvédelmi és Egészségügyi Szakközépiskola Keszthely 13,61 
210–211. Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola Bonyhád 13,61 
212. Beregszászi Pál Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Debrecen 13,59 
213. Garbai Sándor Szakképző Iskola Kiskunhalas 13,56 
214. Kőszegi Mezőgazdasági Szakközépiskola Kőszeg 13,53 
215. Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola Esztergom 13,48 
216. Brassai Sámuel Műszaki Középiskola Debrecen 13,42 
217. Szterényi József Szakközépiskola Monor 13,24 
218. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Debrecen 13,15 
219. Mathiász János Mezőgazdasági Szakközépiskola Balatonboglár 13,08 
220. Vályi Péter Ipari Szakközépiskola Tamási 12,79 
221. Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola Esztergom 12,77 
222–223. Irinyi János Középiskola Kazincbarcika 12,72 
222–223. Bánki Donát Ipari Szakközépiskola Budapest 12,72 
224. Soproni Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Sopron 12,58 
225. Pollák A. Műszaki Szakközépiskola Szentes 12,57 
226. Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola Székesfehérvár 12,56 
227. Műszaki Szakközépiskola Keszthely 12,54 
228. Mezőgazdasági Szakközépiskola Budapest 12,53 
229. Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola Budapest 12,42 
230. Udvari Vince Ipari Szakközépiskola Dombóvár 12,38 
231. Vasvári Pál Ipari Szakközépiskola Tiszavasvári 12,33 
232. Dr. Hetényi Géza Egészségügyi Szakközépiskola Budapest 12,30 
233. Jelky András Szakképző Iskola és Nevelési Tanácsadó Baja 12,24 
234. Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Budapest 12,21 
235–236. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Békéscsaba 12,11 
235–236. Zsoldos Ferenc Szakiskola és Műszaki Szakközépiskola Szentes 12,11 
237. Református Agrárium Halásztelek 12,09 
238. Marcali Szakközépiskola Marcali 11,92 
239. Eötvös Loránd Ipari Szakközépiskola Oroszlány 11,90 
240. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Veszprém 11,87 
241. Ipari Szakközépiskola Bátonyterenye 11,76 
242. Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Miskolc 11,69 
243. Ipari Szakközépiskola Bonyhád 11,66 
244. Apáczai Csere János Szakközépiskola Dombóvár 11,56 
245. Móra Ferenc Szakközépiskola Szeged 11,55 
246. Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 11,46 
247. Vendéglátóipari Szakközépiskola Szekszárd 11,42 
248. Munkácsy Mihály Szakközépiskola Zalaegerszeg 11,40 
249. Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskola Kiskunfélegyháza 11,40 
250. Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakközépiskola Balatonfüred 11,38 
251. Faller Jenő Szakközépiskola Várpalota 11,38 
252. Könnyűipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Debrecen 11,30 
253. Kereskedelmi és Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola Gyöngyös 11,28 
254. Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola Abaújszántó 11,27 
255–256. Széchenyi István Szakképző Iskola Mezőkövesd 11,11 
255–256. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Esztergom 11,11 
257–258. Bem József Műszaki Szakközépiskola Cegléd 11,01 
257–258. Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pécs 11,01 
259. Szerencsi Szakmunkásképző és Szakközépiskola Szerencs 10,98 
260. Ujhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola Szentlőrinc 10,90 
261. Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola Szeged 10,82 
262. Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskola Kaposvár 10,81 
263. Mezőgazdasági Szakközépiskola Mátészalka 10,76 
264. Dolgozók Gimnáziuma és Hároméves Szakközépiskolája Győr 10,74 
265. Surányi Endre Szakképző Iskola Gimnáziuma Kazincbarcika 10,65 
266. Acsády Ignác Ipari Szakközépiskola Pápa 10,61 
267. Csonka János Műszaki Szakközépiskola Budapest 10,57 
268. Építőipari Szakközépiskola Kaposvár 10,49 
269. Béri-Balogh Ádám Postaforgalmi Szakközépiskola Vasvár 10,26 
270. Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 10,07 
271. József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Gyöngyös 10,02 
272. Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskola Mátrafüred 10,00 
273. Érdi Szakközépiskola Érd 9,95 
274. Váci Mihály Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Székesfehérvár 9,82 
275. Gárdonyi Géza Szakközépiskola Dunakeszi 9,78 
276. Eötvös József Szakmunkásképző és Szakközépiskola Miskolc 9,70 
277. Csonka János Szakközépiskola Szeged 9,69 
278. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Tatabánya 9,69 
279. Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 9,66 
280. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola Dunaújváros 9,64 
281. Povolny Ferenc Szakképző Intézet Debrecen 9,52 
282. Közlekedésgépészeti Szakközépiskola Budapest 9,40 
283. 615. Székely Mihály Szakmunkásképző Szakközépiskola és Diákotthon Szarvas 9,33 
284. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 9,31 
285. Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 9,25 
286. Hansági Ferenc Okt. Alapítványi Szakközépiskolája Szeged 9,21 
287. Báthory István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Zalaegerszeg 9,15 
288. 614. sz. Ipari Szakképző Iskola Mezőhegyes 8,92 
289. Trefort Ágoston Szakképző Iskola Sátoraljaújhely 8,78 
290–291. Egészségügyi Szakközépiskola Vác 8,75 
290–291. Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Gyomaendrőd 8,75 
292. Tolna M. Önk. Balassa János Szakképző Iskolája és Kollégiuma Szekszárd 8,72 
293. Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Kalocsa 8,67 
294. Porpáczy Aladár Kertészeti, Magyar-Oszták Váll. Ügyint. Középiskola Fertőd 8,63 
295. Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Kecskemét 8,62 
296. Fáy András Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola Pécel 8,57 
297. Mezőgazdasági Középfokú Szakképzési Intézet Vép 8,51 
298. Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 8,26 
299. Hunyadi Mátyás Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola Mosonmagyaróvár 8,25 
300. Eötvös Loránd Gépipari Szakközépiskola Budapest 8,23 
301. Podmaniczky F. Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 8,20 
302. Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola Budapest 8,15 
303–304. Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola Budapest 8,14 
303–304. Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Baja 8,14 
305. Ipari Szakközépiskola Törökszentmiklós 8,13 
306. Borbély Lajos Műszaki Középiskola Salgótarján 8,12 
307–308. Ujhelyi Imre Tejipari Középiskola, Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Vitnyéd-Csermajor 7,96 
307–308. Gépíró és Gyorsíró Szakközépiskola Komárom 7,96 
309. Ipari Szakközépiskola Szombathely 7,89 
310. Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet Hatvan 7,72 
311. Bajáki Ferenc Ipari Szakközépiskola Budapest 7,71 
312. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola és Kollégium Eger 7,69 
313. Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola Miskolc 7,65 
314–315. Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Iskola és Kollégium Hódmezővásárhely 7,53 
314–315. Wattay Középiskola és Szakiskola Kiskőrös 7,53 
316. Vendéglátóipari Szakközépiskola Budapest 7,46 
317. Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Makó 7,41 
318. Kereskedelmi Szakközépiskola Mezőtúr 7,41 
319. Városi Önk. Kereskedelmi és Ipari Szakközépiskola Tapolca 7,25 
320. Balmazújvárosi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Balmazújváros 7,23 
321. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet Szabadkígyós 7,21 
322–323. Mezőgazdasági Szakközépiskola Örkény 7,19 
322–323. Postaforgalmi Szakközépiskola Budapest 7,19 
324. Csizmazia Gyula Ipari Szakközépiskola Komló 7,14 
325. Kinizsi Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola Zalaegerszeg 7,13 
326. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Székesfehérvár 7,02 
327. Brózik Dezső Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Berettyóújfalu 7,02 
328. Soós István Élelmiszeripari Szakközépiskola Budapest 6,95 
329. 626. Szakképző Iskola Mezőtúr 6,94 
330. Vámos Ilona Ruhaipari Szakközépiskola Budapest 6,84 
331. Mezőgazdasági Szakközépiskola Jászapáti 6,81 
332. Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola Kaposvár 6,78 
333. Reguly Antal Szakképzőiskola Zirc 6,76 
334. Leővey Klára Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 6,67 
335. Eötvös József Közgazdasági Szakközépiskola Gyál 6,65 
336. Lippai János Kertészeti Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Sopron 6,56 
337. Pestszentlőrinci Közgazdasági Szakközépiskola Budapest 6,48 
338. Eötvös József Szakképző Intézet Berettyóújfalu 6,47 
339. Verebély László Technikum Budapest 6,43 
340. Kaesz Gy. Szakközépiskola Budapest 6,41 
341. Király Endre Ipari Szakközépiskola Vác 6,36 
342. Ipari Szakközépiskola Celldömölk 6,30 
343. Élelmiszeripari és Földmérési Szakközépiskola Szombathely 6,21 
344. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola Tokaj 6,20 
345. Deák Ferenc Szakképző Iskola Kazincbarcika 6,15 
346. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Miskolc 6,13 
347. Mezőgazdasági Szakközépiskola Szécsény 6,09 
348. Medgyaszay István Szakképző Iskola Veszprém 6,08 
349. Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola Lengyel 6,06 
350. Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola Nagykanizsa 5,97 
351. Perczel Mór Szakképző Iskola Mór 5,90 
352. Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Budapest 5,72 
353. Fővárosi Önkormányzat Arany János Ipari Szakközépiskola Budapest 5,62 
354. Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola Budapest 5,58 
355. 500. sz. Angster József Szakképző Iskola, Általános Iskola Pécs 5,50 
356. Petzelt József Szakképző Középiskola Szentendre 5,33 
357. Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola Piliscsaba 5,29 
358. Mikszáth KálmánKereskedelmi Élelmiszeripari és Vendéglátóipari Szakközépiskola Balassagyarmat 5,25 
359. Móricz Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Budapest 5,20 
360. Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola Budapest 5,09 
361–362. Pataki Ferenc Ipari Szakközépiskola Budapest 5,06 
361–362. Kézműipari Szakközépiskola Budapest 5,06 
363–364. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Salgótarján 4,93 
363–364. Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola Budapest 4,93 
365. Textilipari Szakközépiskola és Gimnázium Szeged 4,86 
366. Déri Miksa Ipari Szakközépiskola Budapest 4,85 
367. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Szolnok 4,84 
368. Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola Budapest 4,79 
369. Esztergom Város Szakközépiskolája Esztergom 4,76 
370. Szondi György Ipari Szakközépiskola Balassagyarmat 4,75 
371. Varga István Kereskedelmi Szakközépiskola Budapest 4,71 
372. Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola Budapest 4,69 
373. Vendéglátóipari Szakközépiskola Keszthely 4,64 
374. Semmelweis Ignác Egészségügyi Szakközépiskola Budapest 4,55 
375. Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Szeged 4,49 
376. Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola Lőrinci 4,47 
377. Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet Kétegyháza 4,41 
378. Bay Zoltán Szakközépiskola Budapest 4,13 
379. Csonka János Műszaki Szakközépiskola Szigetszentmiklós, Szigethalom 4,08 
380–381. Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Kenderes 4,00 
380–381. Ipari Szakközépiskola Budapest 4,00 
382. Kereskedelmi Szakközépiskola Nagyatád 3,89 
383. Kereskedelmi Szakközépiskola Vác 3,74 
384. 509. sz. Török Bálint Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola Szigetvár 3,73 
385. Berzeviczy G. Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola Budapest 3,62 
386. Ganz Ábrahám Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Budapest 3,61 
387. Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Nagykanizsa 3,60 
388. Békés Glasz Kereskedelmi Szakközépiskola Budapest 3,46 
389–390. Magyar Hajózási Szakközépiskola Budapest 3,23 
389–390. Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola Budapest 3,23 
391. Gábor Áron Ipari Szakképző Iskola Ózd 3,06 
392. Illési Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Kisujszállás 3,05 
393. Varró István Ipari Kereskedelmi Szakmunkásképző és Gépipari Szakközépiskola Karcag 3,03 
394. TIT Alapítványi Középiskola Kaposvár 2,55 
395. Csepeli Textil- és Vendéglátó Szakközépiskola Budapest 2,27 
396. Rázsó Imre Szakközépiskola Körmend 2,10 
397. Művelődésért Alapítvány Kétéves Intenzív Középiskola Kaposvár 1,57 
398. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Budapest 1,34 
399. Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola Budapest 0,82 

Forrás: Neuwirth, 2000
Megjegyzés: a *-gal jelölt átlagok az 1999. évi eredményeket nem tartalmazzák.

259. táblázat
A felsőoktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L) megyénként, 1991–1998 és 1994–1998

Megye 1991–1998  1994–1998 
 Sorrend F/L  Sorrend F/L 
Győr-Moson-Sopron 32,98  35,53 
Szabolcs-Szatmár-Bereg 32,97  35,67 
Bács-Kiskun 32,29  33,29 
Hajdú-Bihar 31,15  33,81 
Vas 31,02  32,59 
Heves 30,71  32,41 
Csongrád 30,56  32,33 
Borsod-Abaúj-Zemplén 30,38  32,23 
Zala 29,31  13 29,85 
Baranya 10 29,08  10 30,55 
Veszprém 11 28,96  11 30,43 
Tolna 12 28,94  30,74 
Jász-Nagykun-Szolnok 13 28,25  12 30,01 
Békés 14 27,00  14 28,51 
Komárom-Esztergom 15 26,63  15 28,25 
Fejér 16 26,41  16 27,39 
Pest 17 25,99  17 27,52 
Somogy 18 25,71  18 26,72 
Nógrád 19 23,00  19 24,44 
Budapest 20 22,84  20 24,01 
Megyék átlaga  27,76   29,33 

Forrás: Neuwirth, 1999b

260. táblázat
A felsőoktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L arány) települési kategóriánként, 1991–1998 és 1994–1998

Települési kategória Települések száma 1991–1998 1994–1998 
Budapest 23,04 24,28, 
100 ezer felett 33,14 35,42 
50–100 ezer 11 30,29 31,98 
25–50 ezer 26 27,20 28,53 
10–25 ezer 72 28,16 29,84 
5–10 ezer 37 23,43 24,61 
5 ezer alatt 21,41 21,90 
Összesen/átlag 163 27,87 29,47 

Forrás: Neuwirth, 1999b

261. táblázat
A felsőoktatásba felvettek és a IV. évfolyamos tanulók átlagos aránya (F/L arány) iskolafenntartók szerint, 1991–1998

Iskolafenntartó Tanulók száma 1991–1998 1994–1998 
Települési önkormányzat 258 751 30,29 32,11 
Megyei önkormányzat 90 159 15,54 16,44 
Központi költségvetési szerv 9 135 43,95 43,47 
Egyház-felekezet 18 185 45,47 49,44 
Alapítvány, egyéb 7 240 28,03 27,98 
Összesen/átlag 383 470 27,87 29,47 

Forrás: Neuwirth, 1999b

262. táblázat
Az ezer tanulóra jutó átlagos OKTV-pontszám, 1991 és 1998 között

Gimnáziumtípusok 1000 tanulóra jutó OKTV-pontszám 
6 évfolyamos 691,7 
4 évfolyamos 559,7 
4 és 6 évfolyamos 407,3 
4 és 8 évfolymos 348,1 
8 évfolyamos 260,5 

Forrás: Neuwirth, 1999b

263. táblázat
A gyógypedagógiai oktatás intézményeinek adatai, 1990/91, 1996/97–1998/99

Megnevezés 1990/91 1996/97 1997/98 1998/99 
Önálló intézmény  175  200  202  199 
Általános iskolában működő tagozat  440  469  476  481 
Osztályterem 3 262 3 550 3 475 3 730 
Pedagógus 6 163 6 517 6 744 7 031 
Ebből gyógypedagógiai képesítésű 3 948 4 062 4 132 4 256 
Gyermek 39 393 43 101 43 552 44 339 
Ebből     
Óvodás  821 1 191 1 183 1 268 
Általános iskolás 35 921 36 547 37 109 38 651 
Középfokú iskolai tanuló 2 651 5 363 5 260 4 420 
Gyógypedagógiai intézmény diákotthonaiban elhelyezett 9 891 9 299 7 716 8 020 
Egy pedagógusra jutó tanuló 6,4 6,6 6,5 6,3 
Egy osztályteremre jutó tanuló 12,1 12,1 12,5 11,9 

Forrás: KSH, Magyar Statisztikai Évkönyv 1998

264. táblázat
A gyógypedagógiai intézetekben tanulók aránya az összes tanulóhoz viszonyítva területi bontásban, 1998/99

Megye Összes gyerek száma  Közülük hány % van
gyógypedagógiai intézetben 
 Óvoda Általános iskola Középiskola  Óvoda Általános iskola Középiskola 
Budapest 56 103 149 062 113 398  0,90 3,42 1,40 
Baranya 14 571 39 509 19 757  0,30 3,94 1,17 
Bács-Kiskun 20 175 56 332 25 335  0,55 3,43 1,10 
Békés 14 971 39 438 19 952  0,42 3,83 1,27 
Borsod-Abaúj-Zemplén 28 259 83 029 38 878  0,43 4,42 0,30 
Csongrád 16 070 40 954 23 491  0,24 2,82 0,51 
Fejér 17 080 44 344 20 386  0,40 4,47 0,56 
Győr-Moson-Sopron 15 644 41 657 23 477  0,47 3,29 1,08 
Hajdú-Bihar 23 306 60 519 27 745  0,22 3,89 0,26 
Heves 11 727 31 299 17 174  1,82 5,00 0,04 
Jász-Nagykun-Szolnok 15 938 43 697 22 259  0,38 3,06 0,45 
Komárom-Esztergom 12 120 31 983 15 740  0,59 4,33 1,29 
Nógrád 8 070 21 541 8 899  0,40 3,07 0,59 
Pest 40 481 100 605 27 948  0,40 3,59 0,68 
Somogy 12 850 33 249 16 177  0,47 6,27 0,53 
Szabolcs 24 041 68 259 27 456  0,34 4,33 0,70 
Tolna 9 789 25 718 12 402  0,57 3,97 0,22 
Vas 9 692 25 806 13 253  0,39 4,11 1,09 
Veszprém 14 004 38 398 19 487  0,15 4,00 0,98 
Zala 9 976 28 768 16 035  0,28 2,79 1,23 
Összesen 374 867 1 004 167  509 249   0,50*  3,85*  0,87* 

Forrás: OM oktatási statisztikái 1998/99 adatai alapján Garami Erika számításai
* Országos átlag.

265. táblázat
A nemzetiségi oktatás adatai, 1990/91, 1995/96–1999/00

Iskolatípus/
tanév 
Nemzetiségi nyelven is oktató  Az összes tanulóból 
intézmény pedagógus iskolában
tanulók 
 horvát német román szerb szlovák szlovén egyéb 
Óvoda 
1990/91 287 680 14 009  1684 9 187 453 – 2584 101 n. a. 
1995/96 364 935 20 470  1603 14 589 647 184 3258 79 110 
1996/97 365 959 20 486  1549 14 658 651 212 3211 87 118 
1997/98 386 993 20 440  1585 14 744 617 164 2989 88 253 
1998/99 390 1010 19 703  1486 14 177 541 174 3115 95 115 
1999/00 n. a. 1039 19 792  1388 14 141 547 181 3050 112 373 
Ebből nemzetiségi tannyelvű n. a. 531 2 300  253 1 488 130 87 103 239 
Általános iskola 
1990/91 322 1048 44 545  3870 33 550 961 n.a. 5879 235 50 
1995/96 371 1255 49 821  2657 41 029 1041 281 4317 116 380 
1996/97 384 1338 51 627  2517 42 940 1069 278 4444 131 248 
1997/98 390 1357 53 021  2476 44 338 1127 227 4409 120 324 
1998/99 393 1433 53 998  2579 45 240 1156 228 4412 122 261 
1999/00 395 1461 55 013  2526 46 254 1198 275 4424 116 137 
Ebből nemzetiségi tannyelvű 18 106 1 760  319  758 427 164 92 
Középiskola 
1990/91 10 n. a. 1 301  251  746 128 – 176 n. a. n. a. 
1995/96 23 165 1 987  214 1 376 114 75 197 11 n. a. 
1996/97 26 164 2 136  203 1 498 118 72 205 10 30 
1997/98 22 196 2 224  214 1 559 104 92 195 53 
1998/99 21 211 2 335  217 1 672 110 103 132 93 
1999/00 23 226 2 825  219 1 978 257 126 118 118 
Ebből nemzetiségi tannyelvű 11 226 1 839  219 1 129 129 126 118 118 

Forrás: OM oktatási statisztikái; 1999/00: Garami Erika és Könyvesi Tibor számításai

266. táblázat
Cigány tanulók a kisegítő iskolákban 1974/75 és 1992/93 között

Tanév Tanulók száma Cigányok
aránya (%) 
összesen ebből cigány 
1974/75 29 617 7 730 26,1 
1977/78 31 666 9 753 30,8 
1981/82 33 079 12 107 36,6 
1985/86 39 395 15 640 39,7 
1992/93 32 099 13 662 42,6 

Forrás: Pik, 1999

267. táblázat
A szülők gyermekeikre vonatkozó pályaelképzelései iskolázottságuk szerint, 1997/98 (%)

Elképzelés Nyolc
általános 
Szakmunkás Érettségi Diplomás Összesen 
Értelmiségi 15,5 16,3 38,6 64,3 33,2 
Alkalmazott 7,2 9,5 13,5 9,8 18,8 
Szakmunkás 77,3 74,2 49,7 25,9 56,1 
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 
97 465 437 255 1254 

Forrás: Liskó, 2000

268. táblázat
A középfokú iskolákban tanulók megoszlása képzési típusonként a szülők iskolai végzettsége szerint, 1997/98 (%)

Középiskola Nyolc
általános 
Szakmunkás Érettségi Diplomás Összesen 
Szerkezetváltó gimnázium 1,7 3,6 11,4 29,8 13,5 
Gimnázium 5,9 10,4 19,9 36,0 20,7 
Szakközépiskola 32,2 40,6 50,3 25,5 39,5 
Szakmunkásképző 54,0 41,8 17,8 7,7 24,3 
Szakiskola 6,3 3,6 0,7 1,0 2,0 
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 
239 1313 1576 1189 4317 

Forrás: Liskó, 2000

269. táblázat
A 8. osztályos tanulók teljesítménye a szülők iskolai végzettsége szerint, 1999 (standard pontszám)

Teszt Kevesebb, mint 8 általános
iskolai osztály 
 8 általános iskolai
osztály 
 Szakmunkás  Érettségi  Felsőfok 
 anya apa  anya apa  anya apa  anya apa  anya apa 
Állampolgári ismeretek 436 431  445 431  471 481  514 513  561 560 
Kognitív képességek 427 449  455 427  477 485  512 513  554 552 
Matematika 403 408  436 416  470 480  519 516  569 566 
Olvasás-szövegértés 411 405  440 424  473 481  514 515  562 559 
Számítástechnika 433 400  445 428  469 479  514 514  558 558 
Természettudomány 401 402  436 416  471 480  519 516  569 565 

Forrás: Vári, 1999
Megjegyzés: 500 = a vizsgált tanulói csoport átlagos teljesítménye.

270. táblázat
A középiskolák főbb adatai megyénként és régiónként, 1999/00

Terület Iskolák
száma 
Tanulók száma Osztálytermek
száma 
Pedagógusok
száma 
Tanuló/
pedagógus 
Gimnáziumi tanulók aránya (%) 
Budapest 265 94 783 3 566  8 763 10,8 38,8 
Pest 72 20 547 790 1 945 10,6 45,0 
Közép-Magyarország 337 115 330 4 356  10 708 10,8 39,9 
Fejér 42 15 617 555 1 060 14,7 28,1 
Komárom- Esztergom 35 11 438 449  852 13,4 37,5 
Veszprém 39 13 565 408 1 101 12,3 36,2 
Közép-Dunántúl 116 40 620 1 412  3 013 13,5 33,4 
Győr-Moson-Sopron 51 17 234 555 1 554 11,1 40,4 
Vas 28 9 363 301  755 12,4 34,9 
Zala 28 12 422 382  956 13,0 27,8 
Nyugat-Dunántúl 107 39 019 1 238  3 265 12,0&